Civertan képeslap

A Civertan által készített képeslap télen ábrázolja a várat úgy, ahogy az a középkorban kinézhetett.

Advent, karácsony, újév

Az ádventi időszak a Katalin-napot követő vasárnappal kezdődik. A bálok, szórakozás egy időre véget értek. Karácsony előtt 9 nappal kezdődően a nők egy szentképet hordozva naponta más-más háznál imádkozva, énekelve készültek a Kisjézus születésére. December 24-én, szentestén egész nap szigorú böjtöt tartottak, általában bablevest vagy babsalátát fogyasztottak. Az éjféli misét követően dinsztelt házikolbász került az asztalra. Szenteste délutánján a gyerekek egy vagy két csoportja, az ún. „Krisztkindli"-k bejárták a falut. Ebben régebben csak a lányok vettek részt, később azonban a pásztorok és József szerepei fiúk játszották. Mária és az angyalok színes szalagokkal díszített fehér ruhát viseltek, fölötte vastag vállkendő, fejükön koszorú volt. A pásztorok és József szőrmemellényt vagy - kabátot hordtak. Fejükön kartonpapírból készített magas kalap volt, amelyet szentképekkel díszítettek. A Krisztkindli-csapat ebéd után a templomból indult. Először a paphoz, utána a tanítóhoz mentek, majd végigjárták a házakat. Minden házhoz becsengettek és bekiáltottak: „Loost die Kristkindl eini'.'-' (Beengeditek a Krisztkindli-ket? Mielőtt beléptek volna — ahol a házban volt kisgyerek -, a háziak odaadták a kicsiknek szánt ajándékokat, így a karácsonyi ajándékot a Jézuska hozta. Az is megtörtént, hogy a rosszalkodó gyerekeket a Kriszkindlik, a náluk levő virgácssal megijesztettek. A karácsonyi üdvözlet eléneklését követően a Krisztkindlik egy marék pattogatott kukoricát vagy zizit hagytak ajándékul az asztalon, széken. A háziak a köszöntésért régebben almát, diót, manapság inkább pénzt adtak a Krisztkindliknek. Miután végeztek, együtt elmentek az éjféli misére, melyen az egész falu részt vett. A férfiak és legények a kóruson gyűltek össze. A hosszú estét odahaza a borospohár mellett töltötték, ez magyarázza, hogy miért voltak időnként hangosak. A karácsony első napját a családok otthon töltötték, a második a rokonlátogatással telt. A vendégeket ilyenkor leggyakrabban beiglivel kínálták.
Szilveszterkor báli rendeztek a kocsmában. Január elsején a gyerekek és felnőttek is meglátogatták a szomszédokat és rokonokat, hogy boldog újévet köszöntsenek. A gyerekek a köszöntéskor a karácsonyfáról cukrot, diót kaptak, később már pénzt is.

Bűnügyi térkép Várgesztesről


A rendőrség új bűnügyi térképet hozott nyilvánosságra, amelyen utcákra lebontva is meg lehet nézni, mennyi lopás, erőszak, betörés és más bűncselekmény történt egy településen az elmúlt egy évben.
A közterületen elkövetett bűncselekményeket külön térképen jeleníti meg a rendszer:

1781-es az iskoláról szóló első feljegyzés

Az iskoláról szóló első feljegyzések 1781-ból származnak. Eszerint az iskola a falu szélén állt, egy szobája, kis kamra, kis konyha és egy szegényes istálló tartozott hozzá. A szoba volt a tanterem és egyben a tanító lakószobája is. Az épület vályogból készült és szalmatetős volt. Néhány évvel később az iskola a falu közepére került, ahol ma is van. Akkor valószínűleg még ugyanaz a helység szolgált tanteremként és lakásként. A tanítónak eloszol 1875-ben építettek különálló lakást. A 20. század elején a földesúr renováltatta az épületet. Az iskolát 2/3 részben az Esterházy család, 1/3 részben a római katolikus egyház tartotta fenn. A tanítói lakás, amelyben évekig varroda működött, 1913-ban épült. 1938-ban a gróf új osztálytermeket építtetett. Ezt 1958-ban egy tanteremmel és egy nevelői szobával bővítették. Ebben a nevelői szobában volt az orvosi rendelés is (az orvos Környéről, később Vértessomlóról járt ide) heti egy alkalommal. A melléképületek a szolgálati lakás mellett az udvaron helyezkedtek el.

Gestitz/Várgesztes im Schildgebirge

Kleine Führer durch Dorf und Fluren

Von. P. Michael Weiss OFM, Eisenstadt

Von waldigen und schattigen Hügeln des Schildgebirges umgeben liegt in einem schmucken Talkessel die kleine deutsche Gemeinde Geschtitz. Um sie kennen zu lernen, sollte man zunächst einen Rundgang über Berg und Tal, über Auen un Fluren machen.

Wählen wir als Ausgangspunkt unseres Spazierganges den Gschloußrieg (Schloßriegel), der mit seinen 404 m vom Süden stolz auf das Dorf blickt. Ihm gebührt dieser Vorrang, trägt er doch das einstige Schloß der Grundherrschaft, das der Gemeinde den namen Geschtitz, ung. Gesztes gegeben hat. Das längst verfallene Schloß wurde erst neuerdings wieder als Touristenattraktion aufgebaut.

