Egy 1737-es jelentés a svájceráj területén végzett építészeti munkákról

Egy 1737-es jelentésből azt is megtudhatjuk, hogy a gesztesi svájceráj területén milyen építészeti munkákat végeztek:
Alázatos Repreasentatio.151
Minemö Munkák, Uj épületek, Reparatiok,152 és egyéb eoconomiak153 mentenek véghez, Méltóságos Horwath országi Ban és Generalis Galantaj Grof Esterházi Joseph Kegyelmes Uram ö Excellentiaja Tekint. Gesztesi Dominiumjaban154
1737 dik esztendűnek foljássában
Gesztesi Majornál
Méltosságos Urasagh Delineatioja155 szerint waló Nagyságú Svajczer Marhának waló Istaló, rész szerint Termés Kübül, rész szerint pedigh morbul*156 föl épéttetett, Kinek fedeléhez alkalmatos fát, épület nek szélessége miat az Bűkben nehezen öszve szerezhetni lehetvén, áztat Komaromban vetetni, Almas hoz le bocsáttatni, onnand pedigh szekereken transportaltatni kölletvén. Ezen épületnek teteje a' mennire akkori üdőben ki telhetet alul Naddal torombaztatva157megh, nad el fogyván pedigh azon föllül csadéval vagyis Sassal megh födetett, és Pozna fákkal sürün megh rakatott. Istalónak vigében Gesztes fölül Kis Borjuk szamara Istalocska erigaltatott158 Sövénybül, melyet Csádéval159 ölégh vastagon megh vágjon födve. Majornak udvara 108 őllni hoszassagu magos Sövényel bé keréttetett, Udvarában pedig az marhák szükségére termés kübül ki rakott kut, föld fölöt walo megh Kanyvazasaval,160 Itató valjuval és Kanhalekkel161 el készült. Az Major haz födelének Náddal institualt162 megh verettetese notabilis163 részen vighez ment, Svajczer szobájának teteje ki slajstromoztatott,164 és ez epulet kivül megh vakoltatott.165

A 2001/2002-es Megye I. végeredménye

#    csapat neve                            mérk.        gy   d   v     gólkülönbség    pontszám
1Nagyigmándi KSE261925 61 -  1959
2Bábolna SE261475 57 -  3149
3Sárisápi Bányász SE261385 48 -  2647
4Vértesszőlős SE261349 44 -  3443
5Ácsi Kinizsi261259 62 -  4741
6Vértesi Erőmű SE261169 42 -  4239
7Lábatlani ESE2611213 44 -  5435
8Zoltek SE Nyergesújfalu2610412 48 -  4034
9VÁRGESZTES SFE *269611 46 -  5033
10Környe SE268711 40 -  5831
11Kocs KSE268513 37 -  5029
12Naszályi SE266614 35 -  6624
13Komáromi VSE266515 36 -  6323
14Tokodaltárói BAK *265714 30 -  5022

* Kiesett vagy egyéb okból (például kizárás, klubegyesülés, megszűnés), a klub a következő bajnoki szezonban nem indult ebben a bajnoki osztályban.

