A Gesztesi vár a török időkben gyakran cserélt gazdát. „A legnagyobb szerencsétlenségnek azonban azt kell tartanunk, hogy később menedéket adott magyar rablóknak. Az őrszemélyzet ugyanis, amely benne volt, vagy a zsákmányolás vágyától, vagy az elmaradt zsold miatti szükségtől hajtatva az egész széles környéket kirabolta, mintha ellenséges terület lett volna, a falvakat kifosztották, a nyájakat elhajtották, útonálltak, és vegyesen az összesszomszédoknak, akár törökök voltak, akár magyarok, helyrehozhatatlan károkat okoztak. Innét van az a közmondásos kifejezés, hogy gesztesi mérlegnek (pondo Geszthiense) mondják..., ha valamit nem annyira egyenlően, mint inkább erőszakosan osztanak el. A gesztesi őrkatonák ugyanis, amikor az elhajtott nyájakat elosztották, az ökröket, juhokat négyfelé vágták, a részeket azután mérlegre tették, és ki-ki elvette a magának a részét."
Idézet „Bél Mátyás: Komárom vármegye leírása." kézirat fordításából. József Attila Megyei Könyvtár Tatabánya, 1989.
(Fentieket olvasva az 1945-ös front utáni időszak is eszünkbe juthat. H. S.)
Ø
A falu első épített háza - Beck János (a bíró fia) elmondása szerint - az Arany János u 74. alatti - „Wachter"-ház - telken volt. A „Stang-ház" udvarában - Arany J. u. 70 sz. -, régen egy mészégető' kemence volt.
Ø
Hartdégen József (1891) - apai nagyapám - mesélte, hogy az utolsó far-kaskölyköket Gesztesen a Kiskőszikla mögötti Kadóc - nál látták. A nagyapám az első világháború harcaiban a keleti fronton (Szán folyónál) megsebesült. A karját eltalálta egy robbanógolyó, és a csontot szétroncsolta, ami már nem forrt össze. (Hadirokkantként 1923-ban kimérési engedélyt kapott és kocsmáros lett.) Sérülését követően egy bécsi hadikórházban lábadozott, ahol a katonáknak különböző mutatványokat, műsorokat szerveztek, hogy az időt elüssék ilyen módon. Az egyik ilyen műsorszám nagyon tetszett neki, és többször elmesélte gyerekkoromban, a tehenes fogat bakján egymás mellett ülve: Öt kínai ült egy asztal körül. Hosszú, fekete hajuk copfba volt fonva. A hajukat összekötötték egy kötélre. A kötéllel az egész asztaltársaságot a hajuknál fogva asztalostul, székestül felemelték. Álmélkodva hallgattam minden alkalommal.
A két háború között az „Új utca" - ma Petőfi utca - több háza, egy akkor szervezett hitelnyújtási rendszer keretében épült. Az emberek ezeket "foksz" - házaknak mondták. Az elnevezés az Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet rövidítéséből (OFAKSZ) ered. Ezeknek a lakásoknak építéséhez valószínűleg a szénbánya vállalat is hozzájárult.
Ø
Láng Antal hivatalos, eredeti gesztesi elbocsátó levele:
„Láng Antal Környén közbecsülésben élő családból 1843 évi jún. 5-én született, atyja Láng József cipész, úrbéri zsellér, anyja Szárból származott Mayer Mária volt. Első nevelését - gondos szülők kezei alatt - szülői helyen, és a további tanulmányokat Száron, a tanítói képezdét pedig a győri képezdében 1860/1-1861/2 évben végezte, középszerű segédtanítói oklevelet nyert.
1862. év október l-jétől 1869. szeptember 20-ig mint segédtanító, Zsemle (Somló) községben. Időközben a p.gesztesi tanítói állomány üresedés jővén, oda helyettes kántortanító s községi jegyzőnek neveztetett ki. 1869 évi november hóban a tanítói képesítővizsgát jó sikerrel letévén, még ugyanezen hónapban Gesztes községi jegyző és kántortanítónak egyhangúlag megválasztott; utóbb pedig 1872. évi december 30.: Környe község jegyzőjévé szinte egyhangúlag választatott meg."
Ø
Láng Antal családi feljegyzéseiből Gesztesről:
„1867-ben az egyház (Láng Antalt) kinevezte Gesztesen kántortanítónak, ahol Uffenheimer Venánz nevű kihelyezett barát működött, jó ivós és kártyázó.
Gesztes akkor a vidék tanítóinak és erdészeinek központja volt. Az erdészek szállították a vadat: őzet, szarvast s amíg el nem fogyott, a barát nem engedte el őket. A bort a csókái (Csókakő), pusztavámi, bársonyosi borvidékről hozták magukkal hordóban az erdészek. A plébánia, az erdészi és tanítói lakások voltak az éjjeli szállások másnapokon, mert 3-4 napig is eltartott a kártyaparti. Ha a barát elvesztette a pénzét, kölcsönkért, s a végén bemondta a hitelezőnek, hogy majd leimádkozza."
Ø
Édesanyám sokszor mesélte kiskoromban: talán hat éves lehetett (1930-as évek eleje), mikor a nagyapámmal átvágtak gyalog az erdőn. A gyalogút mentén szedett egy kis csokor epret. Nagyon örült neki, hogy hazaviheti. Találkoztak az erdésszel. Megijedt, és mikor odaért hozzájuk már nyújtotta is neki az epret. Az természetesnek fogta a dolgot és elvette, mint akinek az jár. Az eper a grófé volt, akkor ő helyettesítette. Nagyapám szegény, nem szólt semmit.
Ø
Az 1940-es évek elején egy gesztesi ember a tehenes fogatjával a majki kastély felől jövet - lerövidítette a hazafelé vivő utat, hogy időben hazaérjen - a „grófi úton" jött Gesztesnek. A grófi utat csak a gróf használhatta. A szekéren ott ült mellette a nyolcéves kisfia. Szerencsétlenségükre a gróf éppen szembe jött velük lovas hintón. Megállíttatta őket. A gróf a kocsisával megverette - ostorral - a fia előtt az embert. A fiú (H. I.) - aki nemrég elmesélte a történetet, már régen nyugdíjas - nem tudja elfelejteni a történteket.
Ø
Beck bíró az I világháborúban az orosz fronton fagyásos sérülést szerzett (kislábujj és nagylábujj). Kigyógyították. Akkor mehetett az olasz frontra, ott egy repesz a koponyacsont egy részét elvitte úgy, hogy csak bőr volt azon a részen. Ha csak egy kicsit hozzáért valami - pl. a tehén a szarvával -, már összeesett.). 1945. január 06-ig intézte a falu ügyeit, mikor a falu felnőtt férfi lakosságának nagy részét elvitték az oroszok.