A templom főbejárata fölötti felirat

1872-ben helyezték el a főbejárat fölött Esterházy Miklós Móricz és felesége Lobkowitz hercegnő' címerét az alábbi felirattal:

MAURITIUS COMES ESTERHAZI LOCO ECCLESIAE OLIMA PATRE COMITE NICOLAO HONORI SANCTI NICOLAI HIC ERECTAE HANC NOVAM COOPERANTE UXORE POLIXÉNA PRINCIPISSA A LOBKOWITZ EXSTRUXITETSANCTIS NICOLAO ET WENDELINO DICAVIT.
ANNO MDCCLXXII

Gróf Esterházy Móric e helység itt emelt egyházát néhai atyja, gróf Esterházy Miklós után Szent Miklós tiszteletére, neje, Lobkowitz Polixéna hercegnő' segítségével újonnan építtette, és Szent Miklósnak és Szent Vendelnek ajánlotta. 



A gesztesi templom oltárképe



1961-64-ben készült a templom oltárképe. A festő a soproni származású Hertay (Hering) Mária. Bal oldalon Szt. Vendel, a jobb oldalon Szt. Borbála képével.

1871-ben tették fel a toronykeresztet a templomra

A toronykereszt 2012-ben

1871. október 20-án már feltették a toronykeresztet is, mely ünnepségen Uffenheimer Lipót helyi káplán mellett Biliing Antal somlói, Koródy Ferenc kozmái plébánosok, valamint a grófi család is részt vett. 









Szent Mór tiszteletére szentelték a gesztesi templom harangját 1872-ben

Szent Mór keresztény apát volt a 6. században (584-ben halt meg). Equitius római szenátor fia volt, aki 12 éves korában Szent Benedek tanítványa lett. Szinte vak engedelmességéről volt híres, amely a legenda szerint csodatételre is képessé tette: amikor egy társa fuldokolt, a vízen járt, hogy kimentse. Amikor Szent Benedek Monte Cassinóba vonult, Mórt Subiaco apátjává tette, majd Galliába küldte. Mint Benedek, a házalók, a lámpakészítők, mézeskalácsosok, a rézművesek, a szabók és a vargák védőszentje. Ünnepe január 15-e.

1872-ben Szent Mór tiszteletére szentelték a gesztesi templom harangját.

1872: 250 forintért vették a templom harangját

A templom új harangját, melyet Moser Mátyás gesztesi lakos és felesége Wachtler Anna 250 forintért vett, először 1872 augusztus 15-én húzták meg. A harangot Szent Mór tiszteletére szentelték. 

Szent Vendel élete

SZENT VENDEL remete
Október 20.
*Skócia, 554 körül(?). +Tholev, 617. (?)
Vendel, akit Wendalin, Wandalin és Windilin néven is neveznek legendái, ír-skót nemzetségből származott. Élete a Szent Patrik (lásd: A szentek élete, 125. o.) utáni időre esik, amikor a pogányság még éreztette hatását, és még nem indult el a Szent Bonifáchoz és köréhez (lásd: A szentek élete, 247. o.) kapcsolódó misszió a kontinens felé.
A legendák szerint, melyek 1417 után keletkeztek ugyan, de történeti hitelességük aligha vonható kétségbe, Vendel királyfi a mi fogalmaink szerint egy törzs vezérének a fia volt. Korán jelét adta a jámborságnak és a keresztény műveltség, sőt a papság iránti vonzódásának, amit atyja nem jó szemmel nézett. Épp azért, hogy elvonja a tanulástól, nyájainak őrzését bízta rá. De mint annyiszor, amikor valakit szolgai munkára kényszerítenek, hogy elvonják Istentől, Vendellel is az ellenkezője történt annak, amit atyja akart: a juhok legeltetése közben, a mezők csendjében megérlelődött szívében a remeteség, az Istenben elmerült szemlélődés utáni vágy. El is határozta, hogy amint lehet, remete lesz, de előbb elzarándokol a Szentföldre és Rómába. Talált magához hasonló hat ifjút, akikkel útnak is indult.

Szent Vendel a gesztesi templom egyik védőszentje


A 140 éve, 1872-ben felszentelt templom védőszentjei Szent Miklós – a templom helyén régebben állt kápolna védőszentje – és Szent Vendel. Október 20-án van Szent Vendel napja, ekkor tartják a gesztesi búcsút. 

Szent Vendel (németül Wendelin, latinul Wendelinus illetve Wendalinus) 554 körül született és 617 körül halt meg, remete és apát volt. Legkorábbi életrajzai 1417. után jelentek meg és a következő történetet tartalmazzák: skót herceg volt, de titokban elhagyta a királyi udvart, és Rómába zarándokolt. Visszafele utazva Westrich mellett egy kis házikóban telepedett meg és koldulással kereste kenyerét. Amikor egy birtokos megfeddte tétlenségéért, pásztornak szegődött el. Később egy csoda rávette földesurát, hogy engedje meg Vendelnek a remete életmódhoz való visszatérést. Szent életmódjának a híre elterjedt. Számos földműves kereste fel, hogy beteg jószágait megáldja. Végül a tholei kolostor apátjának választották és pappá szentelték. Sírja fölé kis kápolnát emeltek, utóbb ekörül nőtt ki St. Wendel városka.
A pásztorok védőszentjükként tisztelik.

Így nézhetett ki a gesztesi vár 1600-ban – Nagy Gábor számítógépes rekonstrukciója



Nagy Gábor a debreceni Egyetem Műszaki Karánnak építészhallgatója számítógépes rekonstrukciókat készített a Gesztesi várról. G. Sándor Mária és Feld István régészek cikkeire, felmérésire, rajzokra, fényképekre, személyes tapasztalatra hagyatkozva alkotta meg a vár elméleti rekonstrukcióját. A textúrázott képek nem tekithetők tökéletesen hitelesnek, csupán egy várakat szerető építész szórakozásáról van szó.

