Régi gesztesi szokások: májusi litánia

Mária havában, május hónapban mindennap megtartották a májusi litániát. Egyik vasárnapon 1921 óta mindig körmenetileg mentek a Mészároshegy oldalába felállított lurdi Máriához. Azonkívül egyenkint nagyon gyakran felkeresték ezt a szép helyet.

De elzarándokoltak csoportosan az év folyamán Vértessomlóra, Bodajkra (pünkösdkor), Máriaremetére, Csatkára, Kiscellbe és Szentkeresztre is.

Borovszky Samu neves helytörténész volt


Borovszky Samu
Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.

A német többségű Bácsordason született, ahol apja Pál mint mérnök a dunaszabályozási munkálatokban vett részt. 1870-ben Nagyszalontára költöztek, ahol Samu elkezdte gimnáziumi tanulmányait, majd 1873-tól a békési iskolában folytatta. 1876-tól Budapesten a református főgimnáziumban tanult. 1879–1883 közt a budapesti egyetem hallgatója volt és ösztöndíjban is részesült.

1880-tól Lukács Móric titkára, 1882-től Lónyay Menyhértnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének titkára lett. 1884-ben akadémiai irattárnokká léptették elő. 1889-ben a Történelmi Társulat igazgatói választmányának, 1899-től pedig az akadémia levelező tagja lett.

Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a nagy jelentőségű településmonográfia, a Magyarország vármegyéi és városai (1869–1914) című sorozat I–IV. kötetét. 1909–1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korával, a magyar őstörténettel foglalkozott, a finnugor nyelvrokonság kutatója volt.

Közreműködésével készült el a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat 26 részéből 25. A Komárom vármegyéről szóló kötet, melyben Gesztes is szerepel 1907-ben jelent meg. 

Gesztes és a gesztesi járás összes említése Borovszky művében


I.
1. AZ ŐSKOR, A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A HONFOGLALÁS KORA.
Csák nemzetség.
A Csák nemzetség, melynek ősi birtokai a Vértes alján terültek el, Anonymus szerint Előd honfoglaló vezértől származik, kinek Árpád a Vérteserdőt adta. Ennek Szabolcs nevű fiától származó unokája, Csák, a róla elnevezett várat építette. Kézai krónikája szerint azonban a honfoglaló vezért Szabolcsnak hívták. Bármiként áll is a dolog, annyi kétségtelen, hogy a nemzetség szintén az első foglalás jogán szerzett birtokokat a vármegye területén. Csák fia, György az 1038-46. években Béla herczegnek, a későbbi I. Béla királynak, Lengyelországban kísérője és szolgája volt. Ősi birtokai a vármegye délkeleti sarkában Csákvár közelében terülnek el, itt volt a nemzetség ősi monostora Vértes-Szent-Kereszt Oroszlánytól délfelé, a mai szentkereszti puszta helyén, melynek kegyura 1146-ban az e nemzetségből származó Ugrin comes, a Kisfaludy és a Mihályi családok őse volt. Ősi jószágai közé tartoztak az itt emelkedő hegyeken épült Gesztes és Vitám várak is, melyek a XIV. század elején Trencsényi Csák Mátét uralták, továbbá Bokod és Ecser, mely utóbbi I. Miklós 1327-ben kelt végrendelete szerint megmaradt a nemzetség Kisfaludy-ága közös birtokának. (Fejér IV. 178. Hazai Okmt. I. 16.)

2. KOMÁROM VÁRMEGYE ALAKULÁSA ÉS A VÁRMEGYEI ÉLET A KÖZÉPKORBAN.
Tata.
Tata inkább várkastély jellegével birt, csupán a vármegye délkeleti sarkában, a Vértes-hegység északi lejtőinél emelkedett három vár: Gesztes, Oroszlánkő, és Vitám, míg a vármegye dunáninneni felében egyedül a perbetei vár létezéséről van tudomásunk.

