Emlékek, történetek — Erinnerungen Erzählungen

A Gesztesi vár a török időkben gyakran cserélt gazdát. „A legnagyobb szerencsétlenségnek azonban azt kell tartanunk, hogy később menedéket adott magyar rablóknak. Az őrszemélyzet ugyanis, amely benne volt, vagy a zsákmányolás vágyától, vagy az elmaradt zsold miatti szükségtől hajtatva az egész széles környéket kirabolta, mintha ellenséges terület lett volna, a falvakat kifosztották, a nyájakat elhajtották, útonálltak, és vegyesen az összesszomszédoknak, akár törökök voltak, akár magyarok, helyrehozhatatlan károkat okoztak. Innét van az a közmondásos kifejezés, hogy gesztesi mérlegnek (pondo Geszthiense) mondják..., ha valamit nem annyira egyenlően, mint inkább erőszakosan osztanak el. A gesztesi őrkatonák ugyanis, amikor az elhajtott nyájakat elosztották, az ökröket, juhokat négyfelé vágták, a részeket azután mérlegre tették, és ki-ki elvette a magának a részét."
Idézet „Bél Mátyás: Komárom vármegye leírása." kézirat fordításából. József Attila Megyei Könyvtár Tatabánya, 1989.
(Fentieket olvasva az 1945-ös front utáni időszak is eszünkbe juthat. H. S.)
Ø
A falu első épített háza - Beck János (a bíró fia) elmondása szerint - az Arany János u 74. alatti - „Wachter"-ház - telken volt. A „Stang-ház" udvarában - Arany J. u. 70 sz. -, régen egy mészégető' kemence volt.
Ø
Hartdégen József (1891) - apai nagyapám - mesélte, hogy az utolsó far-kaskölyköket Gesztesen a Kiskőszikla mögötti Kadóc - nál látták. A nagyapám az első világháború harcaiban a keleti fronton (Szán folyónál) megsebesült. A karját eltalálta egy robbanógolyó, és a csontot szétroncsolta, ami már nem forrt össze. (Hadirokkantként 1923-ban kimérési engedélyt kapott és kocsmáros lett.) Sérülését követően egy bécsi hadikórházban lábadozott, ahol a katonáknak különböző mutatványokat, műsorokat szerveztek, hogy az időt elüssék ilyen módon. Az egyik ilyen műsorszám nagyon tetszett neki, és többször elmesélte gyerekkoromban, a tehenes fogat bakján egymás mellett ülve: Öt kínai ült egy asztal körül. Hosszú, fekete hajuk copfba volt fonva. A hajukat összekötötték egy kötélre. A kötéllel az egész asztaltársaságot a hajuknál fogva asztalostul, székestül felemelték. Álmélkodva hallgattam minden alkalommal.
A két háború között az „Új utca" - ma Petőfi utca - több háza, egy akkor szervezett hitelnyújtási rendszer keretében épült. Az emberek ezeket "foksz" - házaknak mondták. Az elnevezés az Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet rövidítéséből (OFAKSZ) ered. Ezeknek a lakásoknak építéséhez valószínűleg a szénbánya vállalat is hozzájárult.
Ø
Láng Antal hivatalos, eredeti gesztesi elbocsátó levele:
„Láng Antal Környén közbecsülésben élő családból 1843 évi jún. 5-én született, atyja Láng József cipész, úrbéri zsellér, anyja Szárból származott Mayer Mária volt. Első nevelését - gondos szülők kezei alatt - szülői helyen, és a további tanulmányokat Száron, a tanítói képezdét pedig a győri képezdében 1860/1-1861/2 évben végezte, középszerű segédtanítói oklevelet nyert.
1862. év október l-jétől 1869. szeptember 20-ig mint segédtanító, Zsemle (Somló) községben. Időközben a p.gesztesi tanítói állomány üresedés jővén, oda helyettes kántortanító s községi jegyzőnek neveztetett ki. 1869 évi november hóban a tanítói képesítővizsgát jó sikerrel letévén, még ugyanezen hónapban Gesztes községi jegyző és kántortanítónak egyhangúlag megválasztott; utóbb pedig 1872. évi december 30.: Környe község jegyzőjévé szinte egyhangúlag választatott meg."
Ø
Láng Antal családi feljegyzéseiből Gesztesről:
„1867-ben az egyház (Láng Antalt) kinevezte Gesztesen kántortanítónak, ahol Uffenheimer Venánz nevű kihelyezett barát működött, jó ivós és kártyázó.
Gesztes akkor a vidék tanítóinak és erdészeinek központja volt. Az erdészek szállították a vadat: őzet, szarvast s amíg el nem fogyott, a barát nem engedte el őket. A bort a csókái (Csókakő), pusztavámi, bársonyosi borvidékről hozták magukkal hordóban az erdészek. A plébánia, az erdészi és tanítói lakások voltak az éjjeli szállások másnapokon, mert 3-4 napig is eltartott a kártyaparti. Ha a barát elvesztette a pénzét, kölcsönkért, s a végén bemondta a hitelezőnek, hogy majd leimádkozza."
Ø
Édesanyám sokszor mesélte kiskoromban: talán hat éves lehetett (1930-as évek eleje), mikor a nagyapámmal átvágtak gyalog az erdőn. A gyalogút mentén szedett egy kis csokor epret. Nagyon örült neki, hogy hazaviheti. Találkoztak az erdésszel. Megijedt, és mikor odaért hozzájuk már nyújtotta is neki az epret. Az természetesnek fogta a dolgot és elvette, mint akinek az jár. Az eper a grófé volt, akkor ő helyettesítette. Nagyapám szegény, nem szólt semmit.
Ø
Az 1940-es évek elején egy gesztesi ember a tehenes fogatjával a majki kastély felől jövet - lerövidítette a hazafelé vivő utat, hogy időben hazaérjen - a „grófi úton" jött Gesztesnek. A grófi utat csak a gróf használhatta. A szekéren ott ült mellette a nyolcéves kisfia. Szerencsétlenségükre a gróf éppen szembe jött velük lovas hintón. Megállíttatta őket. A gróf a kocsisával megverette - ostorral - a fia előtt az embert. A fiú (H. I.) - aki nemrég elmesélte a történetet, már régen nyugdíjas - nem tudja elfelejteni a történteket.
Ø
Beck bíró az I világháborúban az orosz fronton fagyásos sérülést szerzett (kislábujj és nagylábujj). Kigyógyították. Akkor mehetett az olasz frontra, ott egy repesz a koponyacsont egy részét elvitte úgy, hogy csak bőr volt azon a részen. Ha csak egy kicsit hozzáért valami - pl. a tehén a szarvával -, már összeesett.). 1945. január 06-ig intézte a falu ügyeit, mikor a falu felnőtt férfi lakosságának nagy részét elvitték az oroszok.
Ø
A temetőben felállított Mária-szobrot Wend György adományozta a templomnak 1942-ben.
Ø
1944-ben, 17 évesen - nem önszántából - kellett magára húzza a katonaruhát egy gesztesi fiú. Egy katonai pékséghez volt beosztva, mikor az oroszok bekerítették, majd megszállták Budapestet.
Budán találkozott a szintén gesztesi Richter Ferenc katonával. Borostás volt szegény, alig ismerte meg. Már jó néhány napja nem evett kenyeret, mondta Ferenc. A pékséghez beosztott fiú mondta, jöjjön egy-két óra múlva vissza, addigra lesz kenyér. Az nem jött vissza, és többé már nem látta.
A várnál látta Laub Györgyöt, holtan. Jobb szemén érte egy orosz lövése.
Mikor megadták magukat az oroszoknak, azok ötös sorokba állították fel őket a János kórháztól nem messze, Budán. Látta, hogy egy orosz katonanő két szláv kinézetű német egyenruhást kiállít a sorból és ott helyben agyonlő'.
Kikerült hadifogságba a Szovjetunióba. Öt év múltán - nem hétköznapi tapasztalatokkal -jött haza.
A háború után Kecskéd-Várgesztes körjegyzőjét Soósnak hívták.
Az egyik kecskédinek volt egy BMW motorkerékpárja, valahogy a háborús időkben hozzá került. A jegyző, ahogy meglátta, elkobozta, és ő használta azután.
Ø
Mózer József úgy lett párttitkár a háború után közvetlenül, hogy megmondták neki az agitátorok, ha nem vállalja a párttitkárságot, akkor rögtön internálják, a Volksbundban végzett tevékenysége miatt. Érthető, hogy a párttitkárságot választotta. Már egy ideje párttitkár volt, folyt a tsz-szervezés. A falu zöme összegyűlt az invitálásra (az iskolában). Mózer József egy ideig hallgatta a bányász agitátorok erőszakos győzködését, majd elunta, és felindultan felállt: „Hagyjanak már minket békén, és menjünk át a kocsmába".
Ø
A kábeltelevíziós hálózatot 1987-ben építettük ki, amivel megelőztük a környezetünket. (Kiépítését jómagam szerveztem magánkezdeményezésként.) A kábelt tetőről tetőre vitte a kivitelező Szánd József, mivel így volt a legegyszerűbb. Azóta már elavult a rendszer a régit lebontotta, és újat épített ki egy vállalkozó (Váradi Csaba).
Ø
A Templomban levő padok a regeni (Bajorország) Szent Mihály-templomból kerültek a mi templomunkba 2001-ben, a Német Kulturegyesületünk jóbarátjának, Alois Kreuzernek köszönhetően, aki a templom sekrestyése. Ott a templomfelújítása során új padokat vettek, a régieket - nagyon szépek - nekünk adták.
Ø
A 2000 évi millenniumi ünnepségen díszvendégként részt vett Vásárhelyi László, a magyar néptáncmozgalom kiemelkedő alakja. 0, látva a falut, megnézte a csoportjainkat, a programot, a következőkkel zárta köszöntőjét:
„Isten éltesse ezt a kis közösséget, amíg így össze tudnak fogni."
Lejegyezte: Hartdégen Sándor