Huszonkét éve volt a „rendszerváltoztatást jelentő" helyi választás

Az 1989 évben tartott helyi népszavazás eredményeként a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 119/1989. (IX. 28.) NET határozatában 1990. január 1. hatállyal községi tanács szervezését rendelte el - többek között - Várgesztes és Vértessomló községekben.
A határozat alapján Várgesztes közigazgatásilag 1990. 01. 01-tól újra önálló, megszűnt a közös tanács Vértessomlóval.
A népszavazás megtartására azért került sor, mert a gesztesiek úgy látták, hogy az 1977 óta, a közös közigazgatás következményeként, a fejlesztések a két faluban, időrendben előbb Somlón valósultak meg. Ha valami közbe jött, akkor a gesztesi projekt még tolódott. Általában érthető, hogy előbb ott kell megvalósítani dolgokat, ahol az több embernek használ (jelen esetben Somlón). Sajnos ez a gesztesiek számára egy állandó lemaradt, követő állapotot jelentett, így a falunk idővel alárendelt helyzetbe kerülhetett Somlóhoz képest. Somlónak pedig nem voltak olyan forrásai, hogy ezt a hátrányt valamivel kompenzálni tudja.
Az önálló helyi tanácsi testület 1990. 01. 03-án állt fel. (A „rendszerváltoztatást jelentő"' önkormányzati választás 1990. 09. 30-án volt.)

Gesztesi járás települései


GESZTESI JÁRÁS TELEPÜLÉSEI:

Székhely: Nagyigmánd, Ács, Ászár, Bana, Bokod, Császár, Csép, Dad, Ete, Kisbér, Kisigmánd, Kocs, Kömlőd, Mocsa, Szák, Szend, Szőny, Tárkány, Vérteskethely.
1971-ben megszűntek a járási tanácsok, és a továbbiakban testület nélkül, a megye járási hivatalaként működtek. 1974. 12. 31-el megszűnt a Tatai Járási Hivatal.)
A XXXV/1998. III. 20. országgyűlési határozat létrehozta Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyékkel a Közép-dunántúli Régiót.
1999. VII. 3-án létrejön a Komárom-Esztergom és Pest megyét, a szlovákiai Nyitra kerületet magában foglaló Vág-Duna-Ipoly eurorégió, melyhez még ebben az évben csatlakozik Fejér és Veszprém megye is.

Uffenheimer Venánz jó ivós és kártyázó – 1867-es feljegyzés Gesztesről


Láng Antal családi feljegyzéseiből Gesztesről:
„1867-ben az egyház (Láng Antalt) kinevezte Gesztesen kántortanítónak, ahol Uffenheimer Venánz nevű kihelyezett barát működött, jó ivós és kártyázó.
Gesztes akkor a vidék tanítóinak és erdészeinek központja volt. Az erdészek szállították a vadat: őzet, szarvast s amíg el nem fogyott, a barát nem engedte el őket. A bort a csókái (Csókakő), pusztavámi, bársonyosi borvidékről hozták magukkal hordóban az erdészek. A plébánia, az erdészi és tanítói lakások voltak az éjjeli szállások másnapokon, mert 3-4 napig is eltartott a kártyaparti. Ha a barát elvesztette a pénzét, kölcsönkért, s a végén bemondta a hitelezőnek, hogy majd leimádkozza."

Gesztes közigazgatási szerveződésének főbb állomásai

1738 Egyházi anyakönyvezés Bánhidán
1746 Anyakönyvezés Környén (Ekkor vették a környei templomot vissza a reformátusoktól a katolikusok, grófi rendelkezés alapján.)
1747 Anyakönyvezés Kozmán
1753 a gesztesiek megkötik az első (ismert) szerződésüket a gróffal
1756 Anyakönyvezés Környén
1787.10. 06 Anyakönyvezés Somlón. (Somló 1813-tól önálló Környétól) Gesztes, Somló filiáléja, azaz fiókegyháza.
1850 Anyakönyvvezetés (egyházi) Gesztesen. Gesztesen helyi káplánság.
1864 A falu a Tatai szolgabírói járáshoz tartozik.
1890 Gesztespuszta nevet kapta. (Vértessomló is 1890 óta viseli mai nevét)
1900 Önálló plébánia alapítása Gesztesen. Már nem a somlói plébánia filiája, azaz fiókegyháza.
1914.07.15. Pusztagesztes néven kivált Vértessomló kötelékéből a belügyminiszter 117.605/IV. a. sz rendelete alapján.
1917.01.12.(?) Várgesztes a település neve. 192.575/1916. B.M. sz. (1917 évi 3. sz. Belügyi Közlöny, Közlemények.) Várgesztes a Kecskédi Körjegyzőséghez tartozik.
1946.01.01-től Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozik (1)
1946.02.05-től elrendelték a községi önkormányzati testületek működésének szüneteltetését. (1)
1950. 09.25. Közigazgatásilag önállóvá válik Várgesztes a kecskédi körjegyzőségtől. „ Világi" anyakönyvezés helyben.
3/1974./X.3/ MT TH sz. rendelkezés szerint Oroszlány városkörnyéki községei: Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Várgesztes és Vértessomló. Vértessomló kkt. néven és székhellyel, 5/1977. sz NET határozat alapján 1977. április 01. hatállyal községi közös tanács szervezését rendelte Vértessomló, Várgesztes községek részére.
1984.01.01-tól Várgesztes, Tatabánya városhoz tartozik. (1)
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 119/1989. (IX.28.) NET határozatában 1990. január 1-jei hatállyal községi tanács szervezését rendelte el - többek között - Várgesztes és Vértessomló községekben.
(1) A magyar településhálózat településszervezési változásai 1945-1990 között Levéltári módszertani és oktatási füzetek l.szám. Magyar Országos Levéltár, Budapest. 1996

Térkép: Komárom megye betelepítése a XVII–XVIII. században




Augusztus végi légifelvételek


Várgesztes és Vérteskozma
Környe, Vértessomló és Várgesztes

4. forduló: kettős vereség


felnőttek 4-1-re kikaptak a 4. fordulóban Kocson. A gesztesi találatot Eigner Zsolt szerezte a 40. percben. A VSFE 6 ponttal a 9. helyen áll.
Az U19 5-0-ra kapott ki, az 5. helyen vannak a bajnokságban.

