Gesztes egy 1785 és 1790 között készült térképen



A 18. század második felében készült  polgári térképek a katonaiakhoz képest jóval kisebb méretarányúak voltak, de szintén színes, kéziratos szelvényekben készültek, többnyire egy példányban a császár számára. A történelmi Magyarországról 1785 és 1790 között készült egy 20 lapos, 1:230 400 méretarányú térkép. 
Ezen Gesztes környékén a települések mellett, a patakokat és tavakat jelölték részletesen a térkép készítői, a Gesztesi-tó is szerepel rajta.

Forrás: Földabrosz/Hungaricana/Gesztes.hu

Átlag felett beszéltek vezetékes telefonon a gesztesiek

A vezetékes telefonról 2014 során indított hívások egy főre jutó összidőtartamának az országos átlaga 317 perc volt. 
A várgesztesiek átlagosan ennél jó 80 százalékkal többet 575,16 percet beszéltek vezetékes telefonon. 
A környéken Tatabányán, Környén és Oroszlányon beszéltek a várgesztesihez hasonlóan 400 percnél többet, Vértessomlón, Kecskéden és Szárligeten 240 és 400 perc között, míg Gánton, Csákváron és Száron 120 és 240 perc között.
a Vértesben az átlag feletti érték minden bizonnyal a domborzat számlájára írható. 
Logikusan hangzik, hogy míg az Alföldön ritkán megy el a térerő, addig egy hegységben ez sokkal gyakrabban előfordul, ezért az ott élők nagyobb arányban választják a biztosan működő, vezetékes hálózatot.





Vezetékes telefonos statisztika - Várgesztes

Vezetékes irányú hívások időtartama évente [perc/fő]: 575,16
Mobil irányú hívások időtartama évente [perc/fő]: 43,57
Körzeten belülre vagy kívülre tárcsáznak többet: Inkább körzeten belülre
Átlagos híváshossz [perc]: 4,58
Hívások összidőtartama [perc/fő]: 618,73

A várgesztesi vár a Történelmi kaleidoszkóp blogon

Várgesztes (Gesztes) közelében, a Vértes hegység erdei között bújik meg egy laposabb hegycsúcson Gesztes vára.



A 13. század végén a Csák nemzetség több kővárat is emeltetett birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is. Bár az anarchikus belháború során Károly Róbertet támogatták a trónért folytatott harcában, az uralkodó mégis félt a hatalmát veszélyeztető újabb főúri birtokkoncentrációtól, ezért 
1326-ban más földekért cserébe megszerezte Gesztest.
A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetség várát, hogy helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeljenek, amely a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. 
1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította 
más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, később a Rozgonyi család, majd az Újlakiak tulajdonába került át.
A 16. században már a török hódítók fenyegették a Dunántúl középső részét is, amelynek természetes átjáróit a hadászati fontosságú Bécs városa felé zárta le a kicsiny vértesi királyi végvárak sora. 1529-ben még sikerrel verte vissza egy martalóc lovasportya rohamát az őrsége, de 1543-ben már a vár feladására kényszerültek. Rövid idő múlva a magyarok visszafoglalták, de 1558-ban ismét török kézre jutott. 
Egy 1577-es zsoldlista szerint helyőrségét 134 gyalogos katona látta el (nagyrészt a törökök szolgálatába szegődött délvidéki szerbek). 
Utolsó katonai akcióként, az 1683 őszén Bécs városa alatti katasztrofális török vereség hatására, kardcsapás nélkül kiürítették az Oszmán Birodalom katonái.
Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 
1795-ben a várat már romként említették. 
1877-ben Rómer Flóris – a magyar műemlékvédelem atyja – felmérési rajzokat készített romjairól, majd 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a várat. 1932-ben a Munka Turista Egylet turistaházat épített a vár délnyugati részén.
Az állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. 
A belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemelt, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak. Az épület 1996-ig állami tulajdonban volt, ezt követően megyei önkormányzati tulajdonba került, ahonnan 2012. január elsején az önkormányzat ismét állami tulajdonba adta, a vagyonkezelője a megyei Ingatlankezelő Központ volt. 2013. október 31-től a vagyonkezelő a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége. 
A turistaszálló és vendéglő 2013. november 1-jén bezárt, 
mivel a vár állaga – az állami támogatás teljes hiánya folytán – életveszélyessé vált, azóta a vár nem látogatható. 
Forrás: Történelmi kaleidoszkóp blog