Forrás: magyarfutball.hu

Nincs egységes vélemény Gesztes benépesülésének pontos idejéről

A szakirodalomban nem alakult ki egységes vélemény Gesztes benépesülésének pontos idejéről. Mohi Adolf szerint a vár alján 1735-ben keletkezik a német bevándorlókkal népesesített kisközség.175 Rogerius Schilling szintén azt írja, hogy „1735-ben Jöttek frankok és elzásziak Alsógallára, Vértessomlóra és Pusztagesztesre."176 Már Weisz János rámutatott arra, hogy az 1735-ös betelepülési évszám hibás fordítás eredménye, mely Kolinovics Gábor Esterházy József életéről szóló 1754-ben megjelent adatának félreértéséből ered. Kolinovics ugyanis a következőket írta: ...novas tarnen iterum e Germania Colonias, in Praedia Galyam inferiorem Tatensis Jurisdictionis, ac Somle Gesztesiae arci proximum admittit.. .177 Az idézett szövegrészben tehát Gesztes csak földrajzi megjelölésként szerepel és szó sincs a helység benépesüléséről. A két világháború között megjelent megyei monográfia csak annyit közöl, hogy a 18. század elején népesült be a falu, ugyanakkor - mint látni fogjuk hibásan - 1734-re teszi a római katolikus egyházközség megalapítását, mely a monográfia szerint 1850-ig Vértessomló leányegyháza volt.178 A megye helytörténeti kalauza szerint 1730 körül telepítettek német nyelvű lakosokat Várgesztesre.179 Ezzel megegyezően 1730 körül adja meg a betelepülés időpontját a megyei kézikönyv is.180 Weisz János és Payer Gábor kéziratos munkájukban 1737-et, illetőleg az 1735-1740 közötti időszakot jelölik meg.181
Az időpont körüli bizonytalanság érthető. A tatai és a gesztesi uradalom 1729-1745 között újranépesített pusztái jobbágyközséggé alakultak, telepítési szerződésükből egyértelműen kiderül a betelepülés éve, és többnyire a telepesek neve is. Az 1737-ben készült uradalmi összeírás, több más adat mellett, az új lakos nevén kívül annak származási helyét, érkezésének napra pontos idejét, gyermekei számát, kézműves esetén a foglalkozását, juttatott telke nagyságát és a birtokában lévő állatállományt is megadja.182
Gesztes ezzel szemben nem alakult községgé. A mai települést a 18-19. században esetenként pusztaként, preadiumként emlegetik, a források többségében azonban csak Gesztes váraként (Castrum Gesztes) fordul elő, illetve az itt lakók mint a vár alatt élő zsellérek (Inquilini Subarcenses).183 A települést ugyanis úgy tekintették, mint az uradalom allodiumát, azaz a jobbágytelekkel ellentétben saját kezelésében tartott földjét, majorságát. Az itt élők kezdetben az uradalom, majd hosszabb ideig a majort bérlő svájcer egyszerű „alkalmazottai" voltak. Nevükre, számukra, egyéb körülményeikre vonatkozó írásos dokumentum így érthetően nem került elő. Számuk mindenesetre nem lehetett egészen alacsony, hiszen a többszáz szarvasmarha őrzése, gondozása, fejese, a nyert tej földolgozása, az ehhez szükséges munkaerő így már az 1730-as években is meglehetős lakosságszámot feltételez. Az uradalom számára a gesztesi lakosok az erdei munkák, elsősorban a favágás elvégzése szempontjából voltak fontosak. Időközben nagyarányú fakitermelő munkát s azt végző favágókat kell látnunk a gesztesi hamuzsírfőző működésével kapcsolatban is.

A felnőtt csapat 15. lett ősszel


A téli szünet utáni első mérkőzés 2015. március elsején lesz a Germely-Szomor ellen.

A felnőtt csapat őszi eredményei a Gesztes11 oldalon.
Forrás: MLSZ Adatbank

A 8. helyről megy téli szünetre az U19


A téli szünet utáni első mérkőzés 2015. március elsején lesz a Germely-Szomor ellen.

Az U19-es csapat őszi eredményei a Gesztes11 oldalon.
Forrás: MLSZ Adatbank

Elkészült a kamalduli kolostor felújítása Majkon

majki kamalduli remeteség belső udvarán álló cellaházak
Befejeződött a kamalduli remeteség főépületének, a kolostornak a felújítása Majkon. A 18. századi épületegyüttes központját 885 millió forintos uniós támogatásból újították föl.

Puskás Imre, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a bemutatón elmondta: a napokban került a Parlament elé az örökségvédelmi törvény módosítása, amelyben megjelenik az a törekvés, hogy a műemléki értékek megvédése mellett azokat a "látogatóknak élményt nyújtó módon" állítsák a közösség szolgálatába.

Hozzátette, hogy a kamalduli remeteség műemlékegyüttesének teljes felújítását a Nemzeti Kastélyprogram keretében végzik el. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ felé kifejezett elvárás a rekonstrukcióknál, hogy az intézmények önfenntartók legyenek, programokkal töltsék meg az épületeket - hangsúlyozta.

Sági Attila, a Forster Központ igazgatója elmondta: megvalósult a 2300 négyzetméter alapterületű rendház szerkezeti és külső helyreállítása, a pince, a földszint, az emelet, valamint a növényszárító padlás teljes belső, műemléki rekonstrukciója, az egykori refektórium freskóinak restaurálása, valamint a belső díszudvar felújítása.

