Az állatállomány 1848–49 előtt és után Gesztesen

A gesztesiek állatállományának nagyságáról és összetételéről 1829-ből rendelkeztünk adatokkal. Az összeírás feltünteti a 36 darab 1/16 (pontosabban 34 1/16 és 2 1/32) telekkel rendelkezők (Sessionalisten), illetve a házas és hazátlan zsellérek (Inquilini, Subinquilini), birtokában lévő tehenek (Kűhe), ökrök(Ochsen), lovak (Pferde), juhok (Schaaf) és sertések (Schwein) számát. Így nézett ki 1829-ben a gesztesi állatállomány: 

ökör=81
tehén=48
lovak=38
sertés=96
juh=96
Az összeírásból kiderül, hogy minden telkesgazdaság rendelkezett 2-4 ökörrel vagy 2 lóval, közel felük mindkettővel. Ez meghaladta a szántóföldjeik megműveléséhez szükséges állományt, s csak azzal magyarázható - elsősorban a lovak esetében -, hogy jelentős fuvarozó tevékenységet is végeztek. A családok élelmezése szemponjából bőségesen elegendőnek tűnik a tartott tehenek, birkák és disznók száma is. A házas és hazátlan zsellérek sem voltak ebből a szempontból nincstelenek. A másfél évtizeddel később készült Tatai járás helységeiben, és pusztáiban nemesi adó alá felvett tárgyaknak summázatja 1849/50 címmel készült összeírás az állatállományról Gesztes rovatában a következő képet adja:                
jármos ökör=30
fejős tehén=3
lovak, hámosak=34
sertés=30
juh=27
A két felmérést összehasonlítva kiderül, hogy - a lovak kivételével - az állatállomány jelentősen meggyérült, körülbelül egyharmadára esett vissza, illeltve a tehénállomány esetében egyenesen kevesebb mint 1/6-ára. A jelenséget egyelőre nem tudjuk megmagyarázni, esetleg az 1848/49-es háborús események, rekvirálások játszhattak ebben közre.


Forrás: a Várgesztesi Német Kisebbségi Önkormányzat által 2008-ban kiadott, Hartdégen Sándor által szerkesztett Várgesztes – Gestitz című könyv Fatuska János által írt Várgesztes története a 19. században című fejezete.