Várgesztes a megye 3. számú választókörzetében lesz az országgyűlési választásokon

Rövidítése: Komárom-Esztergom 03. OEVK
Székhelye: Komárom
Területe:
1. Ács
2. Ácsteszér
3. Aka
4. Almásfüzitő
5. Ászár
6. Bábolna
7. Bakonybánk
8. Bakonysárkány
9. Bakonyszombathely
10. Bana
11. Bársonyos
12. Bokod
13. Császár
14. Csatka
15. Csém
16. Csép
17. Dad
18. Dunaalmás
19. Dunaszentmiklós
20. Ete
21. Kecskéd
22. Kerékteleki
23. Kisbér
24. Kisigmánd
25. Kocs
26. Komárom
27. Kömlőd
28. Környe
29. Mocsa
30. Nagyigmánd
31. Naszály
32. Neszmély
33. Oroszlány
34. Réde
35. Súr
36. Szákszend
37. Szomód
38. Tárkány
39. VÁRGESZTES
40. Vérteskethely
41. Vértessomló

Forrás: 2011. évi CCIII. törvény, az országgyűlési képviselők választásáról

Tatán felújítják az Angolparkot - vértesszentkereszti maradványok felhasználásával építették több műromot

Tatán megkezdődik az Angolpark felújítása. Az Esterházy család által építtetett parkban rendbe hozzák a sétányokat, a szabadtéri színpadot és felújítják a nyári lakot - mondta el a polgármester a kivitelezési szerződés aláírása előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Forrás: panoramio.com
Michl József (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint a szabadtéri színpad átépítése után 400 rögzített és 1000 mobil széket tudnak elhelyezni. A színpaddal szemben lévő nyári lak a felújítást követően az európai angolparkokat bemutató kiállításnak ad majd otthont, és itt szeretnék létrehozni az ország legjelentősebb, herendi porcelánokból álló gyűjteményét, mivel a herendi porcelánt előállító Farkasházy Fischer Mór Tatán alapította meg manufaktúráját.
A közel 270 millió forintos költségű beruházásra fél év áll rendelkezésre, a munkálatok során a park sétányait is rendbe hozzák és közvilágítással látják el. A fejlesztés összegét uniós pályázaton nyerte el az önkormányzat.
Az Angolpark Tata tóvárosi városrészében található, a 25 hektáros, mesterséges Cseke-tó mellett. Magyarország első angol mintára készült, nagy kiterjedésű parkját 1783-ban alakította ki az Esterházy család birtokán Böhm Ferenc uradalmi mérnök.
Építésének idején a nagy vízhozamú források különleges klímát, állandóan nedves talajt biztosítottak a területen. A növényeket virágzásuk, lombosodásuk ideje, koronájuk mérete, színe, levél-színeződésük szerint válogatták össze. Az országban itt ültettek először szomorú fűzeket, a Kínából származó növény később a romantika korának jellegzetes kerti dísze lett.

A parkban több műromot építettek a 12. század elején emelt vértesszentkereszti apátság maradványainak felhasználásával, de a falakban egy harmadik századi római-kori sírkő is látható.
Az Esterházy család a nyarakat az 1784-ben épült, copf stílusú kerti lakban töltötte, melyet Kiskastélynak neveztek. A közelmúltban újították fel a Pálmaházat, melyet Esterházy Ferenc építtetett citrom-, narancs- és pálmafák gondozására. Az épületben akkor és a felújítás után újra rendezvényterem és étterem kapott helyet.
Az Angolparkban 1934-ben szabadtéri színpadot hoztak létre, ahol nyári fesztiválokat rendeztek. A terület szélén 1948 májusában jelölték ki az Olimpiai Edzőtábor helyét, mivel ennek a városnak a klímája hasonlított legjobban Londonéra. A sikeres olimpiai szereplés után a tábort teljesen kiépítették és 1951-ben adták át a sportolóknak, napjainkig a magyar sport egyik fellegvára.

Tíz éves a Gesztes.hu

Tíz évvel ezelőtt, 2003 végén indult el a Gesztes.hu, először a freeweb szerverén. A domain-regisztráció előtt így nézett ki az oldal:


Később ez a – 2011 végéig olvasható – verzió jelent meg:



Vértes vadonában – Turisták Lapja, 1932.


Vas Benjamin írása, Turisták Lapja, XLIV. évfolyam 11. szám, 1932. november, 302. oldal 

  (Az írást az eredeti helyesírással közöljük) 


Vértes vadonában

"Tout est plein de jour, même la nuit ..." (Victor Hugo.)


