Várgesztesen 2 millió forint az átlagos éves EU-támogatás

Kereshető, interaktív térképen mutatja be az atlatszo.hu, hogy az elmúlt években melyik magyar település mennyi európai uniós támogatásban részesült. 
Várgesztes 2007 óta évente átlagosan 2 millió forintot kapott. 
A környező falvak közül Vértessomlón 64, Környén 325, Kecskéden 4, Gánton 34, Száron 41, Szárligeten pedig 7 millió forint az átlagos éves EU-támogatás.

Várgesztesen 1,21 százalékos volt a munkanélküliség 2015-ben

Várgesztesen 1,21 százalékos volt a munkanélküliségi mutató tavaly. 


A 412 munkavállalási korú lakosra 5 regisztrált munkanélküli jutott 

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. 2000 óta csak 2003-ban és 2008-ban volt hasonlóan alacsony a munkanélküliség a községben.



A környező falvak közül Vértessomlón 1,84, Környén 2,62, Kecskéden 1,52, Gánton 0,49, Száron 1,78, Szárligeten pedig 2,41 százalékos volt a munkanélküliség.

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Régi nagyheti szokások Gesztesen

A nagyhét utolsó három napján különösen a ministránsfiúk jutnak nagy szerepléshez. Nemcsak a szertartásokon, hanem a rácsolással (ratschn). 
A nagycsütörtöki szentmise glóriája után megszűnik a harangszó (mivel ekkor „elrepülnek" a harangok Rómába. H. S.) egészen a nagyszombati estimise glóriájáig. 
Ezen időben minden harangszó helyett kereplőkkel felszerelten járják a fiúk az utcákat csoportosan. A templomnál kezdik reggel imádsággal. Ez az úgynevezett „Ratschn". Nagypéntek és nagyszombat reggel ezt kiálltják a házakba kerepelés közben: „Wia ratschn, wia ratschn den englischen Gruss, den jeder katholischer Christ beten muss. Fallet nieder auf eure Knie, betet ein Vaterunser und drei Ave Maria!" Nagypéntek és nagyszombat délben ezt kiáltják: „Wia ratschn, wia ratschn die zwölfte Stund, wia loben Gott aus Herz und Mund". Nagypéntek este ezt mondják: „Wia ratschn, wia ratschn den Engel des Herrn". Ha van közben más ájtatosság, akkor megmondja nekik a plébános, hogy mit mondjanak.
Nagyszombaton aztán már délelőtt körülfutják, járják az összes házakat kerepelve és mindenhol bekiáltják: „Wia ratschn, wia ratschn Ködj, Aar und Osterfleicka." 
Ilyenkor szedik a honoráriumot, azaz tojásokat. A bemondás szerint kérnek ugyan pénzt is és húsvéti kalácsot. Ez valamikor így lehetett. Mostanság azonban csak tojást kapnak (Az én időmben már pénzt is. H. S.). Ezt azonban annyit, hogy egy-egy fiúra, pedig 15-20 is részt vesz a kereplésben, néha 15-20 darabot is jut. Ezeket kosarakban hozzák a plébániára, ahol aztán, vagy a templom mellett megtörténik az igazságos számbavétel, vagyis megszámlálása a zsákmánynak és az igazságos szétosztás. Ami néha plébánosi beavatkozást is igényel, nehogy kis háború legyen a dolog vége.
Nagyszombaton reggel régen kimentek a ministránsok a temetőbe és összeszedték az év folyamán kidőlt fakereszteket. Ezeket a templom mellett égették el. 
Ezt a tüzet és szentelést nevezték egyrészt „Kreatzweiching"-nek, vagy még inkább „Judveprena"-nak. A Jud alatt Júdást kell érteni. A szentelés után az emberek szedtek a parázsból vagy elhűlő faszénből és kivitték a földjeikre és ott elszórták.
A nagyhét szertartásait a feltámadási körmenet zárta. Ezen aztán részt vett a falu apraja-nagyja kivétel nélkül, a betegek és egészen öregek kivéve. 
Az ablakokban gyertyák égtek a körmenet útvonalán és a nép lelkesen énekelt. Most is oly erővel és lelkesedéssel éneklik a „Grosser Gott wir loben dich", hogy öröm hallgatni. Ez a körmenet, és a résztvevők lelkesedése a feltámadt Úr Jézusnak szól. Csak azok nem tudnak vele mit kezdeni, akik nem élnek a hit világában.

Április közepéig látogatható a kiállítás a Vértesben harcolt 1. huszárhadosztályról

Az utolsó töltényig címmel nyílt tárlat a második világháborúban a Vértesben harcolt, majd a szovjet túlerő következtében felmorzsolódó 1. huszárhadosztály történetéről február végén a Kuny Domokos Múzeum főépületében, a tatai várban. 
A ritkaságokat felvonultató kiállításon a tárgyak legtöbbje az eredeti helyszínekről, a lövészárkok mélyéről származnak 
– mondta el az MTI-nek a kiállítás anyagát összeállító Had- és Kultúrtörténeti Egyesület elnöke. Szebenyi István hozzátette: a kiállítás a tárgyakat térben mutatja be, felnagyított fotókra kerültek fel a felszerelések. 
A helyszínek között szerepel lövészárok-installáció, lőszerszállító szekér, hadisírokat jelképező sírhalmok. 
Minden kiállított tárgy magángyűjtő tulajdonában van.     

Forrás: kunymuzeum.hu
A kiállítás a hadosztály katonának naplói alapján épül fel, a megalakulásától a kapitulációig mutatja be az egység történetét. 
Az 1. huszárhadosztály katonái 1945 januárjától március végéig utolsó emberig folytatott harcot vívtak a Vértesben az előretörő orosz csapatokkal.   
A harctérre vezényelt 4700 huszár közül csupán néhány százan estek fogságba Ausztriában. Az alakulat állományának jelentős része elesett, legtöbbjük jeltelen tömegsírokban nyugszik.  

A tárlat április közepéig látogatható.
   
A Had- és Kultúrtörténeti Egyesület hadisírok gondozásával is foglalkozik, legutóbb lakossági bejelentés nyomán januárban fedezték fel három katona holttestét egy bombatölcsérben - ismertette Szebenyi István.   
MTI/Kuny Domokos Múzeum