Várgesztes története évszámokban


4. századcserépégető kemencék működnek.
11. sz.földvár
1242 utánVár épül
1652Komárom megye 400 Ft-os várfelújítást végez
1732A Gesztesi tóba halat telepítenek.
1737Gróf Esterházy József utasítására tehénistálló és majorház épült.
1738. 01. 20.Az első ismert anyakönyvi bejegyzés: gesztesi lakos születéséről
(Bánhidán):
Florina Catherina Granz. Szülők: Georgius és Margaretha Granz,
Keresztszülők: Gabriel és Catharina Kor.
1747. 09. 20.Egyházi vizitáció Kozmán (Gesztes lakóinak - 69 fő - első ismert
névjegyzéke.)
1753Gesztesi lakosok (13 fő) szerződést kötnek - először - az Esterházy
gróffal a tehenészet működtetéséről, amit a schweizer korábban
felmondott.
1796Kápolna épül. (Addig csak egy fakereszt állt a falu közepén.)
1848A gesztesiek száma 351 r.kat. „... a most folyó igazságos háborúban
egy mészégető és 3 hátasló vesz részt." Tata, 1848
1866Kolera járvány. Nyolcan meghaltak.
1872Templom felszentelése, Miklós és Vendel
1916. 08. 04.Hadi célra elviszik a két kisebbik harangot (40 kg és 16 kg)
A harmadik 106 kg-os marad. A K.u. K. honvédelem 224 koronát fizet
értük. A 40 kg-oson volt felirat: Juris Henricus Eberhardt Pertinis 1809.
1918Az új oltárkép, 2 zászló, lourdesi és szt. Anna szobrok felszentelése.
1921Mária-szobor (Lourdes-Grotte) avatás a vár felé vezető út melletti
sziklában (Gesztesiesen mondva: Lordusz)
1924Új utca (Petőfi utca) kialakítása a 'Friedhofackel'-ból.
„OFAKSZ" házak épülnek. (Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet).
1931Hősi emlékmű felállítása. (300 pengő)
1932Várban átadják a Magyar Munkás Turista Egyesület
pünkösd vasárnapmenedékházát. Jelen volt gr. Károlyi Gyula miniszterelnök.
1934. 07.15.Völgyelzáró-gát és tó avatás (gróf Eszterházy Móricné)
1940 decemberébenVillamosság bevezetésre kerül.
1941-42Köves út épül Vértessomlótól Várgesztesig.
1948Telefon bevezetése.
1948Az iskola államosítása
1949Az iskola két tanerős lesz
1949Busz bányászjárat indul Oroszlányra
1949-52Temető kőkerítés építése társadalmi munkával
1950  Községi Tanács alakul (1950.09.25-ig Kecskédi körjegyzőség áll fenn.)
1951. 09. 18.Polgári buszjárat Tatára
(a Tatai Járáshoz tartozott Várgesztes korábban is)
1950.12.13.Házhelyosztás Erdősor és Vértes utca 32 (+4) házhellyel.
1956Polgári buszjárat Tatabányára
1956. 01. 10.1-5/3/1956. sz. tan. hat.: Új utcanevek (Korábban nem voltak utcák, csak házszám volt.):
1-66 házszámig                                Fő utca (ma Arany János utca)
67-90 házszámig                             Vár utca (ma Petőfi Sándor utca)
Vár utcával párhuzamos utca         Vértes utca
Új házhelyek                                    Erdősor utca
1956. 04. 10.A tsz-szervezés nem halad.
1955 és 1961Templomtatarozás társadalmi munkával
1955-1959Pásztorház és lakrész építése (Arany J u. 4. sz.)
1958Házhelyosztás az Arany János utca keleti oldalán (23 házhely)
1958. 09. 01.Az iskolát egy tanteremmel bővítik. Az iskola három tanerős lesz
1958Villany bevezetése az Erdősor és Vértes utcába
1959Községháza korszerűsítése, orvosi rendelő kialakítása
1959Tűzoltószertár építése.( 2001-ben kerül a Faluház építésekor
lebontásra a tanítólakás épületével együtt.)
1960Gyetvai Lajos, mészégető kemencét üzemeltet.
1961A felső tagozatos iskolások Vértessomlóra járnak
1961-64Dolgozók Általános iskolájában üzemi dolgozók elvégzik a 7. és 8.
osztályt.
Elkészül a templom oltárképe. A festő a soproni származású Hertay
(Hering) Mária. Bal oldalon Szt. Vendel, a jobb oldalon Szt. Borbála
képével. A keresztút képeit 1964-ben festi meg ugyanő. (A keresztúti
képek szentelése: 1965. 01.16-án.)
A tabernákulumot Pillmann János asztalos készítette Borsa Antal
tervei alapján. A tabernákulum ajtajának domborművét Szőllősy
Enikő készítette.
1964Befejeződik a Vár rekonstrukciója
1965. 02. 07Átadják a két év alatt épült kultúrházat és MSZMP helyiséget
1965Megnyílik az önkiszolgáló ÁFÉSZ bolt (Arany J. u. 29.)
1970Minden utca portalanított (bitumenes) burkolatot kapott.
1972Kiépül a vezetékes ivóvízhálózat.