     A Janus-arcú természetnek mi többnyire csupán a nappali arcát ismerjük. Éjjeli arcát nagyon kevesen látták. Kevesen tudják, milyen csodaszép a természet éjjel, amikor mintegy leveti álarcát s pihen. Kevesen szánják rá magukat, hogy a természetet éjszaka felkeressék. Még azok is, akik nappal szívesen járják az erdőt, idegenkednek az éjszakai barangolástól; idegenkednek a sötétségtől, a fokozott veszélytől, a terep nehézségeitől, holott mindez csak növeli a kirándulás vonzóerejét. Ha az emberek sejtenék, mennyi csodát rejt a természet éjjel, gyakrabban feláldoznák az álmukat, hogy egy pillantást vethessenek a Szibilla-könyvbe, amely csupán éjszaka tárul fel előttünk. 

     Szombaton este indultunk a kelenföldi állomásról. Október elseje van; korán sötétedik. Előkészítjük a lámpásokat s vígan nekivágunk a szári rétnek. Meglepően enyhe az éjszaka. Langyos szellő fogad bennünket, mintha elkésett tavasz keze simogatna. Előttünk sötétlik a Vértes. Friss iramban tapossuk a szederfaszegte országút porát, míg végre befogad az erdő. 

     Itthon vagyunk. Mi turisták itt érezzük magunkat itthon: az erdőn. Nem félünk tőle. nem riaszt vissza sem magánya, sem sötétsége. A hétköznapok során felzaklatott, csalánverte lelkünkre gyógyír a magány; a sötétség jól esik s megnyugtatja felcsigázott idegrendszerünket. Itthon vagyunk. Vén fák bólogatnak. Sűrű lombjuk összeborul felettünk, mint valami sátor. Felgyúló villanylámpánk ellipszis-alakú fényfoltot rajzol elénk s mi ebben a fényfoltban haladunk előre, mintha fény-alagutat vájnánk magunknak a sötétségbe. Jobbra-balra az éjszaka fekete kárpitja; mögötte néha felrebben valami, avar zörren, száraz ág csörren, ritmikus dobbanások árulják el, hogy álmából felvert őz menekül előlünk. Hangok, neszek hallatszanak az erdő mélyéből; megállunk s figyelünk: vajon mi lehetett? A mélységes csendben még a legcsekélyebb huppanás is sejtelmesen hat. A titokzatosság órája ez. 

Kelet-Európa német nemzetiségiek lakta részei 1932-ben


Az 1932-ben Kelet-Európa német nemzetiségiek lakra részeiről a Bibliographisches Institut által Lipcsében készített térképen Gallát és Mórt (Moor) is jelölték. A Dunántúli-középhegységben, a Bakony, a Vértes, a Pilis és a Budai-hegység területén jelentős számban éltek német nemzetiségiek


Forrás: mapsontheweb

A Malom-út az 5 szuper hazai kirándulóhely között - Éva magazin

Az Éva magazin honlapján a legszuperebb célpontok közé került be a Malom-út. A martonvásári kastélypark, az alcsúti arborétum, a kőszegi Szabó-hegy és az Óbánya-Kisújbánya közötti erdei túra szerepel még a szuper hazai kirándulóhelyek között.
A Malom-útról ezt írják: 

A Malom-út Várgesztes és Vérteskozma között 
Tatabányáig mehetünk vonattal, onnan a vasútállomás melletti autóbuszpályaudvarról indul a gesztesi buszjárat. A falu közepén tesz le a busz, onnan sétáljunk el a falu vége felé, de ne kanyarodjunk el a vár felé vezető útra, hanem menjünk tovább egyenesen, amíg ki nem értünk a faluból az erdőbe. Már rá is értünk a Vérteskozma felé vezető erdei útra. Másfél egyáltalán nem megterhelő kilométert gyalogolunk a fák között, amíg kiérünk Vérteskozmára. A kis falu természetvédelmi területen fekszik. Ha kigyönyörködtük magunkat fehér parasztházaiban (hagyományos jellegű épületen kívül más nem is emelhető itt), akkor felfrissülve vághatunk neki a visszaútnak Várgesztes és a tömegközlekedés felé. (Masszívabb, terepre alkalmas kerekű babakocsival vagy háti hordozóval egészen kicsikkel is abszolválhatjuk a túrát.)

Szöveg: Lovászi Ildikó

Forrás: Éva magazin

Így nézett ki a vár a hatvanas évek legelején - fotó


A gesztesi vár palotaépülete délnyugat felől a helyreállítás előtt, az 1938-ban beépített kilátóval.