További részletek, eredmények és tabella a Gesztes11 oldalon.

A következő fordulóban, szeptember 16-án vasárnap a tokodaltárói Tabak csapatával játszik a VSFE. Az U19-es meccs 14 órakor, a felnőtt 16 órakor kezdődik Várgesztesen.

Várgesztes az Országos Kéktúra 1964-es térképén



A térkép az 1964-es kiadású "Az Országos Kéktúra útvonala mentén" című kötet térképmellékleteként jelent meg. 
Lényegében ez a könyv volt az első részletes útvonalismertető kéktúra leírás, amit a Magyar Természetbarát Szövetség által megbízott munkaközösség készített Thuróczy Lajos vezetésével. 

Tíz éve kezdődött a római kori lelőhely feltárása

Az edényégető kemence és a mellette fekvő omladék bontás közben

VÁRGESZTES A RÓMAI KORBAN

Kisné Cseh Julianna régész, Kuny Domokos Múzeum, Tata

Várgesztes és környékének egyik legkorábban megismert római kori emlékei közé tartozik az a két oltárkő, melyet a Székesfehérvári Múzeumban és a környei plébánián őriznek.
A „véletlennek" vagy egyéb földmunkával járó tevékenységnek köszönhető régészeti emlékek előkerülése mellett 2002-ben került sor az első római kori lelőhely szakmai feltárására.
A településtől északra fekvő szántóföldön a Kuny Domokos Múzeum folytatott leletmentést (Kisné Cseh Julianna ásatása) a telek tulajdonosának, Édes Zoltánné (Richter Lujza) tatai lakos bejelentése miatt. Elmondása alapján „kincskeresők" - engedély nélkül - régészeti fémtárgyakat géppel felderíteni szándékozók, földjét feldúlták. Helyszíni szemlénk során megállapítottuk, hogy a „fémkeresők" egy késő római települést bolygattak meg. A bolygatás oly mérvű volt (majd méteres gödrök), melyek az azonnali leletmentést tették szükségessé.
A leletmentést a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatta - támogatásukat ezúton is köszönjük -, 2002 szeptemberében kezdtük meg, de az időjárási viszonyok és a nagy mennyiségű leletanyag és régészeti objektum miatt csak novemberben tudtuk befejezni. A leletmentés eredménye a következőkben foglalható össze:

3. forduló: 6-2-es győzelem


felnőttek 6-2-re győztek a Bokod ellen a 3. fordulóban. Hévizi Tamás mesterhármast ért el, Társi Zoltán és Eigner Zsolt egyszer-egyszert talát be, a sorrendben ötödik gól pedig a bokodi Horváth Szabolcs öngólja volt.  A VSFE 6 ponttal a 6. helyen áll a tabellán.
Az U19 2-0-ra kikapott, három ponttal kilencedikek.

További részletek, eredmények és tabella a Gesztes11 oldalon.

A következő fordulóban, szeptember 9-én vasárnap Kocson játszik a VSFE, az U19-es 14 órakor, a felnőtt mérkőzés 16 órakor kezdődik.