1973Elkészül a ravatalozó.
1974Járdaépítés kezdődik a faluban.
1970-es évekVár utca, Somhegy- és Vadászdomb utca I. ütem kialakítása.
közepe
1981 októberÓvoda műszaki átadása
1987Kiépül az első kábeltelevíziós hálózat a lakosság finanszírozásával.
1990Aszfaltos út építése a Somhegy és Vadászdomb utcában.
1990Telefonhálózat bővítés (kb. 70 telefon bekötése). Az orvosi rendelő
átalakítása.
1992Kialakításra kerül 42 házhely a Somhegy és Vadászdomb utcák
folytatásában (II. ütem)
1992Villapark első ütem (22 telek) kialakul.
A falu megvásárolta a megyétől a kultúrház mögötti volt szivattyúház
telkét 32 000-Ft-ért.
1993Átadásra kerül a szennyvízcsatorna rendszer egy 100 m3/nap
teljesítményű szennyvíztisztító teleppel.
1993Járda (Arany J. u. 62-72 között) és buszmegálló (leszálló oldali) épül
műkő burkolattal..
1994.01.11.Hegyalja utca elnevezés a Mészáros-hegy (Miszriás) alatt:
Bizottság alakul a betelepülés 250 éves évfordulóra való megemlékezés
megszervezésére: Hartdégen József (1952), Pillmann József (1957).
Észak-Vértes helyi természetvédelmi terület létesítése Várgesztes címerének és zászlajának elfogadása Címer: Ovális pajzson felül - baloldalt - piros mezőben aranysárga csengő', alul zöld mezőijén fehér vár, mely két szín fekete vonallal van elválasztva.(A csengő a várgesztesiek őseire emlékeztessen, akik a hagyomány szerint csengőszóval érkeztek ide az 1700-as években. A vár a falu történelmi múltját jelképezi. A nyitott várkapu motívum, a falu 1800-as évekből származó pecsétje alapján készült. A színek a magyar és a német trikolór színei.) Zászló: fehér alapon a község címere.
1994.Megünnepeljük őseink betelepülésének „250" éves évfordulóját
06.11-12.a Várréten. (800 fellépő a programban). Faluzászló avatás. Ez az
ünnepély tekinthető az első „Csengő-nap"-nak, melyet évente a falu a múltra való megemlékezés, az elődök tisztelete, a hagyományok megőrzése jegyében, együtt ünnepelve tart.
1994. 08.15.Összevont rendezési terv elkészült
1994Búcsúra kiépül a földgázhálózat.
1995. 05. 30.Minden képviselő alpolgármester. Létrejön a Késtic Kht. Ügyvezető: Pillmann Imre.
1995Földgáz fűtés az iskola-óvodában (előtte elektromos fűtés volt).
1995-1996Elkészült a Somhegy-Vadászdomb utcák ellátását szolgáló 20 kV-os
vezeték a transzformátorállomással és az utcai 0,4 kV-os hálózat.
1996Villapark rendezési tervének módosítás. Testületi döntés: Formaterv tervezze meg a Faluházat.
1996Vértessomlói iskola társulási formában működik Várgesztessel.
1997 ottaugusztus A szennyvizet elvezetjük a tatabányai tisztítóra (át Vértessomlóra,
ekkor készült el a hálózat, majd Környén keresztül a Tatabányai tisztítóra).
1997Buszforduló kiépítése új buszváróval. Járda Arany J. u. 56-70 között.
1999. 02. 12.Az első közmeghallgatás a faluház ügyében
1999.11.22.Az egyházközség testülete együttes ülést tart az önkormányzati testülettel, és megállapodnak a területcserében a faluház részére. A körjegyző javaslata alapján a templom közvetlen környékét adta át az önkormányzat az egyháznak a faluház által elfoglalt területért cserébe.
2000. 04. 04.Testületi döntés: 271 millióFt-os várható költséggel Faluházat építünk.
2000. 06. 17.Milleniumi zászló átadása (kopjafa, emléktábla és 4 db zászlótartó és zászló elhelyezése) A táblát Hernádi László készíttette, betűformákat Hartdégen József (1952) faragta. Falunapkor ünnepelte a gesztesi önkéntes tűzoltóegylet fennállásának 75. évfordulóját. Tűzoltóparancsnok: Jezsó Pál.
2000.Testületi döntés: Gombos Kft. építse meg a tavat Testületi döntés: Partner Kft. bonyolítsa a Faluház építését.
2001. 03. 17.Eredmény hirdetés a Faluház kivitelezésére.
2001. 03 28.Megkezdődik a Faluház építése.
2001. 04.19.Falugondnok szolgálat bevezetése. Kisbuszra pályázat beadása, megvétele.
2001. 06. 16.A tó „elkészült". Kb. 20 millió Ft költséggel. Tó-avatás.
2001. 08. 03.Tó a Késtic Kht.-hez kerül üzemeltetésre.
2001.Agyagverem dűlőben a gázvezeték - a tulajdonosok pénzén - kiépül. Szemeteskukák cseréje kerekesre minden háztartásnál.


