Gesztes a 19. században

FATUSKA JÁNOS

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM


Az uradalom 1800. október 16-án Csákváron újabb szerződést kötött a gesztesiekkel, hat évre szóló időtartamra. Az 1774-es szerződéssel összehasonlítva, ez a következő változtatásokat tartamazza: a szabad bormérés jogáért évente az uradalom számvevőségének 40 forintot kellett fizetniük. A szerződés megállapítja, hogy Gesztesen 42 ház áll, minden egyes ház és belső telek után évi 3 forintot kell fizetni. Ezt a szerződést változatlan formában megújították 1807-ben és 1808-ban, ez utóbbi 1812. dec. 31-ig volt érvényben.320 A következő szerződést 1818-ból ismerjük.
A gesztesiek már a 18. században fizettek adót a vármegyének, 1797-ben például 167 forint 65 dénárt, habár erre a puszta allodiális jellegéből fogva elvileg nem voltak kötelesek a dicális adókivetés alapján. Az uradalom ezért ezen gyakorlat ellen szót emelt a megyénél következő' beadványban.
Tekintetes Nemes Vármegye!
Értésére esett és tapasztalja is a Gesztesi uradalom, hogy ezen T. N. Komárom vármegyében lévő Gesztesi Pusztában lakó zsellérek nem tsak személlyekre és Házaikra nézve, hanem azon tsekély szántó földeik is, amellyeket Arenda Contractus321 mellett az Uraságtól birnak, már egy darab üdőtül fogva esztendőrül esztendőre conscribáltatnak, és azoktól, mint akármelly urbarialis földektől Adót füzetnek.
Ezen világos hiba miképp csúszhatott bé? El nem tudjuk gondolni.
Mivel pedig hazánk törvényei szerint a curialis földek soha törvényesen Dnialis Conscriptióba322 nem jöhetnek, hanem tsak, ha nemtelen kézen vannak, az Árendásoktól szoktak felvétetni.
Azért kérem a T. N. Vármegyét ezen Panaszát az uradalomnak Feö Szolga Biró Úr által megvizsgáltatni és azután azokat a Conscriptióból ki hagyatni, az Árendás zselléreket pedig tsak az Árendából fölvétetni.
Melly kérésem mellett kegyességébe ajánlott alázatos Tisztelettel maradok a T. N. Vármegyének alázatos Szolgája
Miskay János tatai és gesztesi Uradalom ord. fiscalisa.323
Az uradalom beadványának lényege, hogy a lakosok ne a dicalis adókivetés (földek nagysága, minősége, háziállatok száma stb.) alapján, hanem csak az uradalomnak fizetett bérleti díj nagyságának megfelelően adózzanak a megyének. Az uradalmat természetesen nem a kuriális zselléreik iránti jóindulata vezérelte, hanem az a felismerés, hogy amennyiben alattvalói a vármegyének is adóznának, akkor képtlenek lennének a jelenlegi, és folyamatosan emelkedő'földesúri pénzjáradék megadására. Az 1814. szeptember 13-án tartott megyegyűlésen olyan határozat született, hogy minden gesztesi szántót, rétet és egyéb bérbe adott területet a dicalis összeírásból kivesznek, s abba csak az arendát veszik föl. A megye végleges válasza 1817-ben érkezett meg.
A T N. Komárom vármegyének Determinátioja, mely szerint a Gesztesi Puszta a Dicalis Conscriptióba Törvéntelen becsúszván, abbul kivétetik de 10-a Juny 1817. tartott gyülésbül.
1238. Ad No 563 Anni 1817 et 1708. Anni 1816. A gesztesi Puszta Réttyeinek és földjeinek a consriptiójára nézve fent forgó tulajdonságait az előtörténetekből ki tapogatván a Hivatlbeli Bizottság elől adta azonképen a Tettes Statusoknak,324 hogy a Gesztesi uradalom a Gesztesi Pusztának lakosaivalmég 1774-ik Esztendőben tett, 1801-kben megújított és mind 1807 mind 1808-ik Esztendőben megerősített kötések által megmutatta, hogy ugyan lakósoksoha Urbarialis helyt biró Jobbágyok vagy Urbarialis 15 napot szolgálló Zsellérek nem voltak, hanem egyedül mint favágásra fel vétetett árendás zsellérek tartattak és ennek fejében az Uraság a majorbeli Földgyeit, és úgynevezett Schvitzer Réttyeit élelmekre közöttük fel osztották, ennek folyamottyában a Tanácsbeli mostani conscriptor Erőss Józseff Sz.Biró Úr jelentette, hogy a Gesztes Puszta mindenkor csak a Curialis Conscriptióba volt felvéve, de különféle módon, némelly Esztendőben t.i. az Árendából, máskor ismét a földekrül conscribáltattak325 az ott lakó zsellérek.326
Fenti vármegyei határozatot azonban nem hajtották végre maradéktalanul. A község 1821. évi számadáskönyvéből (Geszteser Gemein = Rechnung des Richters Mathias MoßerAo. 1821.)327 látható, hogy ebben az évben a gesztesiek 385 forint 69 dénár contributiot („hadiadót") fizettek a megyének. Ugyanakkor az egyes személyek által fizetett összegek összehasonlításából kiderül, hogy az uradalomnak fizetett árendán kívül az adókivetésnél más szempontokat is figyelembe vettek. Ha ugyanis a vármegyei határozat alapján csak a bérleti összeg lett volna az adóalap, akkor az azonos árendát fizetőknek értelemszerűen azonos összegű adót kellett volna fizetniük a vármegyének. Ezzel szemben azt láthatjuk, hogy például Lorentz Hetzl és Andreas Schalkhammer egyaránt 5 forint 95 dénár árendát fizetett, megyei adóban azonban az előbbi 11 forint 89 3/8 dénárt, az utóbbi viszonyt csak 8 forint 52 3/8 dénárt. Az uradalomnak a házas zsellérek is fizettek 3 forint árendát, valamint 1 forint 15 2/8 dénárt házhelyeik után, ők azonban nem tartoztak megyei adóval. Nem lehetett a megyei adó alapja az egyes lakosok által bérelt irtásföldek nagysága sem, hiszen ezek után például Joh Hartegen és Michl Traxleregyaránt 45 4/8 dénárt fizetett, megegyezett esetünkben az uradalomnak szolgáltatott árenda és házhely-adó is, ugyanakkor előbbi 9 forint 83 2/8 dénárt, míg utóbbi 10 forint 77 6/8 dénár adót fizetett a megyének. Az adókivetést ily módon csak valamilyen más, a számadáskönyvben nem szereplő', szempont is befolyásolhatta, például az egyes lakosok birtokában lévő állatállomány nagysága.
A község egy évvel későbbi számadáskönyve (Gemein Rechnung des Gemein = Richters Mathias Moßer in Gestesch Ao. 1822.)328 alapján rekonstruálhatjuk a falu lakosainak társadalmi és gazdasági helyzetét, az egyes családok, ül. a község által fizetendő adók struktúráját és nagyságát, valamint a közösség bevételeit és kiadásait.
Gesztesen ekkoriban 33 bérlő és 8 zsellér (4 házas, 4 hazátlan) lakott. A számadáskönyv első oszlopából kiderül, hogy a község lakosainak az előző évből hátraléka nem volt. A második oszlop szerint a megyei kasszába 406 forint 63 dénárt fizettek be, legtöbbet Georg Macher, 19 forint 71 5/8 dénárt, legkevesebbet Mathias Moßer, 9 forint 54 dénárt.329 A zsellérek megyei adót nem fizettek, a község saját tulajdonában lévő háza után 8 forint 34 4/8 dénárral tartozott. Az uradalmi kasszába a község 231 forint 27 dénárral tartozott bérleti díj, árenda címén. Legtöbbet ismét Georg Macher fizetett, 11 forint 90 dénárt, legkevesebbet Georg Moßer, 2 forint 98 dénárt. Többségük, mintegy 25 lakos, 5 forint 95 dénárt adott. A házas zsellérek 3, a hazátlanok 2 forintot fizettek, a bíró részben, a jegyző majdnem teljesen adómentes volt. Telkeik és szántóik után 695 forint 68% dénárt fizettek, legtöbbet, 38 forint 38 dénárt Jakob Richter, Johannes Milhammer, és Georg Macher. Legkevesebbet, 9 forint 58 dénárt Thomas Macher fizetett. A zsellérek, valamint Johanes Huber uradalmi vadász 1 forint 15% dénárt adtak. A jegyző Joseph Knoll 50 dénárral adózott. A lakosság többsége ebben az adónemben 19 forint 15 dénárt szolgáltatott. Az összeírás Salarien rovata, a község által fizetett béreket foglalja magába, melyet a plébánosnak, káplánnak, pásztoroknak stb. fizettek. Legtöbbet ismét az előző pontban említett három személy fizetett, 2 forint 8 dénárt, legkevesebbet Thomas Macher, 53 dénárt. A lakosság többsége erre az adónemre 1 forint 4 dénárt adott. A bíró és a jegyző itt sem fizettett, adózott azonban 4 házas és 2 hazátlan zsellér is, mégpedig fejenként 2 forint 17 dénárt, feltételezhetően azok, akik állatállománnyal is rendelkeztek. A 6. oszlop szerint a község összesen a megyének és az uradalomnak 1 983 forint 2/8 dénárral tartozott, melyből készpénzben 767 forint 96 2/8 dénárt fizettek ki. A fennmaradó összeget az uradalomnak teljesített munkákkal egyenlítették ki, mégpedig kézi munka és fuvar 82 forint 80 dénár, ölfavágás 616 forint értékben, ölfafuvarozás 225 forint 75 dénár értékben. Összességében hátralékuk nem volt, sőt közel 3 forint túlfizetésük, mely döntően a 4 zsellér esetében jelentkezett, favágásból. A községnek az előző évről még maradt 1285 forint 37 6/8 dénája, melyhez a kocsmatartásból származott ez évi 382 forint 91 6/8 dénár járult. A további kiadások közül jelentősebb tételek voltak a község számára vásárolt 4 mérő búza (á 4 forint 75 dénár) 19 forint értékben, az iskolára költött kőműves- és ácsmunkák bére (mindegyik 14 forint 40 dénár), a 2 forint 80 dénárért vásárolt marhasó (Bika Saltz). A község alkalmazottjainak fizetésére, valamint makkbér és báránytized fejében 49 forint 42 dénárt fizettek az uradalomnak. A környei plébános a Szent-Miklós-napi istentiszteletért 1 forint 50 dénárt kapott. A bíró és a jegyző kiszállását Oroszlányra 20, Tatára vagy Csákvárra 40 dénár napidíjjal ellentételezték. A község pénztárában az elszámoláskor 1258 forint és 17 dénár maradt. A számadás feltünteti az adón kívül egyéb jogcímek alapján fizetendő összegeket is. E szerint Gesztespuszta lakói (Praedialisten) 2 1/4 sessio után régi szerződés szerint 90 forintot fizetnek. 45 hold uradalmi föld után (á 3 forint) 110 forintot adnak. A 4 hazátlan zsellér családonként 2 forintot, összesen 8 forintot szolgáltat. A szabad bormérésért 50,Bíborka rét bérletéért 12 forintot adnak. A Schweitzer = Wiesenen lévő irtásöldekért 672 forint 50 dénárt, a Hauben irtásért 16 forint 37 1/2 dénárt fizetnek. Az utóbbin történő irtást kérésükre 1813-ban engedélyezte az uradalom.330 Az irtás területe 65 1/2 pozsonyi mérő volt, és a szerződés szerint 6 évig adómenteséget élvezett. A saját irtásföldjeikért Joanes Huber és Joann Bernhart 5 forint 76 2/8 dénárt, Joseph Knoll jegyző 50 dénárt fizetett. Ezt az összesen 975 forint 13 5/8 dénárt a következőképpen térítették. Az 1822. május 7-én elszámolt első negyedévi robotokkal ellentételeztek 18 forint 90 dénárt, a július 25-én elszámolt második negyedévi robotokkal 574 forint 55 dénárt, az október 9-én elszámolt harmadik negyedévi robotokkal pedig 30 forint 90 dénárt, végezetül október 30-án kifizettek készpénzben 350 forint 78 6/8 dénárt.
A hat évvel későbbi számadáskönyv (Geszteser Gemein Rechnung des Gemein Richters Michel Hartegen. Ao. 1828.)331 tanúsága szerint a gesztesiek összes adója 1569 forint és 623/8 dénár volt, melyből 602 forint 88 1/8 dénárt fizettek meg készpénzben, a többit az uradalomnak teljesített robottal törlesztették. Elmaradás vagy túlfizetés ebben az évben sem volt. Az adók készpénzzel történő megfizetésének, illetőleg a munkával való lerovásának aránya azt jelzi, hogy az uradalom milyen mértékben kívánta igénybe venni a lakosok munkaerejét. Az 1796/97-es évben Gesztes összesen 558,65 forintos tartozásából csak 99,20 forintot teljesített munkával, a többit készpénzzel egyenlítette ki. Az uradalom a 19. század első felében az eddig jórészt bérbe adott allodiális pusztáit saját kezelésébe vette, s azokon intenzív majorsági gazdálkodást igyekezett bevezetni. Mivel az uradalom állandó pénz- és tőkehiánnyal küzdött, egyre inkább rászorult, hogy az allódiumok megműveléséhez szükséges munkerőt a fent jelzett „ledolgozásos" rendszer keretei között biztosítsa. Ezt jelzi az, hogy a gesztesiek egyre több munkát végeztek az uradalomnak. 1829 volt az utolsó év, amikor még egyáltalán fizettek készpénzt adójuk fejében. A következő években már nem csupán teljes adójukat dolgozták le, hanem többletmunkájukért fizetést is kaptak, mint ezt az alábbi összeállítás mutatja. Ezt a lényegében bérmunkát pontatlanul a kötelező, de a gesztesiek által már régen pénzzel megváltott munkajáradék analógiájára „robot"-nak nevezték.332
évkészpénzben megszabott fizetési kötelezettség Ft/xr„robotókkal" leróvakészpénzzel leróvakészpénzfizetési kötelezettségen túl teljesített „robotokért" járó térítés
1821979,131585,05394,08_
1825981,131718,25262,88-
1827984,131740,65243,48-
1829982,181594,15388,03-
1833806,641162,71-356,07
1836808,641826,75-18,11
1837812,161314,47-505,31
1838892,141454,92-562,78
1840890,141750--859,86
1842819,141994,55-175,41
1843819,141353,85-534,7
1845819,141190,25-371,11
1846825,141439,40-614,26
1847831,131036,98-205,85
Az adófizetés fenti straktúrája azonban nem csupán az uradalom ezirányú igényeit fejezi ki. Mivel a gesztesiek viszonylag csekély értékesíthető terményfelesleggel rendelkeztek, s ennek piacra vitele sem volt mindig könnyű, maguknak is érdekükben volt, hogy szerény pénztulajdonuk apasztása helyett az adó megtérítésének ezt a formáját részesítsék előnyben, sőt túlmunkát is végezzenek pénzbeli térítés ellenében. A földszűkében lévő gesztesiek szerették volna ugarföldjeiket is művelés alá vonni, elsősorban kapásnövények számára. A földbirtokosok arra törekedtek, hogy Mária Terézia és II. József mentesítő' rendelkezéseit - miszerint az ugar dézsmamentes - megszüntessék, illetőleg tilalmazzák az ugar művelés alá vételét, mivel tartottak attól, hogy ez csökkenti a tavaszi nyomás termése utáni kilenced és tized mennyiségét. Az uradalmi tisztiszék határozatai állandóan hangsúlyozzák, hogy ugarföldeket az Uraságnak tudta és engedelme nélkül semmivel bé vetni nem szabad, és azokkal szemben, akik engedelem nélkül ugarjaikat vetni bátorkodnak, az uraság ... keményebb módokhoz lészen kéntelen nyúlni. Az uradalom, szokott öndicsérő fordulattal azt állította ugyan, hogy az Ugarnak bevetését meg engedni szokott kegyességénél fogva szokta", miután „annak rendje módja szerént cognoscáltattya,333 vallyon a bevetni kért földek elegendőképpen meg vanna-é trágyázva.334 Az engedély magadását azonban valójában az döntötte el, hogy a termelésüket bővíteni akaró parasztoktól mennyi termény- vagy munkaszolgáltatást tudtak külön kipréselni.335 Az uradalom végül a gesztesiek számára is engedélyezte az ugarföldek használatát, melynek fejében évente meghatározott mennyiségű igásrobotot kellett teljesíteniük, azaz szántaniuk az uradalom Forna pusztáján.336 Az 1836-os országgyűlés végül kimondta az ugar dézsmamentességét, ami természetesen vetésének további fellendüléséhez vezetett, s immár rendezett feltételek mellet nyújtott lehetőséget a gesztesi uradalom parasztságának is bevetett területük bővítésére. A 19. első évtizedeire az uradalom pusztáin is általánossá vált az ugar kapásnövényekkel történő bevetése. Forna pusztán például a század húszas éveiben több száz hold földet bocsátottak minden évben a kozmái és gesztesi jobbágyok kapája alá,akiknek határjokban kevés 's sovány földjeik lévén, kapva-kaptak ezeken a földeken. A burgonya mellett a többi kapásnövény termesztése - a kukoricát is beleértve - ekkoriban még viszonylag kisebb szerepet játszott az uradalom gazdálkodásában. Az így juttatott földeket a gesztesiek általában felesben művelték, de előfordult, hogy ezen felül még robotnapokat és követelt tőlük az uradalom.337
A településnek legfontosabb bevételi forrása a kocsmáltatási jogból (amelyet az uradalomtól, mint regálétulajdonostól béreltek), elsősorban a borkimérésből származott. Ezért a 19. század elejétől már éves borszámadásokat (Weinrechung) vezettek. A kiadások és bevételek pontos nyilvántartása, az év végén történő elszámolás a borbíró (Weinrichter) feladata volt. A számadásokból kitűnik, hogy Gesztesen ekkor még nem volt jelentős szőlőművelés, legalábbis csak szerény felesleg mutatkozott, amit a kocsmában kimérhettek. Ezért rendszeresen vásároltak nagyobb mennyiségeket közelebbi-távolabbi helységekben. Az 1822-es számadáskönyvból (Geszteser Weinrechnung des Weinrichters Thomas Moser Ao 1822)338 kiderül, hogy helyben csak 18 akó339bort vásároltak, míg Zsámbékon 126 akó 48 iccét,340 Száron 68 akó 48 iccét, Bogláron 44 akót, Somlón 29 akó 16 iccét, Kömlődön 10 akó 32 iccét, valamint Csákváron 3 akót. Egy akó bor árából következtetni tudunk a vásárolt borok minőségére is. Legdrágább a Zsámbékon 1821. szeptember l-jén vásárolt 10 akó bor volt, melyért 12 forintot fizettek akónként Clemens Treknek. Ugyanitt 1822. május 2-án már csak 6 forint 12 krajcárért vették akóját. Somlón 7 ft 6 és 7 ft 9 xr341 között, Csákváron 7, Bogláron 5 ft 30 xr-t és Kömlődön 5 ft-ot fizettek egy akó borért.
A gesztesi eladóknak (Simon Hartegen: 2 akó; Joseph Seelich: 1 akó; Friederich Trampasch: 7 akó; Martin Aigner, Ignaß Oberling, Michel Traxler, Joseph Knoll: 2-2 akó) egy akó borért egységesen 7 forint 6 xr-t adtak, csak Knoll József jegyzőt és iskolamestert becsülték meg 7 forint 30 xr-os vételárral. Ez az ár a környező falvakkal összehasonlítva viszonylag magasnak mondható, föltehetően inkább a helybelieknek szóló kedvezményt, mintsem a minőséget jelzi.
A számadás évében a kocsmában 314 akó és 48 icce bort mértek ki, ebből a kocsmáros, mivel ő adta a gyertyát és más szolgáltatásokat, ezen a címen(auf Kertzen) 19 akót és 37 iccét a maga hasznára mérhetett ki, s 295 akó 11 iccével kellett elszámolnia. A bor a kocsmában minőségétől függően iccénként 6, 8, 10 és 14 xr-ba került. Az elsózol 10 akót és 50 iccét, a másodikból 144 akót és 39 iccét, a harmadikból 130 akót és 26 iccét, míg a legdrágábból 9 akót és 24 iccét mértek ki. A vásárolt borért összesen 1963 forint 58 xr fizettek, a teljes bevétel 2 834 forint volt, melyhez még a tavalyi pénzmaradék 43 1/2 xr-ja járult. Ily módon tehát átlag 44%-os haszonnal dolgoztak. Ebből természetesen a vételáron kívül felmerült további kiadásokat is le kellett vonni. A 10 akó zsámbéki bor szállításáért akónként 48 xr, a további 116 akó 48 icce szállításáért 36 xr fuvardíjat fizettek akónként. (Az előző évben vett 10 akó szállítását nem számolták az évhez). Csákvárról ugyanez 24, a többi községből 18 xr volt. A somlói, és természetesen a helyi fuvart nem fizették. Fuvardíjra így összesen 116 forint 22 1/2 xr-t adtak ki. A kiadások másik tételét a kocsmárosnak fizetett ún. „kezelési pénz" (Behändlerlohn) tette ki. Minden akó bor után 12 xr „kimérési díjat" (Schänkerlohn) kapott. Feltöltésért, amire 2 akót és 42 iccét használt fel 25 ft 56 xr-t, a fuvarosoknak adott 62 icce borért 9 ft 4 xr, összesen 94 forint 2 xr-t számolt föl.
A borbíró a község bírájának összesen 595 ft 37 xr-t adott át a következő' címeken: a bormérés haszna fejében 382 ft 55 xr-t napidíjakra, a község kiadásaira 136 ft 6V2 xr-t, hivatali költségekre 8 ft 4O 1/2 xr-t, a bíró „adagjára" 9 ft 33 xr-t, a községére 8 ft 22 xr-t.342 Ezen kívül itt számolták el az uradalomnak fizetett 50 forintot is, amit a bormérés bérléséért kellett adniuk. Mindezen kiadások, valamint a vásárolt borokért kifizetett összeg 2769 ft és 59V 1/2 xr-tettek ki. A kiadások és bevételek különbségéből fennmaradó 64 ft 44 xr-ból különböző' közösségi kiadásokat fedeztek, melyek közül a legtöbb pénzt (20 ft) a bíró, Mathias Moßer kapta 25 hivatali útjaira, melyért naponta 48 xr-t kapott térítésként. Ebból fizették még a húsvétkor, karácsonykor, Szent János és Szent Mihály napján - felételezhetően a községi vezetőit által - elfogyasztott, összesen 29 icce bort. Kaptak bort a faluba betérő uradalmi hajdúk (Haiduken) és a vármegyei pandúrok (Panturen) is, összesen 45 iccét. A kocsma költségeit (javítás, boroskancsók vásárlása stb.) és a jegyzőnek a számadás elkészítéséért fizetett 5 ft-ot is az itteni költségek között tüntették fel.
A Gesztesen 1823. január 12-én lezárt, Thomas Moßer borbíró, Friederich Trampasch községi kocsmáros, valamint Jos: Knoll jegyző által aláírt borszámadásból kiderült, hogy a kocsmatartásból így a gesztesieknek 1822-ben mintegy 660 forintnyi haszna volt, amit a község költségeire fordíthattak. Ez meglehetős summa, ha figyelembe vesszük, hogy az uradalomnak adó, bérlet stb. címén fizetett teljes összeg ebben az évben 975 forint volt, mely egyúttal indokolja azt is, hogy miért kísértek e területet olyan figyelemmel, s miért törekedtek a pontos számadásra.
Hat évvel később a számadáskönyv - amikor a borbíró még mindig Thomas Moßer és a község kocsmárosa Friedrich Tromposch volt - (Weinrechnung des Thomas Moßer bey dem Gemeindenwirt Friederich Tromposch Ao 1828.)343 adataiból látszik, hogy ekkor jóval több, 473 akó és 32 icce bort vásároltak és mértek ki. A borárak 5 és 7 forint között mozogtak. Ekkor már kilenc gesztesi lakos adott el bort a kocsmának. A 6 évvel ezelőtti szállítók közül csak Joseph Knoll, Friederich Troposch és Simon Hartegen maradt meg. Az újak Wwe.344 Richterin, Joannes Moßer, Frantz Macher, Thomas Macher Eva Moßer és Jakob Hartegen voltak. Összesen 40 akó 7 icce bort adtak el a kocsmának, mely a szőlőművelés fejlődésére utal, hiszen a vételárak nemigen tértek el a hat évvel korábbitól, tehát nem lehet szó kiugró termésről. A legtöbb bort most is a kocsmáros adta el, 16 akót és 3 iccét. A gesztesi borokért ebben az évben akónként 6 ft 30 xr fizettek, a jegyző' ismét valamivel többet, 7 forintot kapott. A borokat részben a hagyományos beszerző helyeken vásárolták, így ezek között szerepel Csákvár, Somló, Szár, Boglár és Zsámbék, de jöttek hozzájuk újak is, mint Gánt, Etyek, Felsőgalla és Kápolna, ez utóbbin feltehetően a Gánttól 3 km-re eső Kápolnapusztát kell értenünk. A vásárolt borért 2744 ft 43 3/4 xr-t fizettek, az összes bortétel 3788 ft volt. A kiadások struktúrája nem változott. A község különböző költségeire 820 ft 56 3/4 xr-t fordítottak a fennmaradt többletből, ebből a bírónak átadott bor mérési haszon 517 ft 44 3/4 xr volt.
A szerződésekből tudjuk, hogy az uradalom rövidebb időre — a gesztesiek kárára — a kocsma és a mészárszék bérletét idegeneknek adta ki. Az 1831-es szerződésből tudjuk, hogy az eddigi bérlő, a kozmái Gottfried Gindl bérletét felmondták és újra a községnek juttaták évi 50 forint fejében a regelébérletet. 1848-as úrbéri pátens már megszüntette a földesúri boltnyitás és mészárszéktartás kizárólagoságát, és 1888-ban felszámolták a földesurak regáléjogait a kocsmatartás és italmérés vonatkozásában is. Mivel Gesztesen a kocsma és a mészárszék is az uradalom tulajdonában volt, a község továbbra is fizetett bérleti díjat az uradalomnak, 1860 és 1900 között, 1888-ig a jogokért és az épület bérleti díjáért, ezután már csak utóbbiért összesen év 63 forintot.345
A hagyományos paraszti gazdálkodás technikájában és termelvényeiben nem sokat változott a 19. századra. A gesztesiek természetesen törekedtek arra, hogy az uradalomtól egyre több földet vehessenek bérbe, illetve az eddig rétként vagy legelőként használt földeket feltörhessék. A Felmérése a' Svaitzer Rétekbül lett szántó földeknek, mellyek Gesztes helységnél feküsznek. 1828-ik észt.346 iratból tudjuk, hogy a svájci rétet akkor már szántóföldként, három nyomásban (calculatura) használták Az egyes nyomásokban 36 lakosnak volt parcellája. Az első calculatúráb&n ezek 180—267 öl hosszúak és 3/6 - 62/6 öl szélesek, a második calculatúrában 164—219 öl hosszúak és 5 9/6-8 2/6. szélesek, míg a harmadik nyomásban 144 4/6—149 öl hosszúak és 3 2/6—4 5/6, öl szélesek voltak. A kimérés biztosította, hogy a némileg eltérő hosszúság és szélesség melleit nagyjából mind a 36 parcella egyforma területű legyen. Többszöri kérelmükre a Bíborka pusztán - melynek felét már régóta művelték - végül is kaptak egy kiirtandó erdőterületet, habár ezt az uradalom vezetősége kezdetben ellenezte. Összesen 19 311 ölet, melyet szintén 36 bérlő között osztottak föl a csatolt térkép szerint. Egy bérlőtársra 536 5/12 öl esett."347
A Gesztesi községnek abbéli heréimére, hogy az Vadányi árok, réteknek; az úgy nevezett Hauben erdőnek egy része pedig földeknek nékiek , kegyessen által engedtetne!;; alázatossan jelentem: és ugyan az elsőrehogy a Vadányi árok nem a Gesztesi, hanem a Bíborkai határba fekszik, vannak ugyan félszáraz, és hibás fák egy részében, de a másik részében egésséges, és igen szép fák találtatnak: rét ezen a' darabon de csak sokára lenne, mert semmi gyepsintsen rajta, de az árvizek kártékonyságának is kitéve, csak bizonytalan termést ígér itt vagyon a Gesztesi marhák itatoja melybűl, ha rétnek fordétatnék, marháik ki száratatnának. \ Másodikra, bizonyos az, hogy a Gesztesieknek földjeik elegendő mennyiségben vágynak, tsak trágyábul szűkölködnek, ez pedig(Az által, hogy több földeket kapnak, nem szaporodik, sőt több felé fel osztodván egy egy földre kevesebb jutna, annyival is inkább ha a kérdésbe lévő ritka erdő ki irtatnék, és fel tőretetnék, mivel ugyan ezen erdőben a java legeilőjék vagyon: azért alázatos véleményem szerint sem az egyik sem a másik kérések tellyesitésére hasznokra nem volna, sőt valóságos romlásokat okozna, mivel ez által egy felül a Marha ítatóbul más felül pedig a legelőbűl ki szoritatnának, azutóbbinak a' volna a következése, hogy egynehány esztendők múlva érezvén legelő szűkéi ismét legelőért könyörögnének. Hogy azonban rajtok valamennyire segéiteni lehessen /: a mire szolgálatokra való kézségek tekéntetébül valoban érdemessek:/ a Szántó földjeik egy réseébe a lóhere termesztést meg engedni lehetne, többit rendessen 4. vetőre felosztván, így takarmányok, es ezzel ganéjok is szaporodna, 's reményleni lehetne, hogy bővebbtermésekkel meg áldatnak.

