Az állatállomány 1848–49 előtt és után Gesztesen

A gesztesiek állatállományának nagyságáról és összetételéről 1829-ből rendelkeztünk adatokkal. Az összeírás feltünteti a 36 darab 1/16 (pontosabban 34 1/16 és 2 1/32) telekkel rendelkezők (Sessionalisten), illetve a házas és hazátlan zsellérek (Inquilini, Subinquilini), birtokában lévő tehenek (Kűhe), ökrök(Ochsen), lovak (Pferde), juhok (Schaaf) és sertések (Schwein) számát. Így nézett ki 1829-ben a gesztesi állatállomány: 

ökör=81
tehén=48
lovak=38
sertés=96
juh=96
Az összeírásból kiderül, hogy minden telkesgazdaság rendelkezett 2-4 ökörrel vagy 2 lóval, közel felük mindkettővel. Ez meghaladta a szántóföldjeik megműveléséhez szükséges állományt, s csak azzal magyarázható - elsősorban a lovak esetében -, hogy jelentős fuvarozó tevékenységet is végeztek. A családok élelmezése szemponjából bőségesen elegendőnek tűnik a tartott tehenek, birkák és disznók száma is. A házas és hazátlan zsellérek sem voltak ebből a szempontból nincstelenek. A másfél évtizeddel később készült Tatai járás helységeiben, és pusztáiban nemesi adó alá felvett tárgyaknak summázatja 1849/50 címmel készült összeírás az állatállományról Gesztes rovatában a következő képet adja:                
jármos ökör=30
fejős tehén=3
lovak, hámosak=34
sertés=30
juh=27
A két felmérést összehasonlítva kiderül, hogy - a lovak kivételével - az állatállomány jelentősen meggyérült, körülbelül egyharmadára esett vissza, illeltve a tehénállomány esetében egyenesen kevesebb mint 1/6-ára. A jelenséget egyelőre nem tudjuk megmagyarázni, esetleg az 1848/49-es háborús események, rekvirálások játszhattak ebben közre.

Fényes Elek a honismereti szemlélet hazai megteremtője volt


Fényes Elek (Csokaj, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858-1867).

1848-ban jelentette meg Pesten A magyar birodalom statistikai, geographiai és történeti tekintetben. I. Komárom vármegye című kötetét. 
Ebben olvasható rövid leírás Gesztesről is. Reprint kiadásban 1992-ben Tatabányán jelent meg a kötet. 

Mindkét csapat 2-1-re nyert Piliscséven

A felnőtt csapat és az U-19 is 2-1-re győzött Piliscséven a 17. fordulóban.

További részletek a Gesztes11 oldalon.

A magyarországi németek és az 1848–49-es szabadságharc

Klapka György Az ószőnyi ütközet című festményen
(Than Mór alkotása, részlet)
Az 1848. március 15-i polgári forradalmat a hazai német polgárság is kirobbanó lelkesedéssel fogadta, s - az erdélyi szászok kivételével - hősiesen küzdöttek az 1848–49-es szabadságharcban. Magyarországi és külföldi születésű németek kiemelkedő szerepet játszottak a honvédség vezetésében, így Bayer József Görgey vezérkari főnöke, Vetter Antal a honvédség főparancsnoka vagy Klapka György a legtovább kitartó magyar erődítmény, Komárom parancsnoka. Az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 honvédtábornok között öt német származású volt (Karl von Leiningen-Westerburg, Ernst von Poeltenberg, Joseph Schweidel, Ludwig Aulich, Georg Lahner) – írta Hartdégen Sándor a  Várgesztes – Gestitz című könyv 1100 év együtt – Németek Magyarországon a honfoglalástól napjainkig című fejezetében. Német és osztrák önkéntesek hősiesen küzdöttek a Német Légió és a bécsi Akadémiai Légió soraiban a császári önkény ellen.

A közös problémák megoldását célzó 1848–49-es forradalom és szabadságharc fordulatot hozott a svábok, németek és magyarok közeledésében. A németek együtt álltak a magyar forradalom és szabadságharc oldalára 1848-ban – szerepel Bindorffer Györgyi A magyarországi németek hazaképe – Magyar és német együttélés a közös hazában – Betelepedés, asszimiláció, nemzeti identitás című munkájában. "A magyar hazafiság érzése ekkor lépi át a városi kereteket, és terjed ki a vidék, így a 18. században betelepült délvidéki németség, a svábság falusi földművelő és iparos tömegeire is". Az asszimiláción még innen lévő svábok a közös haza szeretetén alapuló áldozatkészsége, hazafisága, a szabadságáért folytatott harc vállalása az első jele a magyar nemzeti identitás befogadási hajlandóságának.