1Antennarendszer átépíttetése (magántulajdon). Közvilágítási lámpák cseréje új energiatakarékos lámpákra. Templom padok cseréje (A padok a regen-i Szt. Mihály-templomban - Bajorország- voltak korábban.) Az Erdősor vége összekötésre kerül az Agyagverem dűlővel.
2002. 06.15.Faluházavatás: 600 fellépő' és meghívott A faluházban: iskola, óvoda, konyha, könyvtár, bálterem, klubhelyiségek, tornacsarnok öltözőkkel, lelátóval.
2002. 07. hóA falu 0,7 hektár területet vesz az erdészettói a templom mellett közcélra.
2002. október1 A Faluház környékének átadása parkolókkal, járdákkal, aszfalt úttal az Arany J. úttól, „Mélyút" feltöltés, csatlakozás a Petőfi utcához.
2002Vértes utcai csapadékvíz betoncsőben a faluközponton átvezetve.
2002Telefon-földkábel a Faluháztól a Vértes utca elejéig helyezve.
2002Jogerőssé válik az Agyagverem dűlő víz- és szennyvízhálózatának építési terve.
2003. februárA képviselő-testület döntött a kultúrház hasznosítási irányáról.
Tervezés megindítása úgy, hogy ott kapjon helyet a polgármesteri. hivatal, levéltár, orvosi rendelő, posta, és egy vállalkozásszervező iroda. Hartdégen Ignác által újra elkészített „Lordusz" (Lourdes-Grotte)
2003. 07.17.
avatása.
2004. 10. 17.Mészkő burkolólap került a templom régi, kikopott téglaburkolatára.
2005.10.02.A régi, megrepedt harang helyett készült 117 kg-os harang
felszentelése. Öntötte: Gombos Miklós mester Orbottyán. A harang 901000,- forintba került. Az automatika 403 000,- Ft-ba.
2005. 12. 03.Elkészült a padfűtés a templomban. (1265000- Ft). A harang és a padfűtés költségét felerészben a lakosság adta össze (1150 000,- Ft). A másik részét a következők: polgármesteri hivatal: 500 000 - Ft; holland villatulajdonosok: 350 000,- Ft; püspökség: 300 000,- Ft; Villapark üzemeltetője: 200 000,- Ft.
2005Agyagverem dűlőben ivóvíz és szennyvíz vezeték kiépítése.
2006Templom tér rendezése.
2006Kultúrház felújítása és bővítése. (Felhasználásra kerül a faluház építése után az egyháznak átadott kb. 250 m2 természetes pala.)
2007Kultúrház környezetének rendezése. A Polgármesteri Hivatal és orvosi rendelő novemberben ideköltözik az Arany J utca 69-ból.
2008. 10. hóA templom tető felújításra kerül a toronnyal és a rajta levő kereszttel (kb. 28 millió Ft). A felújítást alapjában véve székesfehérvári püspökség finanszírozza. A költségekhez 5 millió forinttal az önkormányzat, kb. 2,4 millió forinttal a lakosság és 400 eFt-tal a Villapark is hozzájárult.