Ø
A temetőben felállított Mária-szobrot Wend György adományozta a templomnak 1942-ben.
Ø
1944-ben, 17 évesen - nem önszántából - kellett magára húzza a katonaruhát egy gesztesi fiú. Egy katonai pékséghez volt beosztva, mikor az oroszok bekerítették, majd megszállták Budapestet.
Budán találkozott a szintén gesztesi Richter Ferenc katonával. Borostás volt szegény, alig ismerte meg. Már jó néhány napja nem evett kenyeret, mondta Ferenc. A pékséghez beosztott fiú mondta, jöjjön egy-két óra múlva vissza, addigra lesz kenyér. Az nem jött vissza, és többé már nem látta.
A várnál látta Laub Györgyöt, holtan. Jobb szemén érte egy orosz lövése.
Mikor megadták magukat az oroszoknak, azok ötös sorokba állították fel őket a János kórháztól nem messze, Budán. Látta, hogy egy orosz katonanő két szláv kinézetű német egyenruhást kiállít a sorból és ott helyben agyonlő'.
Kikerült hadifogságba a Szovjetunióba. Öt év múltán - nem hétköznapi tapasztalatokkal -jött haza.
A háború után Kecskéd-Várgesztes körjegyzőjét Soósnak hívták.
Az egyik kecskédinek volt egy BMW motorkerékpárja, valahogy a háborús időkben hozzá került. A jegyző, ahogy meglátta, elkobozta, és ő használta azután.
Ø
Mózer József úgy lett párttitkár a háború után közvetlenül, hogy megmondták neki az agitátorok, ha nem vállalja a párttitkárságot, akkor rögtön internálják, a Volksbundban végzett tevékenysége miatt. Érthető, hogy a párttitkárságot választotta. Már egy ideje párttitkár volt, folyt a tsz-szervezés. A falu zöme összegyűlt az invitálásra (az iskolában). Mózer József egy ideig hallgatta a bányász agitátorok erőszakos győzködését, majd elunta, és felindultan felállt: „Hagyjanak már minket békén, és menjünk át a kocsmába".
Ø
A kábeltelevíziós hálózatot 1987-ben építettük ki, amivel megelőztük a környezetünket. (Kiépítését jómagam szerveztem magánkezdeményezésként.) A kábelt tetőről tetőre vitte a kivitelező Szánd József, mivel így volt a legegyszerűbb. Azóta már elavult a rendszer a régit lebontotta, és újat épített ki egy vállalkozó (Váradi Csaba).
Ø
A Templomban levő padok a regeni (Bajorország) Szent Mihály-templomból kerültek a mi templomunkba 2001-ben, a Német Kulturegyesületünk jóbarátjának, Alois Kreuzernek köszönhetően, aki a templom sekrestyése. Ott a templomfelújítása során új padokat vettek, a régieket - nagyon szépek - nekünk adták.
Ø
A 2000 évi millenniumi ünnepségen díszvendégként részt vett Vásárhelyi László, a magyar néptáncmozgalom kiemelkedő alakja. 0, látva a falut, megnézte a csoportjainkat, a programot, a következőkkel zárta köszöntőjét:
„Isten éltesse ezt a kis közösséget, amíg így össze tudnak fogni."
Lejegyezte: Hartdégen Sándor
Várgesztes története évszámokban
4. század | cserépégető kemencék működnek. |
11. sz. | földvár |
1242 után | Vár épül |
1652 | Komárom megye 400 Ft-os várfelújítást végez |
1732 | A Gesztesi tóba halat telepítenek. |
1737 | Gróf Esterházy József utasítására tehénistálló és majorház épült. |
1738. 01. 20. | Az első ismert anyakönyvi bejegyzés: gesztesi lakos születéséről |
(Bánhidán): | |
Florina Catherina Granz. Szülők: Georgius és Margaretha Granz, | |
Keresztszülők: Gabriel és Catharina Kor. | |
1747. 09. 20. | Egyházi vizitáció Kozmán (Gesztes lakóinak - 69 fő - első ismert |
névjegyzéke.) | |
1753 | Gesztesi lakosok (13 fő) szerződést kötnek - először - az Esterházy |
gróffal a tehenészet működtetéséről, amit a schweizer korábban | |
felmondott. | |
1796 | Kápolna épül. (Addig csak egy fakereszt állt a falu közepén.) |
1848 | A gesztesiek száma 351 r.kat. „... a most folyó igazságos háborúban |
egy mészégető és 3 hátasló vesz részt." Tata, 1848 | |
1866 | Kolera járvány. Nyolcan meghaltak. |
1872 | Templom felszentelése, Miklós és Vendel |
1916. 08. 04. | Hadi célra elviszik a két kisebbik harangot (40 kg és 16 kg) |
A harmadik 106 kg-os marad. A K.u. K. honvédelem 224 koronát fizet | |
értük. A 40 kg-oson volt felirat: Juris Henricus Eberhardt Pertinis 1809. | |
1918 | Az új oltárkép, 2 zászló, lourdesi és szt. Anna szobrok felszentelése. |
1921 | Mária-szobor (Lourdes-Grotte) avatás a vár felé vezető út melletti |
sziklában (Gesztesiesen mondva: Lordusz) | |
1924 | Új utca (Petőfi utca) kialakítása a 'Friedhofackel'-ból. |
„OFAKSZ" házak épülnek. (Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet). | |
1931 | Hősi emlékmű felállítása. (300 pengő) |
1932 | Várban átadják a Magyar Munkás Turista Egyesület |
pünkösd vasárnap | menedékházát. Jelen volt gr. Károlyi Gyula miniszterelnök. |
1934. 07.15. | Völgyelzáró-gát és tó avatás (gróf Eszterházy Móricné) |
1940 decemberében | Villamosság bevezetésre kerül. |
1941-42 | Köves út épül Vértessomlótól Várgesztesig. |
1948 | Telefon bevezetése. |
1948 | Az iskola államosítása |
1949 | Az iskola két tanerős lesz |
1949 | Busz bányászjárat indul Oroszlányra |
1949-52 | Temető kőkerítés építése társadalmi munkával |
1950 | Községi Tanács alakul (1950.09.25-ig Kecskédi körjegyzőség áll fenn.) |
1951. 09. 18. | Polgári buszjárat Tatára |
(a Tatai Járáshoz tartozott Várgesztes korábban is) | |
1950.12.13. | Házhelyosztás Erdősor és Vértes utca 32 (+4) házhellyel. |
1956 | Polgári buszjárat Tatabányára |
1956. 01. 10. | 1-5/3/1956. sz. tan. hat.: Új utcanevek (Korábban nem voltak utcák, csak házszám volt.): |
1-66 házszámig Fő utca (ma Arany János utca) | |