A vértesi várrendszer



Vértesi várrendszer nagyobb térképen való megjelenítése

Várgesztes a Tatabányai Kistérség 2007-es kulturális koncepciójában

Várgesztes (Gestitz)
A település múltja és jelene
A település nevezetessége a gyönyörű környezetben fekvő, középkori eredetű vár, amelynek jelentős része szinte teljes épségben megmaradt
A Vértes erdő borította északnyugati lábánál, Várgesztes községtől déli irányban, magas dombon emelkedik Gesztes vára. A helyet 1231-ben, a várat 1326-ban említik először oklevelek. A várgesztesi vár tagja volt a Neszmély- Tata- Vitány- Gesztes- Oroszlánkő- Gerencsér- Csókakő védelmi vonalnak, amely a Vértesben épült ki. A Vértes többi várához hasonlóan a Csák némzetség építtette a XIII. század második felében. 1326-ban Csókakővel, Csesznekkel, Bátorkővel és a tatai uradalommal együtt ezt is elvette tőlük Károly Róbert király, s ettől kezdve egy évszázadon át királyi vár maradt, királyi vadászkastélyként működött. Falai között megfordult 1388-ban Mária királynő, 1399-ben Zsigmond király, 1435-ben Albert herceg, és 1495-ben II. Ulászló.  
1438-ban a Rozgonyiak kapták meg. Többi dunántúli várunkhoz hasonlóan a nagy hatalmú Cillei-Garai-liga tagja, Újlaki Miklós szerezte meg 1451-ben, a Rozgonyi Sebestyén olasz fogságból való kiváltásáért fizetett hatalmas kölcsönnel. A királyra csak az utolsó Újlaki, Lőrinc herceg halála után, 1524-ben szállt vissza. Az egyébként katonailag jelentéktelen várat 1529-ben ostromolták először a törökök, ekkor még sikertelenül. 1543-ban, Fehérvár elfoglalása után a Vértes várait bevette a budai pasa serege. Ezután ötven év alatt nyolcszor cserélt gazdát és csak 1600-ban vették vissza a töröktől véglegesen. A gesztesi vár 1693-ban a hozzátartozó uradalommal együtt került Esterházy Ferenc tulajdonába, és ezzel első tagja lett annak a birtokláncolatnak, melyhez később 23 helység tartozott. Az akkorra már elavult, kis középkori vár a XVII. század közepén omladozó állapotban volt. pusztulását betetőzte a birtokos Eszterházyaknak a vár bontására 1733-ban kiadott engedélye. Köveit részben a majki kamalduli remeteségbe építették be, részben széthordták a község lakói.
1734. március 9-én Tatán kötött szerződés alapján Esterházy József nádor német telepeseket hozatott ide, a hegy lábánál létesített új faluba, amelyet akkor Pusztagesztesenek neveztek el. A faluba betelepülő első tizenhét család a leírások szerint május elsején csengettyűszóval érkezett meg. Az itt letelepültek a XVIII-XIX. században mész- és szénégetésből, favágásból éltek.
A vár épségben maradt földszintjébe és magasan álló első emeleti falai közé a Magyar Munkás Turista Egyesület 1932-ben menedékházat épített, amely azonban a háborúban elpusztult. 1960 és 1963 között a vár romjait feltárták és a helyreállítási munkák során turistaszállót alakítottak ki a várból, ahol ma 120 főt tudnak elszállásolni.
Gesztes szabályos alaprajzú váraink közé tartozik. Téglalap alaprajzú, hasáb formájú tömegében egy kis belső udvarhoz kétoldalt csatlakoznak a lakószárnyak. A külső tornyok és hozzá építések a második udvarral későbbiek, XV-XVII. századiak.
Az egész várat a domb közel vízszintes peremén szabálytalan alaprajzú külső kőfal övezte, ebben volt a kaputorony is.
A település 1917-ben vette fel a Várgesztes nevet.
1990-es évek második felében épült fel a 125 házból álló üdülőpark épült a falu határában. A Villapark 8 fő elhelyezésére alkalmas luxus házai egész évben várják a pihenni és kikapcsolódni vágyókat.
Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően kialakításra került egy Horgásztó 0,8 hektáros területen, mely rekreációs pihenőhelyként is működik. Felépült 1 700 m2-es területen a Faluház, melyben iskola, óvoda, kultúrház, illetve sportcsarnok kapott otthont.
A falu lakói máig őrzik német nyelvüket, hagyományaikat; működik nemzetiségi dalkör- és ifjúsági néptánccsoport. Jelenlegi templomukat 1872-ben építették.

2. forduló: győzelem és vereség


felnőttek 3-1-re kikaptak a Kesztölci Sportegyesület csapatától a 2. fordulóban. A gesztesi találatot Hévizi Tamás szerezte az 56. percben. A VSFE 3 ponttal a 10. helyen áll.
Az U19 3-0-ra győzött, a gólokat Csordás Gergő, Gál Norbert és Kóródi István szerezték. Az U19 a bajnokságban a 4. helyen van.

További részletek, eredmények és tabella a Gesztes11 oldalon.

A következő fordulóban, szeptember 2-án, vasárnap a Bokod Erőmű LE csapatával játszik a VSFE, az U19-es 14 órakor, a felnőtt mérkőzés 16 órakor kezdődik Várgesztesen.

43. helyen a VSFE az összesített megyei listán



A megyeifoci.hu elkészítette a Komárom-Esztergom megyei bajnokságokban (Megyei I. és II. osztály, illetve a III. osztály északi és déli csoportja) játszó csapatok ranglistáját. Ezen a Várgesztes SFE a 43. helyen áll, a Bajót és a Kesztölc előtt, a tokodaltárói TABAK és a Vértestolna együttese után. 
Az élen Vértesszőllős, Komárom, Nagyigmánd a sorrend. A számítási módszerekről itt lehet olvasni. 

Német nyelvű kiadvány Gesztesről a kilencvenes évek elejéről

Gestitz (Várgesztes) liegt knapp 70 km entfernt von der ungarischen Hauptstadt etwa 20 km südlich der Autobahn Wien-Budapest, in einem malerischen Tal des Schildgebirges (ung. Vértes), das seinen Namen der Sage nach der 1051 hier verlorenen Schlacht der Schildträger Kaiser Heinrichs III. verdanken soll. Die im 14. Jh. auf dem Schloßberg erbaute Burg war jahrhundertlang Mittelpunkt königlicher Jagden, in den Türkenkriegen Hauptort einer Kette von Grenzfestungen, dessen Name auf keiner alten Landkarte fehlen durfte. Nach den Türkenzeit kam das Dorf wie das ganze Schildgebirge in den Besitz der Grafen Eszterházy. Sie haben das im Krieg verördete Waldland zu Beginn des 18. Jhs. Gestitz 1734–1747 vor allem mit deutschen Bauern und Waldarbeitern neu besiedelt.

1. forduló: Várgesztes–Csém 2-0


A VSFE a Csémi SE csapatát fogadta az 1. fordulóban. A gesztesi csapat 2-0-ra győzött. Az első félidőben nem született gól, a másodikban Hévizi Tamás kétszer is gólt szerzett, az elsőt az 59. a másodikat a 70. percben.

További részletek, eredmények és tabella a Gesztes11 oldalon.

A következő fordulóban, augusztus 26-án vasárnap a Kesztölc ellen játszik a VSFE, a felnőtt mérkőzés 17:30-kor kezdődik Kesztölcön.