Gesztés közigazgatási szerveződésének főbb állomásai


1738 Egyházi anyakönyvezés Bánhidán
1746 Anyakönyvezés Környén (Ekkor vették a környei templomot vissza a reformátusoktól a katolikusok, grófi rendelkezés alapján.)
1747 Anyakönyvezés Kozmán
1753 a gesztesiek megkötik az első (ismert) szerződésüket a gróffal
1756 Anyakönyvezés Környén
1787.10. 06 Anyakönyvezés Somlón. (Somló 1813-tól önálló Környétól) Gesztes, Somló filiáléja.
1850 Anyakönyvvezetés (egyházi) Gesztesen. Gesztesen helyi káplánság.
1864 A falu a Tatai szolgabírói járáshoz tartozik.
1890 Gesztespuszta nevet kapta. (Vértessomló is 1890 óta viseli mai nevét)
1900 Önálló plébánia alapítása Gesztesen. Már nem a somlói plébánia filiája.
1914.07.15. Pusztagesztes néven kivált Vértessomló kötelékéből a belügyminiszter 117.605/IV. a. sz rendelete alapján.
1917.01.12.(?) Várgesztes a település neve. 192.575/1916. B.M. sz. (1917 évi 3. sz. Belügyi Közlöny, Közlemények.) Várgesztes a Kecskédi Körjegyzőséghez tartozik.
1946.01.01-től Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozik(l)
1946.02.05-től elrendelték a községi önkormányzati testületek működésének szüneteltetését. (1)
1950. 09.25. Közigazgatásilag önállóvá válik Várgesztes a kecskédi körjegyzőségtől. „ Világi"anyakönyvezés helyben.
3/1974./X.3/ MT TH sz. rendelkezés szerint Oroszlány városkörnyéki községei: Bókod, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Várgesztes és Vértessomló. Vértessomló kkt. néven és székhellyel, 5/1977. sz NET határozat alapján 1977. április 01. hatállyal községi közös tanács szervezését rendelte Vértessomló, Várgesztes községek részére.
1984.01.01-tól Várgesztes, Tatabánya városhoz tartozik.(l)
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 119/1989. (IX.28.) NET határozatában 1990. január ljei hatállyal községi tanács szervezését rendelte el - többek között - Várgesztes és Vértessomló községekben.
(1) A magyar településhálózat településszervezési változásai 1945-1990 között Levéltári módszertani és oktatási füzetek l.szám. Magyar Országos Levéltár, Budapest. 1996

Komárom-Esztergom megye közigazgatási szerveződésének főbb állomásai*


Komárom-Esztergom vármegye jogelődjeit: Komárom és Esztergom vármegyéket Szent István király alapította.
Esztergom vármegye, 1543-tól (Esztergom várát ekkor elfoglalta a török) 1696-ig nem működött. 1696-ban újjászerveződött.
A Rákóczi-szabadságharc alatt mindkét vármegye tevékenysége megszakad.
Esztergom vármegye 1710-ben, Komárom vármegye 1712-ben alakul meg ismét.
II. József 1786-ban összevonja a két vármegyét, melyek halála után 1790-ben újra önálló megyékké válnak szét.
1848 májusában a két nemesi vármegye, vármegyei bizottságokká alakul át.
A szabadságharc után a két vármegye apparátusának élére császári biztos kerül.
1850-ben a két vármegye Duna balparti részéből (jelenleg Szlovákia) Komárom székhellyel Komárom vármegye, a jobbparti részéből pedig Esztergom székhellyel Esztergom vármegye alakul, és így működtek 1860-ig. 1861-tól újra szoros irányítás alá kerültek a megyék. A választott vármegyei törvényhatósági bizottságok a kiegyezés után kezdhették meg működésüket.
1919-ben, mivel januárban a csehszlovák légió megszállta a Duna bal partján fekvő Komáromot és Párkányt, a Esztergom vármegye munkástanácsa és direktóriuma Esztergomban, Komárom vármegye direktóriuma pedig a jobbparti Komárom-Újvárosban alakult meg. Később Szőnybe és Tatára tették át székhelyüket.
Trianon után a Duna balparti részeket a Cseh-Szlovák részekhez csatolták. Komárom vármegye néhány hónapig a győri alispáni hivatalhoz tartozik. Magyarország részeként a korábbi Komárom vármegye 44, és Esztergom vármegye 22 települése maradt meg. 1923-ban hozták létre a Komárom-Esztergom egyenlőre egységesített vármegyét.
1938-ban (az első bécsi döntést követően) újjáalakult Esztergom és Komárom vármegye, utóbbi hat járással. 1945 augusztus 28-án Esztergomban megalakul a Komárom- Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága, mely a gesztesi, a tatai és esztergomi járásokat foglalja magába. 1950. 03. 16-án Tatabánya székhellyel létrejön Komárom megye. Az esztergomi járás székhelye Dorogra kerül, és Dorogi járás névre változik. A Gesztesi járás neve Komáromi járásra módosul.
* Dr. Bárdos István: A vármegyétől az eurorégióig. Jegyző V. évf. 2003. március-április sz.

Gesztesi járás települései:

Székhely: Nagyigmánd. Acs, Ászár, Bana, Bókod, Császár, Csép, Dad, Ete, Kisbér, Kisigmánd, Kocs, Komlód, Mocsa, Szák, Szend, Szőny, Tárkony, Vérteskethely.
1971-ben megszűntek a járási tanácsok, és a továbbiakban testület nélkül, a megye járási hivatalaként működtek. 1974. 12. 31-el megszűnt a Tatai Járási Hivatal.)
A XXXV/1998. III. 20. országgyűlési határozat létrehozta Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyékkel a Közép-dunántúli Régiót.
1999. VII. 3-án létrejön a Komárom-Esztergom és Pest megyét, a szlovákiai Nyitra kerületet magában foglaló Vág-Duna-Ipoly eurorégió, melyhez még ebben az évben csatlakozik Fejér és Veszprém megye is.

