Kovács Bianka: Királyi vadászkastélyból török határvár – A gesztesi vár




Kovács Bianka: Királyi vadászkastélyból török határvár – A gesztesi vár 

A gesztesi vár a Vértes erdeiben megbújva, egy közel 400 méteres magaslatról tekint le a tőle északra elterülő Várgesztes településre. A kicsi, szerény, szabályos épület ránézésre kevéssé felel meg a romantikus elképzelések vár fogalmának, aligha gondolná az ember, hogy falai között egykor királyok szálltak meg. Pedig késő középkori uralkodóink gyakran felkeresték Gesztest, egyik kedvenc szórakozásuknak, a vadászatnak hódolva. Maga az épület is arra a célra épült, hogy be tudja fogadni a királyt és kíséretét vértesi vadászataik alkalmával.

Gesztes az 1566-os dicsőséges magyar hadjáratban

Tata elestét követően a Vértes-hegység erősségeibe, Vitányra (Vértessomló közigazgatási területe) és 
Gesztesre (Várgesztes) rendelt török őrségek magukra hagyták a rájuk bízott várakat. 
Istvánffy szerint Salm ezekbe is katonaságot helyezett el, mielőtt visszatért volna ismét Győr alá. Ortelius is ezt örökítette meg művében. Szerinte Vitány és Gesztes mellett Csókakőt és Zsámbékot is elhagyta az őrsége. Az erősségeket pedig egyszerűen felgyújtották. Salm pedig az üresen hagyott várakat akadály nélkül elfoglalta és őrséget helyeztetett beléjük. Ezzel szemben az év végén készült kivonatos hadijelentés szerint azonban 
csak Vitány és Gesztes került a keresztények kezére.
A budai vilajet várainak adattárából kiderül, hogy az említett várak mindegyikében 1569-ben már török őrség állt. Hegyi Klára Vitánnyal kapcsolatban azonban azt feltételezte, hogy csak 1566-ig állt az Oszmán Birodalom uralma alatt. Az év végén készült kivonatos hadijelentés ezzel szemben arról számolt be, hogy az említett Gesztest és Vitányt valamikor még 1566 folyamán a Székesfehérvár mellé rendelt oszmán katonaság foglalta vissza. Mind a két erősséget ugyanis csak gyenge őrség szállta meg. 
Gesztest alatt a törökök három ágyúval jelentek meg, és kezdték meg az ostromot. Az ostromlottak néhány nappal később fel is adták magukat. 
Vitány őrsége pedig be sem várta az ostromlókat és üresen hagyták az erősséget. Véleményem szerint az történhetett, hogy az említett két vár 1566-ban kétszer is gazdát cserélt. Zsámbékot és Csókakőt pedig csak elhagyta a török őrsége, ám Salm nem szállta meg. Ezért is szerepelhettek az 1569. évi török összeírásokban.

Forrás: Várháborúk kora blog, szerző: Bagi Zoltán Péter

Gesztes lelkipásztorai — Pfarrer in Gestitz

Környén plébánosok. (Unsere Pfarrer von Kirne) Hozzájuk tartozott Somló és Gesztes is:

1746-1748Skripala Tamás
1748-1768Czitkovics Máté
1769-1784Ehrenberg József esperes és tb.kanonok
1784-1805Szántó György
1805-1813Zolnay Sándor

Vérteskozmai plébánosaink - Unsere Pfarrer von Kosma:

1747-1748Kummer György
1748-1750Reisner Mátyás
1750-1752Lehm Ferenc
1752-1756Árvay Mihály

Somlón káplánok és Gesztesnek lelkipásztorai:

1787-1790Pados JózsefKésólib Igmándon plébános
1790-1796Roys LipótKésőbb Szomódon plébános
1796-1803Pussacker TóbiásKésólab Alsógallán plébános
1803-1805Mikulay JánosKésőbb Kecskéden plébános
1805-1812Zolnay SándorKörnyén plébános egyedül
1813Mutzer Dánieladminisztrátor

1813-ban a somlói plébánia önállóvá vált, miután kivált a környeiből.

Somlóhoz tartozott - filiaként -Gesztes és Kapberek.

 

1813Perger Ignác
1823Kappel István
1850Wohlmuth János (1862-ig)
1864Biliig Antal
1872Winkler Mihály
1878Nácz József

Gesztesen helyben voltak lelkészek -

Pfarrer die auch in Gestitz wohnten:

(1850-ben Gesztesen helyi káplánság, 1900-ban önálló plébánia alakul.)

 

1851Kukutska Hugotinkapucinus, kihelyezett káplán
1869Offenheimer Lipótkapucinus, kihelyezett káplán
1869Polák Gyula
1873P. Moshammer Venanczkapucinus, kihelyezett káplán
1896Resszer Mihálykihelyezett káplán
1898Tóth Jánoskihelyezett káplán
1905Békeffy Istvánh. plébános
1907Zoncsich Jakabh. plébános
1908Hajdyn Henrikh. plébános
1909Gráf Mihályplébános
1935Hamburger Antalplébános
1958Dr. Póka György (-1960)(Hamburger plébánosbetegsége idején)h. plébános
1962Medgyesi Imre Dezsőkapucinus, h. plébános
1963Böck Jánosh. plébános
1965Ader János
(Böck János plébános
betegsége idején)
1984Resch Ottóplébános
1999Bedy Sándorplébános

Gesztes egy 1785 és 1790 között készült térképen



A 18. század második felében készült  polgári térképek a katonaiakhoz képest jóval kisebb méretarányúak voltak, de szintén színes, kéziratos szelvényekben készültek, többnyire egy példányban a császár számára. A történelmi Magyarországról 1785 és 1790 között készült egy 20 lapos, 1:230 400 méretarányú térkép. 
Ezen Gesztes környékén a települések mellett, a patakokat és tavakat jelölték részletesen a térkép készítői, a Gesztesi-tó is szerepel rajta.

Forrás: Földabrosz/Hungaricana/Gesztes.hu