Gesztes a török hódoltság ideje alatt


Gesztes török kori történetének megértéséhez ismernünk kell - ha csak nagy vonalakban is - az ország történetét. 1526-ban a török már az ország területén van, és a Mohács környékén lezajlott csatában megveri a király seregét. A szultán még nem sejti, hogy a fősereget győzte le. Ellenállás nélkül söpör végig hadaival az országon, majd pusztító, rabló csapatokat küld az országra, és rabolva kivonul innen. 1541-ben csellel elfoglalja Budát és megszállja az ország középső területeit. Az ország három részre szakad. Középen a török, a keleti országrész a töröknek adót fizető, de viszonylag szabad független, fejlődő része Magyarországnak Erdély fejedelemsége. A nyugati országrész a Királyi Magyarország, ahol az országrész birtoklásán Szapolyai János Ferdinánd királlyal tusakodik. Ez a tusakodás a Dunántúlon több pusztítást okozott, mint a török. Mária királyné - II. Lajos özvegye - így írt erről Ferdinándnak „...Hadai gonoszabbul dúlnak-fúlnak, mint a török".

Egy 19 éves focimeccsplakát


1993-ban a hollandia Langeveenben játszott a gesztesi focicsapat. 

A várgesztesi címer


Várgesztes község címere ovális pajzson, felül piros mezőben aranysárga csengő, alul zöld mezőben fehér vár. A két szín fekete ferde vonallal van elválasztva.

A címer fő színei a német és a magyar zászlók színeiből tevődik össze, mert a várgesztesiek német (sváb) származásúak, és a mai napig is ápolják hagyományaikat, nyelvüket, ugyanakkor magyarnak is vallják magukat, ezt a kettősséget ábrázolja a címer. 

1744-ben a Fekete-erdő környékéről telepedtek ide a várgesztesiek ősei, annak idején csengőszóval érkeztek erre a vadregényes tájra. A piros mezőben lévő aranycsengő ezt idézi.

Lapszemle 2005-ből


Ötgólos győzelem a kupában


A Magyar Kupa 2013/14-es megyei selejtezőinek első fordulójában Szárligeten lépett pályára a VSFE. 
Boda Henrik kétszer, Hévizi Tamás, Pillmann Róbert és Krausz Dávid egyszer-egyszer talált be. A hazaiak ne tudtak gólt szerezni, így 5-0-ra győzött a gesztesi csapat.

További részletek és eredmények a Gesztes11 oldalon.

Gesztes.hu kvíz IV. – Várgesztes–Gesztes vára 2003. évi kutatása



A rövid kvíz mindössze hét kérdésből áll és a végén meg lehet nézni az elért eredményt, illetve a helyes válaszokat.
A kérdésekre a válaszok a Gesztes.hu oldal Várgesztes–Gesztes vára 2003. évi kutatása című bejegyzésében is megtalálhatók.

További kvízek a Gesztes3 – kvízoldalon:

Képeslap a Gesztesi várról az 1930–40-es évekből


Statisztikai adatok Várgesztesről


Megnevezés: Várgesztes
Terület: 1204 hektár
Lakónépesség: 567
Lakások száma: 251
jogállás: község
Kisebbségi önkormányzat: 1 (német)
KSH kód: 17251
Kistérség neve és székhelye: Tatabánya
Kistérség kódja: 4107
Megye: Komárom-Esztergom

2010. január 1.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helységnévkönyv adattár

Mária Terézia császárnő betelepítési pátenséből (1763.)

Mária Terézia császárnő betelepítési pátenséből (1763. február 25.):
Aus dem Ansiedlungspatent der Kaiserin Maria Theresia (25. Februar 1763):
„Wird der sich Ansässig machen wollenden Teutschen Familien ein mit genügsamen Waldungen, gesunden Wasser darin fruchtbaren Äk-kern und Wißmatten überflüssig Versehenes Stück Landes angewiesen und damit Sie solches für immer in vollständiger Ruhe Bebauen mögen, von denen angrenzänden Ortschaften mit besonderen Marksteinern unterschieden werden, desgleichen sollen Sie von allen allgemeinen kayserl. Königl. Herrschaft, von allen Grundzünß oder sonstigen Grundbuchs Gaaben ebenfalls durch drei nacheinander folgende Jahre frey seyn... Sollen Sie für immer als unmittelbahre kayserl. Königl. Unthertanen gehalten und so forth weder eine Gemeinde instgesamt, noch eine Familie oder Unterthan ins Besondere an jemand anderen Kauf-, Tausch- oder Geschankweis überlassen und bey nicht als freye kayserl. königl. Unterthanen gehalten und angesehen werden: Und wird dahero jedem frey gestellet, zu Verbleiben oder aber sowohl in dem Königreich auf einen anderen Orth, als auch außer demselben sich zubegeben..."

Adam Müller Guttenbrunn a telepesek regensburgi állomásáról


Adam Müller Guttenbrunn a dunamenti svábok nagy költője így mutatja be a telepesek regensburgi állomását:
„A kivándorlók, amelyek az első „Kelheimi-tutaj"-ra kerültek, kora reggel benyomultak a Szent-Jakab és Szent-Emerán templomok gyóntatószékeihez, semelyikük sem akart a szentgyónás és áldozás nélkül maradni. A Szent Péter templomnál pedig tizenhárom fiatal pár házasodott össze, akik itt jutottak gyors elhatározásra. A császár nem engedi őket át a határon, amíg nem döntöttek. Amitől őket otthon eltiltották, az most kötelező volt. 0 mily szívesen engedtek, és váltak keresztény párrá. Ok jobban illettek egymáshoz, mint a többi (pár)... Egy Nassaubeli leány és egy parasztfiú a Fekete erdőből, egy luxemburgi lenszövő és egy sváb leány Bodenseeből, soha nem kerültek volna össze az életben. Ez csak a regensburgi parancs alapján volt lehetséges. Ahogy ők összejöttek, úgy jött össze a tizenhármas esküvői szertartás többi résztvevője is, és szólaltak meg a Szent Római Birodalom német nemzetének déli és délkeleti dialektusain, csillogtak viseleteik. Hogy a párok mind értették egymást? Az nem volt biztos. Az igazi szerelem azonban áthidal minden dialektust."