Az 1995/1996-os tatai körzeti bajnokság végeredménye

#    csapat neve                  mérk.      gy    d   v      gólkülönbség       pontszám
1Kecskéd342725126 -  3183
2Baj342257 85 -  3471
3VÁRGESZTES342176 96 -  4970
4Tardos342158 70 -  4868
5Dunaalmás341978 85 -  4464
6Felsőgalla341978 80 -  4964
7Vértessomló3419510 83 -  4962
8Szomód341699 74 -  5257
9Szárliget3413714 59 -  6346
10Almásfüzítő3413417 74 -  7943
11Vértesszőlős3412616 30 -  4142
12Dad3410717 54 - 10137
13Tarján349817 49 -  7235
14Kömlőd3410420 43 -  9434
15Bokod349421 52 -  8631
16Dunaszentmiklós344723 46 -  9119
17Mocsa344723 38 -  9519
18Koppánymonostor344723 39 - 10519

Forrás: magyarfutball.hu

Ünnepelt a Német Kultúregyesület Dalköre - lapszemle, Kemma.hu

A várgesztesi nemzetiségi hagyományok őrzőjének egyik legaktívabb közössége ünnepelte 25. születésnapját.

Hetedik alkalommal szervezett augusztus 20-a alkalmából ünnepi kulturális találkozót a várgesztesi német nemzetiségi önkormányzat 2016-ban, melynek invitálására szombaton Tatabányáról, Győrből, Környéről, Szárról, Vértessomlóról és természetesen helyből érkeztek a hagyományőrző dalkörök.

Az államalapítás és az új kenyér ünnepe mellett ezúttal 

a várgesztesi Német Kultúregyesület Dalköre fennállásának 25. évfordulója is emelte a program fényét, 
az alkalomra imakönyv kiállítás készült, és a dalkör két és fél évtizedes múltjából a fellépéseiket, kirándulásaikat, találkozóikat megörökítő fotók adtak ízelítőt.



A résztvevőket és a születésnapos dalkört Rising Károlyné polgármester is üdvözölte: Hartdégen Sándorné dalkörvezető részére egy gyönyörű tortával mondott köszönetet és kívánt még nagyon sok ilyen szép jubileumot. A településvezető Pillmann József, a nemzetiségi önkormányzat elnöke számára is köszönetét fejezte ki, hiszen – mint fogalmazott – a két önkormányzat együttmunkálkodása is példaértékű.

A dalok felcsendülése előtt Hartdégen Sándorné azokat az alapító tagokat köszöntötte, akik megrendült egészségi állapotuk miatt már nem léphetnek a dalos társakkal színpadra, 
majd elcsukló hangon, fellobbanó gyertya lángjánál emlékezett mindazokra, akikkel szintén együtt tették meg 25 évvel ezelőtt a kezdő lépéseket, ám az eltelelt évek során örökre elköszöntek. 

A dalkör hetente próbál, legközelebb szeptember 24-én lépnek fel Győrött. Várgesztes lakói mindig is tisztelettel adóztak az ősök emlékének, s őrizték nemzetiségi hagyományaikat. Ennek a hagyományápolásnak egyik legaktívabb közössége a dalkör, amely 25 évvel ezelőtt a helyi hagyományok, dalok, valamint a nyelvjárás megőrzését tűzte ki célul.