A termekben berendezett kiállítás bemutatja a remeteség 18. századi históriáját, a szerzetesek életmódját, megemlékezik II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatáról. A tárlat megjeleníti azt az időszakot is, amikor az épületből a remeteség alapítását egykor támogató Esterházy-család grófi ágának vadászkastélya lett az 1860-as évektől.

A tervek szerint a fejlesztés 2015 tavaszán fejeződik be, attól kezdve lesz látogatható a műemlékegyüttes egész területe. Ekkorra készül el a remeteséghez vezető út mellett az épület körül lévő parkoló is.

Képgaléria a felújított majki kamalduli kolostorról

A majki kamalduli remeteség belső udvarán álló rendházépület, amelynek műemléki rekonstrukciója befejeződött. A 18. századi épületegyüttes központját 885 millió forintos uniós támogatásból újították föl.
Szoba a majki kamalduli remeteség fölújított rendházában, itt lakott II. Rákóczi Ferenc. 

Száz éve született a vértesszőlősi előember telephelyét feltáró Vértes László

Száz éve, 1914. november 3-án született Budapesten Vértes László muzeológus, régész, aki azzal lett világhírű, hogy Vértesszőlős területén feltárta a mintegy 350 ezer évvel azelőtt élt előember telephelyét. 

Samu lábnyoma
Forrás: 
magyarostortenet.gportal.hu
Élete legnagyobb eredményét a vértesszőlősi ásatás hozta meg, ahol 1963-ban feltárta az előembernek az ősi karsztforrások által évezredek alatt lerakott mésztufa rétegeibe ágyazott, közel félmillió éves települését. 

Két év múlva ugyanitt sikerült kiásnia egy körülbelül 350 ezer éves előember nyakszirtcsontját és két gyermekfogat, végül egy páratlan tudományos értékű lábnyomos felületet tárt fel. Mivel a felfedezés napján Sámuel névnapot mutatott a naptár, a szakemberek ezt a nevet adták az előembernek. 

Samu a Homo erectus faj késői képviselője volt (Homo erectus seu sapiens Paleohungaricus), amely átmenetet képez a még csak fölegyenesedő előember és a már értelmes ősember között. 

A fejlettségéhez képest intelligens volt: kavicsból készült eszközöket használt, ismerte és használta a tüzet, zsákmányai között nagytestű állatok is voltak. A faj legismertebb leletei Jáva, Kína, Németország, Észak-Tanzánia és Magyarország területéről kerültek elő. 
Homo erectus (seu sapiens) palaeohungaricus, azaz Sámuel
Forrás: Wikipédia
Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának teljes portréja:

Zunftbaumot, azaz mesterségek fáját adtak át Gánton

Nemrég adták át Gánton a Mesterségek fáját, azaz a Zunftbaumot.

Zunftbaum a turistaházzal szembeni parkban van.

A figurákat Brandl Emilné rajzolta és festette. 

A Zunftbaum, Németországban, főleg Bajoroszágban nagyon elterjedt. 

Az adott településen dolgozó mesterembereket megörökítő jeleneteket vagy a mesterségek címereit, zászlóit szokták ábrázolni rajta. 

Az utóbbi években a magyarországi német nemzetiségű településeken is egyre gyakoribb.


Hol járunk? - Légi fotós játék Magyarországról az Origo.hu-n


Hol járunk? Vár a vértesi vadonban címmel jelent meg az origo.hu oldalán a légi fotós játék

A kép mellett ennyi segítséget adnak a megfejtéshez: magyar vitézek, oszmán hadak és iskolai osztályok is táboroztak e falak tövében.  

A megoldásnál már bővebben olvashatunk Gesztes váráról:

A légi felvételen Gesztes várát láthatjuk, mely a Vértes szívében, a közeli Várgesztes melletti erdő közepén áll. Az épület elődjét - hasonlóan más környékbeli erődítményhez - a kiskirálykodásról elhíresült Csákok építették a 13. század végén. Azonban alig telt bele pár évtized és a történetírók lejegyezhették, hogy a tulajdonos már nem Csák. Károly Róbert ugyanis némi telekcsere révén magához vette a várat, mert tartott attól, hogy túl nagy nagyra nő a hatalmi játszmák egyik szereplőjének birtokrendszere. A vértesi várrendszer legjelentősebb tagja a 16. század elejéig leginkább birtokcserékből volt ismert, a török korban pedig legalább tízszer cserélt gazdát - ezúttal azonban a legkevésbé sem békés körülmények között.