Csákvár 2. szept. 1829.

Kováts Ignátz tiszttartó348





A hagyományos paraszti gazdálkodás technikájában és termelvényeiben nem sokat változott a 19. századra. A gesztesiek természetesen törekedtek arra, hogy az uradalomtól egyre több földet vehessenek bérbe, illetve az eddig rétként vagy legelőként használt földeket feltörhessék. Már említettük a Ildiiben (a mai Haubenacker) határrészen történő irtás 1813-as engedélye-Bését.349 Az 1818-as szerződésben engedélyezték számukra azért, „hogy vonó- és tejelő marhákat tarthassanak" a Schweitzer Wiese feltörését és maguk közötti felosztását. Az 1828-ban készült uradalmi összeírásból pontosan tudjuk ezeknek a földeknek a nagyságát. Az összeírás nyomásonkét (calculatura) adja meg a földterületeket.350
Eszerint az első nyomásban volt:
Fel mérése a' Schweizer Rétekbül lett szántó földeknek mellyek a'semlei határ felé feküsznek. 1828ik Esz.
No1 ső2ikszélességeszélessége
HosszaHossza.az Erdőnéla' mezőnél
Ö        ll      y.
1   Traxler Mihály1801803/62
2   Tzink István2252253/613/6
3   Hartégen János ör.26726714/613/6
4   Mozer György26726755
5  Macher  "26626651/65 2/6
6  Hartman Jósef2602604 5/651/6
7   Oberling Ignátz25925951/65
8  Hartman György2572575 2/65
9  Mozer Anna2572575 3/651/6
10 Mozer Eva25625652/65 3/6
11   Vacher Ádám2552555 2/652/6
12  Hartégen János Ifj:25325351/652/6
13  Helmayer2502505 3/653/6
14 Macher Ferentz24224252/653/6
15   Oberling Jakab2402405 3/65 5/6
16 Helmayer Özvegy2392395 5/65 3/6
17 PillmanMihál2392395 5/651/6
18 Bennhart Jósef2382385 4/65 3/6
19 Richter2382385 3/65 3/6
20 Schalkhamer András23723762/65 4/6
21   Eigner Márton2372375 3/65 4/6
22  Scalkhamer Mátyás2362365 5/65 4/6
23  Tramposch György23523566
24           "          Fridrich23523551/66
25 Hartégen Mihál23423454/66   2
26 Mózer Tamás23423462/66
27 Pillman Miklós23223261/66
28  Schalkhamer János23023051/661/6
29 Melcher György22822861/663/6
30 Köhler Wolfg.22722761/662/6
31  Riedl Jósef22522561/664/6
32 Bekk János22422461/662/6
33  Hartégen András22322362/663/6
34         "       Simon22222262/663/6
35 Schalkhamer Jakab22122161/662/6
36 Hetzl Ló'rincz22022062/66

A második nyomásban volt:
Fel mérése a' Schweizer Rétekbül lett szántó földeknek mellyek Gesztes helységnél feküsznek. 1828ik Esz.
No12ikszélességeszélessége
HosszaHossza.az Erdőnéla' mezőnél
Ö       ll      y.
1   Traxler Mihály20020061/663/6
2   Tzink István2192195 5/661/6
3   Hartégen János ör.21821861/661/6
4   Mozer György21721761/661/6
5   Macher  "21621661/662/6
6  Hartman Jósef2152156 3/66
7  Oberling Ignátz21421465
8  Hartman György21321361/662/6
9  Mozer Anna21221261/662/6
10  Mozer Eva21221265/65 5/6
11   Vacher Ádám2102106 2/662/6
12 Hartégen János Ifi:2082086 2/661/6
13 Helmayer   "20620662/664/6
14 Macher Ferentz2032036 4/671/6
15  Oberling Jakab200200763/6
16 Helmayer Özvegy198198764/6
17 PillmanMihál19619664/663/6
18  Bennhart Jósef19419462/664/6
19 Richter       "1921926 5/663/6
20  Schalkhamer András1911916 5/661/6
21   Eigner Márton19019071/66
22  Scalkhamer Mátyás18818876
23  Tramposch György18618675/663/6
24           "      Fridrich18418472/665/6
25  Hartégen Mihál18218277
26 Mózer Tamás18018072/671/6
27 Pillman Miklós17817871/672/6
28 Schalkhamer János176176 72/671/6
29 Melcher György17417474/671/6
30 Kohler Wolfgang17217273/674/6
31  Riedl Jósef170170871/6
32 Bekk János16816871/665/6
33  Hartégen András1871877 5/674/6
34         "       Simon16616681/674/6
35  Schalkhamer Jakab16516575/674/6
36 Hetzl Lőrincz16416474/682/6
A harmadik nyomásban volt (két helyen):
Fel mérése a' Gesztesi Irtás Földeknek, mellyekaz úgy ne„ Vezeti Battyáni Ároknál vágynak. 1828.
No1ső Hossza2ik Hossza.szélessége az Erdőnélszélessége a' Battyányiároknál
Ö       ll      y.
1   Traxler Mihály14914941/64 5/6
2   Tzink István14914941/64 5/6
3   Hartégen János ör.14914941/64 5/6
4  Mozer György14914941/64 5/6
5  Macher   "14914941/64 5/6
6   Hartman Jósef14914941/64 5/6
7   Oberling Ignátz14914941/64 5/6
8  Hartman György14914941/64 5/6
9  Mozer Anna14914941/64 5/6
10 Mozer Eva14914941/64 5/6
11   VacherAdám14914941/64 5/6
12 Hartégen János Ifj:14914941/64 5/6
13 Helmayer14914941/64 5/6
14  Macher Ferentz14914941/64 5/6
15  Oberling Jakab14914941/64 5/6
16 Helmayer Özvegy14914941/64 5/6
17 PillmanMihál14914941/64 5/6
18 Bennhart Jósef14914941/64 5/6
19  Richter14914941/64 5/6
20  Schalkhamer András14914941/64 5/6
21  Eigner Márton14914941/64 5/6
22  Schalkhamer Mátyás14914941/64 5/6
23  Tramposch György14914941/64 5/6
24           "          Fridrich14914941/64 5/6
25 Hartégen Mihál14914941/64 5/6
26 Mózer Tamás14914941/64 5/6
27 Pillman Miklós14914941/64 5/6
28  Schalkhamer János14914941/64 5/6
29 Melcher György14914941/64 5/6
30 Köhler Volfius14914941/64 5/6
31  Riedl Jósef14914941/64 5/6
32 Bekk János14914941/64 5/6
33 Hartégen András14914941/64 5/6
34          "       Simon14914941/64 5/6
35  Schalkhamer Jakab14914941/64 5/6
36 HetzlLőrincz14914941/665/6
Knoll Jósef   Nótárius149130101 1/6

Fel mérése azon Gesztesi Irtás Földeknek, mellyek a'Maiki Útban feküsznek. 1828.
NoIső Hossza2ik Hossza.szélessége a szántó föld mellettszélessége az Erdő mellyett
Ö       ll      y.
1  Hetzl Lőrintz144 4/6144 4/63 3/63 2/6
2  Schalkhamer Jakab144 4/6144 4/632/63 2/6
3  Hartégen Simon144 4/6144 4/632/632/6
4         "       András144 4/6144 4/63 2/632/6
5 Bekk Jósef144 4/6144 4/63 2/63 2/6
6 Riedl   "144 4/6144 4/63 2/632/6
Kohler Volfgang144 4/6144 4/632/632/6
8 Melcher György144 4/6144 4/632/632/6
9 Schalkhamer János144 4/6144 4/63 2/632/6
10 Pillman Miklós144 4/6144 4/63 2/63 2/6
11 Mózer Tamás144 4/6144 4/632/632/6
12 Hartégen Mihály144 4/6144 4/63 2/632/6
13 Trompasch Fridrich144 4/6144 4/632/63 2/6
14 Trompasch György144 4/6144 4/632/632/6
15 Schalkhamer Mátyás144 4/6144 4/63 2/632/6
16 Aigner Márton144 4/6144 4/632/632/6
17 Richter Jósef144 4/6144 4/632/632/6
18 Schalkhamer András144 4/6144 4/632/63 2/6
19 Pillman Mihály144 4/6144 4/632/632/6
20 Bennhard Jósef144 4/6144 4/632/632/6
21  Helmaer Özvegy144 4/6144 4/632/63 2/6
22  Oberling Jakab144 4/6144 4/632/632/6
23 Melcher Ferentz144 4/6144 4/632/632/6
24 Helmayer János144 4/6144 4/632/632/6
25 Hertegen      "     Ifi:144 4/6144 4/632/632/6
26 VachterAdám144 4/6144 4/63 2/632/6
27 Mózer Eva144 4/6144 4/632/632/6
28       "    Anna144 4/6144 4/632/632/6
29 Hartman György144 4/6144 4/632/632/6
30  Oberling Ignátz144 4/6144 4/632/632/6
31  Hartman Jósef144 4/6144 4/632/632/6
32 Macher György144 4/6144 4/632/632/6
33  Mózer144 4/6144 4/63 2/632/6
34 Hartégen János, Or144 4/6144 4/632/632/6
35 Tzink István144 4/6144 4/632/632/6
36 Traxler Mihál144 4/6144 4/632/63 2/6
Knoll Jósef  Nótárius4020102/61
Az 1846-ban, az akkor megújított szerződéshez csatolt összeírás a néhány évtizeddel korábbihoz képest már némileg megváltozott földállományt mutat, s megadja a bérleti díj összegét is:
Gesztesi pusztabeli lakosok kezénél lévő uradalmi birtoknak kimutatása351

Térség 1200 öles holdakbanHaszonbér pengőben

BelsőségSzántóföldÖsszvesenBelsőség KülsőségÖsszves.