67-90 házszámig Vár utca (ma Petőfi Sándor utca) | |
Vár utcával párhuzamos utca Vértes utca | |
Új házhelyek Erdősor utca | |
1956. 04. 10. | A tsz-szervezés nem halad. |
1955 és 1961 | Templomtatarozás társadalmi munkával |
1955-1959 | Pásztorház és lakrész építése (Arany J u. 4. sz.) |
1958 | Házhelyosztás az Arany János utca keleti oldalán (23 házhely) |
1958. 09. 01. | Az iskolát egy tanteremmel bővítik. Az iskola három tanerős lesz |
1958 | Villany bevezetése az Erdősor és Vértes utcába |
1959 | Községháza korszerűsítése, orvosi rendelő kialakítása |
1959 | Tűzoltószertár építése.( 2001-ben kerül a Faluház építésekor |
lebontásra a tanítólakás épületével együtt.) | |
1960 | Gyetvai Lajos, mészégető kemencét üzemeltet. |
1961 | A felső tagozatos iskolások Vértessomlóra járnak |
1961-64 | Dolgozók Általános iskolájában üzemi dolgozók elvégzik a 7. és 8. |
osztályt. | |
Elkészül a templom oltárképe. A festő a soproni származású Hertay | |
(Hering) Mária. Bal oldalon Szt. Vendel, a jobb oldalon Szt. Borbála | |
képével. A keresztút képeit 1964-ben festi meg ugyanő. (A keresztúti | |
képek szentelése: 1965. 01.16-án.) | |
A tabernákulumot Pillmann János asztalos készítette Borsa Antal | |
tervei alapján. A tabernákulum ajtajának domborművét Szőllősy | |
Enikő készítette. | |
1964 | Befejeződik a Vár rekonstrukciója |
1965. 02. 07 | Átadják a két év alatt épült kultúrházat és MSZMP helyiséget |
1965 | Megnyílik az önkiszolgáló ÁFÉSZ bolt (Arany J. u. 29.) |
1970 | Minden utca portalanított (bitumenes) burkolatot kapott. |
1972 | Kiépül a vezetékes ivóvízhálózat. |
1973 | Elkészül a ravatalozó. |
1974 | Járdaépítés kezdődik a faluban. |
1970-es évek | Vár utca, Somhegy- és Vadászdomb utca I. ütem kialakítása. |
közepe | |
1981 október | Óvoda műszaki átadása |
1987 | Kiépül az első kábeltelevíziós hálózat a lakosság finanszírozásával. |
1990 | Aszfaltos út építése a Somhegy és Vadászdomb utcában. |
1990 | Telefonhálózat bővítés (kb. 70 telefon bekötése). Az orvosi rendelő |
átalakítása. | |
1992 | Kialakításra kerül 42 házhely a Somhegy és Vadászdomb utcák |
folytatásában (II. ütem) | |
1992 | Villapark első ütem (22 telek) kialakul. |
A falu megvásárolta a megyétől a kultúrház mögötti volt szivattyúház | |
telkét 32 000-Ft-ért. | |
1993 | Átadásra kerül a szennyvízcsatorna rendszer egy 100 m3/nap |
teljesítményű szennyvíztisztító teleppel. | |
1993 | Járda (Arany J. u. 62-72 között) és buszmegálló (leszálló oldali) épül |
műkő burkolattal.. | |
1994.01.11. | Hegyalja utca elnevezés a Mészáros-hegy (Miszriás) alatt: |
Bizottság alakul a betelepülés 250 éves évfordulóra való megemlékezés | |
megszervezésére: Hartdégen József (1952), Pillmann József (1957). |
Észak-Vértes helyi természetvédelmi terület létesítése Várgesztes címerének és zászlajának elfogadása Címer: Ovális pajzson felül - baloldalt - piros mezőben aranysárga csengő', alul zöld mezőijén fehér vár, mely két szín fekete vonallal van elválasztva.(A csengő a várgesztesiek őseire emlékeztessen, akik a hagyomány szerint csengőszóval érkeztek ide az 1700-as években. A vár a falu történelmi múltját jelképezi. A nyitott várkapu motívum, a falu 1800-as évekből származó pecsétje alapján készült. A színek a magyar és a német trikolór színei.) Zászló: fehér alapon a község címere. | |
1994. | Megünnepeljük őseink betelepülésének „250" éves évfordulóját |
06.11-12. | a Várréten. (800 fellépő a programban). Faluzászló avatás. Ez az |
ünnepély tekinthető az első „Csengő-nap"-nak, melyet évente a falu a múltra való megemlékezés, az elődök tisztelete, a hagyományok megőrzése jegyében, együtt ünnepelve tart. | |
1994. 08.15. | Összevont rendezési terv elkészült |
1994 | Búcsúra kiépül a földgázhálózat. |
1995. 05. 30. | Minden képviselő alpolgármester. Létrejön a Késtic Kht. Ügyvezető: Pillmann Imre. |
1995 | Földgáz fűtés az iskola-óvodában (előtte elektromos fűtés volt). |
1995-1996 | Elkészült a Somhegy-Vadászdomb utcák ellátását szolgáló 20 kV-os |
vezeték a transzformátorállomással és az utcai 0,4 kV-os hálózat. | |
1996 | Villapark rendezési tervének módosítás. Testületi döntés: Formaterv tervezze meg a Faluházat. |
1996 | Vértessomlói iskola társulási formában működik Várgesztessel. |
1997 ott | augusztus A szennyvizet elvezetjük a tatabányai tisztítóra (át Vértessomlóra, |
ekkor készült el a hálózat, majd Környén keresztül a Tatabányai tisztítóra). | |
1997 | Buszforduló kiépítése új buszváróval. Járda Arany J. u. 56-70 között. |
1999. 02. 12. | Az első közmeghallgatás a faluház ügyében |
1999.11.22. | Az egyházközség testülete együttes ülést tart az önkormányzati testülettel, és megállapodnak a területcserében a faluház részére. A körjegyző javaslata alapján a templom közvetlen környékét adta át az önkormányzat az egyháznak a faluház által elfoglalt területért cserébe. |
2000. 04. 04. | Testületi döntés: 271 millióFt-os várható költséggel Faluházat építünk. |
2000. 06. 17. | Milleniumi zászló átadása (kopjafa, emléktábla és 4 db zászlótartó és zászló elhelyezése) A táblát Hernádi László készíttette, betűformákat Hartdégen József (1952) faragta. Falunapkor ünnepelte a gesztesi önkéntes tűzoltóegylet fennállásának 75. évfordulóját. Tűzoltóparancsnok: Jezsó Pál. |
2000. | Testületi döntés: Gombos Kft. építse meg a tavat Testületi döntés: Partner Kft. bonyolítsa a Faluház építését. |