Komárom-Esztergom megye városai és várossá nyilvánításuk éve:

EsztergomDorog1984
KomáromKisbér1986
Tatabánya1947Nyergesújfalu1989
Oroszlány1954Bábolna2003
Tata1954Acs2007

Címerek — Wappen



Magyarország
Ungarn


Várgesztes
Gestitz
Komárom-Esztergom megye
Komitat Komorn-Gran



Tatabánya
Kolonie

Vértessomló
Schemling


Környe
Kirne

Magyarországi németek
Ungarndeutschen
  
Dunai svábok
Dunauschwaben


Ausztria
Österreich

Németország
Deutschland


Magyar Királyság
Ungarische Monarchie
Európai Unió

Erdély
Transylvanien
Vatikán

Vatican

Pillman
  
  

Várgesztes tisztségviselői

1753. 06. 08.MüllhammerAndráselöljáró
WeberMátyáselöljáró
1766. 06. 20.WeberMátyásbíró
HartmanSimonesküdt
PilmanAdamesküdt
SchalkhammerIgnácesküdt
1796MózerMihálybíró
1800VciszMátyásbíró
1804HartinJánosbíró
1851PoschpischelJánostanító és jegyző
1851FreszMihálytanító és jegyző
1852MózerFerencbíró
1853KrainMihálykisbíró
1854RubnerMártontanító és jegyző
1855SeeligFerenckisbíró
1930. 08. 03.NeukumMártonelöljáró
1938.12. 20.BeckJánosközségi bíró
BeckJózsefközs. képviselő
HartdégenJózsefközs. képviselő
HetzlMátyásközs. képviselő
PallanikGyörgyközs. képviselő
PallanikJánosközs. képviselő
PillmannMátyásközs. képviselő
RiesingIstvánközs. képviselő
SchäfferJakabközs. képviselő
WohlJakabközs. képviselő
HamburgerAntalközs. képviselő
MóróLászlóh. körjegyző
1945. 09. 04.WohlJakabközségi bíró
SoósGézakörjegyző
1955. 12. 20HetzlJakabV. B.-titkár1960.10.30-ig
1956.01. 10BánátiJózseftanácselnökV. B. -elnök 1957. 12. 31-ig
MénesiGyörgytanácselnökh.V. B.-elnökh.
HetzlJakabtanácstagV. B.-titkár
MolnárJánostanácstagV. B.-tag
MózerJózseftanácstagV. B.-tag
SchalkhammerJózseftanácstagV. B.-tag
LaubGyörgytanácstag
HartdégenMihálytanácstag
MenoniFerenctanácstag
PillmannJánostanácstag
PillmannMátyástanácstag
ifj. PallanikJakabpárttitkár
TromposchJakabHazafias Népfront-tag
HartdégenMátyásHazafias Népfront-tag
ifj. RizingIstvánHazafias Népfront-tag
id. RizingIstvánHazafias Népfront-tag
ÖtvösBalázsHazafias Népfront-tag
TóthMiklósHazafias Népfront-tag
VánkosJózsefHazafias Népfront-tag
VánkosKárolyHazafias Népfront-tag
ifj. WohlJakabHazafias Népfront-tag
MenoniJánoslemond Járási tan.-tagságáról
Zsíros György r. tőrm. (Környén?)
1958.01.01.GálSándortanácselnök
1958. 01. 11.dr. MagyarLászlókörorvos
1959. 09.MózerJózseflemond párttitkárságáról
1960. 09. 08.GálSándortanácselnök lemond
1960.11.01.SzólősiJakabV. B.-elnök           1970. 08. 15-ig
KámánImretűzoltópk.
1960. 12. 12.MózerJózsefV. B.-elnökh.
MolnárJánosisk-.ig.HNF-titkár
Kis MolnárPaulatanítónő
KovácsKatalinadminisztrátor
VánkosKárolyHNF-elnök
1961. 04. 17.KovácsKatalinV. B.-titkár
1961. 06.12.HartdégenIgnácKISZ-titkár
1962. 09. 15.VánkosJózsefhéVöröskereszt-titkár
1962. 10. 27.BaumannImre r.-tiz.körzeti megbízott
1962. 11.10.KámánImretűzoltó-pk.
1963.választás
1963. 06. 26.SzőlősiJakabV. B.-elnök
SchalkhammerJózsefV. B.-elnökh.
KovácsKatalinV. B.-titkár
MolnárJánosV. B.-tag
MenoniFerencV. B.-tag
1964. 02. 03.HartdégenMátyásMSZMP-titkárh.
1967. 08. 22.JezsóPáltűzoltó-pk.
Menoni (1948)TerézKISZ-titkár
AulichGyörgyVadásztársaság elnöke
1970HartdégenJózsefKISZ-titkár1973-ig
1970. 08. 16.SzólősiJakabV. B.-titkár1977. 03. 31-ig
1972. 03. 16.Menoni (1950)Terézvédőnő2007-ig
1972. 05. 02JezsóPálHNF-elnök
1973.01.18EckJakabtanácstag
HartdégenJózseftanácstag
SchalkhammerJózseftanácstag
WohlJózsefHNF-titkár
VánkosJózsefnéVöröskereszt-titkár
1973TellerJózsefKISZ-titkár           1974-ig
1974SzutorcsikBalázsKISZ-titkár
1974.SchalkhammerJózseft.-elnök
EckJakabt.-elnökh.
SzólősiJakabV. B.-titkár
MolnárJánosV. B.-tag
KluberJánosnéV. B.-tag
HartdégenJózseftanácstag
HartdégenMátyástanácstag
JezsóPáltanácstag
MénesiGyörgytanácstag
PillmannJózseftanácstag
SchlapakFerenctanácstag
VánkosKárolytanácstag
WohlJózsefHNF-titkár
PintérVilmosnékönyvtáros, nőbiz. tag
PillmannImreKISZ-titkárh.
BaumannImre r.-ftőrm. körzeti megbízott
1974. 10. 01.Dr. HidasJánoskörzeti orvos
1977. 04. 12.13 óra Vértessomló Közös Községi Tanács alakuló ülése
SulyokFerencnétanácselnökSomló
Schalkhammer Józseftanácselnök. h.Gesztes
RiederAntalV. B.-tagSomló
KrüplJánosV. B.-tagSomló
SzőlősiJakabV. B.-tagGesztes kirend.vezető 1983.03.31-ig
ifj. HartdégenJózsefV. B.-tagGesztes
