| ökör | = | 81 |
| tehén | = | 48 |
| lovak | = | 38 |
| sertés | = | 96 |
| juh | = | 96 |
Az összeírásból kiderül, hogy minden telkesgazdaság rendelkezett 2-4 ökörrel vagy 2 lóval, közel felük mindkettővel. Ez meghaladta a szántóföldjeik megműveléséhez szükséges állományt, s csak azzal magyarázható - elsősorban a lovak esetében -, hogy jelentős fuvarozó tevékenységet is végeztek. A családok élelmezése szemponjából bőségesen elegendőnek tűnik a tartott tehenek, birkák és disznók száma is. A házas és hazátlan zsellérek sem voltak ebből a szempontból nincstelenek. A másfél évtizeddel később készült Tatai járás helységeiben, és pusztáiban nemesi adó alá felvett tárgyaknak summázatja 1849/50 címmel készült összeírás az állatállományról Gesztes rovatában a következő képet adja:
| jármos ökör | = | 30 |
| fejős tehén | = | 3 |
| lovak, hámosak | = | 34 |
| sertés | = | 30 |
| juh | = | 27 |
A két felmérést összehasonlítva kiderül, hogy - a lovak kivételével - az állatállomány jelentősen meggyérült, körülbelül egyharmadára esett vissza, illeltve a tehénállomány esetében egyenesen kevesebb mint 1/6-ára. A jelenséget egyelőre nem tudjuk megmagyarázni, esetleg az 1848/49-es háborús események, rekvirálások játszhattak ebben közre.
Forrás: a Várgesztesi Német Kisebbségi Önkormányzat által 2008-ban kiadott, Hartdégen Sándor által szerkesztett Várgesztes – Gestitz című könyv Fatuska János által írt Várgesztes története a 19. században című fejezete.