Várgesztesi vár: a kálvária évtizedei után lehúzták a rolót - Kemma.hu

„Október 31-én a Gesztesi Vár Bozzay Attila és Szédely Rózsa vezetésével bezárja kapuit. A lakatokkal együtt 27 év munkája és egy élet is lezárul…” – A Facebookon napvilágot látott, búcsúzónak vagy éppen segélykiáltásnak szánt sorok nyomán felkerestük az egyik érintettet: a várkapitányt.

Bozzay Attilával a Gesztesi Várban találkozunk. A távozó kapitány elmesélte nekünk saját és a gótikus építmény huszonhét év alatt összefonódott történetét, majd megmutatta a rossz állapotban lévő, mindenki más által sorsára hagyott műemléket.  (…)

– Én az egész életemet ennek a csodálatos várnak az érdekében éltem és dolgoztam végig, de most be kell látnom a legtöbbet azzal tehetem érte, ha nem leszek „úgyis” itt, ha a felelős őrzést abbahagyom. A vár állapotán már nem tudok segíteni, és a felelősséget sem vállalhatom, hiszen jön a fagy, tavasszal az olvadással újra omlani fog a fal – indokol Bozzay, aki úgy tudni éppen ma, azaz október 31-én adja át a kulcsokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei kirendeltségének. Hogy mi lesz ezután, nem is sejti, de hisz benne, hogy a várra várnak még szebb napok. (…)

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek adná a várat
Október 31-től, azaz éppen mától a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége az új vagyonkezelő. Süttő Erika igazgatót kérdeztük arról, hogy miként került ez az intézménye a képbe és ez milyen feladatokat jelent. (…)
– Célunk, hogy a bérlő 2013. október 31. napján történő kiköltözésével egyidejűleg az ingatlan már az állami vagyon hasznosítására kompetenciával, kellő tapasztalattal rendelkező MNV Zrt.-hez vagy az MNV Zrt. döntése alapján új vagyonkezelőhöz kerülhessen. A vagyonkezelői jogunk megszüntetése után a további hasznosítási elképzelések már nem tartoznak az SZGYF kompetenciájába. Bízunk benne, hogy a vár megfelelő gazda kezébe kerül, és mint a Vértes közkedvelt kirándulóhelye továbbra is fogadhatja a látogatókat.

Forrás: Kemma.hu, 24 Óra. A teljes cikk itt olvasható.

További cikkek a vár bezárásáról: Várgesztes.lap.hu
A Bevezetem.hu beszámolója itt olvasható.

Térkép: Várgesztestől a Csáki várig az Országos Kéktúrán


Forrás: Facebook/Magyarország képekben/Várgesztestől a Csáki várig (Oroszlánkő) albuma, ugyanitt számos fénykép a túráról.

A 2002/2003-as Megye III. végeredménye, Tatai körzet


csapat neve                        mérk.     gy     d     v        gólkülönbség          pontszám
1 Kisigmánd 26 17 4 5  76 -  34 55
2 Szend 26 16 7 3  93 -  37 55
3 Dunaszentmiklós 26 17 2 7  80 -  44 53
4 Vértestolna 26 15 4 7  67 -  38 49
5 VÁRGESZTES 26 14 7 5  61 -  38 49
6 Almásfüzítő 26 12 4 10  72 -  54 40
7 Szárliget 26 12 3 11  67 -  59 39
8 Dad 26 10 7 9  53 -  61 37
9 Szák 26 9 7 10  58 -  67 34
10 Mocsa 26 10 4 12  47 -  45 34
11 Héreg 26 9 2 15  64 -  80 29
12 Szomód 26 7 3 16  52 -  80 24
13 Dunaalmás 26 4 4 18  38 -  86 16
14 Koppánymonostor 26 0 2 24  26 - 131 2

Forrás: magyarfutball.hu

Reményt keltő harangzúgás - Új Ember, 2012.

Amint arról már hírt adtunk: nemrégiben Spányi Antal fehérvári megyés püspök megáldotta a tavaly januári földrengésben csúnyán megrongálódott, ám azóta szépen kijavított várgesztesi templomot. Túlzás nélkül elmondható: újra gyönyörű az épület, ismét méltóságteljesen uralja-vigyázza a festői vértesi falucskát. S ódon falai talán a korábbinál is zengőbben erősítik fel a hívek könyörgéseit, mintha még reménykeltőbben zúgna-bongna a magasban az ércharang, még megnyugtatóbb volna csak úgy csendben leülni odabent néhány percre valamelyik padban...

