Az első átfogó névjegyzék Gesztes lakóiról - 1747

Az 1745-ben Környéről elköltöztetett református magyarok helyébe Mosón megyéből hozatott az uradalom katolikus német jobbágyokat, akik számára már 1746-ban plébániát alapítottak. Gesztes lakói rövid ideig ehhez a plébániához tartoztak. Itt keresztelték 1746. május 3-án Joannes Gregorius és AgnesFett leányát, Anna Margarithat (keresztszülők Joannes és Anna Marga-ritha Helmayer), valamint egy héttel később Paulus és Gertrudis Kirschner leányátMartgarithat (keresztszülők Joannnes és Margaritha Fahll). Ugyanebben az évben négy Gesztesre vonatkozó (ex Gesztes, illetőleg Restesekről) bejegyzést találunk a halottak anyakönyvében: június 5-én temették Andreas Wollfot (40 éves), augusztus 17-én Barbara Samphmert (40 éves) és Margaritha Falt(50 éves), valamint augusztus 22-én Matthias Weket (3 éves). 1746. május 22-én Környén kötött házasságot a gesztesi Orbán Hahn az özvegy Maria Seiferrel.
Az 1744-ben németekkel megtelepített Kozmán is hamarosan, 1746-ban plébániát hozott létre a kegyúr, Esterházy József. Néhány évig a gesztesi és kőhányási puszta lakosai a - Környénél lényegesen közelebb lévő - kozmái plébániához tartoztak. A település így egyházjogilag a győri püspökségből a veszprémi püspökségbe került át. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1747. szeptember 20-án vizitációt tartott Kozmán, s az itt felvett névjegyzék tartalmazza Gesztes lakóira vonatkozó első átfogó adatainkat. A lajstrom feltünteti a családfők nevén kívül házastársuk (uxor eius), fiuk vagy fiaik (filius, filii), leányuk vagy leányaik (filia, filiae), szolgálójuk (ancilla) nevét és életkorát is.

A majki kamalduli remeteség rövid története


A kamalduli remeteséget 1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította. Az épületeket a Rákóczihoz hű dunántúli nemesi családok adományaiból emelték, erre a szerzetesi lakok homlokzatán elhelyezett nemesi címerek emlékeztetnek.
Az 1770-ben befejeződött építkezéssel tizenhét remetelak épült meg. A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki az imákat hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Beszélniük évente két alkalommal három-három napig lehetett. Küldetésük, hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, azokért és azok helyett is, akik maguk sohasem fordulnak Istenhez.
A rend önfenntartó volt, a földművelésből és jótékonysági adományokból élt. A gazdálkodással, halászattal, földműveléssel a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok foglalkoztak. A néma barátok csak rövid ideig élhettek Majk-pusztán, mivel 1782-ben II. József császár feloszlatta a rendek többségét.
Az Esterházy család 1860-ban a konventépületet vadász- és lakókastéllyá alakíttatta. A II. világháború idején a kastély keleti mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult el a családi levéltár, számos könyvritkaság, újság és értékes bútordarab. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé. 
Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság. Az utóbbi években a műemlék kezelői több koncertet rendeztek a falak között, csatlakoztak a múzeumok éjszakája programjaihoz és az egészséges életmódot népszerűsítő fesztiválokat tartottak. A remeteség 17 cellaháza közül hét apartmanházként rendszeresen fogad látogatókat.
Forrás: MTI