hold ölholdöl holdölfxrfxrfxr
1. Hartegen Márton11881437437
2. Drachsler Gyögy1112311123510510
3. Herbert János11112111125858
4. Balanik János1117611176517517
5. Balanik Albert1116411164515515
6. Hartegen Jósef2108711113014101874515552340
7. Mozer György2593117751416863915312210
8. Oberling Mátyás25821157013115263715192156
9. Drachsler Jósef26721110031447564915472236
10. Melcher Jósef258312998153816371772344
11. Prech György2610121471475764116102251
12. Mozer János25071161913112662715212148
13. Mozer Mátyás247711819149662315342157
14. Wächter Josef2367,51146613833,5 6915112120
15. Hartegen özvegy2404,51154513949,5 61315162129
16. SchalkhammerLőrinc  2358117541311126715302137
17. Melcher özvegy2545119011424663215402212
18. Hellmayer Jakab714435970421114185947456644
19. Mozer Ferencz22871180813109555815342132
20. Bernhard Jósef2335117961311316415332137
21. Richter Jakab2571119191429063615412217
22. Aigner Márton25551253146086341642238
23. Hellmayer Mihál244911854141036291537226
24. Trompos Jósef51242429929423133632204556
25. Hartegen Mihál24521161213106462015212141
26. Mozer Tamás2477111086143662315522215
27. Püllmann Mátyás5373223972797014930449
28. Szely Jósef25311214145456311612232
29. Melcher György59052482530530152132524819
30. Reinhard Jósef246011933141936211542223
31. Mozer Jósef2555118281418363415362210
32. Pék János24531167213112562015252145
33. Hartegen Miklós261212361149736421625237
34. Richter János2601117451414664015302210
35. Hetzel János3687121761586393216122544
36. Szely Jakab298211267144973114582229
37. Község3743175732111693923183257
Összesen:10393844271654645427645590786652
A táblázat adataiból kiderül, hogy a csak belsőségekkel rendelkező zsellérek mellett megnőtt azok száma, akik az uradalomtól 11-35 hold földet béreltek, mely már erős paraszti gazdaságot felételez. A gesztesiek kezén a 19. század közepén összesen 831,37 hold föld volt, ebből 546 hold és 454 öl volt a családok által megművelt, kimért birtok, a többi a közösség közös haszonvételt! földje, elsősorban legelő.352 Továbbra is igyekeztek - gyakran sikertelenül - hogy bérföldeket szerezzenek az uradalomtól. 1862-ben például a gesztesiek hat felsőgallai és négy szári gazdával karöltve jelentkeztek a közel 670 holdas Körtvélyespuszta bérletéért, ajánlatukat azonban - általános gyakorlatához híven - az uradalom elutasította, s helyettük egy tőkés nagybérlőt részesített előnyben.353
A gesztesiek gazdálkodásában továbbra is fontos szerepe volt az állattartásnak. Az állomány bővítésének azonban határt szabott a legelőterület szűk volta. Az 1818-as szerződésben az uradalom engedélyezte, hogy a gesztesi várhoz tartozó erdőkben lévő tisztásokon állataikat legeltethessék, amennyiben azokon az uradalom kaszáltatni nem akar. Ugyanezt engedélyezték Bíborka puszta erdejének vonatkozásában is, melyért azonban 20 öl tűzifát kellett vágniuk, és Csákvárra vagy Szákra szállítaniuk. A szerződés szerint minden házas zsellér tarthat 6-6 birkát darabonként 10 dénár megfizetése mellett.
Az 1834-es aszály idején, mikor jószáguk tömegesen pusztult, azt kérelmezték az uradalomtól, hogy engedélyezzék számukra a legeltetést a környező erdőségekben. ígérték, hogy reverzalist354adnak, s hogy marháikat kötélen fogják vezetni, a tisztiszék azonban, az erdővédelemre hivatkozva elutasította kérelmüket.355
A gesztesiek állatálományának nagyságáról és összetételéről 1829-ből rendelkeztünk adatokkal. Az összeírás feltünteti a 36 darab 1/16 (pontosabban 34 1/16 és 2 1/32) telekkel rendelkezők (Sessionalisten), illetve a házas és hazátlan zsellérek (Inquilini, Subinquilini), birtokában lévő tehenek (Kűhe), ökrök(Ochsen), lovak (Pferde), juhok (Schaaf) és sertések (Schwein) számát.356
Consription des Geszteser Viehstandes A° 1829
Sessiona listenInqui-liniSubin-KüheOchsenPferdeSchaaf Schwein
NoStücke
1.   Witwe357 Hetzl1/162
2.   Jakob Schalkhamer1/1622242
3.   Simon Hartegen1/162233
4.   Andreas Hartegen1/162433
5.  Johannes Beck1/163221
6.  Joseph Riedl1/161221
7.   Wolf gang Kohler1/161252
8.   Georg Melcher1/161234
9.  Joh: Schalkhammer1/161432
10.Nikolaus Pillman 1/321231
11.Thomas Moßer 1/321/161223
12. Franz Melcher1/161415
13. Michl Hartegen1/161222
14. Fried: Tramposch1/1624264
15. Georg Tranposch1/1622231
16. Mathias Schalkhamer1/1612235
17. Martin Aigner1/162221
18. Joseph Richter1/161233
19. Andreas Schalkhamer1/161222
20. Michl Pillman1/1612122
21. Jos: Bennhart1/161234
22. Jakob Oberling1/3214243
23. Jakob Hellmeyer1/1624226
24. Johannes Hellmeyer1/162232
25. Johannes Hartegen If:3581/162222
26. Adam Wächter1/16221
27. EvaMoßerin1/1624252
28. Annamaria Moßerin1/162232
29. Georg Hartman1/1622224
30. Ignatz Oberling1/16224
31. Jos: Hartman1/161212
32. Georg Macher1/162213
33. Georg Moßer1/321221
34. Joh Hartegen  alt3591/161431
35. Stephan Zinck1/1611242
36. Michel Traxler1/162232
37. Özv. Pallenikin/4
38. Johann Herbert/24
39. Mathias Ritz/22
40. Michel Weyert/1
Jos: Seelich/11
Jakob Moßer/3
Adam Tovith/21
Michel Bennhart/11
Georg Traxler/1
Thomas Bittner alt/2
Summa4881389696
Az összeírásból kiderül, hogy minden telkesgazdaság rendelkezett 2-4 ökörrel vagy 2 lóval, közel felük mindkettővel. Ez meghaladta a szántóföldjeik megműveléséhez szükséges állományt, s csak azzal magyarázható - elsősorban a lovak esetében -, hogy jelentős fuvarozó tevékenységet is végeztek. A családok élelmezése szemponjából bőségesen elegendőnek tűnik a tartott tehenek, birkák és disznók száma is. A házas és hazátlan zsellérek sem voltak ebből a szempontból nincstelenek. A másfél évtizeddel később készült Tatai járás helységeiben, és pusztáiban nemesi adó alá felvett tárgyaknak summázatja 1849/50360címmel készült összeírás az állatállományról Gesztes rovatában a következő képet adja:                
jármos ökör=30
fejős tehén=3
lovak, hámosak=34
sertés=30
juh=27
A két felmérést összehasonlítva kiderül, hogy - a lovak kivételével - az állatállomány jelentősen meggyérült, körülbelül egyharmadára esett vissza, illeltve a tehénállomány esetében egyenesen kevesebb mint 1/6-ára. A jelenséget egyelőre nem tudjuk megmagyarázni, esetleg az 1848/49-es háborús események, rekvirálások játszhattak ebben közre.
A gesztesiek az előző évszázadhoz hasonlóan a 19. században is igyekeztek, hogy a mezőgazdasági tevékenységen kívül egyébb munkákkal is pótolhassák szerény jövedelmüket. Az egykor a gesztesi uradalomhoz tartozó Majk pusztán a 19. század elején a kolostorépületet a földek egy részével akkori tulajdonosa, Liechtenstein herceg zsidó tőkéseknek adta bérbe, akik itt posztómanufaktúrát létesítettek. Ez a helyzet akkor is fennmaradt, amikor a már említett birtokcsere révén a puszta visszakerült az Esterházyak birtokába. A posztósok jelentős számban alkalmaztak külső munkaerőt, akik között már az 1810-es években is 44 gesztesi majorsági zsellért is említettek otthonmunkásként, aki a manufaktúra mint textor periodicus361 dolgozott.362
Az uradalmi erdeiben végzett munkának továbbra is nagy jelentősége volt a gesztesiek létfenntartásában. A gesztesi pagonyhoz 134,9 kh363 erdő tartozott, de dolgoztak természetesen gesztesiek más közelben lévő pagonyokban favágóként és fuvarosként, valamint a század végén megindult nagyarányú újraerdősítéseken és erdőtelepítéseken is. A szén- és mészégetés továbbra is a Gesztes fontos iparága maradt. A Vértes-hegység több településéhez hasonlóan számosan űzték az egyik vagy a másik mesterséget, melyet az ügyesebb mesterek gyakran fiaikra is hagyományoztak, s így valóságos szén- és mészégető „dinsztiák" alakultak ki. Mint említettük az égetés joga is a földesúri regálék közé tartozott. Az iparűzés lényegén valójában nem változtatott sokat, amikor 1848 után e jog kizárólagosságát megszüntették. A mész- és szénégetőik mind a „nyersanyag", mind pedig az égetéshez szükséges hely dolgában továbbra is az uradalomra szorultak. Az uradalom az égetés bérét a kemencék, illetőleg rakások számától és nagyságától függően határozta meg. Az égetők a nyersanyag árát és a hely bérletét, vagy annak egy részét gyakran természetben rótták le az uradalomnak. Gyakran a kiégetett mésznek és szénnek a felét is át kellett adniuk, melyből az uraság az építkezéseknél felmerülő és speciális tüzelési szükségleteit fedezte. Az égetőkkel kötött szerződések gyakran azt is előírták, hogy az éppen szükséges mennyiséget az égetőknek kell a kívánt helyre leszállítani. A tevékenység fontosságát jelzi, hogy amikor 1864-ben a száki kasznár megakadályozni akarván a mész- és szénégetők oly gyakori falopásait, azt javasolta, hogy a bokodi, oroszlányi ésgesztesi szénégetőket ki kellene irtani az erdőkből, az erdőigazgatás úgy határozott, hogy oly szénégetők, kik ellen panaszok nem fordultak elő, a kenyérkeresettől ne zárassanak el.364
A gesztesieknek még 1848 után is voltak az uradalmi földek bérelhetőségével összekapcsolt, feudalisztikus jellegű külön terheik is. Ingyen el kellett látniuk a halastó és az erdészeti lakok körül adódó gyalog- és szekeresmunkákat, de segítséget kellett nyújtani az erdőégésekben és az orvvadászok ellen is. A robotkövetelés rosszemlékű látszatát takargatva persze kaptak ennek ellenében valamit: épületfát taksa áron, tűzifát pedig szerződésileg meghatározott olcsóbb áron - a szükségleteikhez képest. Hogy robot-terheik valóban a bérletükkel kapcsolódtak egybe, kitűnik abból is, hogy a század végén, amikor e kötelezettségek alól részben feloldották őket, bérleti díjaikat nem utolsósorban emiatt emelték meg holdanként több mint egy forinttal.365
A különböző évekből származó összeírásokból kiderül, hogy a lakosság fluktuációja továbbra is meglehetősen nagy volt, egyes családnevek eltűntek a községből, s újabb családok bukkantak fel. A - legalábbis kezdetben - sanyarú körülmények miatt több család vándorolt el a községből, elsősorban a Bánságba és a Bácskába, az állami telepítés körében ígért kedvezőbb feltételek miatt. így például egy 1843-as örökösödési perből, melyet Hartegen Mihályés felesége Hartman Gunegunda dédunokái folytattak egymás ellen, kiderül, hogy a dédszülők nyolc gyermeke közül csak három marad Gesztesen, egy Boglárra, egy Kecskédre költözött, három pedig elindult a Bánátba.366 Egyetlen évben, 1841-ben mondták föl bérleti viszonyukat Schalkhammer Tréza, Tromposch György, Zink István, Pilmann Mhl. és Bernhardt Mhl. Ugyanakkor azonban a kecskédi bognár, Princz János kérelmezte, hogy Gesztesre átköltözhessek, Veinkrug Valentin ház építésére kijelölt helyért folyamodott és Palenik Ignátz a lakosságról lemondván ismét visszavétetni könyörög.367 A szűkös gazdálkodási lehetőségeknek, valamint az uradalom politikájának, miszerint nem engedélyezték a bérelt telkek felosztását, és általában új házak építését sem, tudható be, hogy a lakoság száma a század egész folyamán stagnált. A különböző' összeírások szerint (a század második felében már rendszeresen megtartott népszámlálások adatai nem tudjuk felhasználni, mivel Gesztes adatai mindvégig Somlóval egyesítve szerepelnek) Gesztes lakossága a következőképp alakult: 1833-ban 341, 1851-ben 351, 1864-ben 364 fő.368
A századforduló után 1901-es névjegyzék369 alapján megállapítható, hogy az ekkor itt élt 31 család(név) mikor került Gesztesre. Már az első, 1747-es összeírásban szerepel a Hellmayer, Pillmann és a Richter családnév. Mint már említettük 1747 és 1800 között tűnt fel Gesztesen az Eigner (Aigner, 1761), aHartdegen (Hartegen, Hartégen 1760), a Schalkhammer (Schalkammer, 1749) és a Wächter (Vachter, 1780) család. Már az 1800-as összeírásban is szerepelnek a Beck (Back, Bekk,Pék) Herbert, Koller (Kohler), Moser (Moßer, Mozer, Mózer), és Oberling családok. 1828-ban jelenik meg a Hetzl (Heczl, Hetzel), Melcher és a Tromposch (Trampos, Tramposch, Trompos), 1846-ban a Pallanik (Balanik) és a Reichard (Reinhard) név Gesztesen. Az 1897-es szerződésben tűnnek föl az alábbi családnevek: Eck (Ekk), Menoni, Neukum (Neukunft), Radi, Rieder, Schäffer, Schlepp, Schmidt (Schmied) és Wohl. 1901-ben 5 olyan család élt Gesztesen, akik az elmúlt négy évben, 1897-óta költöztek a faluba. Az egyes családok írásos említése természetesen nem jelenti azt, hogy - mivel az összeírások meglehetősen nagy időközöket fognak át - már első említésüket megelőzően esetenként néhány évtizede ne élhettek volna Gesztesen. Az összeírásban például először 1828-ban szereplő' Tromposch családról tudjuk, hogy már 1816-ban keresztet állítottak a falu végén.
Fényes Elek Komárom vármegyéről megjelentett statisztikai munkájában, 1848-ban ezt írja a településről:
Gesztes, majorsági telken népesített pusztai falu, Tatához 1 5/16 állomásra, regényes vidéken, hegyek közt kies völgyben, keletről szántóföldei terülnek, délről felette a Mészárszék-hely emelkedik. Határai keletről Kozma, délről Kő-hányás és a bíborkai puszta, nyugot és északról a zsemlyéi határ s hová Bíborkától kisarkallik 3011 holdnyi földterületének 3/4 része erdőség; szántófölde meglehetős, rété kevés. Északról a falu felett a rétszélben van kis halastava, mellyből egy ér folyik át a majki alsó tóba. A tó felett égetni való mészkőbánya van, melly több mészkemenczékben használtatik fel; keletre a falutól 1/4 órányira magas hegyek közt alacsony hegyen romban állnak hajdani földsánczokkal körülvéve a régi gesztesi vár falai. A lakosok általában majorsági zsellérek, főkép szén és mészégetésből élnek, továbbá favágással, bognársággal és kádársággal foglalkoznak. Számok 351 r. kath. főre megyén, kiknek leányegyházuk helyben lévén sz. Miklós tiszteletére szentelt templomuk a zsömléi anyaegyházhoz tartok. F. u. gr. Esterházy Miklós, s e puszta nevet ad egy urodalomnak.370
A gesztesiek sajátos helyzetét jól példázza a tárgyalt korszak legvégén, 1897-ben az uradalommal kötött szerződésük, mely számos aprólékos kikötéssel, a bérlők számára hátrányos kötelezettségek felsorolásával, melyekből kitűnik, hogy kondíciójuk a feudális időszakhoz képest alig-alig változott.
Haszonbéri szerződés
Galánthai és fraknoi gróf Esterházy Miklós Móricz nagybirtokos, Csákvár-Gesztes örökös ura bérbeadó, úgy Komárom megyében kebelezett Gesztes pusztai lakói közt, az általuk használt urasági magántulajdonú házhelyek, bel- és kültelkeknek általuk tovább 1897. évi október 1— 6 éven át, azaz 1903. évi Szeptember 30 — napjáig használata felett, következő bérleti szerződés köttetett:
1. Minthogy a pusztai lakók elődei, csakis az erdőüzem czéljából bocsájtattak a magántulajdonú urasági puszta földjéni letelepedésre, s nekik a házhelyeken túl, urasági tulajdonú némely földrészletek, könnyebb megélhetés tekintetéből, haszonbéres használatba átadattak, a tulajdonos uradalom fenntartja magának azon jogot, hogy a pusztai lakosok tulajdonát képező felülépitményeket, mennyiben ezek urasági engedélylyel állíttattak fel, törvényes becsű útján megállapított értéküknek készpénzben befizetése mellett, az urasági engedély nélkül felállított épületeket pedig becslés és megvétel nélkül, a mikor neki tetszik, saját használatra visszavenni, s a mostani lakóknak a pusztán való lakást megszüntetni fogja; eme jognál fogva s ebből kifolyólag.
2. Az uraság meg nem engedi, hogy eme pusztai birtoka olyannak tekintessék, hova bárki idegen, az ő előleges helybehagyása nélkül letelepedjen, - következve tiltva van minden egyes háztulajdonosnak, valamint a pusztai közönségnek, és pedig az l*2- pontban irt kibecsülés, tekintőleg kiutasítás terhe alatt, hogy idegent állandó lakóul a pusztára befogadjon, avagy felülépítményében lakást, habár házbér-fizetés mellett, engedjen, befogadjon.
3. Az egész puszta urasági magántulajdonú birtok lévén, jelen szerződés csupán az alább a 17— pontban névleg megnevezett lakosokra, illetve ezek általi haszonélvezetre érvényes, ennélfogva a pusztai földbirtok használata öröklés, osztály adásvevés, albérbeadás vagy másnak átengedés tárgyát nem képezi, halálozás esetében is az illető volt bérlő örökösei csak az uraság engedélyével tekintethetnek jogos, haszonélvező bérlőknek; - az uradság tulajdonosi és rendelkezési jogát sértő vagy bitorló egyén, az urasági földek használatától menthetetlenül kizáratni fog.
4. Mind bérbeadó uraságnak, mind bérlő használóknak érdekében van, hogy a haszonbérelt földek kellőleg trágyáztassanak s általuk jól müveltessenek.A bérlők használatában lévő urasági földek, a fizetendő haszonbér összeg pontos megállapíthatóvá tekintetéből 1891. év nyarán, mérnökileg részletesen, egyénenkint felvétettek s czövekek beállításával megjelöltettek; köteleztetik mindegyik hasznbérlő, a használatában lévő földek határvonalain, avégeken és hajlás-töréseken beállított czövekeket, az urasági kőbányából ingyen nyerendő nagyobb darab kövek beültetésével helyettesíteni, állandósítani s a bérlettartamban folyton gondozni, hogy helyeikből ki ne mozdittassanak; a mely bérlő eme határ jelölést s biztosítást ez év folytán teljesíteni mulasztaná, jogában álland az urodalomnak eme müveletet az illető bérlő költségén foganatosíttatni.
5. A haszonbérelt földbirtok területekre esedékes adok közül csakis az adókönyv s földadó czimbe tartozó állami földadó terheli a bérbeadó uraságot, ezen adótételen túl előforduló bármi-nemü és nevű adók, pótadók, szolgálatok, terhek legyenek azok állami, megyei avagy községi jellegűek, mint általános jövedelmi pót és útadó stb. az illető haszonbérlőket terheli s ezek által a bérbeadó uraságnak hiány nélkül, éspedig minden év végéig megtérítendők.
6. Minthogy a 17. és 18. pont tanúsága szerint a földbirtoktól fizetni köteles haszonbér oly csekély összegben lett megállapítva, hogy alig az uraság által fizetni elvállalt egyenes földadót fedezni, ennélfogva a bérlők a haszonbérelt földbirtok terményeiben vadak által netán okozandó károknak uraság részéről leendő megtérítéséről, pótlásáról lemondanak s e tekintetben igényt nem támaszthatnak.
7. Bérlők kötelezik magukat arra, hogy amennyiben a haszonbéres földek s határos urasági erdők közt továbbá a puszta határ szélein még árkolás szüksége fenforogna, ezen árkolást az erdészeti tisztség kijelölése és utasítása szerint 4' széles és 3' mély árok készítéssel foganatosítani.
8. Bérlőknek kötelességükké tétetik, hogy a meddig a puszta határában uradalmi munka adja magát elő, legyen az fuvar vagy napszám, addig míg az bevégezve nincs, sem a szomszédságban sem máshol munkát vállalni nem szabad.
9. Bérlők kötelesek az urasági épületek javításához a tüz eset által szükségessé vált újításokhoz kellő anyag meghordását és az ezen munkákhoz szükséges napszámokat ingyen teljesíteni, illetőleg adni. Ha az uraság a bérleti idő alatt egy óvodát építtetne, ugy kötelesek bérlők az ahhoz szükséges anyagot ingyen meghordani, ugyszinte a felépítéshez szükséges fuvarokat és napszámokat ingyen adni. Az az idei biró az ily munkákról mindannyiszor, mikor az előfordul, egy nappal előzőleg értesíttetni fog, ki a szükséges fuvarosokat s napszámosokat idejében kirendelni tartozik. Bérlők tartoznak az úgynevezett malomutat a gesztesi határban, a csákvári utat egész a csákvár-majki útig továbbá a Steinriegelen keresztül a gesztesi földekre vezető utat, végre a gesztesi várhoz vezető utat télen és nyáron járható állapotban fentartani. Vizszakadásokat vagy behavazásokat a gesztesi uradalomi vidékerdész kívánatára azonnal kijavítani, eltávolittani, azaz járhatóvá tenni tartoznak. A gesztesi tótöltés - melyen az átjárás a pusztai közönségnek megengedtetik, - netán szükséges javítása bérlőket terheli. Miután a gesztesi tó medre, daczára, hogy a lejárt szerződésben kikötve volt, mostanáig nem lett kitisztítva, bérlők kötelezik ezen munkát 1898. s 1899. évben, az uraság által fizetendő olcsó fuvar és napszámbér megtérítése mellett feltétlenül végezni s az ott nyerendő iszapot a gesztesi 15. Éppen úgy tartoznak olcsó fuvar és napszámbér ellenében a tó medrében egy vízlevezető árkot húzni, melybe a rét árkainak vize folyik.
10. Ha bérlők a 7. és 9—pontban kívánt s elvállat munkák foganatosítását mulasztanák jogában álland az uraságnak ezeket a bérlők terhére és költségére megtétetni s az így felmerült költségek megtérítésére a bérlők magukat egyetemlegesen kötelezik.
11. A 2- pontból kifolyólag az uraság csak oly zselléreket tür meg Gesztesen, kik magukat kötelezik az erdei és egyéb munkáknak szakmány vagy napszámba való elvégzésére és pedig annyiért, mint a mennyiért más napszámosok vagy favágók végzik és addig a míg a szükséges munka teljesen be nem végeztetett; az ezen pont be nem tartói a pusztából kiutasittatnak.
12. Kötelezik magukat továbbá haszonbérlők, a helybeli vagy szomszédos erdőégés esetben, az urasági vadászságnak segítségére megfelelő mentő eszközökkel tömegesen kivonulni, s a tüz elfolytásában valamint netámi vadorzás alkalmával hathatósan közreműködni.
13. Azon határbeli erdőrészek, melyek az erdőgazdasági rendszer fentartása mellett felszabadithatók, s az erdészeti tisztség által kijelettetni fognak, azokon a bérlő lakosok lovai és szarvasmarhái ingyen, díj fizetés nélküli legeltetése megengedtetik; kecskét juhot azonban oda hajtani, vagy a pásztoroknak kutyával kijárni, ezek lelövetése s a legeltetése jog beszüntetése terhe alatt tilos.
A ló és szarvasmarha legeltetés, gubacs és makk hullási időben az erdészati tisztség által időlegesen betiltathatik.
A pusztai bérlő közönség, minden az erdőben vagy vadakban marhái avagy pásztorjai által okozandó károk pótlásáért kezességet és jótállást vállal.
14. Ugyszinte a pusztai bérlők javára legelőül felszabadittatik a szomszédos urasági Bíborka puszta, mintegy 280 hold /: á 1200 a öl:/ terület az alább a 18 — pontban kiirt évi haszonbér fizetésért, a legeltetés itt is a gubacs és makk hullási és szedési időben az erdőtisztség által időlegesen, hoszabb vagy rövidebb időre, a körülményekhez mérten betiltatik a bérlők ebbeli intézkedést tiszteletben tartani s foganatosítani kötelesek.
15. A pusztábani italmérési jog bérlője, - lekintőleg kihasználója csak azon egyén lehet, akit az uraság, mint illet megtűrni akar, - e ezáltal tartozik a pusztai elöljáróság az illető egyént időnkint az uraságnak bejelenteni, annak megerősítését kieszközölni; különben szigorúan tiltva van, hogy az uraság által meg nem erősített italmérési javadalom használónak bárki gesztesi háztulajdonos lakást, szállási vagy üzleti helyiséget akár ingyen akár haszonbér fizetés mellett átengedjen; eme rendelkezés ellen vétő háztulajdonos ellen jelen szerződés 1-ső pontjában kiirt jogot érvényesíteni fogja az uraság.
16. A pusztai lakosoknak szükséges tűzi, épület és szerszámfa, mennyiben az urasági erdőben részletben van s rendelkezésre áll, a folyó árakon, de csak készpénz fizetés mellett, bérlő lakosoknak kiszolgáltatik, tekintőleg eladatik.
17. Jelen szerződés 4 pontjában említett mérnöki felvétel s kimutatás szerint haszonbérfizetés tárgyát képeznek egy az egyesek, belső és udvari kertek, káposztások rétek és szántó földek; ezek használatától fizetendő évi haszonbér, minden egyes tételnél bejegyezve van, mint következik:
(Táblázat a következő oldalakon.)
18. Jelen szerződés 14-ik pontjában jelzett Bíborkai legelőért fizetendő évi haszonbér 60frt. azaz Hatvan forintban állapitatott meg.
19. A fenti 17. és 18 pontban összesen 1208 ft 84 azaz egyezerkettőszáz nyolcz forint 84 kr. évi haszonbért kötelesek haszonbérlők évnegyedes egyenlő részletekben, mindig előre, és ugyan Október, Január, Ápril és Julius hónapok első napjáig, a bérbeadó urodalom csákvári pénztárába hiány nélkül befizetni; halasztása vagy leengedésre semmi körülmény vagy esély indokából igényt nem tarthatván.
20. Haszonbérbeadó fentartja magának a földalatti termények és ásványok /:kavics, agyag, homok, kőszén, turf a ásványvíz petróleum stb :/ kizárlagos kiaknázási jogát.
21. Jelen szerződésben elfogadott fizetések, terhek, szóval kötelezettségek pontos betartása tekintetében bérlők az uraság irányában egyetemlegesen az-az egyik a másikért a mindnyájan egyért felelősséget vállalnak.
22. Per esetben alávetik magukat haszonbérlők az urodalmi képviselet által választandó bármely hazai kir. Bíróság előtti sommás peres eljárásnak.
23. Mennyiben bérlők a bérlet és szerződés megszűnte után továbbra is az urasági javak használatában maradni óhajtanak, ez érdemben lejárat előtt fél évvel korábban írásban jelentkezni tartoznak a tulajdonos uraságnál.