Pedig azon a riadalmat keltő estén igen nagy – első pillantásra még életveszélyesnek is tűnő – károkat szenvedett a patinás épület. Plasztikus képet festenek a helyzetről azok a szavak, amelyekkel főpapunk írta le az ünnepi szentmisén a templom állapotát: a főfal és a torony szinte kettévált, tátongó űrt nyitva a besüvítő szélnek, az elszáradt faleveleknek, esőnek, hónak, jégverésnek. Különösen megrendítő lehetett látni ezt azoknak, akik naponta tekintettek rá a kis istenházára, és némiképp tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érezhették magukat.
De most már minden más színben tűnhet fel a helyiek szemében, sőt, a várgesztesi templom példája másoknak is biztatást adhat, hogy lám, ezek a falak – képletesen is értve persze – a jelek szerint nem homokra épültek, ahogyan a közösség megtartó ereje sem csak vágy, hanem kétségbevonhatatlan valóság.
Ezen a helyen most valahogy igazán átélhető a jézusi örömhír, miszerint, ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevében, ott ő maga is jelen van a gyülekezetben.

Forrás: Új Ember, 2012. október

Hogyan épült a Vértes első menedékháza? – Turisták Lapja, 1932

A várgesztesi menedékház régi képeslapon

Ankner Béla írása, Turisták Lapja, XLIV. évfolyam 5. szám, 1932. május, 129. oldal 

  (Az írást az eredeti helyesírással közöljük) 

Hogyan épült a Vértes első menedékháza?

     A tavaszi nap meleg sugarai életre csókolják az erdő virágait és mi újjongva örvendünk a természet feltámadásának. A Vértes vadregényes erdőkoszorúi között, a gesztesi vár öreg, omladozó falai alatt pihenünk és élvezzük a természet pompáját. Előttünk az új élet megindulása, mögöttünk az égnek meredő falak pusztulása. Az életet mi is akarjuk. A pusztulást, az enyészetnek az életen való uralomra jutását meg akarjuk akadályozni. megmenteni ezeket az idő viszontagságával részben sikeresen, részben sikertelenül dacoló, több mint hatszázéves falakat. Megmenteni a magyar történelemnek ezeket a kézzelfogható dokumentumait, amelyek itt-ott egymásra dőlve romokban hevernek, sok helyütt azonban büszkén állanak és hírdetik a mult dicsőségét. Eltakarítani a hasznavehetetlen romokat és a még épségben lévő falakra az omladozó bástyák köveiből megépíteni egyesületünk menedékházát. Ezek a gondolatok kavarogtak néhányunknak agyában, akik a gesztesi vár falai alatt heverésztünk, felfigyelve egy-egy magasból lezuhanó faltörmelék tompa koppanására. 

     Nyár következett és a fürdőtúrákon idő és alkalom adódott arra, hogy a mult tavaszon megfogamzott elhatározás tetté erősődjék bennünk. Örvendtünk a hűs hullámoknak, behunyt szemmel tártuk ki karunkat a perzselő nap felé, de szívünkben már ott égett az új munka vágya. Dolgozni! Alkotni! Szerény anyagi erőink dacára megtenni azt, amit mi, magyar munkásturisták megtehetünk. Nevetve, kacagva hancuroztunk a meleg homokban, de vártuk, hogy az őszi napok elérkeztével munkához foghassunk. 

Vérteskozmai példa: élet költözhet az elnéptelenedő falvakba

Az elnéptelenedő falvakba kíván újra életet költöztetni az a 2014-ben induló modellprogram, amelynek megalapozásához 900 millió forintos, pályázat útján elnyerhető uniós forrás áll rendelkezésre - mondta Kovács Zoltán, a témáért felelős tárca, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az MTI-nek.

Az MTI tudósítói olyan elnéptelenedésnek indult falvakat kerestek fel – köztük Vérteskozmát –, ahol mára a helyiek különböző kezdeményezései nyomán újraindult az élet és megvan rá az esély, hogy hosszabb távon is itt találják meg az emberek a boldogulásukat.

Fénykép: Gesztes.hu
Vérteskozmán 20-an élnek életvitelszerűen, de a Fejér megyei zsákfaluban többen hétvégi házat, nyaralót rendeztek be. Herke Zsolt, a Vérteskozma és Környéke Községvédő Egyesület elnöke elmondta, hogy a zömében svábok lakta falu 200 éves házai ma is állnak, az egyesület igyekszik megőrizni az épített örökséget. Pályázati pénzekből az egykori Szent Vendel kápolna alapjaira emlékhelyet terveznek, és kerékpárút is vezet majd ide. Kulturális rendezvényekkel igyekeznek a fiatalok figyelmét a falura irányítani, abban a reményben, hogy néhányan ideköltöznek.