Forrás: origo.hu
A vár a 18. században indult igazán pusztulásnak, miután Eszterházy József a majki kamalduli remeteség alapításakor engedélyt adott rá, hogy innen is hordjanak köveket az építkezéshez. 1759-ben már romként említik Gesztest. A várban 1932-ben turistaházat építettek, ami sajnálatos módon komoly műemléki pusztítással járt, majd csak 1960-ban kezdték meg a régészeti feltárást és az állagmegóvást. A kétezres évek eleje ismét elhozta a birtokcserék időszakát, és a dolgok odáig fajultak, hogy mára a vár bezárt, és felújításra vár.


A kép Jüling Krisztián Sólyom szárnyán című légi fotós albumában jelent meg, amely kétszáz gyönyörű felvételt tartalmaz Magyarországról. Az albumról bővebb információk itt érhetők el.

Püspöki áldást kapott a felújított várgesztesi templom - Magyar Kurír, 2012

A templom épp megkezdett felújítási munkálatait szakította meg a januári földrengés, mely során megsérült a kórusnak is helyet adó karzat, szinte minden nyílászárónál és a sekrestyében megrepedtek a falak, megmozdult a födém.


Forrás: Magyar Kurír
Várgesztes jelenlegi temploma 1872-ben nyitotta meg először kapuit a hívek előtt. 2006-ban kapott új harangot; majd 2008-ban a rendkívül leromlott állapotú tető és torony rekonstrukciója következett 31 millió forintból, 2011-ben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programtól az egyházközség több mint 12 milliós támogatást nyert el a külső felújításra.
Az éppen megkezdett munkálatokat szakította meg a 4,7-es, 2011. január 29-i  földrengés, mely során megsérült a kórusnak is helyet adó karzat; szinte minden nyílászárónál és a sekrestyében megrepedtek a falak, megmozdult a födém.
Forrás és folytatás: Magyar Kurír, 2012. október

A Várgesztesi Dalkör is fellép szombaton a Geresdlaki Gőzgombóc Fesztiválon

Forrás: gozgomboc.hu
A  sváb specialitásnak, a gőzgombócnak hódolnak október 11-én a baranyai Geresdlakon, az immár nyolcadik gőzgombócfesztiválon. 

A programok délelőtt 10-kor kezdődnek, a várgesztesi német dalkör mellett a Rezeda tánccsoport, a pusztavámi német táncegyüttes, a mohácsi tambura zenekar és a Tanac néptáncegyüttes is fellép. 

Gőzgombóckészítő verseny is lesz, délután Petra Böck osztrák sztárénekesnő is színpadra lép, este pedig Rúzsa Magdi és zenekara ad konceret. Részletes program a gozgomboc.hu honlapon.

A geresdlaki gőzgombóc receptje

Forrás: gozgomboc.hu
A gőzön főtt kelt gombóc egy adagjához 1 kg liszt, 2 kávéspohár olaj, 1 tojás, 5 dkg élesztő és tej szükséges. Ezt kell kidolgozni, keleszteni és gőzön megfőzni. Geresdlakon köretnek általában babot, dinszteltkáposztát, sült szalonnát, füstölt sonkát tálalnak mellé.

Forrás: gozgomboc.hu

A kirandulastippek.hu képgalériája a Gesztesi várról

Várgesztes, Gesztesi vár, Forrás: kirandulastippek.hu
A teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre.

Gesztes az „Ungarische Burgen" című könyvben

Die Burg auf einer Anhöhe in den Wäldern des Vértes dürfte ursprünglich ein Jagdschloss gewesen sein, das sich im Grundriss in drei Einheiten gliederte. 

Die Umfassungsmauer paßte sich dem Gelände an, der einzige Turm erhob sich an der Längsseite. 

Die erste Burg stand bereits im 14. Jahrhundert, hier wurden 1338 von Königin maria und 1387 von König Sigismund Urkunden ausgestellt. Bis Mitte des 15. Jahrhunderts war die Burg in königlichen Besitz, dann gehörte sie den Geschlechtern Rozgonyi und Ujlaki. 