27. forduló: 4-4-es döntetlen


felnőttek 4-4-es döntetlent játszottak a Dunaszentmiklós ellen a 27. fordulóban. A gesztesi találatokat Hévizi, Havelda, Somodi és Eigner szerezték. A VSFE 31 ponttal maradt a 10. helyen.


Az U19 6-1-re kikapott, a félidőben még 1-1- volt az állás. A gesztesi gólt Anicka szerezte, a csapat 26 ponttal a 10. helyen áll a bajnokságban.


További részletek, eredmények és tabella a Gesztes11 oldalon.

Ötven ház károsodott Környén a keddi esőzés következtében

Ötven ház károsodott a május 22-i esti vihar és intenzív esőzés következtében Környén, ahol mintegy 50 milliméternyi eső hullott - mondta a Komárom-Esztergom megyei település polgármestere szerdán, a helyzetfelmérés után az MTI-nek.

Beke László (független) tájékoztatása szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a Várgesztestől tíz kilométerre lévő falu fölötti magaslaton jelenleg kukoricát termesztenek, amely nem köti meg a talajt, így heves esőzéskor a vízzel együtt zúdul le a föld.

Az érintett településrészt helyenként fél méter vastag iszap lepte el, volt olyan károsult, akinek a garázsából munkagéppel kellett kikotorni a hordalékot, illetve a teraszáról a bútorokat a kertbe sodorta a sáros áradat - tette hozzá a polgármester.

Csapadék az elmúlt 24 órában Környe térségében




Forrás: idokep.hu

Gesztes Borovszky Samu 1907-es Komárom vármegye című kötetében

Gesztes
Gesztes várának létezéséről csak a XIV. század első feléből vannak adataink. Várnagyát 1332-ben említik első ízben az oklevelek. (Anjouk. Okmt. II. 581.) 1333-tól 1360-ig Csór Tamás volt a várnagya (Hazai Okmt. VII. 435. II. 68. Anjouk. Okmt. II. 1. III. 426. IV. 10.) 1379-től kimutathatólag a király birtokában találjuk. 1387-ben Zsigmond egyik tartozékát, Barátit (Győr vm.) Kanizsai Istvánnak adományozta. 1388. október havában Zsigmond és Mária királynő tartózkodtak falai között. (Fejér X. 1. 449. 418.) Gesztes Zsigmond uralkodása alatt megmaradt a király birtokában. 1417-ben Silstrang volt a várnagya. 1435-ben deczember 15-én Zsigmond veje, Albert osztrák herczeg is megfordult falai között. (Ráth Károly: A magyar királyok utazásai.) Albert király 1438-ban Gesztes várát Rozgonyi Istvánnak adta zálogba, s ez ügylet érvényét 1458-ban Mátyás király is elismerte. Mindamellett 1444-ben és 1446-ban Ujlaki Miklós mondja magáénak, sőt az utóbbi évben tényleg birtokában találjuk. 1460-ban Rozgonyi János kir. tárnokmester és fia, János, valamint testvérei, Rajnáld és Ozsvát Ujlaki Miklósra ruházzák e várban és tartozékaiban szerzett összes örök- és zálogjogaikat. 1464-ben a Rozgonyiak tartanak hozzá jogot. 1464-ben Veszprém, 1492-ben pedig Fejér vármegyéhez tartozott. 1494-ben Ujlaki Lőrinczé, a következő évben (1495.) II. Ulászló király, a ki szeptember havában Tata és Gesztes közt vadászott, október 4-én Gesztest is meglátogatta. 1517-ben Török Imre nándorfehérvári bán birtokában találjuk.

Lazius térképe - 1556

26. forduló: 3-1-es siker


felnőttek 3-1-re győztek a Tabak ellen a 26. fordulóban. Eigner Zsolt kettő, Hévizi Tamás egy gólt szerzett. A 72. percben még 1-0-ra vezetett a Tabak. A VSFE 30 pontos és feljött a 10. helyre.

