2016. július 27.

Romjaiban is szép a gesztesi vár – lapszemle, Vas Népe

Forrás: Vas Népe
Országosan is ismert üdülőcentrum az 1990-es évek második felében létrejött várgesztesi villapark. Most azonban nem a sváb település melletti turistacentrumról lesz szó, hanem a közelében található várról. 
Az évszázadokkal dacoló, a Vértes hegység északi csücskén magasodó, erdők ölelésében lévő vár, sajnos nem kap olyan figyelmet, mint a villapark, holott ezt is sokan látogatják, pedig turistaszállója, étterme évek óta zárva van. 
A vár alá vezető völgyben, közvetlenül az egykori erődítmény alatt, szép pihenő parkot hozott létre a terület gazdája a Vértes Erdő Zrt. Oroszlányi Erdészete. A jókora tisztást ölelő erdők szélén esőbeállók, kiépített tűzrakók várják a kirándulókat, akik szép számmal érkeznek is ide, szalonnát sütnek, bográcsoznak az árnyas fák alatt. Az erdőről annak lakóiról mindent megtudhatunk az ízléses ismeretterjesztő táblákról. Nem mondható el azonban ez a várról, az oda vezető út mentén, majd fent az egykori erődítmény romjainál sem találunk arra utaló információkat, hogy mik történtek itt az elmúlt évszázadok alatt. 
Öreg fák övezte hegyormon áll a romvár, ami évek óta be van kerítve, hogy a látogatók ne mehessenek be a kapuján, 
s ne léphessenek közvetlenül a falai közelébe, nehogy rájuk essen egy-egy kő a magas falak tetejéről. A romosan is méltóságos épület azonban a védőkerítésen kívülről körbejárható, sőt az erdő szélén, a meredek lejtők tetején még néhol megtalálhatók a külső vár, szabadon álló falmaradványai is. A kaput ácsolattal erősítették meg, ezen egy tábla hirdeti, hogy ez a gesztesi vár, egy másikra meg azt írták: Zárva! 




2016. július 14.

Esterházy Péter többször is említette Gesztest a Harmonia cælestis című művében (részletek)

A munkafelügyelő minden egyes alkalommal körülményes tisztelettel szakította meg édesapámat, már bocsánat, doktor úr, Csákvár örökös ura, Majk és Várgesztes grófja, kegyelmes úr, de… Tizedjére leszólt apám a cséplőgépről, mondja csak egyszerűen, Ottó. Ettől aztán még inkább zavarba jött mindenki, milyen Ottó.

Ott maradt nagymama egyedül a vadonban; szoptatott, dajkált, pelenkát mosott. Vadászházainkban húzódtak meg, és plébániáknál kerestek bebocsátást. A Vértes hazai pályának számított. Dédapám pedig arra a megnyugtató következtetésre jutott, hogy tehát mégsem igen lehet szó a nemesség degeneráltságáról.

Valamilyen Vilmos, Vili atya, egy családi kirándulás alkalmával meglátogattuk a gesztesi plébánost, aki apám bujdoklásakor ugyanitt kezdő káplán volt. Apánkat gróf úrnak szólította, ami nekünk roppant tetszett: azt hittük, játszanak; a Váradinét persze nem tévesztették volna meg, világos lett volna számára, hogy a klerikális reakció mételyez karöltve a reakciós oligarchákkal. Anyánkat grófnőzte, de az valahogy nem ült, nem stimmelt, a Mami arcát is ingerült zavartság uralta, túlzásnak, időszerűtlennek hatott. A Papinál nem. 
Bejelentés nélkül érkeztünk, ám az föl sem merült, hogy ne ott ebédelnénk. A tisztelendő úr azonnal utasította gazdasszonyát, hogy két rántanivaló jércét, és nevetve mutatta: nyissz! 
– Uborkasaláta, petrezselymes krumpli! – és ránk kacsintott. Valamint azonnal bort hozott; töltött. – A fiatalúrnak is – és megint kacsintott. Anyám halkan ellenkezett, de nem rám, inkább apámra koncentrált. 
– Majd az ebédhez – próbálkozott. 
De tudta, ha a férfiak inni akarnak, isznak. Ittunk. Azután a plébi elment átöltözni, addig civilben volt, nem is igen akartam dicsértessékkel köszönni. Amint magunkra maradtunk, szüleink, akárha az iskolában, suttogni kezdtek. Főleg anyánk.

Gesztes nevű vár egyébként három volt az országban: egy Gömörben, egy Trencsén megyében, s ez itt, Komárom megyében. Szegről-végről azonban Keszthely is rokon Gesztessel: valaha Gesztel volt. Maga a geszt szó a fa kemény belsőrészét jelenti. Lehet, hogy olyan kemény falú, szilárd vázat tervezett az első építő, akár a bükkfa gesztje. 
Édesapánk mindent tud, így láttuk, a közhelynek megfelelően. Tudta az összes magyar királyt – az például már eléggé minden. 