1848-as leírás Gesztesről Fényes Elektől

Fényes Elek Komárom vármegyéről megjelentett statisztikai munkájában, 1848-ban ezt írja a településről:
Gesztes, majorsági telken népesített pusztai falu, Tatához 1 5/16 állomásra, regényes vidéken, hegyek közt kies völgyben, keletről szántóföldei terülnek, délről felette a Mészárszék-hely emelkedik. Határai keletről Kozma, délről Kő-hányás és a bíborkai puszta, nyugot és északról a zsemlyéi határ s hová Bíborkától kisarkallik 3011 holdnyi földterületének 3/4 része erdőség; szántófölde meglehetős, rété kevés. Északról a falu felett a rétszélben van kis halastava, mellyből egy ér folyik át a majki alsó tóba. A tó felett égetni való mészkőbánya van, melly több mészkemenczékben használtatik fel; keletre a falutól 1/4 órányira magas hegyek közt alacsony hegyen romban állnak hajdani földsánczokkal körülvéve a régi gesztesi vár falai. A lakosok általában majorsági zsellérek, főkép szén és mészégetésből élnek, továbbá favágással, bognársággal és kádársággal foglalkoznak. Számok 351 r. kath. főre megyén, kiknek leányegyházuk helyben lévén sz. Miklós tiszteletére szentelt templomuk a zsömléi anyaegyházhoz tartok. F. u. gr. Esterházy Miklós, s e puszta nevet ad egy urodalomnak.

Videó: TripWow a várgesztesi várról


Gesztesi vár Slideshow: Gesztes.hu’s trip to Várgesztes (near Vargesztes), Hungary was created by TripAdvisor. See another Vargesztes slideshow. Create a free slideshow with music from your travel photos.

Első anyakönyvi bejegyzések a gesztesiekről

A gesztesi lakosokra vonatkozó első értékelhető adatok az egyházi anyakönyvekből származnak. A 18. század első évtizedeiben a környéken csak egy plébánia volt, a bánhidai, ahol 1716-tól kezdődnek az első anyakönyvi bejegyzések. A bánhidai keresztelési anyakönyvben a következő gesztesi lakosokra vonatkozó adatok találhatóak:
Évkeresztelt gyermekszülők:keresztszülőit
1738. január 20.Florina CatharinaGeorgius és MargarethaGabriel és Catharina
GranzKor
1741. október 21.StephanusJohannes és AnnaJohannes és Marianna
PetraskovicsTraij
1742. október 30.Antonius AndreasMarthinus és BarabaraAntonius és Barbara
BalthazarVaisenperger
1744. október 28.AndreasThomas és MariaAndreas és Catharina
?Milhommer
1745. március 25.Joannes GeorgiusJosephus és AnnoPaulus és Gertrudis
AndermannKirschner

4-1-es győzelem a Kesztölc ellen

A VSFE begyűjtötte a három pontot ez első tavaszi fordulóban.
Az U-19 4-2-re kikapott.
További részletek a Gesztes11 honlapon.


Elindult a Gesztes.hu hírlevél


Feliratkozáshoz az oldal jobb felső sarkában lévő mezőbe kell beírni azt az e-mail címet, ahová szeretné kapni a hírlevelet. 
Majd a Submit gomb megnyomása után felnyíló ablakban az alul középen lévő színes szöveget kell begépelni a bal alsó sarokban lévő mezőbe. 

Várgesztes–Gestitz című könyv a falu történetéről



Lázár deák térképe - 1528


Májusban lesz a kerékpáros Vértes Maraton


A tavaly életre hívott maraton folytatásaként május 12-én rendezik meg az idei Vértes Maratont. A verseny a Villaparkból indul majd.

A verseny főrendezője Rónai Ferenc (Tatabányai Kerékpáros és Triatlon Klub) mellett a pálya megtervezésében és kijelölésében idén is a Bringabanda SC két élversenyzője, Baros Bálint és Búr Zsolt segédkeznek. 

Egy hét múlva kezdődik a tavaszi idény

A Várgesztes a 13. helyről várja a folytatást, március 11-én Várgesztes–Kesztölc meccs lesz.
Íme a 16 forduló műsora és az állás az őszi idény végén:


Az ifik a 14. helyről várják a folytatást


Az U-19-es csapat a 14. helyről várja a folytatást, március 11-én Várgesztes–Kesztölc meccs lesz.
Íme a 16 forduló műsora és az állás az őszi idény végén:


A 2010/2011-es Megye II. végeredménye


A felnőtt csapat a 2010/2011-es idényben a Megye II. negyedik helyén végzett.

A 2010/2011-es Megye II. U-19 végeredménye



Az U-19-es csapat a 2010/2011-es idényben a Megye II. tizenkettedik helyén végzett.


A 2009/2010-es Megye II. végeredménye


A felnőtt csapat a 2009/2010-es idényben a Megye II. nyolcadik helyén végzett.

A 2009/2010-es Megye II. ifi végeredménye


Az ifjúsági csapat a 2009/2010-es idényben a Megye II. második helyén végzett.

A 2008/2009-es Megye II. végeredménye


A felnőtt csapat a 2008/2009-es idényben a Megye II. hetedik helyén végzett.

A 2008/2009-es Megye II. ifi végeredménye


Az ifjúsági csapat a 2008/2009-es idényben a Megye II. első helyén végzett.

A 2007/2008-as Megye II. végeredménye


A felnőtt csapat a 2007/2008-as idényben a Megye II. kilencedik helyén végzett. 

A 2007/2008-as Megye II. ifi végeredménye


Az ifjúsági csapat a 2007/2008-as idényben a Megye II. negyedik helyén végzett.