Ki volt Adam Müller-Guttenbrunn?


Az 1893 és 1900 között kiadott Pallas Nagylexikon így ír az 1923-ban Bécsben elhunyt Adam Müller Guttenbrunnról, aki a bánáti svábok nemzeti írója volt. 1913-ban, a Pallas Nagylexikon megjelenése után, írta legjelentősebb regényét, a Lipcsében kiadott A svábok nagy vonulása (Der große Schwabenzug) című művét. 

Író és szinigazgató, szül. Hidegkúton (Guttenbrunn, Temes) 1852 okt. 22. Tanulmányait Temesvárt, Nagyszebenben és Bécsben végezte s itt meg is telepedett s mint kritikus és iró működött. Szindarabjai közül említendők: Gräfin Judith (dráma, 1867); Im Banne der Pflicht (dráma, 1882); Schauspielerei (vígjáték 1891); Wien war eine Theaterstadt (4. kiadás 1885); Irma (dráma, 1885); Die lectüre des Volkes (8. kiad. 1886); Trost- und Schutzbüchlein für die Deutschen in Österreich (1889); Gescheiterte Liebe (1889); Wiener Theaterleben (3. kiad. 1890); Dramaturgische Gänge (1892); Litterarische Lebensbilder aus Österreich (a Grillparzer-társulat évkönyvében, 1892). Folytatást irt továbbá a Fourchambault-családhoz (1880) és kiadta Stifter költő hagyatékát (1881). 1892. a bécsi Raimund-szinház igazgatója lett, de ebben az állásban az igazgatói tanáccsal sokat kellet civakodnia, mignem ellenfelei a Raimun-szinház részvénytársulat 1896 febr. 27. tartott gyülésén kibuktatták. (Gettke lett utóda az igazgatói állásban.) Viharos igazgatóságának történetét maga M. irta meg (Der suspendierte Theaterdirektor, Lipcse 1896). Jelenleg megint mint iró működik; legújabb novellájának címe: Die Magyarin (Lipcse 1896).

Adam Müller Guttenbrunn schildert die Regensburger Station der Kolonisten

Adam Müller Guttenbrunn, der große Heimatdichter der Donauschwaben, schildert die Regensburger Station der Kolonisten:
„Die Auswanderer, die für die erste Kelheimer Plätte aufgenommen waren, drängten sich am frühen Morgen in den Beichtstühlen der Kirchen von Sankt Jakob und Sankt Emeran; keiner wollte das Schiff besteigen, ohne vorher der heiligen Ausspeisung teilhaftig geworden zu sein. Und bei Sankt Peter wurden dreizehn junge Paare getraut, die sich hier raschen Entschlusses gefunden. Der Kaiser ließ sie nicht über die Grenze, wenn sie sich nicht einigten. Und was man ihnen daheim verweigerte, das wurde jetzt befohlen. 0 wie gern folgten sie und wurden sie christliches Paar. Sie taugten besser zusammen, als die anderen Paare...Eine Nassauerin und ein Bauernbube aus dem Schwarzwald, ein Luxemburger Leineweber und ein Schwabenmädel vom Bodensee wären wohl niemals im Leben zusammengekommen, das war nur Befehl in Regensburg möglich. Und so wie diese, mischten sich die anderen Paare, in dem Hochzeitzug bei dreizehnfachen Kopulierung erklangen alle mundarten und glänzen alle Trachten aus dem Süden und Südwesten das Heiligen Römischen Reiches Deutscher Nation. Ob sich die Paare alle verstanden haben? Das war nicht ganz sicher. Aber wahre Liebe überwindet jeden Dialekt."



Várgesztes ViaMichelin 2007-es térképén


Lapszemle 2004-ből



A Szárliget SE lesz az ellenfél a Magyar Kupában



A Szárliget SE csapatát kapta a VSFE a 2013-14-es Magyar Kupában. 

A selejtező 1. fordulójában augusztus 12-én este hatkor Szárligeten játszik a várgesztesi együttes.

További részletek a Gesztes11 oldalon.