Térfogat 1200 öles holdakban
Évi haszonbér

I.1oszt.többtagúII tagú
Folyó ház számBérlő neveHázhely, belső külső kertszántó-
föld
összesenbirtoktól összegezvebirtoktól összegezveösszesen
káposztás réteka. <3f.l5álf.80
hold100/hhold100/h hold100/h/•kfkfk
112Bekk Ádám özvegye1775517285589921550
239Bekk János és neje3131004131798618072793
37Draxler József és neje 54. f. sz.a.10103232
416.18Eigner János és neje32111681489101121023113
528Eigner József3151071138699219282920
632Ekk Mihály öreg1625547165109971507
716Ekk Mihály ifjú18185656
86Eisermann József.10103232
919Hartegen Ferencz és neje2931046133992318832806
100Hartegen Jakab1985457436249811605
1110Hartegen János19355975260810061614
1233Hartegen Mihály és neje07072222
135.6 7.Hartegen Ignácz53053016701670
1422/23Helmayer Mihály7474233233
1533Heczl Jakab és neje3101027133797718492826
1637Heczl János3145346985179611478
1735Klausz Ádám özv. és Koller F1645346985179611478
1843Koller János és neje38410901474121019623172
193Laub József1401261140144122702711
206Melcher Ferenc10103232
2135Melcher János1655437085209771497
2221Melcher Mihályné (öreg meghalt)31083138394519492894
2314Melcher Mihály ifjú15154747
2416Melcher Jakab örökösei11113636
2532Menoni József16255071251099015
2624.25Mozer Jakab öreg1845237075809411521

2721Mozer Jakab ifjú és neje15154747
2811Mozer György és neje1425426844479761423
2938Mozer József és neje3171040135799918722871
3011Mozer Mihályné, Jakobi Ferencz 15454674859831468
314Neukunft Márton özvegye1621201136351021622672
3233Oberling Mátyás07072222
339Palenik Albert özvegye
György és János184184580580
3442Pillmann Jakab id. és neje32210561378101419012915
3515Pillmann Jakab ifjú1555497044889881476
3615Pillmann János ifjú1555386934889681456
37Pillmann Ignácz és neje31810271345100218492851
38Pillmann József2871034132190418612765
392. 44. 45'. Pusztai közönség106424053469335243297681
4036Radl József és neje3161012132899518222817
4120Reichard Mihály16155671750710011508
4230Rieder János2671052131984118942735
4326Richter Jakab és neje,
Richter Jakab özvegye63621232759200338215824
4441Richter János33110381369104318682911
4517Simon Venczel özvegye41615161932131027294039
4624. 25.27. Schäffer István özvegye és teánya43916282067138329304313
4714Schäffer Jakab ifjú2891062135191019122822
4813Schäffer Vincze és neje3111102141398019842964
4940Schalkhammer József32710131340103018232853
5016Schalkhammer Ferencz12123636
517Schalkhammer Lőrincz ifjHartdegen Mihály04041313
52  20.21Schmidt György és neje41916142033132029054225
5312Schlepp Mihály és neje17956774656410201584
547Sommer György10103232
5531Tromposch Jakab és neje3171042135999918762875
56   9. 18Wachter József30756787496710211988
573Wohl Jakab2771040131787318722745
Összesen:1308040994540744120573789114994

Jelen szerződésre, ugyszinte a haszonbér időközi nyugtázására szükséges bélyeget, valamint az urodalomnál szokásos szerződési dijat egyedül haszonbérlők kötelesek viselni s a jelen szerződés aláírásakor azonnal kiegyenlíteni.
Jelen szeződés a felek előtt felolvastatván, minthogy azt akaratukkal és megállapodásukkal egyezőnek ahelyesnek találták, egy eredeti példányba kiállítva, általunk aláíratott; - ez marad az urodalomnál, másolatban haszonbérlők részére használaton kiadatik. A gesztesi hasznbéri szerződés a bérbeadó urodalom megbízottja és a bérbevevő telepítvényesek között történt szóbeli megállapodás szerint a következőkép módosíttatik.
A 8-ik pont: Bérlőknek kötelességükké tétetik, hogy a mennyiben ők a bérlet tartama alatt az uradalomnál fa-fa- vagy bérmely más anyag fuvarozását elválalnak, addig a meddig ezen munka megszakítás nélkül befejezve nincs, máshol munkát nem válalhatnak; a mint az elvált munka bevégeztetett, bárhova mehetnek fuvar után                                                           
A 9-dik második bekezdése; Ha az uraság a bérleti idő tartma alatt egy óvodát építtetne, ugy kötelesek bérlők az ahhoz szükséges anyagot ingyen meghordani, ugyszinte a felépítéshez szükséges fuvarokat ingyen adni, de viszont az uraság kötelezi magát legkevesebb 1/4 évvel az építés megkezdése előtt ezen szándékát a bérlőkkel előre tudatni hgoy azok az anyag meghordásához a fuvarozásokat a szerint rendeztessék be -Bérlők ezen építkezéshez ingyen napszámokat nem tartoznak adni. A 9-ik pont hatodik bekezdése,: a gesztesi tó medrének kitisztítását tartalmazó pont egészen elmarad.
Csákvár 1897deczember 28.371