Az U19 5-0-ra kikapott, 26 ponttal a 10. helyen maradtak a bajnokságban.

További részletek, eredmények és tabella a Gesztes11 oldalon.

25. forduló: győzött a Kocs


felnőttek 1-0-ra kaptak ki Kocson a 25. fordulóban. A VSFE 27 ponttal a 12. helyen áll.

Az U19 3-1-re kapott ki, 26 ponttal a 10. helyen vannak a bajnokságban.

További részletek, eredmények és tabella a Gesztes11 oldalon.

Eigner Tibor és Beck Ferenc bora nyerte az aranyérmet


Tizenkilenc bor indult a Várgesztesi Német Kisebbségi Önkormányzat által rendezett éves borversenyen. A szakmai zsűri két fehér bort ítélt aranyérmesnek. 
Az egyik Eigner Tibor 2002-es, lepalackozott zalagyöngye óbora, a másik Beck Ferenc rizlingszilvániból és biankából készült 2011-es Gesztesi Cuvée-je lett.

Ezüstérmes lett Wágner Pál zöldszilváni-királyleányka, Pálos Ferenc zweigelt-merlot, illetve chardonnay, Nagy János vegyes fehér, Eigner Tibor othelló és Pillmann József zalagyöngye-rizlingszilváni borral.

Bronzérmet kapott Richter Ferenc noah-bakója és Hartdégen Ignác vegyes fehérje.

A borverseny résztvevői az oklevélen kívül mindannyian értékes borászati tárgyjutalmat kaptak. 
A zsűri elnöke Horváth Mihály tatai hegybíró volt. 

Törökkori hadijáték Tatán - 1597-ben Gesztest is visszafoglalták



Háromnapos török-magyar hadijátékot tartanak péntektől, május 18-tól három napon át Tatán, a rendezvényen a vár legnevezetesebb ostromát idézik fel – adta hírül az MTI.

Tata visszafoglalása, 1597.
A program résztvevői 1597-be utazhatnak vissza az időben, amikor gróf Pálffy Miklós komáromi főkapitány katonái először alkalmazták a kapupetárdát, azaz a patarát és az új fegyver bevetésével visszafoglalták a várat a törököktől - mondta Zombori Mihály szervező.

A több mint négyszáz évvel ezelőtti ostrom során faltörők, bajvívók idézik fel a harcokat, tábordúlás, vízi ütközetek mutatják be a korabeli hadviselést. A várfalakon belül és kívül mindenki átélheti a múlt sokszor békésebb hétköznapjait, belekóstolva a reneszánsz világ ételeibe, a kor divatjába és muzsikájába.

1597-ben Tata visszavétele után Pálffy Miklós seregei Gesztes és Vitány várát is visszafoglalták. Tata még abban az évben újra török kézre került Gesztessel és Vitánnyal együtt – írta G. Sándor Mária A gesztesi vár építéstörténete című munkájában.

1598-ban Pálffy Miklós és Schwarzenberg újabb hadjáratot indított az előző évben a török által visszafoglalt várakért, ennek során Pálffy seregei az év augusztusában újra felszabadították Gesztest is.

Gesztesi oklevelek és Mátyás király: megerősítés és adományozás


Mátyás mellszobra

A Magyar Királyságban 1458. január 24. és 1490. április 6. között urakoldó Mátyás király 1458-ban erősítette meg a Rozgonyiak örökös zálogjogát a gesztesi várra. Ezt amúgy 1438-ban Albert királytól nyerték el.

1460-ban Rozgonyi János királyi tárnokmester és fia János, valamint testvérei, Ozsvát és Rajnáid, az örökös zálogjogot Ujlkaky Miklósra ruházták.

1473-ban Mátyás király Gesztest (Csákvárral és a többi birtokkal együtt) enyinghi Török Ambrusnak és feleségének, Choron Katalinnak adományozta. 
A Török családtól rokoni kapcsolatok révén újra az Ujlakyak tulajdonába kerül.