A 2003/2004-es Megye III. végeredménye, Tatai körzet


csapat neve                   mérk.     gy    d    v     gólkülönbség       pontszám
1 VÁRGESZTES 22 14 4 4  61 -  26 46
2 Héreg 22 14 3 5  62 -  27 45
3 Vértestolna 22 13 3 6  63 -  42 42
4 Szend 22 13 2 7  60 -  39 41
5 Szárliget 22 11 5 6  47 -  35 38
6 Kisigmánd 22 10 3 9  69 -  56 33
7 Dunaszentmiklós 22 9 4 9  67 -  58 31
8 Almásfüzítő 22 10 1 11  50 -  63 31
9 Mocsa 22 8 2 12  40 -  45 26
10 Koppánymonostor 22 7 4 11  35 -  59 25
11 Dad 22 6 2 14  30 -  55 20
12 Szomód 22 0 1 21  25 - 104 1

Forrás: magyarfutball.hu

174 gesztesi lakos és gróf Esterházy Móric 1939-es pere


Gróf Esterházy Móric pert kezdeményezett 174 gesztesi lakossal szemben. Jellemző módon fogalmaz a Királyi Törvényszéknek benyújtott földesúri kereset: „Várgesztes község elöljáróságával 1933. évi október hó 1. napján az ide A./ alatt egyszeri másolatban csatolt vadászati haszonbérleti szerződést kötöttem. Ezen szerződés 5. pontja szerint Várgesztes község elöljárósága Várgesztes képviseletében szavatosságot vállalt aziránt, hogy a község lakosai a haszonbérlet tartalma alatt velem szemben vadkárból kifolyólag kártérítési igényt nem támasztanak. Várgesztes község a fentebb hivatkozott szerződési pontra való figyelemmel hosszú időn keresztül nem is léptek fel velem szemben vadkártérítési igénnyel, 1939. év tavaszán azonban igényeiket bejelentették. Várgesztes község elöljárósága pedig a becslési eljárást lefolytatta. A községi elöljáróság becslése szerint a kár kitett: 2092,92 mázsa rozsot, 517,30 mázsa rozsszalmát, 5787 mázsa búzát, 104,74 mázsa búzaszalmát és 392,67 mázsa takarmányherét, amely terményeknek értéke cca. 13,300,- P-nek felel meg..." Ezt a kárigényt a földesúr nem ismerte el, mire Pillmann Imre várgesztesi lakos indított keresetet ellene — a maga kárának érdekében, de a falu lakóinak példát mutatva. A móri Járási Bíróság helyt adott a károsult követelésének, de a gróf úr az ítélet ellen fellebbezett. Az ügy a Székesfehérvári Törvényszékhez került, ahol az alperes egyezkedni próbált Pillmann Imre jogi képviselőjével. Ajánlata szerint megfizet 8650,- P kárt, „minek fejében" (a gesztesiek) magukat teljesen kielégítettnek ismerik el". Legfelsőbb fokon a M. Kúria ezt a megállapodást is elutasította. A végső határozat ismeretében és saját igazuk tudatában a címzettek nem fogadták el azt az összeget, amelyet a gróf a gesztesi lakosok jogi képviselőjének befizetett. Az így folytatódó huza-vona végül oda vezetett, hogy a falubeliek elestek a kártérítéstói, a tetejében bosszúból megtiltották nekik, hogy az erdőn át vezető ösvényt használják, amikor aratást vagy idénymunkát vállalnak a környező községekben. Az indok: zavarják a vadak nyugalmát.
A trianoni békeszerződés következtében országunk elveszítette erdeinek jelentős hányadát, így a megmaradt erdők gazdasági jelentősége megnőtt. (Ekkor bizonyosodott be, hogy a MAK említett birtokvásárlása jó befektetés volt, így az azonos körülmények miatt új erőre kapó bányavállalat a saját erdejéből, kedvező gazdasági feltételekkel jutott a munkafolyamatban nélkülözhetetlen bányafához.)

Gróf Esterházy Móric rövid életrajza


Esterházy Móric, gróf

(Pusztamajk, 1881. ápr. 27. – Bécs, 1960. jún. 28.): nagybirtokos, miniszterelnök, 

1906-ban alkotmánypárti, 1910-ben pártonkívüli 67-es programmal került be a képviselőházba, mindkét alkalommal a terebesi kerületben. 1917. jún. 15-én kormányalakítási megbízatást kapott. Kormánya IV. Károlynak a fenyegető politikai összeomlás elhárítására irányuló óvatos reformjait kívánta szolgálni, mindenekelőtt egy mérsékelt választójogi reformot. Miután ez lehetetlennek mutatkozott, két hónap után aug. 20-án lemondott. 1918. jan. 25-től máj. 8-ig a Wekerle-kormányban népjóléti és munkaügyi miniszter. A háború után egy időre visszavonult, majd 1931-ben visszatért a politikai életbe mint legitimista politikus. 1931-ben a Keresztény Gazdasági Párt képviselője. Ekkor a képviselőház külügyi bizottságának elnöke és a 33-as gazdasági bizottság tagja. Az 1939-es választáson a kormánypárt programjával képviselő. A II. világháború idején mint a képviselőház honvédelmi bizottságának tagja Kállay Miklós híve volt. 1956-ban emigrált. – M. Interviews et interpellations sur les problèmes internationaux actuels (Bp., 1935) 

Esterházy Móric volt annak az uradalomnak a birtokosa, ahová Gesztes is tartozott.