2001. 03. 17. | Eredmény hirdetés a Faluház kivitelezésére. |
2001. 03 28. | Megkezdődik a Faluház építése. |
2001. 04.19. | Falugondnok szolgálat bevezetése. Kisbuszra pályázat beadása, megvétele. |
2001. 06. 16. | A tó „elkészült". Kb. 20 millió Ft költséggel. Tó-avatás. |
2001. 08. 03. | Tó a Késtic Kht.-hez kerül üzemeltetésre. |
2001. | Agyagverem dűlőben a gázvezeték - a tulajdonosok pénzén - kiépül. Szemeteskukák cseréje kerekesre minden háztartásnál. |
1 | Antennarendszer átépíttetése (magántulajdon). Közvilágítási lámpák cseréje új energiatakarékos lámpákra. Templom padok cseréje (A padok a regen-i Szt. Mihály-templomban - Bajorország- voltak korábban.) Az Erdősor vége összekötésre kerül az Agyagverem dűlővel. |
2002. 06.15. | Faluházavatás: 600 fellépő' és meghívott A faluházban: iskola, óvoda, konyha, könyvtár, bálterem, klubhelyiségek, tornacsarnok öltözőkkel, lelátóval. |
2002. 07. hó | A falu 0,7 hektár területet vesz az erdészettói a templom mellett közcélra. |
2002. október | 1 A Faluház környékének átadása parkolókkal, járdákkal, aszfalt úttal az Arany J. úttól, „Mélyút" feltöltés, csatlakozás a Petőfi utcához. |
2002 | Vértes utcai csapadékvíz betoncsőben a faluközponton átvezetve. |
2002 | Telefon-földkábel a Faluháztól a Vértes utca elejéig helyezve. |
2002 | Jogerőssé válik az Agyagverem dűlő víz- és szennyvízhálózatának építési terve. |
2003. február | A képviselő-testület döntött a kultúrház hasznosítási irányáról. |
Tervezés megindítása úgy, hogy ott kapjon helyet a polgármesteri. hivatal, levéltár, orvosi rendelő, posta, és egy vállalkozásszervező iroda. Hartdégen Ignác által újra elkészített „Lordusz" (Lourdes-Grotte) | |
2003. 07.17. | |
avatása. | |
2004. 10. 17. | Mészkő burkolólap került a templom régi, kikopott téglaburkolatára. |
2005.10.02. | A régi, megrepedt harang helyett készült 117 kg-os harang |
felszentelése. Öntötte: Gombos Miklós mester Orbottyán. A harang 901000,- forintba került. Az automatika 403 000,- Ft-ba. | |
2005. 12. 03. | Elkészült a padfűtés a templomban. (1265000- Ft). A harang és a padfűtés költségét felerészben a lakosság adta össze (1150 000,- Ft). A másik részét a következők: polgármesteri hivatal: 500 000 - Ft; holland villatulajdonosok: 350 000,- Ft; püspökség: 300 000,- Ft; Villapark üzemeltetője: 200 000,- Ft. |
2005 | Agyagverem dűlőben ivóvíz és szennyvíz vezeték kiépítése. |
2006 | Templom tér rendezése. |
2006 | Kultúrház felújítása és bővítése. (Felhasználásra kerül a faluház építése után az egyháznak átadott kb. 250 m2 természetes pala.) |
2007 | Kultúrház környezetének rendezése. A Polgármesteri Hivatal és orvosi rendelő novemberben ideköltözik az Arany J utca 69-ból. |
2008. 10. hó | A templom tető felújításra kerül a toronnyal és a rajta levő kereszttel (kb. 28 millió Ft). A felújítást alapjában véve székesfehérvári püspökség finanszírozza. A költségekhez 5 millió forinttal az önkormányzat, kb. 2,4 millió forinttal a lakosság és 400 eFt-tal a Villapark is hozzájárult. |
Gesztés közigazgatási szerveződésének főbb állomásai
1738 Egyházi anyakönyvezés Bánhidán
1746 Anyakönyvezés Környén (Ekkor vették a környei templomot vissza a reformátusoktól a katolikusok, grófi rendelkezés alapján.)
1747 Anyakönyvezés Kozmán
1753 a gesztesiek megkötik az első (ismert) szerződésüket a gróffal
1756 Anyakönyvezés Környén
1787.10. 06 Anyakönyvezés Somlón. (Somló 1813-tól önálló Környétól) Gesztes, Somló filiáléja.
1850 Anyakönyvvezetés (egyházi) Gesztesen. Gesztesen helyi káplánság.
1864 A falu a Tatai szolgabírói járáshoz tartozik.
1890 Gesztespuszta nevet kapta. (Vértessomló is 1890 óta viseli mai nevét)
1900 Önálló plébánia alapítása Gesztesen. Már nem a somlói plébánia filiája.
1914.07.15. Pusztagesztes néven kivált Vértessomló kötelékéből a belügyminiszter 117.605/IV. a. sz rendelete alapján.
1917.01.12.(?) Várgesztes a település neve. 192.575/1916. B.M. sz. (1917 évi 3. sz. Belügyi Közlöny, Közlemények.) Várgesztes a Kecskédi Körjegyzőséghez tartozik.
1946.01.01-től Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozik(l)
1946.02.05-től elrendelték a községi önkormányzati testületek működésének szüneteltetését. (1)
1950. 09.25. Közigazgatásilag önállóvá válik Várgesztes a kecskédi körjegyzőségtől. „ Világi"anyakönyvezés helyben.
3/1974./X.3/ MT TH sz. rendelkezés szerint Oroszlány városkörnyéki községei: Bókod, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Várgesztes és Vértessomló. Vértessomló kkt. néven és székhellyel, 5/1977. sz NET határozat alapján 1977. április 01. hatállyal községi közös tanács szervezését rendelte Vértessomló, Várgesztes községek részére.
1984.01.01-tól Várgesztes, Tatabánya városhoz tartozik.(l)
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 119/1989. (IX.28.) NET határozatában 1990. január ljei hatállyal községi tanács szervezését rendelte el - többek között - Várgesztes és Vértessomló községekben.
(1) A magyar településhálózat településszervezési változásai 1945-1990 között Levéltári módszertani és oktatási füzetek l.szám. Magyar Országos Levéltár, Budapest. 1996
Komárom-Esztergom megye közigazgatási szerveződésének főbb állomásai*
Komárom-Esztergom vármegye jogelődjeit: Komárom és Esztergom vármegyéket Szent István király alapította.