EGYHÁZ ÉS ISKOLA


Az ezidáig Környéhez tartozó somlói filiából 1813-ban önálló plébánia lett, melyhez leányegyházként Gesztes és Kapberek puszta is tartozott. Ily módon Gesztes plébánosai a somlói Perger Ignác (1813-1823), Kappel István (1823-1850), Wohlmuth János (1850-1862), Biliing Antal (1864-1872), Winkler Mihály (1872-1878), Nácz József (1878-1900) lettek. A gesztesiek 1804. június 7-én egyezséget kötöttek a környei plébánossal, miszerint a stólát és az egyéb járandóságokat továbbra is neki fizetik. Az 1796-ban épített kápolna néhány év múlva már düledezőfélben volt. 1816-ban Esterházy Miklós gróf, a település földesura és kegyura jó anyagokból újat és nagyobbat építtetett, s ezt az új kápolnát már a mai templom helyén emelték föl. A kápolna építése szokás szerint a gesztesi lakosok kézi munkájával és az általuk szolgáltatott fuvarok segítségével történt. Felszentelése 1816. október 21-én volt, a beszentelést Szántó György esperes-plébános végezte Mikulay János kecskédi, Darnady István bánhidai, Müller Károly környei és Perger Ignác helyi plébános segédlete mellett. A kápolnát Szent Miklós püspök tiszteletére szentelték. Szent Miklós, a kisázsiai Myra püspöke a 4. században élt, legendája elmondja, hogy: Beméne egy hajóba és midőn megindítók a hajót, az ég szép tiszta, és tenger csöndes lévén, monda a hajósmestereknek: csakhamar nagy szélvész fog támadni, mert látta a hajóba bemenni az ördögöt... Kevés idő múlva nagy szélvész támada. A hajósmesterek, nem lévén nékik reménységek a megszabaduláshoz, más módot nem találának, hanem Szent Miklósnak kezdenék esedezni, hogy könyörögne érettek az Istennek. És ő imádkozván, mindjárt a tengeri háború megcsendesedék.372 Szent Miklós így minden vízzel kapcsolatos dolog, és a vízen járok védőszentje lett, egészen addig, míg a 18-19. században ezt a „funkciót" át nem vette tőle Nempomuki Szent János. A Magyarországra érkező német telepesek döntő többsége Ulmból dereglyéken, az ún.Ulmer Schachteleken, a Dunán érkezett hazánkba. így érthető' körükben Szent Miklós tisztelete, ezért egész sor újonnan települt magyarországi német templom nyerte patrocíniumát373 Szent Miklósról. A kápolnaszentelés napján megáldották a faluban álló három keresztet, melyek közül egyik a temetőben, másik a falu közepén állott, a legújabbat a falu végén, a kis tó feletti Staariegel dombon Tromposch Frigyes állíttatta, s fenntartásához alapítványt is tett. A következő' évben, 1817. szeptember 18-án áldotta meg a már említett Szántó tatai esperesplébános a kápolna védőszentjének, Szent Miklós püspöknek képét, melyet a főoltáron helyeztek el. Az új oltárképet a kegyúr készíttette, s megáldásán a grófi család is részt vett.
Ezekben az években hosszú időn keresztül Knoll József volt az iskolamester, ki egyúttal a jegyzői feladatokat is ellátta. A tanítás szeptember 1-jétől áprilisi 30-áig tartott, 1818-ban az iskolát 28 fiú és 16 leány látogatta. Knoll Józsefnek az uradalomhoz intézett panaszleveléből tudjuk, hogy a község által számára biztosított évi 25 forintot, és 12 mérő rozsot kevésnek tartotta, s hogy családját fenntarthassa mellékesen favágást és fahasogatást vállalt. Használt ekkoriban 1078 négyszögöl szántóföldet, melyet három nyomásban művelt, valamint volt 2 db-ban egy 129, 2V2 négyszögöles és egy 512 négyszögöles krumpliföldje, mely régebben irtás volt.
Az 1830-i évi canonica visitatiót személyesen Juranits Antal győri püspök végezte. Az egyházlátogatás során Gesztessel kapcsolatban a következőket jegyezek fel: „ ... van saját kápolnája, amelyben azonban csak a búcsú napján van ünnepélyes istentisztelet. Hétköznapon néha mond benne misét a plébános, de minden kötelezettség nélkül. Van benne egy főoltár. Orgonáját, a kápolna pénztárát és a harangokat a község gondozza. A kápolnának földje nincsen."374 A somlói plébános a gesztesiektől évi 14 forint készpénzt és dupla stólát kap, egyéb bevétele nincsen. A lelki szolgáltatások végzéséhez szükséges fuvart a hívek adják. A tanító a községtói évi 35 forintot, továbbá 3 mérő" búzát, 14 mérő rozsot, és 6 öl tűzifát kap, valamint stóla címén keresztelés után 7, esketés után 40, felnőtt temetése után 30 stb krajcárt kap.
Gróf Esterházy Miklós kegyúr a község közreműködésével 1840-ben a fenti kápolnát renováltatta és új zsindelyekkel fedette be. A község 1842-ben a falu közepén, Tromposch Frigyes háza előtt új keresztett állított fel, melyet Kappel István plébános szeptember 25-én áldott meg.
Karner Antal győri püspök Esterházy Móricz gróf kérelmére 1850-ben Gesztesen helyi káplánságot állított fel. Gesztes ugyan továbbra is Vértessomló filiája maradt, de ezentúl helyben volt saját lelkésze s ettől kezdve az anyakönyvezés is itt folyt. A káplánság létrejöttekor a község a következőkre kötelezte magát:
„1. Minden egyes házaspár 2 Ft kézpénzt fizet, a Florenumot három ezüst húszasban (Zwanziger) számítva, természetben pedig fél mérő rozsot.
  1. A község munkálja kellő rendben és szorgalommal azt a földet, melyet a kegyúr jelöl majd ki.
  2. Mivel jelenben alkalmas lakás nincsen, a kegyúr vesz bérbe egy lakást, melyet a község alakít át és javíttat ki, amihez a szükséges anyagot az uradalom ingyen adja.
  3. Ha netán építenének megfelelő lakást, akkor a község adja hozzá a kézies igásmunkát, és a megépített lakást ingyen javíttatja és gondozza.
  4. Valamennyi kegyet, juttatást, adományt, melyet a kegyúr a helyi káplán lakásának megépítéséhez és fenntartásához adott és adni fog, szabad elhatározásból fakadó önkéntes adományként kell venni, és ezért a helyi káplánság soha és semmi esetben nem tekinthető örökös alapításnak.
5. Sign. Gesztes 1850. okt. 1. „375
Fenti iratot 1850. október 21-én Fesz Mihály kántortanító, Müller Károly tatai espres-plébános, Wohlmuth János helyi plébános, és Klárik Ferenc uradalmi megbízott írták alá.
A helyi káplánság fenntartásával kapcsolatban az uradalom a következőkre kötelezte magát:
„A helyi káplánnak, akit az illetékes egyházmegyei hatóság ezen a helyen alkalmzni fog, fizetéskiegészitésként és eltartásához a következőket akarom adni:
  1. Készpénzben                     80 Ft.
  2. 8 öl fát, mit a község ingyen vág ki és szállit be.
  3. 13 mérő rozsot
  4. 2 1/2 hold földet, melyet a községnek kell kiirtania, művelnie és termését évente beszállítania.
Jelen adományok, melyek engem, örököseimet és örököseim örököseit kötelezik, mindaddig érvényesek, míg köztem és ezen szerződéses község közötti viszony fennáll. Ennek megszűnésével örököseim szabadon intézkedhetnek.
Csákvár, 1850. okt. 14. Gróf Esterházy Miklós sk."376
Ebben az évben kapott Gesztes első alkalommal helyi káplánt Kukutska Hugolin kapucinus atya személyében. Kukutska Hugolin 1810. augusztus 15-én született Környén, Kukutska András halász és Kempf Cecília gyermekeként. Gesztesi működése előtt Bajon volt megbízott lelkész. Tanító és jegyző ezekben az években Poschpischel János (1851), Fresz Mihály (1851 -1854), Rubner Márton (1854-?) voltak.
1864. november 16-án született Gesztesen Pallanik János. Szülei Pallanik János pipametsző és Kukutska Anna voltak. Egyházi pályára lépett, mely elhatározásához minden bizonnyal hozzájárult rokona, Kukutska Hugolin helyi káplán befolyása is. 1888. április 23-án szentelték pappá. Ezt követően káplánként, majd plébánosként működött bánsági német falvakban 1922. március 12-én Ferencfalván (Franzdorf) bekövetkezett haláláig. 1915-ben adtak ki Salzburgban Handbüchlein des Lebenden Rosenkranz-Vereines c. könyvét, mely öt kiadást ért meg, s Az élő rózsafüzértársulat imakönyve címmel magyarul is megjelent.
A község első káplánja, Kukutska Hugolin 1869. június 10-én halt meg szélütésben. Gesztesi sírját a helyiek ma is gondozzák. Sírkövén a következő felirat áll: Hier ruht der Hochwürdige Pater Hugolin Kukucska Kapuziner Ordenspriester der hier 19 Jahre Seelsorger war und zwar der Erste. Geboren am 15. Aug.1810. Gestorben am 10. Juni 1869.
Rövid átmeneti ideig Masshammer Venánc kapucinus atya működött Gesztesen, majd 1869. november 17-én érkezett meg az újonnan kinevezett helyi káplán Uffenheimer Lipót, szintén a kapucinusok rendjéből, ki korábban Magyarkimlén (Mosón megye) lelkészkedett. Káplánsága idején indult meg a gesztesi templom építése. A templom alapkövét 1870. augusztus 29-én helyezték el. Ez év augusztusában bontották el a mai templom helyén álló kápolnát. A munkálatok során a jegyző házát használták istentiszteleti célokra, melyet a tatai apát-plábános áldott meg. Graf Mihály, későbbi plébános szerint a templom építése a következőképpen történt: Uffenheimer Lipót révén a templom építését a gesztesi hívek kérelmezték. Ők szolgáltatták a fuvarokat és a kézi munkát. A téglát (250 000 darabot) és más építőanyagot Szákról és Tatáról hozták, az építkezéshez szükséges meszet a helyi kemencék szolgáltatták A templom építéséhez szükséges készpénzt gróf Esterházy Móriczné, Lobkowitz Polixéna hercegnő', a szükséges anyagokat pedig férje adományozta.
1871. október 20-án már feltették a toronykeresztet is, mely ünnepségen Uffenheimer Lipót helyi káplán mellett Biliing Antal somlói, Koródy Ferenc kozmái plébánosok, valamint a grófi család is részt vett. A templom új harangját, melyet Moser Mátyás gesztesi lakos és felesége Wachtler Anna 250 forintért vett, először 1872 augusztus 15-én húzták meg. A harangot Szent Mór tiszteletére szentelték. Ugyanebben az évben helyezték el a főbejárat fölött Esterházy Miklós Móricz és felesége Lobkowitz hercegnő' címerét az alábbi felirattal:
MAURITIUS COMES ESTERHAZILOCO ECCLESIAE OLIMA PATRE COMITE NICOLAO HONORI SANCTI NICOLAI HIC ERECTAE HANC NOVAM COOPERANTE UXORE POLIXÉNA PRINCIPISSA A LOBKOWITZ EXSTRUXITETSANCTIS NICOLAO ET WENDELINO DICAVIT.
ANNO MDCCLXXII.377
A templom védőszentjei Szent Miklós, a templom helyén régebben állt kápolna védőszentje és Szent Vendel lettek. Szent Vendel legendája elmondja, hogy ifjú korában Rómába zarándokolt, majd a Rajna-vidéken remeteként szolgált. így lett a Rajna- és a Saar-vidék kedvelt szentje, kinek tiszteletét az újkorban Magyarországra érkező németek hozták magukkal. Vendel az idők során a táj helyi védőszentjéből a jószágnak és a pásztoroknak patrónusa lett, mivel régi attribútumát, a zarándokbotot a hívek és nyomukban az ikonográfiái ábrázolások pásztorbotnak értelmezték, s ehhez megfelelő legendát is költöttek, miszerint Vendel remeteként egy uraság nyáját legeltette. E szent tisztelete hazánkban csak a 18. században bukkant föl. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1763-ban mejelent művében tiszteletéről megjegyzi, hogy nemigen régen érkezett Országunkba.378 Szent Wendely is, aki olly sok esztendőkig Fejőgulyás és Juhász vala, ilyen alávaló hitván vendely edénynek tartotta, állította magát lenni és ennyire megvettetvén, s megalázván magát, talán még a neve-is, hogy tudniillik Wendelynek neveztessék, innen vehette eredetit.379 Így lett Szent Vendel a 18. századi német paraszti kolonizáció útitársa, kultusza a nyugati marha- és birkafajták meghonosításával, ül. az ezek révén bevándorolt pásztorokkal, a svájcerek és birkások megtelepedésével függ össze. Gesztes történetéből, a németség itteni 18. századi megtelepedéséből világosan kitűnik, hogy a lakosok miért választották a templom második védőszentjének Szent Vendelt. Október 20-i ünnepe lett a község búcsúja is.
Az új templom, illetőleg helyi anyakönyv első bejegyzése 1872. december 25-ént kelt, mikor is Hartegen János és Melcher Erzsébet fiát Pál-Jánostkeresztelték.
Uffenheimer Lipót távozása után ismét Messhammer Venánc lett a helyi káplán, ki hosszú ideig, 1896-ig működött a községben. A bajorországi Sandharlandenben, 1838. március 19-én született, iskoláit Pozsonyban végezte, hol 1862. március 25-én szentelték pappá. Működése alatt 1875. július 3-án ismét canonica visitato volt a községben, melyet a püspök megbízásából Horváth Ferenc tatai apát-plébános végzett. A vizitáció leírja a templomot, közte a 3 darab 4 láb magas szobrot a Szent Miklós és Szent Vendel szobraival közrefogott Szeplőtelen Fogantatás-szoborral. A templomnak ekkor három (25, 60 és 200 kilogrammos) harangja volt. A szentedények és ruhák leltárából kiderül, hogy ekkoriban a kápolna már minden szükséges kellékkel bőségesen rendelkezett. A község évente öt énekes misét mondatott, melyekért a helyi lelkésznek alkalmanként egy forint ötven krajcárt fizettek. A hívek száma 349, nyelvük német. Nagyobb vétségek nem fordultak elő, a húsvéti gyónást és áldozást buzgón végezték, és a böjtöket is szigorúan betartották. Protestáns, zsidó, vagy vegyes házas a faluban nem volt. Nyáron hétköznapokon 6.00 órakor, télen 6.30 órakor volt mise.
A helyi káplán jövedelme a következő volt: bírt 2V2 hold földdel, melyet a gesztesi hívek műveltek. A községtől kapott még ezen kívül 120 forintot és 30 mérő rozsot. Az uradalmom a helyi lelkésznek 12 mérő búzát, és 8 öl fát adott. Segély címén a püspökség még 80 forintot is juttatott. Stóla címén évente átlagosan 15 forint illette.
A kántortanító ekkoriban Patsch Antal volt, ki még nem rendelkezett képesítéssel. Kötelességének mindazonáltal szorgalmasan és sikeresen tett eleget. Az iskolába 22 fiú és 24 leány járt, kik elkülönülve ültek. A kántortanító készpénzben a vasárnapi iskoláért 20, a jegyzőhelyettesi teendőkért 20 forintot kapott. Stólajövedelme átlagosan 5 forintot tett ki. Volt 9 hold földje, melyet a község munkált meg, ezenkívül házikertje és káposztásföldje 1/2-1/2 hold nagyságban. A községtől évente 4 mérő búzát, 16 mérő rozsot és 6 öl keményfát, az uradalomtól 3 mérő búzát, 8 mérő rozsot és két öl puhafát kapott. Az uradalom 1877-től a kántortanító eltartásához évi 100 forinttal járult hozzá. Az iskolaszék Gesztesen 1877. január 14-én alakult meg. Elnöke Messhammer Venánc, helyettese Jordan Ignác lettek, tagjai pedig Edelkraut Ferenc jegyző, Schäffer István kurátor, valamint Neukum Márton, Richter János ésSchalkhammer József lettek. Az iskolaszék jegyzőkönyvéből megtudhatjuk, hogy az iskolai év ekkoriban október 2-án kezdődött. A gyermekek eleinte szorgalmasan jártak iskolába, de a szülők október közepétől már otthon tartották a gyerekeket, hogy a kisebbekre vigyázzanak, mivel ekkoriban már eljártak szüretelni. Télen rendszeres volt az iskolalátogatás, de április végétől a gyerekek már ismét kimaradoztak mivel a szülők rászorultak segítségükre. 1877. május 14-én tartották a záróvizsgát, melyen Richter Jakab német, testvére Katalin pedig magyar nyelvű beszédet mondott.380
Messhammer Venánc távozásával 1896-ban került Gesztesre elsó' ízben világi pap Polák Gyula személyében, ki azonban alig egy hónapig működött a községben. Helyébe a tatai születésű Resszer Mihályt nevezték ki helyi káplánnak, ki két évig működött a községben. Utóda Tóth János volt 1905-ig.
Esterházy Miklós Móricz kérésére Zalka János győri püspök 1900. január 19-én a helyi káplánságot plébánia rangjára emelte, s úgy rendelkezett, hogy ugyanezen év július l-jével Gesztes váljon ki a somlói plébánia keretéből. A kegyúr már 1900-ban emelte a gesztesi helyi káplán jövedelmét, a templom javára a győri székeskáptalannál 6000 koronás alapítványi tőkét helyezett el.
Az iskolaszék határozata alapján (1897. augusztus 18.) az iskolai és hitközségi adót az egyes családok vagyoni helyzete alapján kellett kivetni. E szerint a gesztesiek 1901-ben a következőket fizették:381
néviskolárahitközségi adóban
1.Back Ádám20,001,14
2.Back János id.1,002,09
3.Back János ifj.1,1257,00
4.Buzál Ferenc20,0019,00
5.Buzál Jakab20,0019,00
6.Eck Ferenc1,001,33
7.Eck Ignác80,0038,00
8.Eck Mihály id.96,0038,00
9.Eck Mihály iß.20,0019,00
10.Eigner János1,402,38
11.Eigner József1,202,09
12.Éliás János20,0019,00
13.Hartdegen Ferenc1,402,47
14.Hartdegen Ignácné1,001,14
15.Hartdegen Imre76,0038,00
16.Hartdegen Jakab76,001,14
17.Hartdegen János20,0019,00
18.Hartdegen Jánosné76,001,14
19.Hartdegen Mihály id.76,0038,00
20.Hartdegen Mihály ifj.1,0057,00
21.Hellmayer Mihály1,932,66
22.Herbert József20,0019,00
23.Hetzl Jakab1,402,28
24.Hetzl János1,002,28
25.Jakobi Ferenc76,001,14
26.Kluber Antal20,0019,00
27.Koller Ferencné56,001,14
28.név Koller Jánosiskolára 1,00hitközségi adóban 2,09
29.Láng Géza2,80-
30.Melcher Ferenc40,0038,00
31.Melcher István80,002,09
32.Melcher János76,001,14
33.Melcher Mihályné56,0019,00
34.Menoni József1,201,33
35.Moser György76,001,14
36.Moser Jakab76,0038,00
37.Moser Jakabné3,763,99
38.Moser József1,002,09
39.Mozer Jakab20,0019,00
40.Mozer Jakab ifj.20,0019,00
41.Mozer Mihály kovács72,00-
42.Neukum Mártonné1,032,09
43.Oberling Mátyás76,0038,00
44.Pallanik György44,0076,00
45.Pallanik János1,0076,00
46.Pillmann Ignácz2,502,09
47.Pillmann Jakab76,001,14
48.Pillmann János76,001,14
49.Pillmann Mátyás1,202,28
50.Radl József1,002,09
51.Reichardt Mihály96,001,14
52.Richter Jakab1,563,99
53.Richter János1,044,18
54.Rieder János60,001,71
55.Rieder János20,0019,00
56.Schäffer István20,0019,00
57.Schäffer Jakab76,001,90
58.Schäffer János1,403,04
59.Schäffer József1,4076,00
60.Schäffer József20,00-
61.Schäffer Józsefné20,0019,00
62.Schäffer Vince1,002,09
63.Schalkhammer Ferenc1,001,57
64.Schalkhammer Ferenc id.20,0019,00
65.Schalkhammer József1,002,09
66.Schlepp Jakab60,001,38
67.Schmied György76,002,60
68.Tromposch Jakab1,402,20
69.Wächter József ifj.20,0019,00
70.Wächter Mihály1,101,52
71.Wohl Jakab1,202,09
72.Gróf Esterházy Miklós153,24-
73.Római kath. templom58,00-
74.Gesztesi bérlő közönség6,45-
75.Szt. Tamási bérlő közönség3,40-
A plébániaalapítás végleges feltételeit az alábbiakból tudhatjuk meg:

SZERZŐDÉS


A Komárommegyei Gesztes közönsége és a győri egyházmegyei Hatóság között a hitbizománytulajdonos kegyúr által 1900-ban, majd 1903-ban s végre 1904-ben újból és újból javadalmazott róm. kath. plébániának Gesztes részéről való megalapítására illetve javadalmazására vonatkozólag.
Fent nevezett Gesztes alulírott kath. hivői, mint a Csákvár-Gesztes hitbizományi tulajdonát képező Gesztes pusztának szerződéses kisbérlői, - a Mélt. gr. Esterházy Miklós Móric Úr által 1900 ban emelt plébániát, melynek első javadalmazását 1903-ban majd ismét 1904-ben újból megjavította, - az 1904. év május hó 23-án pünkösdhétfőn szabályszerűen megtartott közgyűlés egyhangú határozata alapján, - a maguk részéről is egy szer s mindenkorra elfogadják, jogérvényesen megalapítják és vélegesitik: az ily módon megalapított plébániával szemben egyszersmindenkorra a következő örökös kötelezettségeket és terheket vállalják el kötelezőleg magukra és hagyják utódaikra:
1. Minden gesztesi egész teleknek körülbelül 14 magyar holdnak - mindenkori haszonélvezője köteles a plébánosnak évi 6 kor., azaz hat koronát készpénzben fizetni: kettős telek kétszeresen, másfél telek is aránylagosan fizet.
2. Minden 14 holdnál kisebb kül- illetve belteleknek mindekori haszonélvezője illetve felülépitvényes tulajdonosa - évi 5 kor. azaz öt koronával köteles a plébános javadalmazásához járulni.*
3. Minden - ingatlannal egyáltalában nem rendelkező- lakó, napszámos, mint házas 4 kor., mint nem házas vagy özvegy 2 koronát köteles a plébánosnak évenkint fizetni.
Eme fizetési kötelezettség félévi részletekként június és december havában kivétel nélkül mindenkire szól.
4. Köteles Gesztes közönsége a kegyúri papfát, jelenleg 24 erdei köbmétert, idővel esetleg többet is, az uradalom jelölte helyeken annak idején megvágni, fölméterezni és a plébániára behordani.
5. Köteles a temető árkát rendben tartani, illetve időnkint körülárkolni.
6. Természetesen köteles a templomnál, plébánián iskolánál és tanitóilaknál előforduló építkezéseknél és tatarozásoknál a szükséges kézi és igás munkákat robotban teljesitnei, köteles az Urnapi sátrakhoz szükséges ág- és lombanyagról gondoskodni és a sátrak fölállításában, illetve az utca földiszitésében jóakaratulag segédkezni.
7. Egyszersmindenkorra biztosit s megad Gesztes - a kegyúrral megegyezőleg - az 1903-ban július 8-án kegyurilag megadott, július 21-én Gesztesen iskolaszékileg elfogadott és augusztus 30-án 4408 sz. a. egyház-hatóságilag is helybenhagyott „Állandó iskolai pótadó Gesztesen" cimü okirat 1. pontja alapján az uradalommal adó arányában fizetendő évi kettőszáz korona készpénzjárandóságot.
8. Jelen szerződés életbelépése - 1904. január 1 -től - hatályon kívül helyezi a kegyurilag 1850 október 21-én illetve már 14-én elismert, majd október 21-én Gesztes részéről mindnyájuk által sajátkezüleg aláirt és püspökileg is október 28-án megerősített helyikáplánsági alapító okiratot, melynek egyetlen másolata a plébánia irattárában - 1850 - Copia 1187/1850 alatt található.
9. Mindemeszerződéses kötelezettségek szükség esetében félévenkint is törvényes utón is végrehajthatók és eszközölhetők.
10. Jelen szerződés fenti pontjai nemcsak saját utódainkra, ha nem az esetleg jövőben betelepedőkre is kötelezők.
11. Kiköti mindezekkel szemben Gesztes közönsége, hogy az eddigifogadott ünnepek, a január 20-ki szt. Fábián és Sebestyén, a május 4-ki szt. Flórián, valamint az október 20-ki nagybucsu szt. Vendel és a december 6-ki szt. Miklós, végre a december 12-ki szentségimádás továbbra is fenntartandók: úgyszintén megtartandók a nagyböjt szerdáin és péntekéin, május hó szedáin, pétekein és szombatjain tartandó külön ájtatosságok is: jelen évtől kezdődőleg pedig megtartandók iskolai tanidő alatt (szept. - május) minden szombat deltán előadás után kántor és iskolások jelenlétében szokásba veendő csendes szombati ájtatosságok.
12. Minthogy Gesztesen a magyarosodás már jól előrehaladt, ennek további ápolására kívánjuk, mint magyar hazának gyermekei, hogy miként az iskolai tanítás minden lehetőséggel magyarul tartassék, ugy a templomban is egyelőre hétköznapokon magyar ének és magyar imádság visszhangozzék, de ezek mellett - egyelőre - a kettős ünnepek egyik napján, augusztus 15-én és 20-án, valamint minden hónap egy-egy vasárnapján, esetleg ünnepén, magyar prédikáció és magyar ének jöjjön szokásba.
Midőn a fentebbiekben magunkra és utódainkra vállalt kötelezettségek illetve terheket pontosan és lelkiismeretesen megtartani - Isten előtt is - Ígérjük és fogadjuk, valamint utódainkat is ezen Szerződés jogerejénél fogva mindezeknek mindenkori teljesítésére lelkiismeretükben hasonlóképpen kötelezzük, azon jó szándékkal, hogy szolgáljon mindez mind magunknak, mind pedig utódainknak és testi-lelki jótevőinknek örök üdvösségére, mindenekelőtt a teljes Szentháromságnak, és a Bold. szüz Máriának nagyobb dicsőségére, - JÉZUS legszentebb Nevében jelen örökös Szerződést mint egyszersmindenkorra jogérvényes okiratot tüzetes ismertetése, megértése és felolvasása után sajátkezüleg aláirtuk, ezáltal elfogadtuk és véglegesen érvényre emeltük, alázattal kérve az illetékes felsőbb Hatóságokat ennek hasonló helybenhagyására és megerősítésére.
Kelt Gesztesen, 1904. június hó 12-én
* Jelen szerződés 2-ik pontja után következő sorok az első (irott) példány szövege szerint itt pótlólag felvéve:
,Ha azonban ily haszonélvező, illetve felülépítmény es háztulajdonos mellett még szülője is él, ez után, habár talán a ház legalább részben még ennek nevén is áll, - csak kettő korona évi járandóság fizetendő.'
Ezután következnek a gesztesi lakosok aláírásai, és a kegyúr képviselőjének, valamint Mohi Adolf esperes láttamozása majd a következő' megjegyzések:
Jelen szerződést a győri egyházmegyei hatóság részéről elfogadom és jóváhagyom. Győr 1904. július hó 15-én
G. Széchényi Miklós győri püspök
A győri egyházmegyei hatóság és a gesztesi r.k. hivek között kötött jelen szerződést a túloldalra rávezetett toldalékkal jóváhagyom. Csákvár 1904. június hó 24-én
Gr Esterházy Miklós-Móricz kegyúr
Jelen okirat 7-i pontjában emlitett és a kegyuraság és a hivek által az iskolai pótadóból mindenkor és az állami adó arányában együttesen fizetendő 200 korona változatlanul marad, habár az állami és az iskolaadó növekednék, vagy csökkennék is.
Gróf Esterházy Miklós-Móricz382