Forrás: Kemma.hu

Romjaiban is szép a gesztesi vár – lapszemle, Vas Népe

Forrás: Vas Népe
Országosan is ismert üdülőcentrum az 1990-es évek második felében létrejött várgesztesi villapark. Most azonban nem a sváb település melletti turistacentrumról lesz szó, hanem a közelében található várról. 
Az évszázadokkal dacoló, a Vértes hegység északi csücskén magasodó, erdők ölelésében lévő vár, sajnos nem kap olyan figyelmet, mint a villapark, holott ezt is sokan látogatják, pedig turistaszállója, étterme évek óta zárva van. 
A vár alá vezető völgyben, közvetlenül az egykori erődítmény alatt, szép pihenő parkot hozott létre a terület gazdája a Vértes Erdő Zrt. Oroszlányi Erdészete. A jókora tisztást ölelő erdők szélén esőbeállók, kiépített tűzrakók várják a kirándulókat, akik szép számmal érkeznek is ide, szalonnát sütnek, bográcsoznak az árnyas fák alatt. Az erdőről annak lakóiról mindent megtudhatunk az ízléses ismeretterjesztő táblákról. Nem mondható el azonban ez a várról, az oda vezető út mentén, majd fent az egykori erődítmény romjainál sem találunk arra utaló információkat, hogy mik történtek itt az elmúlt évszázadok alatt. 
Öreg fák övezte hegyormon áll a romvár, ami évek óta be van kerítve, hogy a látogatók ne mehessenek be a kapuján, 
s ne léphessenek közvetlenül a falai közelébe, nehogy rájuk essen egy-egy kő a magas falak tetejéről. A romosan is méltóságos épület azonban a védőkerítésen kívülről körbejárható, sőt az erdő szélén, a meredek lejtők tetején még néhol megtalálhatók a külső vár, szabadon álló falmaradványai is. A kaput ácsolattal erősítették meg, ezen egy tábla hirdeti, hogy ez a gesztesi vár, egy másikra meg azt írták: Zárva! 




Esterházy Péter többször is említette Gesztest a Harmonia cælestis című művében (részletek)

A munkafelügyelő minden egyes alkalommal körülményes tisztelettel szakította meg édesapámat, már bocsánat, doktor úr, Csákvár örökös ura, Majk és Várgesztes grófja, kegyelmes úr, de… Tizedjére leszólt apám a cséplőgépről, mondja csak egyszerűen, Ottó. Ettől aztán még inkább zavarba jött mindenki, milyen Ottó.

Ott maradt nagymama egyedül a vadonban; szoptatott, dajkált, pelenkát mosott. Vadászházainkban húzódtak meg, és plébániáknál kerestek bebocsátást. A Vértes hazai pályának számított. Dédapám pedig arra a megnyugtató következtetésre jutott, hogy tehát mégsem igen lehet szó a nemesség degeneráltságáról.

Valamilyen Vilmos, Vili atya, egy családi kirándulás alkalmával meglátogattuk a gesztesi plébánost, aki apám bujdoklásakor ugyanitt kezdő káplán volt. Apánkat gróf úrnak szólította, ami nekünk roppant tetszett: azt hittük, játszanak; a Váradinét persze nem tévesztették volna meg, világos lett volna számára, hogy a klerikális reakció mételyez karöltve a reakciós oligarchákkal. Anyánkat grófnőzte, de az valahogy nem ült, nem stimmelt, a Mami arcát is ingerült zavartság uralta, túlzásnak, időszerűtlennek hatott. A Papinál nem. 
Bejelentés nélkül érkeztünk, ám az föl sem merült, hogy ne ott ebédelnénk. A tisztelendő úr azonnal utasította gazdasszonyát, hogy két rántanivaló jércét, és nevetve mutatta: nyissz! 
– Uborkasaláta, petrezselymes krumpli! – és ránk kacsintott. Valamint azonnal bort hozott; töltött. – A fiatalúrnak is – és megint kacsintott. Anyám halkan ellenkezett, de nem rám, inkább apámra koncentrált. 
– Majd az ebédhez – próbálkozott. 
De tudta, ha a férfiak inni akarnak, isznak. Ittunk. Azután a plébi elment átöltözni, addig civilben volt, nem is igen akartam dicsértessékkel köszönni. Amint magunkra maradtunk, szüleink, akárha az iskolában, suttogni kezdtek. Főleg anyánk.