Esztergom vármegye, 1543-tól (Esztergom várát ekkor elfoglalta a török) 1696-ig nem működött. 1696-ban újjászerveződött.
A Rákóczi-szabadságharc alatt mindkét vármegye tevékenysége megszakad.
Esztergom vármegye 1710-ben, Komárom vármegye 1712-ben alakul meg ismét.
II. József 1786-ban összevonja a két vármegyét, melyek halála után 1790-ben újra önálló megyékké válnak szét.
1848 májusában a két nemesi vármegye, vármegyei bizottságokká alakul át.
A szabadságharc után a két vármegye apparátusának élére császári biztos kerül.
1850-ben a két vármegye Duna balparti részéből (jelenleg Szlovákia) Komárom székhellyel Komárom vármegye, a jobbparti részéből pedig Esztergom székhellyel Esztergom vármegye alakul, és így működtek 1860-ig. 1861-tól újra szoros irányítás alá kerültek a megyék. A választott vármegyei törvényhatósági bizottságok a kiegyezés után kezdhették meg működésüket.
1919-ben, mivel januárban a csehszlovák légió megszállta a Duna bal partján fekvő Komáromot és Párkányt, a Esztergom vármegye munkástanácsa és direktóriuma Esztergomban, Komárom vármegye direktóriuma pedig a jobbparti Komárom-Újvárosban alakult meg. Később Szőnybe és Tatára tették át székhelyüket.
Trianon után a Duna balparti részeket a Cseh-Szlovák részekhez csatolták. Komárom vármegye néhány hónapig a győri alispáni hivatalhoz tartozik. Magyarország részeként a korábbi Komárom vármegye 44, és Esztergom vármegye 22 települése maradt meg. 1923-ban hozták létre a Komárom-Esztergom egyenlőre egységesített vármegyét.
1938-ban (az első bécsi döntést követően) újjáalakult Esztergom és Komárom vármegye, utóbbi hat járással. 1945 augusztus 28-án Esztergomban megalakul a Komárom- Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága, mely a gesztesi, a tatai és esztergomi járásokat foglalja magába. 1950. 03. 16-án Tatabánya székhellyel létrejön Komárom megye. Az esztergomi járás székhelye Dorogra kerül, és Dorogi járás névre változik. A Gesztesi járás neve Komáromi járásra módosul.
* Dr. Bárdos István: A vármegyétől az eurorégióig. Jegyző V. évf. 2003. március-április sz.
Gesztesi járás települései:
Székhely: Nagyigmánd. Acs, Ászár, Bana, Bókod, Császár, Csép, Dad, Ete, Kisbér, Kisigmánd, Kocs, Komlód, Mocsa, Szák, Szend, Szőny, Tárkony, Vérteskethely.
1971-ben megszűntek a járási tanácsok, és a továbbiakban testület nélkül, a megye járási hivatalaként működtek. 1974. 12. 31-el megszűnt a Tatai Járási Hivatal.)
A XXXV/1998. III. 20. országgyűlési határozat létrehozta Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyékkel a Közép-dunántúli Régiót.
1999. VII. 3-án létrejön a Komárom-Esztergom és Pest megyét, a szlovákiai Nyitra kerületet magában foglaló Vág-Duna-Ipoly eurorégió, melyhez még ebben az évben csatlakozik Fejér és Veszprém megye is.
Komárom-Esztergom megye városai és várossá nyilvánításuk éve:
Esztergom | Dorog | 1984 | |
Komárom | Kisbér | 1986 | |
Tatabánya | 1947 | Nyergesújfalu | 1989 |
Oroszlány | 1954 | Bábolna | 2003 |
Tata | 1954 | Acs | 2007 |
Címerek — Wappen
|
|
|
|
|
Környe |
Kirne |
|
|
|
|
|
Európai Unió |
|
Vatikán Vatican |
Pillman |
Várgesztes tisztségviselői
1753. 06. 08. | Müllhammer | András | elöljáró | |
Weber | Mátyás | elöljáró | ||
1766. 06. 20. | Weber | Mátyás | bíró | |
Hartman | Simon | esküdt | ||
Pilman | Adam | esküdt | ||
Schalkhammer | Ignác | esküdt | ||
1796 | Mózer | Mihály | bíró | |
1800 | Vcisz | Mátyás | bíró | |
1804 | Hartin | János | bíró | |
1851 | Poschpischel | János | tanító és jegyző | |
1851 | Fresz | Mihály | tanító és jegyző | |
1852 | Mózer | Ferenc | bíró | |
1853 | Krain | Mihály | kisbíró | |
1854 | Rubner | Márton | tanító és jegyző | |
1855 | Seelig | Ferenc | kisbíró | |
1930. 08. 03. | Neukum | Márton | elöljáró | |
1938.12. 20. | Beck | János | községi bíró | |
Beck | József | közs. képviselő | ||
Hartdégen | József | közs. képviselő | ||
Hetzl | Mátyás | közs. képviselő | ||
Pallanik | György | közs. képviselő | ||
Pallanik | János | közs. képviselő | ||
Pillmann | Mátyás | közs. képviselő | ||
Riesing | István | közs. képviselő | ||
Schäffer | Jakab | közs. képviselő | ||
Wohl | Jakab | közs. képviselő | ||
Hamburger | Antal | közs. képviselő | ||
Móró | László | h. körjegyző | ||
1945. 09. 04. | Wohl | Jakab | községi bíró | |
Soós | Géza | körjegyző | ||
1955. 12. 20 | Hetzl | Jakab | V. B.-titkár | 1960.10.30-ig |
1956.01. 10 | Bánáti | József | tanácselnök | V. B. -elnök 1957. 12. 31-ig |
Ménesi | György | tanácselnökh. | V. B.-elnökh. | |
Hetzl | Jakab | tanácstag | V. B.-titkár | |
Molnár | János | tanácstag | V. B.-tag | |
Mózer | József | tanácstag | V. B.-tag | |
Schalkhammer | József | tanácstag | V. B.-tag | |
Laub | György | tanácstag | ||
Hartdégen | Mihály | tanácstag | ||
Menoni | Ferenc | tanácstag | ||
Pillmann | János | tanácstag | ||
Pillmann | Mátyás | tanácstag | ||
ifj. Pallanik | Jakab | párttitkár | ||
Tromposch | Jakab | Hazafias Népfront-tag | ||
Hartdégen | Mátyás | Hazafias Népfront-tag | ||
ifj. Rizing | István | Hazafias Népfront-tag | ||
id. Rizing | István | Hazafias Népfront-tag | ||
Ötvös | Balázs | Hazafias Népfront-tag |
Tóth | Miklós | Hazafias Népfront-tag | ||
Vánkos | József | Hazafias Népfront-tag | ||
Vánkos | Károly | Hazafias Népfront-tag | ||
