Gesztes és környéke a 72varmegye.eu oldalon

Várgesztesen a gesztesi vár gazdátlan védőműveit és épületeit 
a lakosság kezdte lebontani, 
sőt köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 
1795-ben a várat már romként említették. 
1932-ben turistaház épült a vár délnyugati részén. Állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. A belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemelt, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak. Mára életveszélyessé vált, 
nem látogatható.

Mindez a Magyarország és Horvátország 72 vármegyéjét bemutató 72varmegye.eu oldalon szerepel Várgesztesről. A honlapon az 1910-es határok mentén, de 
a mai állapotoknak megfelelően, 
földrajzi, történelmi, gazdasági, etnikai és turisztikai szempontból szerepelnek információk a megyékről. 
Vitányvárat, Majkot és Gántot is bemutatja 
a honlap Gesztes környékéről. Előbbi kettőt Gesztessel együtt a Komárom megyéről szóló oldalon, míg utóbbi természetesen a Fejér megyei részben. 
 

Várgesztes állandó lakossága 1986 és 2019 között

Az 1986-os 464 főről 2019-re 631 főre emelkedett Várgesztes állandó lakossága. 
A férfiak és nők száma ez alatt az idő alatt csak 2018-ban volt egyenlő. 1986-ban a férfiak, rá egy évre a nők, majd 1988 és 1999 között a férfiak voltak a többen. 2000-től 2017-ig a nők száma volt magasabb. 
A legnagyobb eltérés 2006-ban volt, amikor 30 fő volt a nemek közötti eltérés. 
Ebben az évben a gesztesi lakosság 52,5 százaléka volt nő és 47,5 százaléka férfi a Belügyminisztérium Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) adatai szerint. A 2019. január elsejei adatok szerint ismét a férfiak voltak többen, de csupán 3 fővel, ez mindössze 4 tizedszálékpontnyi eltérés a két nem között.

Várgesztesen nem lehet majd igénybe venni a falusi csok-ot a Portfolio listája szerint

A falusi csok azon 5000 fő alatti településeket érinti, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag – írta a Portfolio.hu. Gyakorlatilag azokat, ahol a 2003. január elsejei népességszámhoz képest nem éri el a 95 százalékot a mostani népesség – mondta el Gulyás Gergely,  a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi sajtótájékoztatón.
Várgesztes lakossága 2003. első napján 527, míg 2019-ben 631 fő volt 
a Belügyminisztérium Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) adatai szerint.

Kép: Pexels.com
Magyarország 3155 településéből tavaly 2874 település népessége nem érte el az 5000 főt, ezek közül azonban több mint 1000 olyan település volt, amelynek növekedett, vagy az országos átlagnál alacsonyabb mértékben csökkent a népessége, vagyis amelyre nem érvényes a bevezetésre kerülő 5 százalékos intézkedés. 
A Portfolio számításai szerint tehát összesen 1799 település marad, amelyre igénybe lehet venni az új, falusi csok-ot. 
A lap tájékoztató jellegű listáján nem szerepel Várgesztes. A környező települések közül Vértessomló, Környe, Kecskéd, Bokod, Kömlőd, Gánt, Szár, Szárliget és Bodmér sem szerepel a listán, Vértesboglár viszont rajta van.

A TKTV beszámolója az 1997-es megyei nemzetiségi gyermektalálkozóról – videó

Az 1997 májusában megtartott megyei nemzetiségi gyermektalálkozón a Várgesztesi Német Nemzetiségi Gyermektánccsoport is fellépett. A Tatabányai Közösségi Televízió (TKTV) 1997. május 26-i adásában számolt be az eseményről.
A videóban 3:17-től a gesztesiek is szerepelnek.