VánkosAttilatanácstagSomló
KrüplGyörgynétanácstagSomló
KrüplGyörgytanácstagSomló
EnczJánostanácstagSomló
FrészGyörgynétanácstagSomló
KollerFerencnétanácstagSomló
BartossikImretanácstagSomló
BöhmFerenctanácstagSomló
KőváriAntaltanácstagSomló
KirschnerJánostanácstagSomló
ZinkRudolftanácstagSomló
LehrreichFerenctanácstagSomló
ZippenfenigJózseftanácstagSomló
HámoriJózseftanácstagSomló
id. HartdégenJózseftanácstagGesztes
MénesiGyörgytanácstagGesztes
SchlapakFerenctanácstagGesztes
VánkosKárolytanácstagGesztes
MolnárJánostanácstagGesztes
PillmannJózseftanácstagGesztes
KluberJánosnétanácstagGesztes
HartdégenMátyástanácstagGesztes
1977. 04. 12.RichterJózsefnéV. B.-titkár
1977.HernádiLászlókultúrház vezető1980. 10. 30-ig
1980. 06. 08.Vértessomló Közös Községi Tanács
RichterJózsefnétanácselnökSomló
Schalkhammer Józseftanácselnök-h.Gesztes
RiederAntalV. B.-tagSomló
ZippenfenigJózsefV. B.-tagSomló
SzólősiJakabV. B.-tagGesztes, kir.-vezető
HartdégenJózsefV. B.-tagGesztes
KrüplJánosnétanácstagSomló
KrüplGyörgynétanácstagSomló
BatinJózseftanácstagSomló
EnczJánostanácstagSomló
FrészGyörgynétanácstagSomló
SulyokFerencnétanácstagSomló
BartossikImretanácstagSomló
BöhmFerenctanácstagSomló
KőváriAntaltanácstagSomló
CsobaSándornétanácstagSomló
AntalIstnánnétanácstagSomló
LehrreichFerenctanácstagSomló
DodonkaFerencnétanácstagSomló
SchalkhammerJózseftanácstagSomló
HronczJánosnétanácstagSomló
EckJánostanácstagGesztes
SchlapakFerenctanácstagGesztes
KovácsPáltanácstagGesztes
PillmannJánostanácstagGesztes
PillmannJózseftanácstagGesztes
KluberJánosnétanácstagGesztes
1980KovácsTibormb. V. B.- titkár
SzutorcsikBalázsKISZ-titkár
HartdégenJózsefműv-ház-vezető
1981. 02. 16.BaumannImreMSZMP-titkár
1990. 01. 01.Várgesztes Községi Tanács (újra önálló) Választás1989.11. 26-án.
HartdégenSándortanácselnök
HartdégenJózseftanácstag
JárfásJózseftanácstag
KluberJánosnétanácstag
PillmannImretanácstag
PintérVilmostanácstag
RiederFerenctanácstag
SchäfferJánostanácstag
Schalkhammer Józseftanácstag
SchlapakJózsef ifj.tanácstag
WohlJózseftanácstag
1990.01.01   CsabaiGyulaV. B.-titkár1990. 10 hó-ig
RiesingIstvánnéigazgatási előadó1990-ig
KluberJánosnéhivatalsegéd1990-ig
1990. 09. 30.Helyi önkormányzati választás
HartdégenSándorpolgármester
EckJánosalpolgármester1991. 11. 01-én lemond
PillmannImreképviselő
Pillmann(1957)Józsefképviselő
PintérVilmosképviselő1991. 11. 01-én lemond
WohlJózsefképviselő1991. 11. 01-én lemond
CsekeLászlóképviselő1991. 12. 18-tól
Hartdégen (1952)Józsefképviselő1991. 12. 18-tól
1990.CsekeLászlónéigazg. előadó1998-ig
WohlKárolynégazdálk. előadó
1991. 03. 01.TakaróJózsefnékörjegyző1992. 04. 14-ig
1992. 07. 01,Baloghné Török Editkörjegyző2007. 15. 31-ig
1994.helyi önkormányzati választás
HartdégenSándorpolgármester
CsekeLászlóképviselő
HartdégenJózsefképviselő
(1952)
JezsóPálképviselő
PillmannImreképviselő
SchäfferFerencképviselő
1994.PillmannImreKESTIC Kht ügyvezető2002-ig
1995. 05. 30.Alpolgármesterek:
Cseke László, Hartdégen József (1952),
Jezsó Pál, Pillmiann Imre, Schäffer Ferenc
1998.PillmannAngélaigazgatási előadó
1998.10.18.Helyi önkormáríyzati választás
HartdégenSándorpolgármester
JezsóPálalpolgármester
PillmannImrealpolgármester
SchalkhammerJózsefalpolgármester
SchäfferFerencalpolgármester
RisingKárolyalpolgármester1999. 11. 22., lemond (szóban)
2001.Falugondnok: Pillmann Ferencné (Laub Margit)
2002. 10. 20.Polgármester: Hartdégen Sánidor
Testületi tagok: Eigner János, Jankács István, Itacsmány Mihály,
Schalkhammer József, Schlajjak József
2003. 03. 31.Hartdégen Sándor polgármester - 1990.01.01-től tartó tisztéről lemond.
2003Faluház vezető:Geiszt Róbert
2006.10. 01.Helyi önkormáríyzati választás
Testületi tagok:
Eigner János
Eigner Tibor2008.08-ig
Krüpl Lászlóné(Pillmann Klára)alpolgármester2008.08-ig
Menoni Gabriellapolgármester
Pillmann Katalin2008.08-ig
Richter Ferenc2008.06-ig
Német kisebbségi önkormányzati tagok:
Pillmann Józseielnök
Beck Ferencné (Hartdégen Anna) elnökhelyettes
Hartdégen Sándorné (Pillmaiin Erzsébet)
Pillmann Ignáciné (Schäffer Katalin)
Schäffer János
2007.Pillmann Erzsébetvédőnő
2008. 11. 23.Helyi önkormáríyzatiképviselő választás
Almási István
Beck Ferenc
Gallai Edina
HartdégenSándor