A TELEPÜLÉS ÉS AZ URADALOM VISZONYA


Gróf Esterházy János halála után (Bécs, 1800. február 25.) a gesztesi uradalmat egyetlen fia Miklós (Bécs, 1775. június 1. - Bécs, 1856. február 18.) örökölte. Nagybátyja, a gyermektelen Ferenc halála után 1811-ben birtokába került a tatai és a pápa-ugod-devecseri uradalom is, mely utóbbit az Esterházy család cseklészi ágától, mint zálogbirtokosoktól ténylegesen 1854-ben vett át. Ily módon kezében újra egyesültek az Esterházy család ifjabb fraknói avagy grófi ágának az elmúlt századokban különböző ágazatok birtokába került uradalmai. Felmenőitől eltérően Esterházy Miklós nem lépett politikai pályára, országos köztisztségeket sem töltött be, eltekintve az ekkoriban már tényleges funkció nélküli kamarási, illetőleg császári-királyi valóságos belső titkos tanácsosi címtől, melyet 1796-ban, illetve 1831-ben nyert el. Az uradalom népe ritkán láthatta földesurát, ki az év nagy részét bécsi palotájában töltötte. Itt kötött házasságot Roisin Mária Franciska Izabella őr grófnővel.
Feleségével több nyugat európai utazást is tettek, Bécsen kívül legtöbbet Itáliában tartózkodtak. A „grófi udvar" általában a nyári napok és az őszi vadászatok idején látogatta meg birtokait, ilyenkor többnyire Csákváron időztek, Tatára általában csak az Úrnapi körmenetre látogattak el. A bécsi „udvartartásra", s a grófi család személyes szükségleteire a sok természetbenit nem számítva a 19. sz. első felében évente 77-125 000 pengőforintot költöttek, mely összeg 1000-1800 hold föld árának felelt meg. Esterházy Miklós érdeklődött a művészetek iránt, maga is magas szinten művelte a rézkarc technikáját. Megbízásából tervezte és építette meg Charles Moreau a 19. sz. első évtizedében a műromokkal kialakított romantikus tatai angolkertet, s ő állíttatta helyre 1812-1815 között a tatai várat is. Csákváron 1823-ban klasszicista stílusban átépítette a kastélyt, rendbehozatta a kastély könyvtárát és képtárát, és mai formájára építtette át a színházi szárnyat. Nem kevésbé fontos birtokszerző tevékenysége sem. 1824-ben Castiglione Borbála grófnőtől, Esterházy Kázmér feleségétől 400 000 ezüstforintért megvette és közeli pápai uradalmába olvasztotta az 5623 hold majorsági területtel rendelkező, mintagazdaságként ismert mezőlaki uradalmat. A gesztesi uradalom területébe idegen birtokként beékelődött Majkpusztát 1828-ban szerezte meg Liechtenstein János hercegtől, cserében az uradalom Győr megyei Nagy-Felső-Szent-János pusztájából kihasított azonos területű (1080 hold) részt.383 A majki kamalduliak egykori konventépületét kastéllyá alakította át.
Esterházy Miklós három fiára egy-egy ősi uradalmat hagyott. Legidősebb fia, Miklós-Ferenc (1804-1885) örökölte a 60 864 holdas tatai, második fia, Pál (1805-1877) a 84 344 holdas pápa-ugod-devecseri és a mezőlaki uradalmat, míg legkisebb fia, Móric kezére jutott a 88 820 holdas gesztesi uradalom. Az egyes örökségrészek közötti értékkülönbözetet készpénzzel egyenlítették ki. A családi megosztás után 1872-1875 között mindhárom uradalom egész területét királyi megerősítéssel „örök időre" hitbizománnyá384 alakították, így még azt az elvi lehetőséget is megakadályozták, hogy a környező falvak lakossága, akár vétel útján is növelhesse földterületét.385
A gesztesi uradalom birtokosa, gróf Esterházy Móric (Bécs, 1807. szeptember 23. - Pirna, 1890, november 8.), eleinte több európai udvarnál mint attasé, majd mint követ diplomáciai pályán működött, 1861-ben tárca nélküli miniszter lett, s a konzervatív párt tagjaként állást foglalt a Magyarországgal történő kiegyezés ellen. 1866 júliusa és októbere között külügyminiszter volt. 1878-ban nyerte el az Aranygyapjas-rendet. Politikai tevékenységét hazánkban éles kritika kísérte. Prágában, 1854. október 5-én házasodott össze Lobkowitz Polixéna hercegnővel, kitől született idóősebbik fia örökölte a gesztesi uradalmat.
A fiú, Miklós-Móric Rómában született 1855. szeptember 20-án. Atyja konzervatív meggyőződéséhez híven szerepelt a parlamanti életben. Gróf Zichy Nándorral szervezte meg a katolikus Néppártot, élesen támadta az egyházjogi küzdelmekben a polgári házasságot, a zsidók recepcióját386 stb. Felesége Schwarzenberg Franciska hercegnő' volt. Meghalt Csákváron, 1925. január 21-én. 0 volt Gesztes utolsó „földesura".387
A 19. század első" felében az akkor is együttesen irányított tata-gesztesi uradalomban districtuális rendszert alakítottak ki, azaz az egyes községeket és pusztákat uradalmi járásokba csoportosították. A kettó's uradalomban 7 ilyen járás volt: a tatai, a tarjáni, a szentgyörgyi, a kocsi, a csákvári, a száki és az ászári, melyekhez külön egységként még Billeg és Grébics, valamint Körtvélyes és Forna puszta járult. Gesztes Csákvárral, Boglárral, Kozmával és Magyaralmással együtt a csákvári districtusba tartozott.388
Az uradalom és a község viszonyát a 19. század folyamán is a kezdetben 3, később 6 évenként megújított, s esetenként bizonyos módosításokat tartalmazó szerződések határozták meg. Ahogyan - sajátos helyzetűkből adódóan - a gesztesieket nem érintették a Mária Terézia-kori úrbéri rendezés jobbágyvédő intézkedései, nem befolyásolták alapvetően sorsukat sem a reformországgyűléseken hozott törvények (önkéntes örökváltság, a nem nemesek birtokszerzési lehetősége stb.), sem az 1848-as áprilisi törvények, melyek alapján a jobbágyok telkeik használóiból polgári tulajdonosaivá váltak, megszűnt a robot, a tized és a kilenced.
Az Esterházy-uradalom a jobbágyfelszabadítást követően több község ellen indított ún. úrbéri pert. Ezek lényege az volt, hogy egyes falvak esetében nem ismerte el azok úrbéres jellegét, hanem földjeiket allodiális birtokának tekintette, az uradalom és a községek kapcsolatát pedig szerződéses viszonynak, s így vitatta, hogy ezen települések lakóira teljes egészében vonatkoznának az áprilisi törvények. így például az uradalom által majorságinak tekintett sági zsellérek 1848. július 21-én kelt beadványukban úrbéres voltukat igyekeztek bizonygatni, arra hivatkozva, hogy településük a Rákóczi szabadságharc alatt elpusztult jobbágyfalu jogutódja, melynek lakosait csak az Esterházyak szorították majorsági zsellér sorba. Vizsgálat ügyükben meg is indult, de a Győr megyei küldöttség az uradalom álláspontját tette magáévá és a települést major ságinak minősítette.389 Bonyolultabb és hosszantartóbb volt az a per, melyet a tatai uradalom 7 örökszerződéses községe (Agostyán, Alsógalla, Baj, Dunaszentmiklós, Felsőgalla, Tolna és Somló) és az uradalom között zajlott le. Az uradalom az 1850-es évek elején pert indított e községek ellen, vitatta az itt élő parasztság úrbéres voltát, s a velük kötött szerződéseket magánjogi szerződéseknek állította be. A perek az 1890-es években zárultak le az említett községek javára, elismervén a betelepüléskor kötött szerződéseik úrbérpótló jellegét.390
A gesztesiek esetében ilyen, vagy hasonló per indításának még a lehetősége sem merült fel. Az általuk művelt földek allodialis jellegét soha nem vitatták, s őket kezdettől fogva csupán e földek bérlőinek tekintették. Mindezeket megerősítendőén kötött velük az uradalom a 19. század második felében újra és újra, három-hat évenként szerződéseket.391 Az új szerződések gyakorlatilag csak a régiek meghosszabbítását jelentették újabb három évre, változást csak a bérösszeg változása jelentett, 1848-at követően a bérleti díjak az 1860-as évektől az 1880-as évekig emelkedtek. Az 1880-as években a valóban válságos gazdasági helyzetben a gesztesiek többszöri panasza után csökkentették ezeket. Az 1890-es évek derekára azután az uradalom újra időszerűnek látta, hogy megemelje a bérleti díjakat, melyek alakulását a következő táblázat szemlélteti:
év1 kh392-ra eső bérleti díj Ft-ban
18602,20
18702,50
18802,20
18902,20
19003,80
Bérhátralék esetén az uradalom kemény hangot ütött meg. A gesztesieket 1876-ban például azzal fenyegették meg, hogyha a bérfizetéssel - mint eddig - a jövőben is többször elmaradnak, bérletüket felmondják, a házaikból pedig kibecsültetik őket. A szigorú fenyegetésnek azonban nemigen lett foganatja (az uradalomnak sem ált érdekében, hogy elveszítse az olcsó munkaerőt): 1881-ben már egyenként 30-800 forintig terjedő bérhátralékukra újabb fizetési halasztásért „esedeztek", amit az év végéig, „mint utolsót" megadott az inspektor.393
Az 1848-as törvények csak annyi változást hoztak, hogy az uradalom viszonyuk feudális jellegét kisbérlői viszonnyá alakította át. Gesztesen a 19. század második felében átlagosan mintegy 40 - házzal és szántófölddel is rendelkező — család gazdálkodott a bérletükké lett uradalmi zsellérföldön, mely 103 hold belsőségből, 442 hold külsőségből és a bérelt 285 holdas bíborkai legelőből állott. Utóbbit nem számítva egy-egy család bérleménye mintegy 8 hold volt. A település határa barna erdőségi, erősen kavicsos talajból állott. A földek kataszteri tiszta jövedelme394 nem haladta meg a határokat körbevevő uradalmi erdőségekét, értéküket azonban tovább rontotta, hogy az erdei vadak a termésekben évről évre igen nagy pusztítást tettek. Részint a talaj silány minősége, részint a falu egészében való majorsági zsellérjellege indíthatta arra az uradalmat, hogy a kisbérleti rendszert továbbra is fenntartsa. A bérföldek elvonása alapjában rendítette volna meg a települést, kétségessé téve további fennmaradását. De lakóit az uradalom önös érdekéből sem lett volna célszerű szélnek ereszteni, mivel a település felszámolásával az erdőgazdaságot egyik igen fontos munkaerőbázisától fosztották volna meg. Bár uradalom a század végén éppen a feudális eredető ingyenmunkák elengedésére hivatkozva emelte meg a bérleti díjakat, az utolsó idézett szerődésből kiderül, hogy ezek jórésze különböző formában (kötelezően előírt munkák átlagos napszám ellenében, „olcsó" napszámmal, valamint ingyen) fennmaradt. A másutt szabadon fejlődő tőkés árutermelés polarizáló, a paraszti társadalmat is bomlasztó tényezői a gesztesi kisbérlők társadalmában nem érvényesülhettek szabadon. Az uradalom kisbérleti politikája következtében Gesztesen útján állta ennek a tendenciának. A gesztesieknek bérbe adott terület globális nagysága mindvégig változatlan maradt, az uradalmi erdőségek koszorúja természetes gátat emelt a határok további tágítása elé. Az uradalom az ily módon állandósult határok keretei között sem engedte meg, hogy a kisárutermelés rétegező erői működésbe lépjenek. Egyetlen esetben sem járult hozzá ahhoz, hogy egy-egy kisbérlet nagysága örökléssel vagy más úton-módon tovább osztódjék, vagy az egyika másik rovására növekedjék, így mind a kisbérlők száma, mind az egyéni bérletek nagysága változatlan maradt. Az uradalom engedélyéhez volt kötött továbbra is, hogy valamely család a faluba költözködhessek. Az uradalomnak ez a bérletpolitikája azonban nemcsak a társadalmi rétegződés folyamatát állította meg, de meggátolta a település további fejlődését is. Az uradalom tehát még ily módon is megmerevítetta a fennálló társadalmi és településben „feudalisztikus ízű" állapotokat.395








KITEKINTÉS A 20. SZÁZADRA


1914-ben Pusztagesztes kivált Vértessomló kötelékéből és a belügyminiszter 117.605/TV. a. sz. rendelete értelmében önálló községgé alakult.396 A Várgesztes nevet 1917-ben állapították meg. A község gazdasági életét a század első évtizedeiben is még az uradalommal kötött bérleti szerződések határozták meg. Ennek tudható be, hogy a lakosság száma stagnált. Az 1864-tól az 1920-as népszámlálásig a népesség mindössze 2 fővel nőtt, ekkor 366 lélek volt, az 1930-as népszámlálás idején pedig már csak 363.397 A gesztesiek csak 1924-ben lettek az általuk művelt földek tulajdonosai, mikor is azokat megváltották az uradalomtól, a fizetendő megváltási összeg azonban még hosszú ideig súlyos terheket rótt a falu lakosságára. A bérleti rendszer felszámolása sem jelentette azonban azt, hogy a község lakói gazdaságilag függetlenedhettek volna az uradalomtól. A földszűke továbbra is arra kényszerítette őket, hogy más lehetőség híján az uradalom kínálta munkalehetőségeket vegyék igénybe. Az uradalom birtokosa 1925-től Esterházy Móric (Majk, 1881. április 27. - Bécs, 1960. június 20.) volt. A kiváló gazdasági érzékkel rendelkező Esterházy Móric, aki 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnökének tisztét is betöltötte, gesztesi uradalmát mintagazdasággá fejlesztette. Várgesztes lakói számára lényegében csak az oroszlányi szénbányászat megindulása, illetőleg az itt megfnyíló munkalehetőségek hoztak alapvető változást.

FÜGGELÉK


Pénzek, árak és bérek

A forint (magyar forint) korabeli rövidítésekben fi (florenus) őse az aranyforint volt, mely az értékarányok változásai következtében különböző dénármennyiséget jelentett. Az 1467-es pénzreform után egészen a 16. század elejéig a forint értéke tartósan 100 dénár (8) volt, s az egyszerű számítás kedvéért még közel két évszázadig ezt így számolták, még akkor is, amikor a magyar forint megszűnt ténylegesen vert érmévé lenni, és „számítási" pénzzé vált. A tárgyalt időszakban az „elméleti" magyar forintot a használatban lévő (arany)dukáthoz és (ezüst)tallérhoz viszonyítva számították (1 dukát = 2 tallér, 1 tallér = 2 forint). Váltópénzként 1 forint = 20 garas = 100 dénár = 60 krajcár . A krajcár (xr) verését I. Lipót uralkodása alatt vezették be, az uradalmi számadásokban az egyes tételeknél gyakran még a 19. század elején is - az összeadást és kivonást megkönnyítendő - forintban és dénárban számoltak, s csak a végösszeget váltották át (xr-ra). (HUSZÁR 1975, 40-47.) A18. század második felétől 1850-1856-ig forgalomban volt még az ún. konvenciós forint, más néven rajnai ezüstforint. Papírpénzt 1762-tól bocsátottak ki, ezt 1811-ben devalválták, és új, ún. bécsi értékű (Wiener Währung) papírbankókra cserélték, melyet váltóforintnak neveztek. 1 konvenciós forint 2,5 váltóforintot ért. Váltópénz a krajcár maradt. Az 1892:17. te. a forint mellé új pénzt, a koronát vezetett be, kizárólagos bevezetésére az 1899:23 -26. tc.-ek alapján 1900. január 1-jei hatállyal került sor. Az átszámítási kulcsot 1 forint = 2 korona arányban állapították meg. A krajcár helyébe a fillér lépett, 1 korona 100 fillért ért. (BÁN 1989, 100., 234., 270.)
Az uradalomban használt „belső" árak általában alacsonyabbak voltak a külső piacokon elérhetőknél. A piaci áraknál feltüntették, hogy a helyi (tatai) vásáron elért árról van e szó, vagy más (komáromi, győri, magyaróvári, pozsonyi stb.) vásárok árairól. Itt jellemzően megfigyelhető, hogy keletről nyugatra (Bécs irányába) fokozatosan nőnek az árak. Bár az uradalomban a 40-es évekre egyre több gabonatározó (granárium) épült, éppen azzal a céllal, hogy a bő termés (és nyomott árak) esetén a tárolás segítségével kivárható legyen a kedvezőbb értékesítési időpont, előfordult hogy a mennyiségileg és minőségileg nem megfelelő tárolókapacitás hiányában a termést olcsón adták el. 1747-ben például, mikor a tatai vásáron a gabona ára pozsonyi mérőként 1,20-1,30 forint volt, Esterházy József így ír jószágkormányzójának Balogh Ferencnek (méghozzá a viszonylag magas árairól ismert Pozsonyból): A gabonát, hogy a zsizsik ne tegyen benne több kárt 12garason adattam.398 Ez pedig csak 0,60 forintos árnak felelt meg. Az uradalomban a belső árakat hosszú évekre, többnyire évtizedekre érvényes utasításokkal szabályozták. A Balogh Ferenc által Tatán, 1752. szeptember 22-én aláírt szabályozás399 fontosabb tételei a következők:
„A tégla- és mészégető kemencéktől
1000 db falitégla ...............................................2forint75dénár
1000 db burkolattégla .......................................3forint62 1/2dénár
1000 db tetőcserép ...........................................4forint
1 db kúpcserép .................................................2 1/2dénár
1 kemence baji vagy szőlősi mész ....................5forint
Faanyagok
1 db három ölesre vágott fa ..............................20dénár
1 db rövidebbre vágott fa .................................16dénár
1000 db zsindely ...............................................2forint25dénár
1 öl tölgyfa ........................................................85dénár
1 öl bükkfa ........................................................1forint20dénár
A raktárból
1 mérőbúza .......................................................1forint
1 mérőbúza kétszeres ......................................70dénár
1mérőbúza árpa ...............................................60dénár
1mérőbúza zab .................................................40dénár
1mérőbúza köles ...............................................60dénár
A pincészettől
1 akó horvát bor ...............................................6forint
1 akó budai bor .................................................6forint
1 akó dézsmabor ..............................................1forint50dénár
1 akó sör ...........................................................1forint20dénár
1 akó ászokpálinka ...........................................11forint
1 akóegyszerű pálinka ......................................8forint
1 akóközönséges pálinka ..................................7forint
A gazdaságból
1 db hízott disznó .............................................15forint
1 db süldő .........................................................4forint
1 db szopósmalac .............................................30dénár
1 db pulyka .......................................................75dénár
1 db lúd .............................................................50dénár
1 db kappan ......................................................25dénár
1 db kacsa .........................................................12dénár
1 db tyúk ...........................................................10dénár
1 db csirke .........................................................5dénár
A fenti szabályozásban nem szereplő' háziállatok, kocsik becsült árairól az uradalom alsószentjánosi pusztája javainak 1769-es összeírása alapján alkothatunk képet:
1 pár hizlaló gőből őkőr .......................................90forint
1 párjármos őkőr ................................................75forint
1 db fejős tehén rúgott borjával ..........................30forint
1 db gulabéli számos tehén marha.......................18forint
1 db járomba való őkőr Tinó ................................25forint
1 db gulabeli bika ................................................30forint
1 pár gulabeli rúgott borjú ..................................18forint
1 db kocsis ló .....................................................25forint
1 db csikózó Kancza ló ........................................30forint
1 db Mén ló ........................................................35forint
1 db egy esztendős csikó ....................................8forint
1 db két esztendős csikó .....................................12forint
1 db egész készülettel lévő vasas szekér .............30forint
1 db Posta Kocsi .................................................30forint
1 db bőrös loggós Kocsi .......................................45forint
1 db paraszt Somorjai vasas Kocsi ......................22forint400
Az állattenyésztés egyéb termékei közül 1 font marhahús ára 1745-ben 6 dénár volt, 1 font vaj vagy zsír ára pedig 28 dénár. Ugyanezen évben a só fontját 4 dénárért adták.401 A kamalduli rend feloszlatása után 1782. október 4-én leltárt készítettek a majki kocsmában, egyúttal megadták az egyes tételek becsértékét is. Eszerint:
1 icce402 zsömleliszt .........................................2xr
1 icce kenyérliszt ...............................................1 1/2xr
1 p. mérő barnább liszt a népnek .....................54xr
1 icce árpa ........................................................1 1/2xr
1 icce sváb árpa ................................................5xr
1 icce lencse ......................................................1 1/2xr
1 icce bab ..........................................................1 1/2xr
1 icce köleskása ................................................1 1/2xr
1 icce rizs ..........................................................7xr
1 icce marhafaggyú ...........................................12xr403
A 18. század második felében az uradalom által fizetett napszám a következőképp alakult:
1 napszámnyárontélen
négyökrös szekérrel1 forint75 dénár
kétökrös vagy kétlovas szekérrel50 dénár40 dénár
gyalogosan20 dénár15 dénár
Az uradalom tisztségviselői és alkalmazottai készpénzben és természetben kapták járandóságukat. 1769-ben az uradalmi igazgatás élén álló Deáky József prsefectus404 éves jövedelme a következőkből állott: 615 forint, 800 font marhahús, 300 font só, 180 font vadhús, 8 db bárány, 100 font vaj, 100 font sajt, 40 akó bor, 20 akó sör, 2 db kétéves ártány, 2 db egyéves ártány, 50 öl fa, 6 pozsonyi méró' hüvelyes, 30 p. m. búza, 80 p. m. kétszeres, 15 p. m. árpa, 120 p. m. zab, 500 fej káposzta és 5 szekér széna.405 Összehasonlításul Fellner Jakab építőmester egy évre 150 forintot, 20 öl fát, 100 pozsonyi mérő zabot és 4 szekér szénát kapott. A telkes jobbágyok helyzetével leginkább az uradalom közepes és alacsonyabb beosztásban dolgozó alkalmazottainak jövedelme vethető össze. Egy uradalmi erdész 50 forintot, 100 font marhahúst, 25 font sót, 9 font vajat, 2 pozsonyi mérő kölest, 2 p. m. búzát, 15 p. m. kétszerest és 1 p. m. árpát kapott egy évre. A falvakban lakó uradalmi vadászok és tócsőszök mindössze 12 forintot és 12 p. m. kétszerest kaptak, fontos azonban, hogy átlagosan 1/4 telkük után sem pénzzel, sem terménnyel nem kellett adózniuk az uradalomnak.406 1792-ben a csákvári Angliai Kertész napszámosának egy évre 28 forint készpénzt, 1 1/2 öll Fa, 150 kéve Rözse és 20 Poss: Mérő kétszeres volt a bére, a csakvari uj konyha Kotsis pedig a következő: 30 forint, tiszta búza 4 poss. Mérő, Kétszeres 20 poss. Mérő, Árpa 4 poss. Mérő, 2 öli fa, 200 kéve Rőzse, Ottven fej káposzta, ezen kívül járt még neki egy Közönséges Posztilion rékli, egy Laibli, egy Nadrág, egy pár uj csizma, egy Kalap, Minden Esztendőben egy fehér posztó ujjas Laibli addig még el nem szakad. Köpönyeg még tart407Gesztesen ekkoriban három uradalmi alkalmazott lakott, a vadász Josephus Langer (venator Gesztesiensis) valamint két erdész (sylvanus Gesztesiensis) Joanes Huber és Andreas Rauscher, előbbi 58 forint 77 dénárt, valamint 29 forint 38 dénár értékben egyéb illetményt, utóbbiak 12 forint készpénzt és 6 forint egyéb illetményt kaptak évente.
A gabonaárak a 18. század végétől a 19. század kötepéig, jelentősen, mintegy 151%-kal emelkedtek Magyarországon. Az átlagárak bécsi mérőben408 a következőek voltak:409
évforint / krajcár
1821-18301,02
1831-18401,23
1841-18502,17
Az egyes gabonafélék átlagárai a 19. század második felében csökkenő tendenciát mutattak, a következőképp alakultak ft/q-ban kifejezve:410
1867-18811881-1891
búza11,658,20
rozs8,527,04
árpa6,826,41
zab7,036,53
kukorica6,636,00
Az élő állatok átlagos árai (konvenciós forint/db) a 19. század első felében ilyenek voltak:411
1828-18301831-18401841-1847
sovány ökör33,5049,2549,43
hizlalt ökör49,4577,0754,36
60,1057,0554,36
sertés17,3318,3521,55
A vágóállatok ára élősúlyban (ft/q) a 19 század második felében így alakult:412
1867-18701871-18751876-18801886-1890
1 szarvasmarha23,7124,6825,8224,38
növendékmarha42,0046,7345,4640,58
sertés44,3345,4641,0842,18
juh34,2040,5838,8542,11
A 1890 körül az átlagos dunántúli napszámbérek a következőek voltak (nap/krajcár):413
férfi napszámnői napszám
tavasszal5040
nyáron8060
ősszel6045
télen4030
Az uradalom erdeiben télen dolgozó gesztesi favágók bére megegyezett ezzel, esetenként valamivel magasabb is volt. Hajdani urasági favágók és erdészek emlékezete szerint a 20. század elején egy-egy fadöntő páros napi termelése 2-3 méter414 körül járt: az idősebbek átlagosan 2, a erős fiatalabbak 3-4 űrméter tűzifát tudtak kitermelni. Egy-egy munkás napszámbére ezek szerint 60-80 fillér lehetett.415