Mit König Sigismund verbindet sich die zweite Bauperiode der Burg. Auch in dieser Zeit diente sie keinerlei militärischen Zwecken. 

Das ändere sich nach 1526. Nun war Gesztes mit dem Schicksal von Tata verknüpft. 1529 wurde die Burg von den Türken belagert. Als 1536 die Kunde von der Einnahme Tatas eintraft, ergriff die kleine Burgwache kampflos die Flucht. Als Tata 1543 niederbrannte, wurde auch Várgesztes angezündet. 


Die Ungarn hatten einst den Weg zur Burg mit einer Wolfsgrube gesichert. Die Türken errichteten 1588 Befestigungen. Später wechselte die Burg noch mehrmals den Besitzer und war schließlich dem Verfall preisgegeben. Die Familie Esterházy gestattet 1733 den Kamaldulensern, als sie ihr Ordenshaus in von Mark beuten, „die gemeißeltern Steine von dort fortzutragen”.

Interneten elérhető a tatai múzeum képeslapgyűjteménye

Tata vára, háttérben a Vértes-hegységgel, Forrás: kepeslap.kunymuzeum.hu

A tatai Kuny Domokos Múzeum elérhetővé tette megyei képeslap gyűjteményét az interneten, az online felületen ezernél több régi fotográfiát tekinthetnek meg az érdeklődők - közölte az intézmény igazgatóhelyettese csütörtökön az MTI-vel.

Schmidtmayer Richárd tájékoztatása szerint a kepeslap.kunymuzeum.hu oldal térképes alkalmazással is rendelkezik, így a korabeli tájképek, utcák, épületek összehasonlíthatóak a jelenlegi utcaképpel. A máig megmaradt viszonyítási pontoknak köszönhetően virtuális városnézésre nyílik lehetőség, sok évtizeddel visszaugorva az időben - tette hozzá.
A gyűjtemény gerincét a tatai képeslapok adják, emellett számos kép található Tatabányáról, Komáromról és Esztergomról, illetve a megye kisebb falvairól, de Várgesztesről sajnos még nem.

A látogató a település, a készítés ideje és más paraméterek megadásával váloghathat a régi fotográfiák között. Az online katalógus tartalmazza többek között a készítés és a kiadás helyét, idejét, valamint postára adás helyét, illetve idejét.

Az egyik 1900-as, 1910-es években keltezett, Komárom vármegye térképét ábrázoló képeslapon feltüntetik a Gesztesi járást.

Forrás: kepeslap.kunymuzeum.hu
A Gesztes.hu-n amúgy itt találhatók képeslapok Várgesztesről. 

Forrás: MTI/Gesztes.hu

A Vértes-hegység kőzettani felépítése

A hegység döntő többségét a triász korban (195-240 millió éve) keletkezett fődolomit alkotja, de jelentős a mészkő mennyisége is. Mindkettő tengeri üledékes kőzet. A dolomit kemény, tömött, jól rétegzett, gyengén karsztosodó és kevésbé oldódó kőzet, mindezekből adódóan gyenge a vízátbocsátása is. Ellentétben a mészkővel, amely jó vízáteresztő és könnyen oldódik, viszont nem málik. A két kőzetfajta közt a Vértes-hegység északi peremén egy átmenet található, ahol a fődolomit agyagos, márgás rétegekkel változatos kifejlődésű mészkőbe megy át. A várgesztesi-medence szélén megtalálható a két leggyakoribb mészkőfajta: a dachsteini és a nummuleteszes is.
A hegység viszonylag egyszerű töréses szerkezete a kréta (65-135 millió éve) idején alakult ki, a miocénben (9-25 millió éve) pedig tönkjelleget öltött, és rögösen fel is darabolódott. A hegység felszíne monoklímás tábla, gyakorlatilag egy fennsík, melynek átlagos magassága 400 méter körüli. Völgyeinek döntő többsége a szerkezeti vonalakon halad. Sok fagy aprózta, úgynevezett periglaciális és jelenkori törmelék-felhalmozódás figyelhető meg a meredek lejtőkön.
A földtörténeti újkor eocén korszakában (37-65 millió éve) tenger öntötte el a Vértes környékét és akkori öbleit, és ott hatalmas lápok alakultak ki. Ezekből keletkezett a barnakőszén jelentős hányada. A várgesztesi-medencében ez a réteg már nagyon elvékonyodik, és alatta települ némi bauxitos vörös agyag. Egy korszakkal később, az oligocénban keletkezett a vértessomlói kőszén. A pleisztocénban (10-2,5 millió éve) lösz és futóhomok borította a felszínt, majd a holocénban (10-15000 éve) lerakódott a völgyek aljára némi patakhordalék.