ifj. Wohl | Jakab | Hazafias Népfront-tag | ||
Menoni | János | lemond Járási tan.-tagságáról | ||
Zsíros György r. tőrm. (Környén?) | ||||
1958.01.01. | Gál | Sándor | tanácselnök | |
1958. 01. 11. | dr. Magyar | László | körorvos | |
1959. 09. | Mózer | József | lemond párttitkárságáról | |
1960. 09. 08. | Gál | Sándor | tanácselnök lemond | |
1960.11.01. | Szólősi | Jakab | V. B.-elnök | 1970. 08. 15-ig |
Kámán | Imre | tűzoltópk. | ||
1960. 12. 12. | Mózer | József | V. B.-elnökh. | |
Molnár | János | isk-.ig. | HNF-titkár | |
Kis Molnár | Paula | tanítónő | ||
Kovács | Katalin | adminisztrátor | ||
Vánkos | Károly | HNF-elnök | ||
1961. 04. 17. | Kovács | Katalin | V. B.-titkár | |
1961. 06.12. | Hartdégen | Ignác | KISZ-titkár | |
1962. 09. 15. | Vánkos | Józsefhé | Vöröskereszt-titkár | |
1962. 10. 27. | Baumann | Imre r.-tiz. | körzeti megbízott | |
1962. 11.10. | Kámán | Imre | tűzoltó-pk. | |
1963. | választás | |||
1963. 06. 26. | Szőlősi | Jakab | V. B.-elnök | |
Schalkhammer | József | V. B.-elnökh. | ||
Kovács | Katalin | V. B.-titkár | ||
Molnár | János | V. B.-tag | ||
Menoni | Ferenc | V. B.-tag | ||
1964. 02. 03. | Hartdégen | Mátyás | MSZMP-titkárh. | |
1967. 08. 22. | Jezsó | Pál | tűzoltó-pk. | |
Menoni (1948) | Teréz | KISZ-titkár | ||
Aulich | György | Vadásztársaság elnöke | ||
1970 | Hartdégen | József | KISZ-titkár | 1973-ig |
1970. 08. 16. | Szólősi | Jakab | V. B.-titkár | 1977. 03. 31-ig |
1972. 03. 16. | Menoni (1950) | Teréz | védőnő | 2007-ig |
1972. 05. 02 | Jezsó | Pál | HNF-elnök | |
1973.01.18 | Eck | Jakab | tanácstag | |
Hartdégen | József | tanácstag | ||
Schalkhammer | József | tanácstag | ||
Wohl | József | HNF-titkár | ||
Vánkos | Józsefné | Vöröskereszt-titkár | ||
1973 | Teller | József | KISZ-titkár 1974-ig | |
1974 | Szutorcsik | Balázs | KISZ-titkár | |
1974. | Schalkhammer | József | t.-elnök | |
Eck | Jakab | t.-elnökh. | ||
Szólősi | Jakab | V. B.-titkár | ||
Molnár | János | V. B.-tag | ||
Kluber | Jánosné | V. B.-tag | ||
Hartdégen | József | tanácstag | ||
Hartdégen | Mátyás | tanácstag | ||
Jezsó | Pál | tanácstag |
Ménesi | György | tanácstag | ||
Pillmann | József | tanácstag | ||
Schlapak | Ferenc | tanácstag | ||
Vánkos | Károly | tanácstag | ||
Wohl | József | HNF-titkár | ||
Pintér | Vilmosné | könyvtáros, nőbiz. tag | ||
Pillmann | Imre | KISZ-titkárh. | ||
Baumann | Imre r.-ftőrm. körzeti megbízott | |||
1974. 10. 01. | Dr. Hidas | János | körzeti orvos | |
1977. 04. 12. | 13 óra Vértessomló Közös Községi Tanács alakuló ülése | |||
Sulyok | Ferencné | tanácselnök | Somló | |
Schalkhammer József | tanácselnök. h. | Gesztes | ||
Rieder | Antal | V. B.-tag | Somló | |
Krüpl | János | V. B.-tag | Somló | |
Szőlősi | Jakab | V. B.-tag | Gesztes kirend.vezető 1983.03.31-ig | |
ifj. Hartdégen | József | V. B.-tag | Gesztes | |
Vánkos | Attila | tanácstag | Somló | |
Krüpl | Györgyné | tanácstag | Somló | |
Krüpl | György | tanácstag | Somló | |
Encz | János | tanácstag | Somló | |
Frész | Györgyné | tanácstag | Somló | |
Koller | Ferencné | tanácstag | Somló | |
Bartossik | Imre | tanácstag | Somló | |
Böhm | Ferenc | tanácstag | Somló | |
Kővári | Antal | tanácstag | Somló | |
Kirschner | János | tanácstag | Somló | |
Zink | Rudolf | tanácstag | Somló | |
Lehrreich | Ferenc | tanácstag | Somló | |
Zippenfenig | József | tanácstag | Somló | |
Hámori | József | tanácstag | Somló | |
id. Hartdégen | József | tanácstag | Gesztes | |
Ménesi | György | tanácstag | Gesztes | |
Schlapak | Ferenc | tanácstag | Gesztes | |
Vánkos | Károly | tanácstag | Gesztes | |
Molnár | János | tanácstag | Gesztes | |
Pillmann | József | tanácstag | Gesztes | |
Kluber | Jánosné | tanácstag | Gesztes | |
Hartdégen | Mátyás | tanácstag | Gesztes | |
1977. 04. 12. | Richter | Józsefné | V. B.-titkár | |
1977. | Hernádi | László | kultúrház vezető | 1980. 10. 30-ig |
1980. 06. 08. | Vértessomló Közös Községi Tanács | |||
Richter | Józsefné | tanácselnök | Somló | |
Schalkhammer József | tanácselnök-h. | Gesztes | ||
Rieder | Antal | V. B.-tag | Somló | |
Zippenfenig | József | V. B.-tag | Somló | |
Szólősi | Jakab | V. B.-tag | Gesztes, kir.-vezető | |
Hartdégen | József | V. B.-tag | Gesztes | |
Krüpl | Jánosné | tanácstag | Somló | |
Krüpl | Györgyné | tanácstag | Somló | |
Batin | József | tanácstag | Somló |
Encz | János | tanácstag | Somló | |
Frész | Györgyné | tanácstag | Somló | |
Sulyok | Ferencné | tanácstag | Somló | |
Bartossik | Imre | tanácstag | Somló | |
Böhm | Ferenc | tanácstag | Somló | |
Kővári | Antal | tanácstag | Somló | |
Csoba | Sándorné | tanácstag | Somló | |
Antal | Istnánné | tanácstag | Somló | |
Lehrreich | Ferenc | tanácstag | Somló | |
Dodonka | Ferencné | tanácstag | Somló | |
Schalkhammer | József | tanácstag | Somló | |
Hroncz | Jánosné | tanácstag | Somló | |
Eck | János | tanácstag | Gesztes | |
Schlapak | Ferenc | tanácstag | Gesztes | |
Kovács | Pál | tanácstag | Gesztes | |
Pillmann | János | tanácstag | Gesztes | |
Pillmann | József | tanácstag | Gesztes | |
Kluber | Jánosné | tanácstag | Gesztes | |
1980 | Kovács | Tibor | mb. V. B.- titkár | |
Szutorcsik | Balázs | KISZ-titkár | ||
Hartdégen | József | műv-ház-vezető | ||
1981. 02. 16. | Baumann | Imre | MSZMP-titkár | |