A 2004/2005-ös Megye II. végeredménye


csapat neve                          mérk.       gy     d     v         gólkülönbség         pontszám
1 Sárisápi Bányász SE 26 17 5 4  86 -  38 56
2 Lábatlan ESE 26 17 4 5  87 -  36 55
3 Vértessomló KSK 26 15 4 7  77 -  58 49
4 Piliscsév SE 26 12 3 11  53 -  49 39
5 Tokodi Üveggyár SC 26 11 5 10  56 -  59 38
6 Tát SE 26 10 6 10  38 -  44 36
7 Csém Vasért SE 26 10 4 12  58 -  62 34
8 Baj KSE 26 10 4 12  47 -  52 34
9 Pilismarót SE 26 9 6 11  53 -  63 33
10 Tarjáni FC 26 8 8 10  46 -  52 32
11 VÁRGESZTES SFE 26 8 6 12  45 -  57 30
12 Dömös SE 26 6 7 13  44 -  66 25
13 Bokodi Erőmű LE 26 6 7 13  41 -  64 25
14 Tárkányi KSE 26 7 3 16  48 -  79 24

Forrás: magyarfutball.hu

A 2005/2006-os Megye II. végeredménye

      csapat neve                        mérk.       gy      d      v          gólkülönbség       pontszám
1 Vértessomló KSK 22 15 3 4  75 -  39 48
2 Piliscsév SE 22 13 4 5  49 -  34 43
3 VÁRGESZTES SFE 22 11 4 7  45 -  30 37
4 Tarjáni FC 22 11 4 7  50 -  38 37
5 Héregi KSK 22 11 4 7  48 -  42 37
6 Kocs KSE 22 10 3 9  43 -  41 33
7 Csém SE Vasért 22 10 3 9  55 -  55 33
8 Oroszlányi SZE 22 9 5 8  47 -  50 32
9 Dömös SE 1 22 7 3 12  45 -  53 21
10 Baj KSE 2 22 7 3 12  32 -  43 21
11 Tát SE 22 5 4 13  36 -  58 19
12 Tokodi Üveggyár SE 22 2 2 18  25 -  67 8
- Gyermely SE 3



   -   


1: 3 pont levonva, 2: 3 pont levonva, 3: Kizárva

Forrás: magyarfutball.hu

A Vértes-hegység a Pallas nagy lexikonban

Vértes-hegység

a Magyar Középhegység dunajobbparti részének egy nagyobb tagja, mely Fejér és Komárom vármegyékben terül el és DNy-ról ÉK. felé csap. A mintegy 30 km. hosszu és 10-15 km. széles hegységet Ny-on a móri völgy és az Általér völgye választja el a Bakonytól, K-en ugyancsak az Általér és a galla-szári horpadás, melyet a m. kir. államvasutak budapest-újszőnyi vonala követ, választja el a Gerecsétől; É-on az Általér lapálya, D-en a Csákvár és Székesfejérvár körüli lapály határolja. A V. fő gerince Mór fölött a Csókaheggyel (479 m.) emelkedik; a gerinc magassága az 500 m.-t sehol sem éri el; főbb csúcsai a Csákivár (422 m.) és Körtvélyes (481 m.); a déli mellékágakban a Vásárhely (398 m.) és Táborhegy (448 m.), az északi oldalágakban az Antoni hegy (400 m.), Gesztesi hegy (433 m.) és Vitányi hegy (460 m.). Oldalágai nem hosszuak. A V. hátát leginkább bükkösök fedik, tövében szőllők díszlettek. Emelkedéseit számos várrom (Csókakő, Gerencsér, Csákivár, Szt.-Kereszt, Gesztes, Vitány) ékíti. A hegységen keresztül vezet a székesfejérvár-tatai törvényhatósági út. A V. leginkább triasz és rhaeti képletekből épült. Hozzá két mellékcsoport csatlakozik: É-on a Tatai hegycsoport, mely Tatától DNy-ra emelkedik (294 m.) és D-en a Velencei hegycsoport, Csákvártól a Velencei tóig terjed, leginkább gránitból áll és a Meleghegyben 352 m. magasságot ér el. 