24 Óra: erdőlátogatási tilalom a Vértesben és a Gerecsében

A Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. egyhónapos, délutántól reggelig tartó erdőlátogatási korlátozást vezetett be a Vértes és Gerecse egyes területrészein a gímszarvasok vadászata miatt - írta pénteki számában a 24 Óra.

Kocsis Mihály, a részvénytársaság vezérigazgatója elmondta, szeptember 10-től október 10-ig naponta délután 4 órától reggel 9 óráig tilos az erdőkben tartózkodni és közlekedni. A korlátozás a parkerdők, az Agostyáni Arborétum és az Országos Kéktúra útvonalának kivételével minden más jelölt vagy jelöletlen turistaútra, közlekedési útra kiterjed. 
Ebben az időszakban kerül sor a gímszarvasok vadászatára, hivatásos vadászok irányításával, késő délután, este, illetve hajnalban egyéni les-, vagy cserkelő-vadászatokon. Az erdőlátogatási korlátozás bevezetésével a feladatukat végző vadászoknak kevésbé kell számítani veszélyhelyzetre.

140 millió forintot különítettek el a vár felújítására

Egyeztető megbeszélést tartottak 2014. augusztus 22-én az MNV Zrt. kezelésében lévő megyei ingatlanokról, a Várgesztesi vár helyzete volt a kiemelt téma.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNVZrt. főigazgatója Marjay Gyula elmondta, hogy a 2015-ös költségvetésben a vár felújítására 140 millió forintot különítettek el, mely a közművek felújítására és a vár látogathatóvá tételére elegendő. 

megbeszélésen részt vett Czunyiné dr. Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár, Kancz Csaba kormánymegbízott, Popovics György, a közgyűlés elnöke, Vida Dóra főigazgató és Szabó Ferenc József az MNV Zrt. Észak-Dunántúli Regionális Területi Irodavezetője is. Marjay Gyula azt kérte a megyei vezetőktől, hogy a hasznosítással kapcsolatos döntéséket helyben hozzák meg.

Forrás: KEMÖH

Várgesztes a kirandulastippek.hu oldalon – Sűrű erdőben kockavár

A Vértes hegység mélyén, sűrű erdőben egy kis magaslaton áll a gótikus gesztesi vár romja. A Várgesztestől nem messze fekvő vár és környéke a régió népszerű kirándulási célpontja.

A vár 2013. október 31.-én bezárta kapuit, nem látogatható. Helyreállítása, újra nyitása egyelőre nem tisztázott. 

A vár története

A tatárjárás után épült királyi vár első írásos említése 1326-ból ismert. Sokáig nem volt különösebb hadászati jelentősége, elsősorban vadászkastélynak használták, s az uralkodók időnként zálogba adták. Az épület falai közt több középkori uralkodónk is megfordult, birtokosai gyakran cserélődtek. A XV. század elején és a XVI. század közepén is bővítették, így a Vértes legerősebb várának számított. A törökök többször is ostromolták, és négyszer is elfoglalták, majd az 1590-es években megerősítették. A harcok során megrongálódott erődítmény 1605-ben végleg magyar kézre került. 1652-ben újra kijavíttatták a várfalakat, de később ismét leomlottak. A hadászati szerepét vesztett romos vár a hozzá tartozó uradalommal együtt az Esterházy család birtokába jutott. A vár sorsát egy 1733-as rendelet pecsételte meg, mely szerint a vár köveit szabadon elhordhatták a környék építkezéseire.
Az 1961-63 közötti műemléki helyreállítás során az egyik tornyot turistaszállóvá alakították, ahol étterem és egy kis büfé működik, a tetején pedig kilátóhelyet létesítettek.
Az 1990 óta egy lelkes vállalkozó által üzemeltetett vár, több jelentősebb várfalrészlet leomlása után, 2013 okt. 31.-én bezártakapuit. Jövőbeli működtetése, helyreállítása egyelőre még nem tisztázott.