IRODALOM


BÁLINT 1998. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. II. köt. Szeged

BALOGH-BÁRDOS 1993. Balogh Kata-Bárdos István (szerk.): Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza. Tatabánya

BALOGH-ÖRDOG 1985. Balogh Lajos és Ördög Ferenc (szerk.): Komárom megye földrajzi nevei.Budapest

BÁN 1989. Bán Péter (szerk.): Magyar történelmi fogalomtár. I—II. Budapest

BARTA 1996. ifj. Barta János: Magyarország mezőgazdaságának regenerálódása. 1711-1790. In: Orosz István-Für Lajos-Romány Pál (szerk.): Magyarország agrártörténete. Budapest

BOGDÁN 1990. Magyarországi hossz- és földmértékek 1601-1874. Budapest

BOGDÁN 1991. Magyarországi űr-, térfogat-, súly és darab mértékek 1874-ig. Budapest

BUZÁSI é. n. Buzási Enikő: Az Esterházyak családi arcképei. A tatai Kuny Domokos Múzeum Gyűjteményei III. h.n.

CIH 1890. Márkus Dezső (szerk.): Corpus Iuris Hungarici. Magyar Törvénytár. V. kötet, 1657-1740. év. Budapest

DANYI-DÁVTD 1960. Danyi Dezső-Dávid Zoltán (szerk.): Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Budapest

ESTERHÁZY 1901a. Esterházy János: Az Esterházy család és oldalágainak leírása. Budapest

ESZTERÁZY 1901b. Gróf Esterházy Antal kurucz genarális tábori könyve 1706-1709. Budapest

FARKAS 1976. Farkas Gábor: A német lakosság betelepítésének kérdései Fejér megyében. In: A Dunántúl településtörténete I. (1686-1768). MTA VEAB Értesítője II. Veszprém

FATUSKA 1974a. Fatuska János: Adatok Komárom megye XVH-XVHI. századi agrártörténetéhez. In: Új Forrás, VI. évf. 1. sz. Tatabánya

FATUSKA 1974b. Fatuska János: Örökszerződéses községek Komárom megyében. In: Krónika. III. évf. Tata

FATUSKA 1976. Fatuska János: Tata környéki német betelepítések a 18. sz. első felében. In: A Dunántúl településtörténete I. (1686-1768). MTA VEAB Értesítője II. Veszprém 1976. 151-157.

FATUSKA-KAPTAY 1999. Fatuska János-Kaptay György: A tatai uradalom első német telepesei (1733-1737). In: Limes, XI. évf., 36. szám, Tatabánya

FELHŐ 1970. Felhő Ibolya (szerk.): Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. köt. Dunántúl. Budapest

FÉNYES 1848. Fényes Elek: Komárom vármegye. Pest

F. MOLNÁR 1997. Fűrészné Molnár Anikó (szerk.): Komárom-Esztergom megye kézikönyve. Tatabánya

FÜGEDI1974. Fügedi Erik: Uram, királyom. A XV. Századi Magyarország hatalmasai. Budapest

FÜLÖP 1985. Fülöp Éva Mária: Halgazdálkodás a tata-gesztesi Esterházy-uradalomban az 1740-es években. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1984-1985. Budapest

FÜLÖP 1991. Fülöp Éva Mária: A tata gesztesi Esterházy-uradalom megszervezése a XVIII. Század első felében. I. In: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. Tata, 1991.

FÜLÖP 1992. Fülöp Éva: A két Galla és Bánhida az újjászerveződő tatai uradalomban a XVIII. század elején. In: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tudományos Füzetek 7. Tatabánya

FÜLÖP 1994. Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 18. század folyamán. In: Kubinyi András (szerk.): Tanulmányok Pápa Várostörténetéből a kezdetektől 1970-ig. Pápa

FÜLÖP 2000. Fülöp Éva: A tata-gesztesi uradalom a XVIII. Szádad első felében. Naszály 1745. évi contractusa. In: (Geber Sándor szerk.): Hagyomány és történelem. Ünnepi kötet Für Lajos születésnapjára. Eger

FÜR 1969. Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján. 1870-1914. Budapest

GAAL 1966. Gaál László: A magyar állattenyésztés múltja. Budapest

GRIMM 1873. Grimm, Jakob und Wilhelm: Deutsches Wörterbuch, V. Band. Leipzig

GYÜSZI1988. Gyuszi László: Oroszlány a 18-19. században. Tatabánya

HAMBUCH 1981. Hambuch, Wendel: Der Weinbau von Pusztavám (Pusstawahn). Budapest

HOFFMANN 2001. Hoffmann Tamás: Európai parasztok. Életmódjuk története II. Az étel és az ital. Budapest

KEREKES 1929. Kerekes Sámuel (főszerk.): Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr törv. hat. jogú sz. kir. Város részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre. Győr

KISS 1978. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest

KOLINOVICS 1754. (Kolinovics Gábor): Posthuma memoria Josephi Esterházii de Ga-lantha Tyrnavie

KORABINSKY 1786. Korabinsky, Johann Mathias: Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pozsony Lex. Loc. 1920. (Lexicon Locorum Regni Hungária? Populosorum anno 1773 officiose confectum. Budapest.

MAGYARY-KISS 1939. Magyary Zoltán-Kiss István: A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a tatai járás közigazgatásáról. Budapest

MÉREI1980. Mérei Gyula: Magyarország gazdasága (1790-1848). In: Mérei Gyula (szerk.): Magyarország története 1790-1948. Budapest

MOHL 1909. Mohi Adolf: Tata plébánia története. Győr

NAGY 1960. Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez. In: Fitz Jenő (szerk.): Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. L, Székesfehérvár

NAGYVÁTHY 1821-1822. Nagyváthy János: Magyar practicus termesztő. Magyar prac-ticus tenyésztető. Pesten

OROSZ 1979. Orosz István: Magyarország mezőgazdasága a dualizmus első évtizedeiben. In: Kovács Endre (szerk.) Magyarország története 1848—1890. Budapest

O'SVÁTH. O'sváth Andor (szerk.): Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Budapest-Sashalom, 1938

PASTINSZKY-T. SÁRAY SZABÓ 1977. Pastinszky Miklós-Tapolcainé Sáray Szabó Éva (szerk.): Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjtése. Komárom megye. Tatabánya

PAYER 1985. Payer Gábor: Várgesztes a 18-19. században. Kézirat. NNM A. 100-05.

PÉTER 1985. Péter Katalin: Esterházy Miklós. Budapest

PREKOB 1998. Prekob Zsuzsanna Rita: Várgesztes német betelepítése a XVIII. század elején. Kézirat. NNM A. 93-98.

R. VARKONYI1970. R. Várkonyi Ágnes: Agrárstruktúra Magyarországon a török kiűzése után. In: Történelmi Szemle. XIII. évf. 1. sz., Budapest

SCHILLING 1928. Schilling, Rogerius Ansiedlung der Deutschen in Rumpfungarn. In: Bleyer, Jakob (szerk.): Das Deutschtum in Rumpfungarn. Budapest

SÖRÖS 1912. Sörös Pongrácz: Az elenyészett benczés apátságok. In: A pannonhalmi Szent-Benedek. Rend története. XII. B. Budapest

SZABAD 1957. Szabad György: A tatai és gesztesi Esterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Budapest

SZEKFŰ 1939. Szekfű Gyula: Az új nagybirtok kifejlődése és nemzeti szerepe. In: Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történet. 6. kiad. III. köt. Budapest, 1939

TAFFERNER 1941. Tafferner Antal: Vértesboglár. Egy hazai német település leírása. Budapest

TAFFERNER 1974. Tafferner, Anton: Quellenbuch zur donauschwäbischen Geschichte. München

VALYT 1796-1799. Vályi András: Magyar országnak leírása. Buda

VILLANYI 1892. Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom megye és város múltjából. Esztergom

WEISZ 1969. Weisz János: Adatok Várgesztes vértesi kisközség életéből. Kézirat. NNM A. 3-83.

WELLMANN 1979. Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Agrártörténeti tanulmányok 6. Budapest

WELLMANN 1989a. Wellmann Imre: Magyarország népességének fejlődése a 18. században. In: Ember Gyó'ző-Hackenast Gusztáv (szerk.): Magyarország története 1686 -1790. 1. köt. Budapest

WELLMANN, 1989b = Wellmann Imre: Mezőgazdaság. In: Ember Győző-Heckenast Gusztáv (szerk): Magyarország története 1686-1790. 1. köt. Budapest

LEVÉLTÁRI FORRÁSOK

MOL A. 40. — Magyar Országos Levéltár. Magyar Kancelláriai Levéltár. 40. Acta re-gulationem dioecesium et parochiarium ferientia (Egyházmegyék és plébániák szabályozására vonatkozó iratok)

MOL C. 59. - Magyar Országos Levéltár. Helytartótanácsi Levéltár. 59. Depertementum urbariale (Úrbéri ügyek osztálya

MOL 0. 64. — Magyar Országos Levéltár. Bírósági Levéltárak. ( O szekció). Curiai Levéltár. 64. Tabula Provincialis. 1—6. es.

MOL CSEL - Magyar Országos Levéltár. Az Esterházy család csákvári levéltára

MOL CSEL P. 185. - Dominium Gesztes

MOL CSEL P. 188. II. A. - Lajstromozott községi iratok. Dominium Gesztes

MOL TEL - Magyar Országos Leváltár. az Esterházy család tatai levéltára

MOL TEL P. 197. - Familiaria

MOL TEL P. 198. - Dominum Tata

MOL TEL P. 210. — III. a. — Tisztiszéki ülésjegyzőkönyvek. Jegyzőkönyvmellékletek és töredékek

MOL TEL P. 211. - X. -1. Összeírások

MOL TEL P. 211. - X. IV. Községi számadások

MOL TEL P. 211. - X. X. Szerződések

SA 4. A. - Státny Archív, Nyitraivánka (Ivánka pri Nitre) 4. Contributionalia. A. Dicalis összeírások


ADATTÁRI FORRÁSOK


KDM Ht. — Kuny Domokos Múzeum. Helytörténet

NNM A. - Német Nemzetiségi Múzeum. Adattár

OSzKKt. Fol. Germ. — Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Fólia Germanica