Gesztes várának birtokai 1326-ban

Gesztes uradalmára a 14–16. századig maradt adatunk. Azok a birtokok, amelyeket I. Károly 1326-ban csere útján megszerzett a Csák nemzetség tagjaitól, már feltehetően a vár tartozékait képezték. Mivel a csere során négy vár és uradalma került az uralkodó birtokába, így 
nehéz elkülöníteni azon területeket, amelyek ténylegesen Geszteshez tartozhattak, 
erre csupán a földrajzi közelségből és a 15. századi adatok visszavetítéséből következtethetünk. Ebben az évben Geszteshez nagy valószínűséggel 
Tata, Szentiván, Etyek, Dad, Csetke, Ondó, Környe, Semlyénfölde birtok, valamint Cset vagyis Oroszlánkő falu, Szák birtokrész, Csákvár, talán Váma birtokrész, továbbá esetleg Szár, Vál, Tabajd birtokok tartozhattak, 
és képezhették az uradalmat. Ezt a listát jelenleg nem tudjuk más forrásból ellenőrizni, vagy kiegészíteni.  



A megyei svábbál a Körzeti TV Tata műsorában – videó


A Hírszemle című műsorban 30:53-tól 41:43-ig foglalkoznak Várgesztessel.


Forrás: Körzeti TV Tata



Gesztes vára az oszmán-Habsburg nagypolitika viharában – Várháborúk kora blog

Gesztes vára 1588-1589-ben pár hónapig a figyelem, egészen pontosan a Habsburg-oszmán nagypolitika középpontjába került. Sorsát nem csak az egykori történetírók, hanem az első újság, az úgynevezett Fuggerzeitungok lapjai is megörökítették, az eseményekről beszámoltak. Istvánffy Miklós történeti munkájában a következőképpen számolt be az eseményekről:
„Gregoróczy Vince győri és Huszár Péter pápai vicekapitányok az alattok lévő végbeliekkel, kik közel kétezerig valának, az szerencsét próbálni végezének, s egymással tanácskozván az vértesi hegyek s erdők felé indíták az hadat az szándékkal, hogyha az budai és fejírvári törökök eleikben akadtanak volna, velek megvínni s erejeket megkésérteni nem kétlenék.
Azokhoz adá magát az úton rác Radics vajda kétszáz beszprémi katonákkal, s komáromi véghelyről is egynéhány hajón csatázó serény gyalogok; s midőn két nap az erdőkben múlatván semmi ellenségre nem találtanak volna, mivel a szikszai veszedelem után honjokban maradnának, Gesztes vára megvételére, mely nem messze vala, Radicsnak tanácsából (ki mivel azelőtt fizetésért ott szolgált volna, az helyet jól tudná), fordíták elméjeket s erejeket. Javallván az tanácsot Gregoróczy, Szent András havának kilencedik napján setét éjtszaka, közel az várhoz, hallgatózva, megállapodván jutának. S késedelem nélkül előttök menvén Radics, mind az egész gyalogság az kapuk elfoglalására hirtelen rohanással nekiméne, úgyhogy addig, míg az benn lévő ellenség ágyokból előfuthatna s fegyvert foghatna, vagy az lövőszerszámok kilövéséhez nyúlhatna, az mieink az első kaput szekercékkel s fejszékkel, és sok dárdákkal való feszegetéssel felnyitnák s bemennének. S az ellenség rettegve az felső várba szaladna, melynek ajtainak s kétfelé nyíló deszkáinak, midőn hasonló buzgósággal nekimentek volna, és hol gerendákkal törvén, hol kéttollú dárdákkal felrontani igyekeznének, s azalatt az berekesztetteknek, ha magokat megadnák, egészséggel s békével való elmenetelt ígérnének. Az ellenség a kétséges dolgokban az várnak megadása felől kiszólni kezde, s az vár Gregoróczy s Huszár hitire oly módokkal feladaték, hogy az oltalmazók szablyájokkal, puskájokkal s egyéb fegyverekkel, ahová akarnának, elmehetnének, de az lövőszerszámok s azokhoz tartozó készületek, s mindennemű élés otthagyattatnék.
Mely dolgok véghezvitetvén, s az ellenség, mely hatvan gyalog vala, Budára elbocsáttatván, az mieink az várat elfoglalák, s Gregoróczy azt a rác Radicsnak, kinek annak megvételében igen nagy vitézsége tetszék, megoltalmazására bízá, s ő maga az ő hadával Győrre megtére.”