A Vértes domborzati rajza



É: északi irány, G: Gánt, M: Mór, V: Vértes, VE: Velencei-hegység, Z: Zámolyi-medence

Területe 25 km hosszúságú és 10-12 km szélességű. A Móri ároktól a Tata-Váli árokig húzódik. Délről a Zámolyi medence határolja. Északon a Bársonyos dombvidéken át a Kisalföld síkságába megy át. Alacsony tönkhegység. Legmagasabb pontja Nagy Csákány (487 m), Körtvélyes (480 m). Alaphegysége gránit, amelyet dolomit, helyenként mészkő fed.
(Forrás: Magyarország természetjáró földrajza)

Barangolás a Vértesben - Turisták Lapja, 1931.

Kiérve az erdőből Várgesztes falu fehér házai tárulnak elénk, mélyen lent a völgyben. Szemben velünk a Gesztesi-vár még ma is épségben lévő falai kötik le figyelmünket. A falucska templomának karcsú tornyából harangszót hoz felénk a szellő, amely figyelmeztet bennünket a Teremtőre és őszinte áhítat tölti el lelkünket itt, a Mindenható legnagyobb templomában az iránt, aki mindazt, ami nekünk, turistáknak nagy örömet, lelki megnyugvást jelent, megteremtette.

     A falu megkerülésével vígan kapaszkodunk fel a kiugró hegyoldalon, hogy mielőbb elérjük a vár romjait. Megkerüljük a téglalapalaku, büszkén magasba szökő vár falait, majd pedig a vár udvarát vesszük alaposan szemügyre. A lovagterem még ma is épségben lévő hatalmas boltíve alatt körbeülve megpihenünk és elbeszélgetünk azokról az időkről, amelyek ennek a várnak és édes Hazánknak is fénykorát jelentették. A vár falairól elbájolóan kedves kilátás nyílik a környező hegy- és völgyalakulatokra. Búcsúzunk ... A várgesztesi tavacska érintésével Mészároshegy s Eperjeshegy oldalában újból erdőn és vadvirágos erdei tisztásokon keresztül vezet utunk tovább a 
Mocsárberekhez. Egyike megint azoknak a kedves helyeknek, amelyeket viszontlátni szívesen óhajt mindegyikünk, aki csak egyszer is errejárt. A Mocsárberek eredetét annak a névtelen, egyikoldalt fenyvesekkel, másoldalt bükk- és cserfákkal övezett kis forrásnak jelenléte adja meg, amely a maga szelídségével, bájos tisztaságával olyan, mint a szőkehajú, pirosarcú kisgyermek kék szeme. Olyan kedves, őszinte, olyan csacsogó, olyan üde, friss, hogy az ember szeretné átölelni, magával vinni, hogy mindig, amidőn az élet nagy rohanásában testének vagy lelkének kimerültségét érzi, belenézzen és belőle új erőt merítsen.

     A 
Somhegy és Kőhegy közötti völgy hatalmas fái között az elsárgult, lehullott falombok szőnyegén keresztül jutunk Mindszentpusztára, mai túránk végcéljához. Schneider főerdész barátunk meleg szeretettel fogad bennünket. Hátizsájainkat lerakva, sétára indulunk, hogy az aludni térő erdő ezer bájában is gyönyörködhessünk. Az erdő szürkülő és sejtelmes misztikuma magával ragad mindannyiunkat. Aztán visszatérünk a vadászlakhoz s késő este van, midőn a padláson lévő szénahalmaz lágyan ölelő karjai közt mély álomba merülünk. 

Somlói imakártya 1920-ból



A Szűz Anyának, a szomorúak Vigasztalójának e kegyképét a Vértessomlóra telepedett hívek 1734. szeptember 7-én fényes körmenetben hozták a kapucinusok magyaróvári templomából. A kép hű másolata annak a kegyképnek, amelyet a jámbor hagyomány szerint az olaszországi Priviliánóban talált meg egy olasz nemesi családnak születésétől fogva néma fia. A gyermek a képet a városban épen missziót tartó József nevű kapucinus atyához vitte: „Ugy-e atyám, ez a szomorúak Vigasztalója." A gyermek ettől fogva tudott rendesen beszélni. A képet a hálás szülők a kapucinusoknak ajándékozták, akik bécsi templomukban helyezték el. Erről a képről készült gyönyörű másolat ez a somlói kegykép, amely előtt a zarándokok seregei imádkoztak és tapasztalták meg, hogy a Szűz Anya mennyire a szomorúak Vigasztalója."