1990. 01. 01. | Várgesztes Községi Tanács (újra önálló) Választás | 1989.11. 26-án. | ||
Hartdégen | Sándor | tanácselnök | ||
Hartdégen | József | tanácstag | ||
Járfás | József | tanácstag | ||
Kluber | Jánosné | tanácstag | ||
Pillmann | Imre | tanácstag | ||
Pintér | Vilmos | tanácstag | ||
Rieder | Ferenc | tanácstag | ||
Schäffer | János | tanácstag | ||
Schalkhammer József | tanácstag | |||
Schlapak | József ifj. | tanácstag | ||
Wohl | József | tanácstag | ||
1990.01.01 Csabai | Gyula | V. B.-titkár | 1990. 10 hó-ig | |
Riesing | Istvánné | igazgatási előadó | 1990-ig | |
Kluber | Jánosné | hivatalsegéd | 1990-ig | |
1990. 09. 30. | Helyi önkormányzati választás | |||
Hartdégen | Sándor | polgármester | ||
Eck | János | alpolgármester | 1991. 11. 01-én lemond | |
Pillmann | Imre | képviselő | ||
Pillmann(1957) | József | képviselő | ||
Pintér | Vilmos | képviselő | 1991. 11. 01-én lemond | |
Wohl | József | képviselő | 1991. 11. 01-én lemond | |
Cseke | László | képviselő | 1991. 12. 18-tól | |
Hartdégen (1952) | József | képviselő | 1991. 12. 18-tól | |
1990. | Cseke | Lászlóné | igazg. előadó | 1998-ig |
Wohl | Károlyné | gazdálk. előadó | ||
1991. 03. 01. | Takaró | Józsefné | körjegyző | 1992. 04. 14-ig |
1992. 07. 01, | Baloghné Török Edit | körjegyző | 2007. 15. 31-ig |
1994. | helyi önkormányzati választás | |||
Hartdégen | Sándor | polgármester | ||
Cseke | László | képviselő | ||
Hartdégen | József | képviselő | ||
(1952) | ||||
Jezsó | Pál | képviselő | ||
Pillmann | Imre | képviselő | ||
Schäffer | Ferenc | képviselő | ||
1994. | Pillmann | Imre | KESTIC Kht ügyvezető | 2002-ig |
1995. 05. 30. | Alpolgármesterek: | |||
Cseke László, Hartdégen József (1952), | ||||
Jezsó Pál, Pillmiann Imre, Schäffer Ferenc | ||||
1998. | Pillmann | Angéla | igazgatási előadó | |
1998.10.18. | Helyi önkormáríyzati választás | |||
Hartdégen | Sándor | polgármester | ||
Jezsó | Pál | alpolgármester | ||
Pillmann | Imre | alpolgármester | ||
Schalkhammer | József | alpolgármester | ||
Schäffer | Ferenc | alpolgármester | ||
Rising | Károly | alpolgármester | 1999. 11. 22., lemond (szóban) | |
2001. | Falugondnok: Pillmann Ferencné (Laub Margit) | |||
2002. 10. 20. | Polgármester: Hartdégen Sánidor | |||
Testületi tagok: Eigner János, Jankács István, Itacsmány Mihály, | ||||
Schalkhammer József, Schlajjak József | ||||
2003. 03. 31. | Hartdégen Sándor polgármester - 1990.01.01-től tartó tisztéről lemond. | |||
2003 | Faluház vezető:Geiszt Róbert | |||
2006.10. 01. | Helyi önkormáríyzati választás | |||
Testületi tagok: | ||||
Eigner János | ||||
Eigner Tibor | 2008.08-ig | |||
Krüpl Lászlóné(Pillmann Klára) | alpolgármester | 2008.08-ig | ||
Menoni Gabriella | polgármester | |||
Pillmann Katalin | 2008.08-ig | |||
Richter Ferenc | 2008.06-ig | |||
Német kisebbségi önkormányzati tagok: | ||||
Pillmann Józsei | elnök | |||
Beck Ferencné (Hartdégen Anna) elnökhelyettes | ||||
Hartdégen Sándorné (Pillmaiin Erzsébet) | ||||
Pillmann Ignáciné (Schäffer Katalin) | ||||
Schäffer János | ||||
2007. | Pillmann Erzsébet | védőnő | ||
2008. 11. 23. | Helyi önkormáríyzatiképviselő választás | |||
Almási István | ||||
Beck Ferenc | ||||
Gallai Edina | ||||
Hartdégen | Sándor |
Gesztes tanítói — Lehrer in Gestifa
1781-2006
1781 | Brunner Ferenc | 1898- 1902 | Horváth Ignác |
1787 | Jüger Jakab | 1904-1906 | Honig Lőrinc |
1796 | Kresy János | 1907-1923 | Szilágyi István |
1799 | Schlesinger András | 1924 | Disztl János |
1807 | Klein János | 1925-1928 | Balogh Lajos |
1808 | Schneider Péter | 1929-1931 | Weisz Szilveszter |
1814-1836 | Knoll József | 1931-1976 | Molnár János |
1840-1848 | Poszpischel János | Tóth Miklósné | |
1851 | Fresz Mihály | Kismolnár Paula | |
1853-1854 | Rubner Márton | 1976-2001 | Kesztler Mátyásné |
1871 | Lang Antal | 2001 | Pócsiné Gebhardt Ágnes |
1875 | Patsch Antal | 2001-2002 | Herjavecz (Nesztler) Judit |
1877 | Edelkraut Ferenc | 2002 | Cserna Judit |
1880-1884 | Felber Ignác | 2003 | Hruby Júlia |
1886-1898 | Reiterics Antal | 2002 - 2005 | Glászné Harmados Magdolna |
Óvónők / Kindergärtnerinnen:
1981-2001 | Hartdegen Józsefné |
1984-1986 | Koller Helen |
2002 | Pillmann Katalin és |
2005 | Búzás Erzsébet |
Vértessomlói iskola igazgatók / Schuldirektoren in Schemling:
1947-1992 | Rieder Antal |
1992 | Hartdégenné Rieder Eva |
Gesztes lelkipásztorai — Pfarrer in Gestitz
Környén plébánosok. (Unsere Pfarrer von Kirne) Hozzájuk tartozott Somló és Gesztes is:
1746-1748 | Skripala Tamás |
1748-1768 | Czitkovics Máté |
1769-1784 | Ehrenberg József esperes és tb.kanonok |
1784-1805 | Szántó György |
1805-1813 | Zolnay Sándor |
Vérteskozmai plébánosaink - Unsere Pfarrer von Kosma:
1747-1748 | Kummer György |
1748-1750 | Reisner Mátyás |
1750-1752 | Lehm Ferenc |
1752-1756 | Árvay Mihály |
Somlón káplánok és Gesztesnek lelkipásztorai:
1787-1790 | Pados József | Késólib Igmándon plébános |
1790-1796 | Roys Lipót | Később Szomódon plébános |
1796-1803 | Pussacker Tóbiás | Késólab Alsógallán plébános |
1803-1805 | Mikulay János | Később Kecskéden plébános |
1805-1812 | Zolnay Sándor | Környén plébános egyedül |
1813 | Mutzer Dániel | adminisztrátor |
1813-ban a somlói plébánia önállóvá vált, miután kivált a környeiből.