Gesztes tanítói — Lehrer in Gestifa

1781-2006


1781Brunner Ferenc1898- 1902Horváth Ignác
1787Jüger Jakab1904-1906Honig Lőrinc
1796Kresy János1907-1923Szilágyi István
1799Schlesinger András1924Disztl János
1807Klein János1925-1928Balogh Lajos
1808Schneider Péter1929-1931Weisz Szilveszter
1814-1836Knoll József1931-1976Molnár János
1840-1848Poszpischel JánosTóth Miklósné
1851Fresz MihályKismolnár Paula
1853-1854Rubner Márton1976-2001Kesztler Mátyásné
1871Lang Antal2001Pócsiné Gebhardt Ágnes
1875Patsch Antal2001-2002Herjavecz (Nesztler) Judit
1877Edelkraut Ferenc2002Cserna Judit
1880-1884Felber Ignác2003Hruby Júlia
1886-1898Reiterics Antal2002 - 2005Glászné Harmados Magdolna

Óvónők / Kindergärtnerinnen:
1981-2001Hartdegen Józsefné
1984-1986Koller Helen
2002Pillmann Katalin és
2005Búzás Erzsébet

Vértessomlói iskola igazgatók / Schuldirektoren in Schemling:
1947-1992Rieder Antal
1992Hartdégenné Rieder Eva

Gesztes lelkipásztorai — Pfarrer in Gestitz


Környén plébánosok. (Unsere Pfarrer von Kirne) Hozzájuk tartozott Somló és Gesztes is:
1746-1748Skripala Tamás
1748-1768Czitkovics Máté
1769-1784Ehrenberg József esperes és tb.kanonok
1784-1805Szántó György
1805-1813Zolnay Sándor

Vérteskozmai plébánosaink - Unsere Pfarrer von Kosma:

1747-1748Kummer György
1748-1750Reisner Mátyás
1750-1752Lehm Ferenc
1752-1756Árvay Mihály

Somlón káplánok és Gesztesnek lelkipásztorai:

1787-1790Pados JózsefKésólib Igmándon plébános
1790-1796Roys LipótKésőbb Szomódon plébános
1796-1803Pussacker TóbiásKésólab Alsógallán plébános
1803-1805Mikulay JánosKésőbb Kecskéden plébános
1805-1812Zolnay SándorKörnyén plébános egyedül
1813Mutzer Dánieladminisztrátor

1813-ban a somlói plébánia önállóvá vált, miután kivált a környeiből.

Somlóhoz tartozott - filiaként -Gesztes és Kapberek.

 

1813Perger Ignác
1823Kappel István
1850Wohlmuth János (1862-ig)
1864Biliig Antal
1872Winkler Mihály
1878Nácz József

Gesztesen helyben voltak lelkészek -

Pfarrer die auch in Gestitz wohnten:

(1850-ben Gesztesen helyi káplánság, 1900-ban önálló plébánia alakul.)

 

1851Kukutska Hugotinkapucinus, kihelyezett káplán
1869Offenheimer Lipótkapucinus, kihelyezett káplán
1869Polák Gyula
1873P. Moshammer Venanczkapucinus, kihelyezett káplán
1896Resszer Mihálykihelyezett káplán
1898Tóth Jánoskihelyezett káplán
1905Békeffy Istvánh. plébános
1907Zoncsich Jakabh. plébános
1908Hajdyn Henrikh. plébános
1909Gráf Mihályplébános
1935Hamburger Antalplébános
1958Dr. Póka György (-1960)(Hamburger plébánosbetegsége idején)h. plébános
1962Medgyesi Imre Dezsőkapucinus, h. plébános
1963Bóck Jánosh. plébános
1965Ader János
(Böck János plébános
betegsége idején)
1984Reseh Ottóplébános
1999Bedy Sándorplébános

Várgesztes község bevételei és kiadásai

Adatok ezer Ft-ban
ÉvBevétel összesenKiadás összesenFejlesztésPénzmaradvány év végénÉrtékpapírok év végénMegjegyzés
ÉvFejlesztés
1949733
1950
1955104104
195780
19734363642172
197429829877
1975231
19763254711301335
19772 00322984531053Közös
19782 55123272131281tanács
19793 8482 5671521 173Vértes-
198091202 770356somlóval
1989202
1990110628 86411242 198
199119 41514 59411846 652
199237 13633 65725 000*916
199316 00617 06130 800*4 513
199425 23118 61917 600*3 773
199524 80623 6935 01511132 491
199629 53728 4393 5981160
199739 039361699 0675 654
199848 79042 9109 34112 11626 500
199952 57848 3445 41718 69331448
200097 861106 37022 9293104681561
2001312 796273 747146 63954 70020 007
2002374 725358 141208 54310 5036 275
20038142879 9199 26710 5686 275
2004104 922100 05118 3007 67010 275
2005127 46811815933 680114865 329
2006130 066105 62834 31022 6485 553
2007109 442126 000
*A Csatornatársulat és a gázépítő közösség fejlesztésével együtt (kerekített összeg).
Az 1990-2002 években átlagosan 70 millió forint jutott fejlesztésre évente (2002. évi árszinten).

Adatok Várgesztesről 1747-1996



N:47,47494
E:18,39691

 

Forrás: Körmendi Géza: Komárom megye helységneveinek rendszere, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 1986

1747-es adat Weisz János: Várgesztes történetéből


Feliratok Gesztesen

A Gesztesi vár falán elhelyezett vörös márvány emléktábla felirata


Templombejárati tábla
 
latinul (1872) és magyarul (1991)



A hősi emlékmű felirata
 



A millenniumi emléktábla felirata
 



A faluház bejáratának lablája
 




A faluház aulájában elhelyezett fémtábla felirata
 




Az Arany János utca 39—31. előtt
 

álló kőkereszt felirata


Zu Ehren Gottes errichtet durch Masuch Kurt Anna 1930

Kőkereszt az Arany János utca 29-31. előtt
(Állíttatták: Kurt és Anna Masuch 1930)




Fakereszt a falu bejáratánál