Várgesztesen 1,9 százalékos a munkanélküliség

buksza.reblog.hu  oldalról letölthető táblázatból kiderül, hogy Várgesztesen 1,9 százalékos a munkanélküliségi mutató. Ezzel a listán szereplő 3155 településből a 174. helyen van a község.

A környező falvak közül Vértessomlón 2,2 százalékos a munkanélküliség (214. hely), Kecskéden 2,9% (413.) Környén 3,4% (542.), Gánton pedig 0,8% (41.) ez az adat.

Januárban egyébként 5,95 százalékos munkanélküliséget mért a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal az egész országban, ez pedig javulást jelent tavaly januárhoz képest, akkor ugyanis 6,3 százalékos volt a mutató. A Buksza a januári adatokból elkészítette a települések rangsorát is a munkanélküliségi mutató alapján. Ebből kiderül, hogy januárban 24 településen 0 százalékos volt a munkanélküliség.

Forrás: buksza.reblog.hu 

A málenkij robot – 32 ezer magyarországi németet hurcoltak el

A málenkij robot (malenki robot) a második világháború utáni Szovjetunióbeli kényszermunka szokásos magyarországi elnevezése. A Vörös Hadsereg, a Belügyi Népbiztosság (NKVD), az Állambiztonsági Népbiztosság (NKGB) és a szovjet katonai hírszerzés (SZMERS) katonái cinikus módon ennek az orosz kifejezésnek az ismételgetésével vagy csak néhány perces igazoltatás ígéretével, illetve hazugságával hurcolták el a magyar polgári lakosság tömegeit szovjet lágerekbe a második világháborút követően.
Kárpát-medencei szovjet fogolygyűjtő akció a megtorlás, az etnikai és politikai tisztogatás, valamint a kényszermunkásszerző akciók sorába illeszkedett. A szovjet Vörös Hadsereg által elfoglalt magyar területeken romeltakarításra való hivatkozással fegyveres szovjet katonák a nyílt utcáról gyűjtöttek, és vittek el magyar civileket. A Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060. számú parancsára gyűjtötték össze és hurcolták el az elsősorban német nevű férfiakat 17-től 45 éves korig és a nőket 18-tól 30 éves korig.
A lakosság elhurcolása
Forrás: Wikipédia
A magyarországi németek egy részének elhurcolása 1944-45 fordulóján, néhány hét alatt megtörtént, melynek során mintegy 32 000 magyarországi német elhurcolására került sor.
A szovjet belügyi csapatoknak területekre lebontott fogoly-kontingenst kellett kiállítaniuk és a Szovjetunióba szállítaniuk. Ha a kontingenst a német nemzetiségűekkel nem lehetett feltölteni, a német nevű, majd a magyar nevű magyarokat válogatták be. A deportálások három ütemben történtek

Háromszázezren nem tértek vissza a Szovjetunióba deportáltak közül

Az idei emlékév jó alkalom arra, hogy helyére kerüljön a hazai köztudatban, mi történt azzal a mintegy 700 ezer, a második világháború végén vagy után a Szovjetunióba deportált honfitársunkkal, akik közül háromszázezer sosem tért vissza - mondta a kommunizmus áldozatainak szerdai (2015. február 25.) emléknapja előtt az MTI-nek Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
"A Vörös Hadsereg nem felszabadítani akarta Magyarországot, hanem elfoglalni" – mondta. A történész hozzátette: szintén kvótarendszerrel rendelték el a német nemzetiségűek kényszermunkára szállítását, majd jöttek a találomra összegyűjtött "málenkij robotosok", akikkel legtöbbször nem két-három napos kényszermunkát végeztettek saját lakókörzetükben, hanem szovjet gyűjtő-, majd koncentrációs táborokba, onnan a Gulag táboraiba kerültek több éves, esetleg évtizedes rabszolgamunkára.
A deportáltakat a szovjet lágerek felé szállító szerelvény
Forrás: Wikipédia
Várgesztesen 1945-ben az egybegyűlt 15-55 éves fiatal és felnőtt férfiakat, ötös sorokba állítva, gyalog Vértessomlóra, Lovasberénybe majd Bajára kísérték az oroszok "malenkij robotra". Hatvanhat gesztesit hurcoltak el, összesen huszonhatan haltak meg.

Gesztes II. József korában

A II. József korában, 1785-ben végzett népszámláláskor Gesztesen, 23 ház volt, 51 család, összesen 254 fő. Hasonlóképpen II. József uralkodása alatt, 1785/1786-ban egyházügyi reformjaival kapcsolatban készítette el a Helytartótanács az ún. Pfarrtopographiet, a plébániák összeírását. Eszerint a Környe leányegyházaként szereplő Gesztesen 235 katolikus lakott.

A II. József 1782. 09. 21-én kiadott pátenslevele alapján indult a harmadik telepítési hullám (1782-1787) a Bácskába és a Bánátba. Itt a telepítések szervezettebbek és tudatosabbak voltak, a kincstár mérnökileg szerkesztett településeket alakított ki az új lakosoknak, kiket gyakorta kész lakóházak és gazdasági épületek is vártak.

II. József, a "kalapos király" 225 éve halt meg - portré

225 éve, 1790. február 20-án halt meg II. József német-római császár, magyar király, "a kalapos király". A felvilágosult uralkodó meg akarta reformálni országait, de halálos ágyán rendeletinek visszavonására kényszerült. 

Mária Terézia legidősebb fia 1741. március 13-án született Bécsben. A történelem lapjaira félévesen, királyi anyja karjain lépett be: – a legenda szerint az osztrák örökösödési háború idején szorult helyzetbe került Mária Terézia csecsemő fiát is bevitte a magyar parlament üléstermébe, s a meghatódott rendek "életünket és vérünket" felkiáltással fogadtak neki hűséget (bár rossznyelvek szerint azt is hozzátették, hogy de a zabunkat nem)...
József rangjához illően kiváló nevelésben részesült, fiatalon Falkenstein gróf néven bejárta Európát, egyebek között Franciaországot is, ahol húga, Marie Antoinette a trónörökös, a jövendő XVI. Lajos felesége volt. Kerülte a pompát, a társaságot, az általa léhának tartott szórakozásokat, regények helyett gazdasági és filozófiai műveket olvasott. Tizennyolc éves korától részt vett az államtanács ülésein, 1764-ben római király, egy év múlva német-római császár és anyja mellett társuralkodó lett.