INDEX


  1. WELLMANN 1989a, 25.
  2. FATUSKA 1974a, 109-110.
  3. PASTINSZKY-T. SÁRAI SZABÓ 1977,165. Az erdeti nyelven közölt idézetek kurzívban, a fordítások „idézőjelben" vannak. Kurzívban szerepelnek a gesztesi lakosok nevei is.
  4. MOL CSEL P. 185. fasc. XX. Nq 1. (1628)
  5. Porta az állami adó egysége volt a feudalizmus korában. 1609-tól 1 porta 4 jobbágyi vagy 12 zsellérháztartást jelentett. Az 1635:8. te, illetve az 1647:36. te. szerint azt értették egésztelkes jobbágyon, aki ekével és 4-6 ökörrel rendelkezett. (BÁN 1989,115.)
  6. NAGY 1960, 79., 85.
  7. BALOGH-BÁRDOS 1993, O'SVÁTH 1938 , i. h.
  8. KEREKES 1929, 340., 185., 215., 217.
  9. FATUSKA, 1974a, 110-114.
  10. FATUSKA, 1976, 151.
  11. SZEKFŰ 1939,181-183.
  12. FÜGEDI1974,195-196.
  13. R.VÁKKONYI 1970, 24-25.
  14. MOL TEL P. 198. fasc. III. Nq 1.
  15. ESTERHÁZY 1901a, 90-92.
  16. Uo. 250.
  17. Uo. 17-19.
  18. Uo. 37.
  19. MOL CSEL P. 185. fasc. XX. Na 1. (1628), FÜLÖP 1994, 228.
  20. MOL CSEL P. 185. fasc. XX. Ns 4. és 5.
  21. ESTERHÁZY 1901a, 96-104.
  22. FÜLÖP 1994, 228.
  23. Uo. 233.
  24. ESTEEHÁZY 1901a, 153.
  25. Uo. 154.
  26. nemkülönben
  27. intetett
  28. hagyjon föl vele
  29. nemrég alkotott második törvénycikk mit tartalmazzon
  30. ESTERHÁZY 1901b, 555.
  31. ESTERHÁZY 1901a, 154-156.
  32. MOL TEL P. 198. fasc. XXXI. Ns 596., 597. (1727)
  33. pusztát
  34. FATUSKA 1976, 151-157.
  35. MOL TEL P. 198. fasc. XXXIV. Ne 649.
  36. kötelességül adatott
  37. MOL TEL P. 197. fasc. CIV. 159-160.
  38. ESTERHÁZY 1901a, 157.
  39. SÖRÖS 1912, 207.
  40. ESTERHÁZY 1901a, 157.
  41. MOL TEL P. 198. fasc. XXXII. Nq 599.
  42. SZABAD 1957, 24.
  43. MOL CSEL P. 185. fasc. XXIV Nq 17.
  44. ügyész
  45. FÜLÖP 1991, 56.
  46. Uo.
  47. MOL TEL P. 197. fasc. CIV. Nar. 45., 60., 71.
  48. MOL TEL P. 197. fasc. CIII. 40., 148., 187. p.
  49. MOL TEL P. 212. - II. 6. k.
  50. MOL CSEL P. 185. fasc. XXVIII. Ne 3.
  51. OSzKKt. Fol. Germ. 210. fol. 39/a.
  52. TAFFERNER 1974, 53-55.
  53. VILLÁNYI 1892, 206.
  54. CIH V. 1890, 644-645.
  55. Uo.
  56. Jobbágy felszabadítása a földesúri függés alól, illetve a szabadító levélért fizetett díj.
  57. KOLINOVICS 1754, 34-35.
  58. MOL TEL P. 198. fasc. XIX. Nq 296., FATUSKA-KAPTAY 1999, 43-52.
  59. tervezetét
  60. megerősítem
  61. jobbágytelket
  62. összefogván
  63. benépesíttethetik
  64. válogatása
  65. MOL TEL P. 197. fasc. CIV. 1745. július 10.
  66. Kegyelmed
  67. rendelheti
  68. továbbiakban
  69. betelepítsük
  70. előnyben részesíteném
  71. birodalomból, ti. Német-római Birodalom
  72. gazdálkodáshoz
  73. MOL TEL P. 197. fasc. CIV. 1745. május 31.
  74. HAMBUCH 1981, 16-17.
  75. FARKAS 1976, 170-171.
  76. A tatai és gesztesi uradalomban az úrbéri rendezésig ún. „régi" vagy „uradalmi" telekben (sessio antiqua seu dominialis) számoltak, az egész telek hozzávetőlegesen 60 (1200 öles) holdat jelentett. Egy negyedtelkes jobbágy eszerint minden nyomásban 5-5, összesen 15 hold szántófölddel rendelkezett, a nyolcadtelkes értelemszerűen ennek felével.
  77. A tizeddel és kilenceddel szemben olyan gabonaszolgáltatás, amely a termés mennyiségétől független, állandóra szabott átalányadót jelentett.
  78. A culinaria, victualia körébe tartozott minden, a kilenceden és tizeden kívül szedett földesúri terményjáradék, „ajándék", melyet a jobbágyközség többnyire nem háztartásonként, hanem együttesen szolgáltatott.
  79. 1 erdei ölön azt a farakást értették amelyik 1 bécsi öl (1,896 m) hosszú, ugyanolyan magas, és három láb (1 bécsi láb = 0,316 m) hosszú hasábokból áll, és nincs benne keresztrakás. Ez mai mértékkel számítva 3,41 m3. (BOGDÁN 1991, 415.) Mint később (102. jegyzet) láthatjuk az Esterházy uradalomban a 18. században ez valamivel (10,5cm) hosszabb és magasabb volt.
  80. Az eladott érték 5%-át (100 forint = 20 garas) kitevő' földesúri illeték.
  81. MOL C. 59. / 3.
  82. Uo., 1769. március 20.
  83. FATUSKA, 1974b, 7-8., FATUSKA, 1976,151-157
  84. ellenvéleményem
  85. kezeltetni
  86. L. 73. jegyzet, 1744. június 25.
  87. FÜLÖP 1994, 235.
  88. ESTERHÁZY 1901a, 157-158.
  89. FÜLÖP 1994, 235.
  90. M. pusztával együtt
  91. KDM Ht. ltsz. 89. 505. 1. Generale Wahre Rechnung = Substanz ...
  92. ESTERHÁZY 1901a, 159., BUZÁSI 1-17.
  93. MOL. 0 64. 1-6.
  94. ESTERHÁZY 1901a, 162. BUZÁSI é.n., 27.
  95. jobbágytelkek
  96. MOL CSEL. P. 185. fasc. XXXIX. Nq 7.
  97. FÜLÖP 1992, 55.
  98. Terjedelem pozsonyi mérőben. A szántóterületet többnyire nem holdban, hanem pozsonyi mérőben számolták. 1 pozsonyi mérő átlagosan 600 nöllel volt egyenlő' (1 Döl = 3,59 ¤méter), tehát 2 mérő=l hold.
  99. az úrbéres föld használatáért fizetett földbér, 1. még 78. jegyzet
  100. 11 forint 75 dénárt
  101. szolgáltat
  102. mind magasságában, mind hosszában, Schuh=\éb, 6 láb=l öl (1,896 m), czoZ=hüvelyk, 1 hüvelyk=2,634 cm  BOGDÁN 1990, 142., 184.)
  103. máskülönben
  104. az idegenek által fizetett felét
  105. természetben
  106. kétszeres (rozs és búza keveréke)
  107. majorsági
  108. gondját viseli
  109. cenzus és más fizetendők címén mint fent
  110. Szent Mihály napjától (szeptember 29.) karácsonyig
  111. a nyolcadhelyes jobbágy a negyedtelkeshez képest
  112. felében
  113. a kaszáló tekintetében
  114. szabályozás
  115. MOL TEL. P. 198. fasc. XXXIV. Nq 670.
  116. majorsági
  117. jobbágyok által szolgáltatott terménykilenced és tized
  118. lerakat
  119. SZABAD 1957, 24.
  120. MOL TEL. P. 211. -X. 79. cs. Ns 2.
  121. KDM Ht. ltsz. 89.505.1.
  122. GAÁL 1966, 170.
  123. Uo. 1966, 287.
  124. FÜLÖP 1985, 487.
  125. MOL CSEL P. 185. fasc. XXVIII. Nq 2.
  126. MOL CSEL P. 197. fasc. CV. Nq 1, közli: FÜLÖP 1985, 487.
  127. Uo.
  128. MOL CSEL P. 188. - II. A. 2. Ns 32.
  129. KDM Ht. ltsz. 89. 504.1.
  130. megfiegyeltem
  131. tapasztalatunk
  132. Büntetésre, 1. 73 jegyzet
  133. FÜLÖP 1985, 497.
  134. MOL CSEL.P. 188.-II. A. 2. Na 33.
  135. hagyja jóvá
  136. L. 73. jegyzet
  137. 1 pozsonyi mázsa = 100 pozsonyi font = 55,80 kg (BOGDÁN 1991, 458.)
  138. 1 sokk = 60 db (BOGDÁN 1991, 481.)
  139. rendezetlen
  140. FÜLÖP 1985, 512.
  141. fentiek szerint
  142. áthelyeztessék, MOL CSEL. P. 188. II. -A. 1. Nq 13.
  143. WEISZ 1969, 29.
  144. GAÁL 1966,179-180.
  145. WELLMANN 1979,142., GAÁL 1966, 285.
  146. WELLMANN 1989b, 575.
  147. Gazdasági rendszer a méltóságos semptei, gesztesi és tatai uradalom szolgálatára, MOL TEL. P. 198. fasc. XIX. Nq 297.
  148. svájci allódium, major
  149. magyar allódium, major
  150. FÜLÖP 2000, 101-110.
  151. jelentés
  152. helyreállítások
  153. rendezések
  154. uradalmában
  155. terve, vázlata
  156. vályogból, vályogtéglából
  157. fedve
  158. emeltetett
  159. leveles gallyakkal
  160. kerítésével
  161. kútgémmel, kútágassal
  162. elvégzett
  163. nevezetes, szembetűnő
  164. salétromoztatott
  165. MOL CSEL. P. 185. fasc. XLVI. Na 56.
  166. A gesztesi uradalom bevételi könyve az 1743-as esztendőről. MOL CSEL. P. 188. - II. A. 1. Nq 6.
  167. Gesztes pusztát 60 uradalmi tehénnel bérli U. D. svájcer, szolgáltat darabjáért 6, összesen 360 forintot.
  168. Uo.
  169. igyekszik, kér
  170. kiadassék
  171. MOL CSEL.P. 185. fasc. XXVIII. Nq 2.
  172. Szerződés Föder Antal gesztesi svájcerral
  173. tűzi- és épületfa vágása
  174. MOL TEL. P. 211. -X. Ns 92.
  175. MOHL 1909, 220.
  176. SCHILLING 1928, 38.
  177. „... megint jöttek új telepesek Németországból a tatai (uradalomhoz tartozó) Alsógalla pusztára és a Gesztes várához közeli Somlóra ..." KOLINOVICS 1754, 35.
  178. O'SVÁTH 1938, 619.
  179. BALOGH-BÁRDOS 1993, 392.
  180. F.MOLNÁR 1997, 662.
  181. WEISZ 1969, 13., PAYER 1985, 34.
  182. MOL TEL. P. 198. fasc. XIX. 12-14. p. FATUSKA-KAPTAY
  183. KDM Ht. ltsz. 57.19.1.
  184. MOL TEL. P. 211. - X. 79. cs. Nq 103.
  185. PREKOB 1998, 22.
  186. teljes adómennyiségüket
  187. legjobb minőségben
  188. jövedelem szerzéséhez
  189. MOL TEL P. 197. fasc. CV. Ne 1.
  190. MOL Filmtár A 19/38., 39. EK 603/17-20., közli: FÜLÖP 1991, 54.
  191. L. 187. jegyzet (Tata, 1745. május 1.)
  192. elmozdítani
  193. L. 188. jegyzet (Tata, 1745. február 23.)
  194. PREKOB 1998, 23.
  195. KOLINOVICS 1754, 243-244.
  196. Canonica visitatio, „egyházlátogatás". Az egyházközségeknek koronkénti meglátogatása az egyházi főhatóság (püspök vagy megbízottja) által az egyházi fegyelem ellenőrzése, az egyházközség tagjainak összeírása stb. végett.
  197. WEISZ 1969, 49-51. PREKOB 1998, 19-21.
  198. WEISZ 1969, 39.
  199. „Feljegyzés a gesztesi szerződésekről", MOL CSEL. P. 187.1. -A. Na 1.
  200. „Tizenhárom gesztesi jobbággyal kötött szerződés pontjai"
  201. L. 78. jegyzet
  202. Az uradalom saját szólóit nem robotmunkával, hanem erre szakosodott béresekkel műveltette. Az itt - elvileg - végzendő robot helyett fizettek a jobbágyok kapáspénzt.
  203. Az összeg úgy jön ki, hogy a 6 napi robotot nem dolgozták le, hanem (kerekítve) napi 25 dénárral megváltották.
  204. L. 98. jegyzet
  205. 1 szekér széna = kb. 168 kg (BOGDÁN 1991, 422.)
  206. ti. gazdaságonként
  207. L. 80. jegyzet
  208. ti. Balogh Ferenc régens
  209. MOL TEL. P. 211. - X. 79. cs. Nq 152.
  210. MOL CSEL P. 188. II. A. 1. Ne 25
  211. MOL TEL. P. 211. - X. 79 cs. Ns 15.
  212. teljes cím
  213. jószágkormányzója, teljhatalmú megbízottja
  214. kiküldött
  215. szerződésére
  216. helyben hagyásával
  217. kiosztja
  218. Schuh.magyarul láb, 1 öl = 6 láb = 1,896 m (BOGDÁN 1990, 184.)
  219. használhassák
  220. átörökíthessék
  221. cserélhessék
  222. erdész
  223. 1738. május l-ig
  224. mentesíttetnek
  225. kiadatni
  226. kiosztatni
  227. ellátni
  228. rétet használni
  229. tartalma
  230. kiszabott
  231. örökös
  232. tartozékait (pl.szántó)
  233. teljesíteni
  234. túladni
  235. regáléjogokat
  236. bérletét
  237. jog
  238. fenn
  239. követelésük
  240. negyedtelkes
  241. nyolcadtelkes
  242. negyedévi részletekben
  243. szolgáltatni
  244. kötelezik
  245. ideje lejár
  246. részletezésből
  247. kötelezték
  248. örök időkre törvényes okirattal... megerősítettük
  249. (L)ocus (S)igilli = pecsét helye
  250. kézjegye
  251. szerződést minden pontjában megerősítjük
  252. L. 77. jegyzet
  253. 1 pozsonyi mérő mint űrmérték=62,081, ez búzából 46,56 kg nyomott (BOGDÁN 1991, 344.)
  254. L. 106 jegyzet
  255. MOL TEL. P. 211.-X. 79 cs. Nq 155.
  256. WEISZ 1969, 33-37., BALOGH-ÖRDÖG 1985, 227-228.
  257. FATUSKA-KAPTAY 1999, 49.
  258. WEISZ1969,29.
  259. A német nyelvterület nagyobbik részén általános örökösödési szokás, miszerint a teljes telki állomány (szántókat), állatállományt, házat a legidősebb fiú osztatlanul örökli.
  260. TAFFERNER 1941) 2g
  261. WEISZ 1969, 25-27., PREKOB 1998, 29-32.
  262. Mi szegény gesztesi jobbágyok
  263. MOL CSEL. P. 188. II. A. Nq 28.
  264. FELHŐ 1970,12.
  265. 1 Göl = 3,5948 m2 (BOGDÁN 1990, 409.)
  266. kaszaalja vagy kaszás, általában 1200 Höl, tehát 1 hold (BOGDÁN 1990, 344.)
  267. 1 bécsi hordó (söröshordó) = 113,18 liter (BOGDÁN 1991, 180.)
  268. 1 pozsonyi akó = 53,72 1 (BOGDÁN 1991, 147.)
  269. WEISZ 1969, 44-46.
  270. MOL TEL. P. 211.-IV. 57. cs. 11. 52-57.
  271. KDMHt.ltsz.:57. 19.1.
  272. Adózás szempontjából az ősztől őszig (általában szeptember 1-tól a következő' szeptember 1-jéig terjedő' időszakot tekintették egy évnek. Az idézett 1796/97-es év eszerint értendő.
  273. MOL CSEL. P. 187. -1. A. 1. cs. 5.
  274. MOL CSEL P. 187. -1. A. Nq 1.
  275. MOL CSEL P. 188. -II. A. 113. cs. Ns 8.
  276. L. 79. jegyzet
  277. Bár a tolnai összeírás negedszázaddal korábbi állapotot tükröz, örökszerződéses községről lévén szó, ez megbízhatóan vonatkoztatható a későbbi évtizedekre is. Az 1806-os tolnai összeírásból is kiderül, hogy mind a pénz-, mind a terményjáradékok mennyisége változatlan maradt. (KDM Ht. 89.61.1. Repartition. Über die Schuldigen Zahlungen der Gemeinde Tolna auf daß Jahr 1806.)
  278. kaszaalja vagy kaszás, általában 1 200 Döl, tehát 1 hold (BOGDÁN 1990, 343.)
  279. A káposztáskert pontos nagyságát Tolnán nem ismerjük, az ugyanabban az időszakban betelepített Alsógallán ez 7 öl széles és 70 öl hosszú, tehát 490 3 öl, Felsőgallán 17 öl széles és 35 öl hosszú, azaz 595 '. ;öl volt (FÜLÖP 1992, 48-49.), így hasonló lehetett a nagysága Tolnán is.
  280. Részletesen 1. a tanulmány végén lévő "Függelék"-ben.
  281. Lex. Loc. i. h.
  282. MOL C97.20-22.cs.
  283. DANYI-DÁVID 1960, i. h.
  284. MOL A 40. Nr. 5.
  285. KORABINSKY 1786, i. h.
  286. VÁLYI 1796-1799, i.h.
  287. MOL TELP. 211. -X. Nq 18.
  288. Káliumkarbonát, melyet fahamuból főzés útján nyertek.
  289. SZABAD 1957, 97.
  290. Uo.99.
  291. MOL CSEL P. 185. - III. A. 114. cs. 25-28.
  292. (MOL TEL P. 197. fasc. CV. NqI.)
  293. KDMHt.ltsz.: 89.51.601.
  294. GRIMM 1873,1814-1816.
  295. L. 253. jegyzet
  296. BARTA 1996, 54.
  297. MOL TEL P. 197. fasc. 105. Ne 1., közli: FÜLÖP 1985, 338-339.
  298. Uo.
  299. L. 58. jegyzet, 48.
  300. 1 bécsi mázsa = 56 kg (BOGDÁN 1991, 455.)
  301. 1 SZABAD 1957, 441.
  302. L. 294. jegyzet
  303. HOFFMANN 2001, 215.
  304. 1 pozsonyi font = 0,5580 kg (BOGDÁN 1991, 448.)
  305. 1 pozsonyi pint = 1,67861 (BOGDÁN 1991, 253.)
  306. WELLMANN 1955, 557-558., BÁN 1989, 114.
  307. L. 294. jegyzet
  308. 1 pozsonyi mérős földterületre - innen is az elnevezése - búzából, kétszeresből, rozsból és árpából 1, zabból 1,25 pozsonyi mérő magot vetettek.
  309. WELLMANN 1989b, 584-585.
  310. NAGYVÁTHY 1821-1822, 94-95.
  311. Uo. 53.
  312. SZABAD 1957, 224.
  313. WEISZ 1969,17.
  314. Uo. 30.
  315. WEISZ 47.
  316. PREKOB 1998, 50.
  317. 1/4 krajcárt
  318. L. 102. jegyzet.
  319. WEISZ 1969, 50.
  320. WEISZ1969,42.
  321. bérleti szerződés
  322. Uradalmi összaírásba
  323. Főügyésze, MOL CSEL. P. 187.1.-A. Nq 1.
  324. rendeknek
  325. összeírattak
  326. MOL TEL. P. 210. - IV. fasc. IV. Ns 3.
  327. MOL TEL. P. 211. - IV. 11. 141-155. p.
  328. MOL TEL. P. 211. - IV. 11.157-171.
  329. Mivel ő volt a bíró, megállapított adójának csak a felét kellet fizetnie.
  330. MOL CSELP. 188. -II. A. 113. es. Na 7.
  331. MOL TEL. P. 211.-IV. 11. 245-255.
  332. SZABAD 1957, 218.
  333. megállapíttatja
  334. SZABAD 1957, 161.
  335. Ua.
  336. Uo. 224.
  337. Uo. 72-73.
  338. MOL TEL. P. 211.-IV. 11. 158-165. p.
  339. L. 268. jegyzet
  340. 1 pozsonyi icce = 0,83931 (BOGDÁN 1991, 208.)
  341. krajcár
  342. Ez minden bizonnyal a „reprezentációs költségeket" jelentette.
  343. MOL TEL. P. 211. - IV. 11. 246-249. p.
  344. Witwe (özv.)
  345. FÜE 1969, 322., 330.
  346. MOL CSEL. P. 187. -1. A. 1 cs. Nq 1.
  347. Mivel Geszteson ekkor 36 1/16 telkes gazdaság volt, látható, hogy csak ők jutottak herélhető földterülethez, a házas és hazátlan zsellérek nem. amit természetes az is magyaráz, hogy nem rendelkeztek a szükséges igaerővel.
  348. MOL CSEL.P. 188. - II. A. 113. es. 43. p.
  349. L. 328. jegyzet
  350. MOL CSEL P. 187. -1. A. 1. cs. Ne 1.
  351. MOL CSEL P. 188. - II. A. 113. cs. Na 8.
  352. SZABAD 1957, 532.
  353. Uo. 377.
  354. kötelezvényt
  355. SZABAD 1957, 193-194
  356. A gesztesi állatállomány összeírása. MOL CSEL. P. 188. - II. A. 113. cs. 42.
  357. özvegy
  358. ifjabb
  359. öreg, itt idősebb
  360. 360SA4.A
  361. időszaki takács
  362. SZABAD 1957, 119., 188.
  363. 1 katasztrális hold = 1 600 ¤öl
  364. FÜR 1969, 338-339.
  365. Uo. 281.
  366. MOL TEL. P. 211. -III. 39. es. 11./6.
  367. MOL CSEL. P. 188. - II. 178. k. Reversales 8-12., Instantia 13., 8.
  368. O'SVÁTH 1938, 620.
  369. L. 376. jegyzet
  370. FÉNYES 1848,179.
  371. MOL CSEL. P. 188. -II. A. 118. cs. 220-225.
  372. BÁLINT 1998, 31-32.
  373. védőszentjét
  374. WEISZ 1969, 51-52.
  375. Uo. 52.
  376. Uo. 53-54.
  377. Gróf Esterházy Móric e helység itt emelt egyházát néhai atyja, gróf Esterházy Miklós után Szent Miklós tiszteletére, neje, Lobkowitz Polixéna hercegnő' segítségével újonnan építtette, és Szent Miklósnak és Szent Vendelnek ajánlotta. WEISZ 57-59.
  378. BÁLINT III. 426-427.
  379. WEISZ 59.
  380. WEISZ 1969, 63.
  381. Uo. 80-82.
  382. MOL CSEL P. 187.-II.E. 177. cs. 2. 216-218. p.
  383. SZABAD 1957, 37-38.
  384. A hitbizományi vagyont nem lehetett sem a családtagok között felosztani, sem pedig elidegeníteni, az a család közös tulajdona volt, a hitbizomány örököse csak haszonélvezeti joggal bírt. Több fajtája létezett, az Esterházyaké majorátus volt, azaz mindig a legidősebb fiú örökölte.
  385. SZABAD 1957, 451-452
  386. törvényesen bevett vallássá nyilvánítását
  387. ESTERHÁZY 1901a, 166-167., WEISZ 1969,120.
  388. MOL CSEL. P. 185. - II. A. 114. cs. 25-28. p.
  389. SZABAD 1957, 266-267.
  390.  FATUSKA1974, 8-9.
  391. Szerződések, illetőleg a lejáró szerződések meghosszabbításai a következő évekből maradtak fent. 1818, 1824 (MOL CSEL P. 188. - II. A. 113. cs. 1. Ns 7.), 1831, 1836, 1838 (uo. 113., 50-51.), 1846 (uo. Na 8.), 1858, 1860, 1863, 1867, 1897 (uo. 56-60., 62-65., 220-222.)
  392. katasztrális hold = 1 600 négyszögöl
  393. FÜR 1969, 282.
  394. 1 katasztrális hold becsült hozama több év átlagában.
  395. FÜR 1969, 276-277.
  396. O'SVÁTH 1938, 620.
  397. Uo.
  398. MOL TEL P. 197. fasc. CTV. 1747. szeptember 17.
  399. MOL TEL P. 198. fasc. XLV. Nq 3. Rechnungs Formular vor die Ihro Exccelenz Graff Joseph Esterházische Rechnungs führer und Beambten.
  400. MOL TEL P. 211. -1. 1. cs. 90-91. Anno 1769 die 17- Mensis Decembris in Alsó Szent János peracta est Conscriptio Bonorum
  401. MOL TEL P. 198. fasc. XXXII. Nr. 602.
  402. 1 pozsonyi (száraz) icce = 0,55391 (BOGDÁN 1991, 208.)
  403. MOL C. 103. 22. cs. 147. p. Inventar, Joh. Michael Demelshaußer Gast wird in Maick
  404. jószágkormányzó
  405. Meg kell jegyezni, hogy mindebből írnokát is (aki pénzben 100 forintot kapott) el kellett tartania.
  406. MOL TEL P. 210.— III.a. 41. cs. 11—20. p. Status personalis Conventionum Annualium Officialium & Servitorum Dominiorum Tata, & Gesztes a 1° Jan 789
  407. MOL CSEL P. 188. II. a. l.Na 7.
  408. MÉREI1980, 272.
  409. Uo.270.,272.
  410. OROSZ 1979,1056.
  411. MÉREI1980, 274.
  412. OROSZ 1979,1058.
  413. Uo. 1061.
  414. 1 vágási méter vagy űrméter 145 cm magas, 120 cm széles és 100 cm hosszú rakás volt, azaz 1 tömörköbméter. (FÜR 1969, 245.)
  415. Uo. 248.