Mátyás seregének viselete és fegyverzete


Mátyás címere, benne jobb felül
az Árpád-sávok, bal felül
Magyarország,  jobb alul Dalmácia,
bal alul Csehország, középen
a Hunyadi-ház címere

Mátyás király a hadseregszervezésben és a harcmodorban ötvözni igyekezett a legkorszerűbb hadászati elképzeléseket az ország régi katonai hagyományaival. A cseh huszita, a svájci, az osztrák-német, az itáliai condittoeri és a török-balkáni seregszervezés, taktika és stratégia beépíthet elemeinek felhasználásával hozhatott létre olyan állandó zsoldos haderőt, amely az 1480-as években már Európa legjobban felszerelt, megszervezett és vezetett, legütőképesebb királyi hadseregének számított.

A nehéz lovasság főként a dél-német típusú teljes lemezvértet használta – derül ki Györkös Géza (Schola Artis Gladii et Armorum/Európai Harcművészetek Iskolája) előadásából. Bár elfordultak lánccal és/vagy brigantinnal kombinált páncélok is. Elfordult, hogy háromszög alakú, vagy "kis pavase" alakú pajzsot hordtak.
Fő fegyverük a 3,5–4 méteres lándzsa, melynek feje levél alakú, vagy néha gerincéles volt. Ha közelharcra került a sor, akkor a lovagok kedvenc fegyvere, a kard került el. Ezek a lovagi kardok hosszabbak voltak, mint amit a gyalogos harcosok használtak, a penge egy méternél is hosszabb volt.

A könnyű lovasság, azaz huszárság eredetéről viták vannak. Van aki rác azaz szerb eredetnek tartja, de vannak akik szerint a székely-magyar könnyűlovasság utódai, akik vegyítették a magyar és török harcmodort és fegyverzetet.
A legfontosabb fegyverük a szablya és a kopja. Szablya, mint a török szablyák, zömök, rövid keresztvas, elrehajló makk alakú markolatkupak, a pengehossz 90 cm, a végén erőteljes fokél.
A kopja 3,5–4 méter hosszú, a csúcs felé keskenyedő nyéllel. A penge kicsi tüske vagy levél alakú. A kopjacsúcs alatt gyakran háromszög vagy villás-farkú zászló volt.
Gyakran használtak íjat. Kedvelték a török és tatár összetett íjakat. Ritkábban előfordult fokos, harci csákány és buzogány. Vértet csak a tisztek hordtak. Láncinget pedig keleties sisakkal.

Várgesztes–Gesztes vára 2003. évi kutatása



Feld István-Tolnai Gergely: 
Várgesztes–Gesztes vára 2003. évi kutatása
A Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata megbízásából végzett tájékozodó kutatásunk legfontosabb eredménye, hogy kutatóárkainkkal sikerült meghatároznunk az 1960–62. évi, Gerőné Sándor Mária által vezetett feltárások során sajnálatos módon nem kutatott külső vár alaprajzi elrendezését, s ezen belül a kaputorony egykori formáját.

24. forduló: 5-1-es vereség és 3-1-es győzelem


felnőttek 5-1-re kikaptak a Bokodtól a Komárom-Esztergom megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokság 24. fordulójában. A gesztesi találatot Biczó Zsolt szerezte. 
Az U19 3-1-re nyert, a szünetben még a bokodiak vezettek. Mindkét csapat a 10. helyen maradt.
További részletek, eredmények és tabella a Gesztes11 oldalon.
A következő fordulóban Kocsra megy a VSFE.

Az Országos Kéktúra 1938-as térképének Vértesen átvezető szakasza


Az Országos Kéktúra részletes útvonalának Vértes-hegységen átvezető szakasza 1938-ban, a kijelölésekor.
Ez a térkép a kéktúra útvonalának részbeni felfestése után 
készült. Az akkori útvonal sok helyen alaposan eltér a mostanitól.