Somlóhoz tartozott - filiaként -Gesztes és Kapberek.
1813 | Perger Ignác |
1823 | Kappel István |
1850 | Wohlmuth János (1862-ig) |
1864 | Biliig Antal |
1872 | Winkler Mihály |
1878 | Nácz József |
Gesztesen helyben voltak lelkészek -
Pfarrer die auch in Gestitz wohnten:
(1850-ben Gesztesen helyi káplánság, 1900-ban önálló plébánia alakul.)
1851 | Kukutska Hugotin | kapucinus, kihelyezett káplán |
1869 | Offenheimer Lipót | kapucinus, kihelyezett káplán |
1869 | Polák Gyula | |
1873 | P. Moshammer Venancz | kapucinus, kihelyezett káplán |
1896 | Resszer Mihály | kihelyezett káplán |
1898 | Tóth János | kihelyezett káplán |
1905 | Békeffy István | h. plébános |
1907 | Zoncsich Jakab | h. plébános |
1908 | Hajdyn Henrik | h. plébános |
1909 | Gráf Mihály | plébános |
1935 | Hamburger Antal | plébános |
1958 | Dr. Póka György (-1960)(Hamburger plébánosbetegsége idején) | h. plébános |
1962 | Medgyesi Imre Dezső | kapucinus, h. plébános |
1963 | Bóck János | h. plébános |
1965 | Ader János | |
(Böck János plébános | ||
betegsége idején) | ||
1984 | Reseh Ottó | plébános |
1999 | Bedy Sándor | plébános |
Várgesztes község bevételei és kiadásai
Adatok ezer Ft-ban
Év | Bevétel összesen | Kiadás összesen | Fejlesztés | Pénzmaradvány év végén | Értékpapírok év végén | Megjegyzés |
Év | Fejlesztés | |||||
1949 | 7 | 33 | ||||
1950 | ||||||
1955 | 104 | 104 | ||||
1957 | 80 | |||||
1973 | 436 | 364 | 21 | 72 | ||
1974 | 298 | 298 | 77 | |||
1975 | 231 | |||||
1976 | 325 | 471 | 130 | 1335 | ||
1977 | 2 003 | 2298 | 453 | 1053 | Közös | |
1978 | 2 551 | 2327 | 213 | 1281 | tanács | |
1979 | 3 848 | 2 567 | 152 | 1 173 | Vértes- | |
1980 | 9120 | 2 770 | 356 | somlóval | ||
1989 | 202 | |||||
1990 | 11062 | 8 864 | 1124 | 2 198 | ||
1991 | 19 415 | 14 594 | 1184 | 6 652 | ||
1992 | 37 136 | 33 657 | 25 000* | 916 | ||
1993 | 16 006 | 17 061 | 30 800* | 4 513 | ||
1994 | 25 231 | 18 619 | 17 600* | 3 773 | ||
1995 | 24 806 | 23 693 | 5 015 | 1113 | 2 491 | |
1996 | 29 537 | 28 439 | 3 598 | 1160 | ||
1997 | 39 039 | 36169 | 9 067 | 5 654 | ||
1998 | 48 790 | 42 910 | 9 341 | 12 116 | 26 500 | |
1999 | 52 578 | 48 344 | 5 417 | 18 693 | 31448 | |
2000 | 97 861 | 106 370 | 22 929 | 31046 | 81561 | |
2001 | 312 796 | 273 747 | 146 639 | 54 700 | 20 007 | |
2002 | 374 725 | 358 141 | 208 543 | 10 503 | 6 275 | |
2003 | 81428 | 79 919 | 9 267 | 10 568 | 6 275 | |
2004 | 104 922 | 100 051 | 18 300 | 7 670 | 10 275 | |
2005 | 127 468 | 118159 | 33 680 | 11486 | 5 329 | |
2006 | 130 066 | 105 628 | 34 310 | 22 648 | 5 553 | |
2007 | 109 442 | 126 000 |
*A Csatornatársulat és a gázépítő közösség fejlesztésével együtt (kerekített összeg).
Az 1990-2002 években átlagosan 70 millió forint jutott fejlesztésre évente (2002. évi árszinten).
Adatok Várgesztesről 1747-1996
N:47,47494 |
E:18,39691 |
Forrás: Körmendi Géza: Komárom megye helységneveinek rendszere, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 1986
1747-es adat Weisz János: Várgesztes történetéből
Feliratok Gesztesen
A Gesztesi vár falán elhelyezett vörös márvány emléktábla felirata
Templombejárati tábla
latinul (1872) és magyarul (1991)
A hősi emlékmű felirata
A millenniumi emléktábla felirata
A faluház bejáratának lablája
A faluház aulájában elhelyezett fémtábla felirata
Az Arany János utca 39—31. előtt
álló kőkereszt felirata
Zu Ehren Gottes errichtet durch Masuch Kurt Anna 1930 |
|
Fakereszt a falu bejáratánál |