Nagymama rendszeres levelezésben állt a hajdani birtokon fekvő plébániák papjaival, Környe, Kecskéd, Várgesztes, Csákvár satöbbi. Játszi könnyedséggel lehetett volna ebből pert kanyarítani, a klerikális reakció szervezkedik volt urai vezényletével. A levelek komoly témákról szóltak, a prédikációk tárgyát vitatták meg, vagy elvont teológiai kérdésekről cseréltek eszmét (tiszteletben tartva VIII. Orbán pápa rendeletét, amely előírta a nunciusoknak, hogy minden levelükben kizárólag egy témát taglaljanak). Annak idején megismerkedett Pacelli bíborossal (nagypapa volt az Eucharisztikus Kongresszus Előkészítő Főbizottságának a pénzügyi bizottsági elnöke), és folyamatos levelezésben állottak, később is, mikor már pápa lett. 
A nagymamám a pápával levelezett – latinul.

Esterházy Péter Majkon egy 2006-os tévéműsorban



Azt jelenti európainak lenni, hogy tele vagyunk történetekkel, mondja Esterházy Péter Majkon. Magabiztosság és védtelenség egyszerre számára írónak lenni. Regényhelyszínként Majknak köze van  a Harmonia Celestishez, mert a nagymamája élt itt kitelepítésük után. 
Véleménye szerint ezzel a könyvvel vált európai íróvá, megírása óta ezt a könyvet rendelik hozzá a világon bárhol. A Javított kiadás befejezésével pedig úgy érzi: valami már leírt, lezárt. Fontosnak tartja a fordításokat: hozzátartoznak a könyv igazi arcához, bár a hazai provinciális utalások külföldön nem működnek. Állítja, hogy a jó olvasó az: aki van.
Forrás: NAVA

Az elhunyt Esterházy Péter nagyapja volt Gesztes grófja

A 66 évesen elhunyt Kossuth-díjas író, 
Esterházy Péter a mai magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja volt, 
tavaly jelentette be, hogy súlyos beteg, hasnyálmirigyrákkal küzd. 
A történelmi szerepet betöltő Esterházy család fraknói grófi alágának leszármazottja Budapesten született 1950. április 14-én. Az író születése után nem sokkal a családot Hortra telepítették ki, a fiatal Esterházy Péter az 1956-os forradalom után főként az általános iskolában szenvedte el az úgynevezett osztályharc megkülönböztetéseit. 

Nagyapja, gróf Esterházy Móric (1881–1960) annak az uradalomnak volt a birtokosa, ahová Gesztes is tartozott, 
1917-ben Magyarország miniszterelnöke is volt. Édesapja gróf Esterházy Mátyás (1919–1998), édesanyja Mányoki Irén Magdolna (1916–1980). Testvére: Esterházy Márton magyar válogatott labdarúgó.

Esterházy Péter alkotásai közül 
nagy siker volt Harmonia caelestis című fikciós családi krónikája, melyben Gesztest is többször említi
majd a Javított kiadás, amelyben saját ironikus-indulatos megjegyzéseivel adta közre apja ügynöki jelentéseinek egyes részleteit. 
MTI/Wikipédia

2016. június 20.

Gyógynövény napot tartottak Majkon

A Forster Központ fenntartásában működő majki Kamalduli remeteség udvarán június 18-án a gyógynövények titkaival ismerkedhettek meg a látogatók, miközben az egyház gyógyító szentjeinek története is megelevenedett.  
A Várgesztestől öt kilométerre lévő Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, Közép-Európában azon kevés remeteség egyike, amelyek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn. 
A remeteség 17 cellaháza közül hét apartmanházként rendszeresen fogad látogatókat.     
A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni, alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással.    
A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, 
a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.   
Forrás: MTI

2016. június 12.

Kigyulladt egy szauna a Villaparkban – senki nem sérült meg


Teljes terjedelmében égett egy körülbelül kétszáz négyzetméter alapterületű lakóépület szaunája vasárnap délután a várgesztesi villaparkban. A tűzhöz Tatabányáról érkeztek ki a hivatásos tűzoltók, akik 
két vízsugárral rövid időn belül eloltották a lángokat, 
majd megkezdték az épület átszellőztetését és átvizsgálását. Elsődleges információink szerint az eset során senki nem sérült meg.

Forrás: katasztrofavedelem.hu

2016. június 7.

Igényelhetővé váltak uniós támogatások a várfelújításokhoz

Az Országgyűlés június 7-én nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette a nemzeti kastély- és 
várprogramok helyszíneit, amivel lehetővé vált azok uniós forrásból történő felújítása.
A képviselők 186 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadták el a nemzeti fejlesztési miniszter indítványának kétharmados részeit, míg az egyszerű többséget igénylő rendelkezések 185 igen, 6 nem és 3 tartózkodó szavazatot kaptak.
A változtatás a geszti Tisza-kastélyt, a kondorosi Geist-kastélyt, a sopronhorpácsi Széchenyi-kastélyt, a kisbéri Batthyányi-Wenckheim-kastélyt, a szécsényi Benczúr-kastélyt, a somogysárdi Somssich-kastélyt, az aszódi régi Podmaniczky-kastélyt, a komlódtótfalui Becsky kúriát, a vépi Erdődy-kastélyt, a mogyoróskai Regéci várat, a szerencsi Rákóczi várat, a soproni városfalakat, valamint a várgesztesi, a nógrádi, a kereki, a fejérkői és döbrendei várakat, továbbá a kisvárdai várromot érinti.
A parlament gazdasági bizottságának kezdeményezésére utólagosan felkerült a listára a nagymágocsi és a derekegyházi Károlyi-kastély is.

Forrás: MTI