Gesztes nevű vár egyébként három volt az országban: egy Gömörben, egy Trencsén megyében, s ez itt, Komárom megyében. Szegről-végről azonban Keszthely is rokon Gesztessel: valaha Gesztel volt. Maga a geszt szó a fa kemény belsőrészét jelenti. Lehet, hogy olyan kemény falú, szilárd vázat tervezett az első építő, akár a bükkfa gesztje. 
Édesapánk mindent tud, így láttuk, a közhelynek megfelelően. Tudta az összes magyar királyt – az például már eléggé minden. 

Nagymama rendszeres levelezésben állt a hajdani birtokon fekvő plébániák papjaival, Környe, Kecskéd, Várgesztes, Csákvár satöbbi. Játszi könnyedséggel lehetett volna ebből pert kanyarítani, a klerikális reakció szervezkedik volt urai vezényletével. A levelek komoly témákról szóltak, a prédikációk tárgyát vitatták meg, vagy elvont teológiai kérdésekről cseréltek eszmét (tiszteletben tartva VIII. Orbán pápa rendeletét, amely előírta a nunciusoknak, hogy minden levelükben kizárólag egy témát taglaljanak). Annak idején megismerkedett Pacelli bíborossal (nagypapa volt az Eucharisztikus Kongresszus Előkészítő Főbizottságának a pénzügyi bizottsági elnöke), és folyamatos levelezésben állottak, később is, mikor már pápa lett. 
A nagymamám a pápával levelezett – latinul.

Esterházy Péter Majkon egy 2006-os tévéműsorban



Azt jelenti európainak lenni, hogy tele vagyunk történetekkel, mondja Esterházy Péter Majkon. Magabiztosság és védtelenség egyszerre számára írónak lenni. Regényhelyszínként Majknak köze van  a Harmonia Celestishez, mert a nagymamája élt itt kitelepítésük után. 
Véleménye szerint ezzel a könyvvel vált európai íróvá, megírása óta ezt a könyvet rendelik hozzá a világon bárhol. A Javított kiadás befejezésével pedig úgy érzi: valami már leírt, lezárt. Fontosnak tartja a fordításokat: hozzátartoznak a könyv igazi arcához, bár a hazai provinciális utalások külföldön nem működnek. Állítja, hogy a jó olvasó az: aki van.
Forrás: NAVA

Az elhunyt Esterházy Péter nagyapja volt Gesztes grófja

A 66 évesen elhunyt Kossuth-díjas író, 
Esterházy Péter a mai magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja volt, 
tavaly jelentette be, hogy súlyos beteg, hasnyálmirigyrákkal küzd. 
A történelmi szerepet betöltő Esterházy család fraknói grófi alágának leszármazottja Budapesten született 1950. április 14-én. Az író születése után nem sokkal a családot Hortra telepítették ki, a fiatal Esterházy Péter az 1956-os forradalom után főként az általános iskolában szenvedte el az úgynevezett osztályharc megkülönböztetéseit. 

Nagyapja, gróf Esterházy Móric (1881–1960) annak az uradalomnak volt a birtokosa, ahová Gesztes is tartozott, 
1917-ben Magyarország miniszterelnöke is volt. Édesapja gróf Esterházy Mátyás (1919–1998), édesanyja Mányoki Irén Magdolna (1916–1980). Testvére: Esterházy Márton magyar válogatott labdarúgó.

Esterházy Péter alkotásai közül 
nagy siker volt Harmonia caelestis című fikciós családi krónikája, melyben Gesztest is többször említi
majd a Javított kiadás, amelyben saját ironikus-indulatos megjegyzéseivel adta közre apja ügynöki jelentéseinek egyes részleteit. 
MTI/Wikipédia