Fotó: gesztesi iskolások 1930-ban

Az esküvőket régen búcsú előtt, vagy farsang táján tartották


A gesztesiek még a II. világháborút követően is főleg falun belül házasodtak, csak elvétve választottak más településekről házastársat. Az eljegyzéseket szerény körülmények között, szűk családi körben tartották, ajándékot nem kapott a jegyespár. Az eljegyzési gyűrű aranyból készült, ezt a házasságkötésig a bal kezükön viselték. Az esküvőket többnyire búcsú előtt, vagy farsang táján tartották, vasárnapokon. Az a mondás járta, „ha rövid a farsang, a csúnya lányok is elkelnek, mert a fiúknak nincs idejük válogatni. Ha hosszú, akkor csak a szép lányoknak akad párjuk."
A lakodalmat mindig háznál rendezték, a fiúnál vagy a lánynál attól függően, hogy hol volt több hely. Ilyenkor a teljes házat kipakolták. Csak kevesen fogadtak fel teljes zenekart, többnyire csak egy-két harmonikás, esetleg még egy dobos szórakoztatta a vendégeket. A násznépet a menyasszony és a vőlegény személyesen hívta meg három héttel az esküvő előtt. Általában 40-50 főről volt szó, de később már nem volt ritka, a 100-120 személyes lakodalom sem. Ebben a faluban minden fontos dolgot együtt, közös összefogással végeztek. Nem volt ez másképp az esküvővel sem. A rokonság komoly segítséget nyújtott a családnak az előkészületek során. Lagzi előtt egy héttel az örömszülők házában összehordtak a sütés-főzéshez való legfontosabb dolgokat (tojás, liszt, cukor, vaj, dió, mák). Az asszonyok egy sütőasszony irányításával 4-5 napig készítették az édességeket. A háziak erre az a alkalomra disznót hizlaltak, amit pénteken vágtak le. E napon este a meghívott családok egy-egy tyúkot hoztak, amit szombaton közösen vágtak le. Bor volt minden háznál, de a vőlegény apja gyakran Mórról vagy Pusztavámról is hozott. A gyerekek házi készítésű szörpöt ittak. Szombaton délután 10 koszorúslány kosárral felkereste a meghívottakat, es összegyűjtötték a tálalóedényeket. Ha a templomi esküvő vasárnap délelőtt volt, akkor már szombaton délután ment a jegyespár a tanúkkal a polgári házasságkötésre, ami Kecskéden volt, mivel ott volt a Hivatal. Ha vasárnap délután volt a lakodalom, akkor délelőtt esküdtek az anyakönyvezető előtt. 

Műholdkép 2011-ből


Forrás: GoogleMaps

Gerencsérvári feltárás


 Az idei szezonra befejeződött az Oroszlány közelében fekvő Gerencsérvár feltárása, a régészek a munkát a Vértes várai közül Vitányvárnál folytatják, ahol még nem zajlott régészeti kutatás - tájékoztatta a gerencsérvári ásatások vezetője csütörtökön az MTI-t.
    Az építmény falai mellett lévő törmelékből edények töredékei, fejszék, sarkantyúk, díszített kések és pénzérmék kerültek elő. Több díszes kialakítású gótikus kályhaszemet is találtak, ami arra enged következtetni, hogy az épületben előkelő származású emberek lakhattak - mondta el László János, a Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti referense.
    Gerencsérvár közepén egy toronyszerű épület emelkedik ki, mellette több helyiség található. A területet 2-3 méteres omladék és feltöltés borítja, a régészek ezt kutatják évente 2-3 hétig anyagi lehetőségeik függvényében.
    László János felidézte, hogy 2008-ban végezték az első feltárásokat. A turistaútvonal mellett fekvő vár ritkasága, hogy egyben maradt az épületek alapja. Az erdőt leszámítva olyan a környezet, ahogyan a XVI. században elhagyták a várat. A feltárások célja, hogy bemutathatóvá tegyék a vár falait, ehhez hozzávetőlegesen hatvanmillió forintra lenne szükség.

Ásd a várad! – I. Vitányvári Régészeti Hét



Július 28. és augusztus 5. között a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum és a Vitányvári Baráti Kör Egyesület közös szervezésében rendezik meg Vitányvár első régészeti, kutatási és feltárási hetét. A vár sáncokkal határolt területén belül több helyen is végeznek majd munkálatokat.
További információk a vitanyvar.hu oldalon.

Fotó a regensburgi emléktábláról

Emléktábla Regensburgnál, a telepesek hajóinak kikötőhelyén


Die Gedenktafel an der Anlegestelle der Auswanderer-Schiffe am Donauufer in Regensburg
Foto: Stefan Bastius

ANLEGEPLATZ DER ULMER SCHACHTELN2. SCHWABENZUG: 1763-73-UNTER
UND DER SOG. KELHEIMER RIESENPLÄTTENMARIA THERESIA. 3. SCHWABENZUG
AN DIESEM1782-87 - UNTER JOSEF II.
DONAUUFER LEGTEN DIE SCHI FKK AN.DIEALS FOLGF DER KATASTROPHE DES 2.
DEUTSCHE SIEDLER AUF DER DONAU IN 3WELTKRIEGES KAM EIN GROßTEIL DER
SCHWABENZÜGEN NACH DEM SUD:DONAI ^SCHWABEN ALS VERTRIE-
OSTEN EUROPAS BRACHTEN:BENE UND AUSSIEDLER
1.SCHWABENZUG:IN DAS LAND IHRER
1722-27.-UN:VORFAHREN
TER KARL VI.ZURÜCK

„AZ ULMI „SCHACHTEL" ÉS AZ ÚN.2. TELEPÍTÉSI HULLÁM 1763-73
KELHEMIMÁRIA TERÉZIA.
ÓRIÁSTUTAJOK EZEN3. TELEPÍTÉSI HULLÁM 1782-87
A DUNASZAKASZONII. JÓZSEF ALATT
KÖTÖTTEK KI, AHONNANA II. VILÁGHÁBORÚ
A NÉMETKATASZTRÓFÁJA
TELEPESEKET 3 HULLÁMBANUTÁN A DUNAI SVÁBOK EGY NAGY
DÉL-KELETRÉSZE, MINT
EURÓPÁBA VITTÉK:ELÜLDÖZÖTTEK
1. TELEPÍTÉSI HULLÁM 1722-27 -ÉS KITELEPÜLTEK
VI. KÁROLYVISSZATÉRTEK
(III. KÁROLY) ALATTŐSEIK FÖLDJÉRE."