Az 1051-es vértesi csata animációs feldolgozása a Csataterek sorozatban - videó



A Media Partners Hungary Csataterek című sorozata a magyar történelem nagy csatáit mutatja be az animációs technika segítségével. A Honfoglalás korától dolgozzák fel a magyar történelem legnagyobb jelentőségű csatáit. A második epizód az 1051-es vértesi csatát mutatja be érdekesen és izgalmasanA legenda szerint a Vértes onnan kapta a nevét, hogy az országot megtámadó német elfáradt és éhező német katonák itt dobálták le magukról nehéz vértjeiket. Szakértő-történész: Baltavári Tamás.

Előzmények és következmények: az 1051-es vértesi csata

I. András 1046. szeptemberében kezdődő uralkodásakor a belső rend helyreállítása után első dolga a németekkel való békekeresés volt. Ennek érdekében már 1047-ben követeket küldött III. Henrikhez és kész volt területeket átengedni, valamint adót fizetni, de a hűbérességet nem vállalta. A béketárgyalások ekkor abbamaradtak, a német-római uralkodó figyelmét az itáliai területek kötötték le.

András felkészült arra, hogy idővel Henrik bosszút akar majd állni korábban elvesztett birtokáért. 1048 elején ezért hazahívta testvérérét Lengyelországból, és Bélát tette meg a magyar hadak fővezérévé, aki nagy politikai és hadvezetési tapasztalatokkal rendelkezett. András testvérének adta az ország egyharmadát (dukátus), ami a hatalmas terület mellett nagyfokú önállóságot is jelentett Béla számára.
András megkoronázása, Képes Krónika

1051-ben Henrik haddal indult Magyarország ellen. A német sereg két irányból közeledett a magyarok felé. Az egyik csapat a Vágon átkelve a Nyitra folyóig hatolt. Henrik kikerülve a nyugati határkaput (moson-soproni gyepű) Stájerország felől tört be a Dunántúlra. A másik sereget Gebhard regensburgi püspök vezette, ez a hadtest a Dunát biztosította és amelyen az utánpótlást szállították a sereg részére.

A német csapatok keresték az ütközetet, azonban a magyarok a felperzselt föld taktikáját alkalmazták, csakúgy mint István 1030-ban II. Konrád ellen. A német sereg elől a lakosságot kiköltöztették, az élelmet elvitték, vagy elpusztították. A németek ennek ellenére a Vértesig, egyes források szerint Székesfehérvárig jutottak. Béla a seregeit azonban a németek hátába irányította, hogy a Zala és Rába közti részt, valamint a mosoni gyepűket erősítsék. A németek éheztek, mivel semmi élelmet nem találtak és az utánpótlásuk is akadozott. A németeket a magyar csapatok közben folyton kísérték és apróbb összecsapások szinte mindennaposak voltak, éjszakánként rajtaütöttek az őrökön, a vonulós csapatok közt nyargaltak és egy-két nyílvessző kilövése után eltűntek. Ekkor döntöttek úgy a német csapatok, hogy elhagyva a Vértest, északra fordulnak az utánpótlást szállító hajókhoz. De akkor azok már nem voltak ott, ugyanis Béla herceg elfogatta az egyik futárt és olyan levelet küldött a püspöknek németek nevében, amelynek értelmében a hadjáratnak vége és forduljanak vissza Regensburgba. A legenda szerint a Vértes onnan kapta nevét, hogy az elfáradt és éhező németek vértjeiket eldobálva indultak tovább észak felé.

Erdőlátogatási tilalom a Vértesben október 10-ig

Várgesztes környékén a halvány sárgával jelölt területeken lesz érvényben csütörtöktől az erdőlátogatási tilalom
A Vértesi Erdő Zrt. szeptember 10-től egy hónapig korlátozza az erdőterületek látogatását a Vértesben és a Gerecsében a vadászbalesetek és a vad-gépjármű ütközések elkerülése érdekében – olvasható a társaság honlapján.

A Vértesi Erdő tájékoztatása szerint október 10-ig délután négy órától másnap reggel kilenc óráig tilos az erdőben tartózkodni a parkerdők, az arborétumok és az Országos Kék Túra útvonalának kivételével.
A korlátozás főként a Vértes középső részét érinti Fejér és Komárom-Esztergom megyében, a Pusztavám, Csákvár, Oroszlány és Szárliget által határolt térségben. A tilalomra a turistautak, illetve a fő közlekedési útvonalak bevezető szakaszain táblákkal hívják fel a figyelmet, illetve a verteserdo.hu oldalon turistatérképen is megjelölték az érintett terület határait.

Átadták a majki kamalduli remeteség megújult kolostorépületét

Átadták Majkon a kamalduli remeteség megújult kolostorépületét. Az ünnepségen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett arra, hogy a majki remeteközösség a magyar nemzet újjáépítése jegyében érkezett Magyarországra háromszáz évvel ezelőtt.
Lázár János hangsúlyozta: a katolikus közösségeknek történelmi érdemei vannak abban, hogy a 150 éves török uralom után a magyarság visszafoglalta hazáját és képes volt a nemzetet visszavezetni az európai értékekhez. Mint fogalmazott, a majki remeteközösség is a nemzet újjáépítése jegyében érkezett a 18. század első évtizedeiben Magyarországra, ahol találkozott törekvésük az államéval, illetve az Esterházy-családéval.

Refektórium a kamalduli szerzetesrend megújult kolostorépületében Majkon
Forrás: MTI