Ennyit változott Várgesztes környéke 1984 és 2012 közt – Landsat műholdfelvételek

Várgesztes 1984-ben és 2012-ben

A Time magazin egész Földet ábrázoló animációján harminc évet tekinthetünk át egy szempillantás alatt. A fotók annyira részletesek, hogy egy-egy település – így Várgesztes – környékének változását is nyomon lehet követni. A Gesztes.hu-ra kigyűjtöttük mindegyik év felvételét. A Time oldalán megtekinthető gyorsított felvételes animáció létrehozásához több mint kétmillió szalagon tárolt műholdfelvételt kellett átnézni. A legrégebbi fotók 1984-ből származnak, a legfrissebbek pedig tavalyiak. További részletek az animációról az Origo cikkében.




A Kárpát-medence az európai nyelvek térképén

Az európai nyelvek mai térképén látható, hogy 1890-hez képest milyen mértékben csökkent Magyarországon azon területek nagysága, ahol beszélik a német nemzetiségi nyelvjárást.

Magyarország a német nyelvjárások 1890-es európai térképén


A német nyelvjárások 1890 körüli állapotát rögzítő európai térképen Magyarország területén élő németeket a bajor-osztrák nyelvjárásba sorolták. Jól látható, hogy a Dunántúli-középhegységben, a Bakony és a Vértes területén mely részeken éltek jelentős számban német nemzetiségiek.

Az első átfogó névjegyzék Gesztes lakóiról - 1747

Az 1745-ben Környéről elköltöztetett református magyarok helyébe Mosón megyéből hozatott az uradalom katolikus német jobbágyokat, akik számára már 1746-ban plébániát alapítottak. Gesztes lakói rövid ideig ehhez a plébániához tartoztak. Itt keresztelték 1746. május 3-án Joannes Gregorius és AgnesFett leányát, Anna Margarithat (keresztszülők Joannes és Anna Marga-ritha Helmayer), valamint egy héttel később Paulus és Gertrudis Kirschner leányátMartgarithat (keresztszülők Joannnes és Margaritha Fahll). Ugyanebben az évben négy Gesztesre vonatkozó (ex Gesztes, illetőleg Restesekről) bejegyzést találunk a halottak anyakönyvében: június 5-én temették Andreas Wollfot (40 éves), augusztus 17-én Barbara Samphmert (40 éves) és Margaritha Falt(50 éves), valamint augusztus 22-én Matthias Weket (3 éves). 1746. május 22-én Környén kötött házasságot a gesztesi Orbán Hahn az özvegy Maria Seiferrel.
Az 1744-ben németekkel megtelepített Kozmán is hamarosan, 1746-ban plébániát hozott létre a kegyúr, Esterházy József. Néhány évig a gesztesi és kőhányási puszta lakosai a - Környénél lényegesen közelebb lévő - kozmái plébániához tartoztak. A település így egyházjogilag a győri püspökségből a veszprémi püspökségbe került át. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1747. szeptember 20-án vizitációt tartott Kozmán, s az itt felvett névjegyzék tartalmazza Gesztes lakóira vonatkozó első átfogó adatainkat. A lajstrom feltünteti a családfők nevén kívül házastársuk (uxor eius), fiuk vagy fiaik (filius, filii), leányuk vagy leányaik (filia, filiae), szolgálójuk (ancilla) nevét és életkorát is.

A majki kamalduli remeteség rövid története


A kamalduli remeteséget 1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította. Az épületeket a Rákóczihoz hű dunántúli nemesi családok adományaiból emelték, erre a szerzetesi lakok homlokzatán elhelyezett nemesi címerek emlékeztetnek.
Az 1770-ben befejeződött építkezéssel tizenhét remetelak épült meg. A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki az imákat hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Beszélniük évente két alkalommal három-három napig lehetett. Küldetésük, hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, azokért és azok helyett is, akik maguk sohasem fordulnak Istenhez.
A rend önfenntartó volt, a földművelésből és jótékonysági adományokból élt. A gazdálkodással, halászattal, földműveléssel a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok foglalkoztak. A néma barátok csak rövid ideig élhettek Majk-pusztán, mivel 1782-ben II. József császár feloszlatta a rendek többségét.
Az Esterházy család 1860-ban a konventépületet vadász- és lakókastéllyá alakíttatta. A II. világháború idején a kastély keleti mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult el a családi levéltár, számos könyvritkaság, újság és értékes bútordarab. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé. 
Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság. Az utóbbi években a műemlék kezelői több koncertet rendeztek a falak között, csatlakoztak a múzeumok éjszakája programjaihoz és az egészséges életmódot népszerűsítő fesztiválokat tartottak. A remeteség 17 cellaháza közül hét apartmanházként rendszeresen fogad látogatókat.
Forrás: MTI