A 18. század második felében készült polgári térképek a katonaiakhoz képest jóval kisebb méretarányúak voltak, de szintén színes, kéziratos szelvényekben készültek, többnyire egy példányban a császár számára. A történelmi Magyarországról 1785 és 1790 között készült egy 20 lapos, 1:230 400 méretarányú térkép. Ezen Gesztes környékén a települések mellett, a patakokat és tavakat jelölték részletesen a térkép készítői, a Gesztesi-tó is szerepel rajta.
A vezetékes telefonról 2014 során indított hívások egy főre jutó összidőtartamának az országos átlaga 317 perc volt.
A várgesztesiek átlagosan ennél jó 80 százalékkal többet 575,16 percet beszéltek vezetékes telefonon.
A környéken Tatabányán, Környén és Oroszlányon beszéltek a várgesztesihez hasonlóan 400 percnél többet, Vértessomlón, Kecskéden és Szárligeten 240 és 400 perc között, míg Gánton, Csákváron és Száron 120 és 240 perc között.
a Vértesben az átlag feletti érték minden bizonnyal a domborzat számlájára írható.
Logikusan hangzik, hogy míg az Alföldön ritkán megy el a térerő, addig egy hegységben ez sokkal gyakrabban előfordul, ezért az ott élők nagyobb arányban választják a biztosan működő, vezetékes hálózatot.
Vezetékes telefonos statisztika - Várgesztes
Vezetékes irányú hívások időtartama évente [perc/fő]: 575,16 Mobil irányú hívások időtartama évente [perc/fő]: 43,57 Körzeten belülre vagy kívülre tárcsáznak többet: Inkább körzeten belülre Átlagos híváshossz [perc]: 4,58 Hívások összidőtartama [perc/fő]: 618,73
Várgesztes (Gesztes) közelében, a Vértes hegység erdei között bújik meg egy laposabb hegycsúcson Gesztes vára.
A 13. század végén a Csák nemzetség több kővárat is emeltetett birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is. Bár az anarchikus belháború során Károly Róbertet támogatták a trónért folytatott harcában, az uralkodó mégis félt a hatalmát veszélyeztető újabb főúri birtokkoncentrációtól, ezért
1326-ban más földekért cserébe megszerezte Gesztest.
A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetség várát, hogy helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeljenek, amely a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált.
1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította
más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, később a Rozgonyi család, majd az Újlakiak tulajdonába került át.
A 16. században már a török hódítók fenyegették a Dunántúl középső részét is, amelynek természetes átjáróit a hadászati fontosságú Bécs városa felé zárta le a kicsiny vértesi királyi végvárak sora. 1529-ben még sikerrel verte vissza egy martalóc lovasportya rohamát az őrsége, de 1543-ben már a vár feladására kényszerültek. Rövid idő múlva a magyarok visszafoglalták, de 1558-ban ismét török kézre jutott.
Egy 1577-es zsoldlista szerint helyőrségét 134 gyalogos katona látta el (nagyrészt a törökök szolgálatába szegődött délvidéki szerbek).
Utolsó katonai akcióként, az 1683 őszén Bécs városa alatti katasztrofális török vereség hatására, kardcsapás nélkül kiürítették az Oszmán Birodalom katonái.
Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is.
1795-ben a várat már romként említették.
1877-ben Rómer Flóris – a magyar műemlékvédelem atyja – felmérési rajzokat készített romjairól, majd 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a várat. 1932-ben a Munka Turista Egylet turistaházat épített a vár délnyugati részén.
Az állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor.
A belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemelt, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak. Az épület 1996-ig állami tulajdonban volt, ezt követően megyei önkormányzati tulajdonba került, ahonnan 2012. január elsején az önkormányzat ismét állami tulajdonba adta, a vagyonkezelője a megyei Ingatlankezelő Központ volt. 2013. október 31-től a vagyonkezelő a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége.
A turistaszálló és vendéglő 2013. november 1-jén bezárt,
mivel a vár állaga – az állami támogatás teljes hiánya folytán – életveszélyessé vált, azóta a vár nem látogatható. Forrás: Történelmi kaleidoszkóp blog
A várgesztesi nemzetiségi hagyományok őrzőjének egyik legaktívabb közössége ünnepelte 25. születésnapját.
Hetedik alkalommal szervezett augusztus 20-a alkalmából ünnepi kulturális találkozót a várgesztesi német nemzetiségi önkormányzat 2016-ban, melynek invitálására szombaton Tatabányáról, Győrből, Környéről, Szárról, Vértessomlóról és természetesen helyből érkeztek a hagyományőrző dalkörök.
Az államalapítás és az új kenyér ünnepe mellett ezúttal
a várgesztesi Német Kultúregyesület Dalköre fennállásának 25. évfordulója is emelte a program fényét,
az alkalomra imakönyv kiállítás készült, és a dalkör két és fél évtizedes múltjából a fellépéseiket, kirándulásaikat, találkozóikat megörökítő fotók adtak ízelítőt.
A résztvevőket és a születésnapos dalkört Rising Károlyné polgármester is üdvözölte: Hartdégen Sándorné dalkörvezető részére egy gyönyörű tortával mondott köszönetet és kívánt még nagyon sok ilyen szép jubileumot. A településvezető Pillmann József, a nemzetiségi önkormányzat elnöke számára is köszönetét fejezte ki, hiszen – mint fogalmazott – a két önkormányzat együttmunkálkodása is példaértékű.
A dalok felcsendülése előtt Hartdégen Sándorné azokat az alapító tagokat köszöntötte, akik megrendült egészségi állapotuk miatt már nem léphetnek a dalos társakkal színpadra,
majd elcsukló hangon, fellobbanó gyertya lángjánál emlékezett mindazokra, akikkel szintén együtt tették meg 25 évvel ezelőtt a kezdő lépéseket, ám az eltelelt évek során örökre elköszöntek.
A dalkör hetente próbál, legközelebb szeptember 24-én lépnek fel Győrött. Várgesztes lakói mindig is tisztelettel adóztak az ősök emlékének, s őrizték nemzetiségi hagyományaikat. Ennek a hagyományápolásnak egyik legaktívabb közössége a dalkör, amely 25 évvel ezelőtt a helyi hagyományok, dalok, valamint a nyelvjárás megőrzését tűzte ki célul.
Országosan is ismert üdülőcentrum az 1990-es évek második felében létrejött várgesztesi villapark. Most azonban nem a sváb település melletti
turistacentrumról lesz szó, hanem a közelében található várról. Az évszázadokkal dacoló, a Vértes hegység északi csücskén magasodó, erdők ölelésében lévő vár, sajnos nem kap olyan figyelmet, mint a villapark, holott
ezt is sokan látogatják, pedig turistaszállója, étterme évek óta zárva van. A vár alá vezető völgyben, közvetlenül az egykori erődítmény alatt, szép pihenő parkot hozott létre a terület gazdája a Vértes Erdő Zrt. Oroszlányi
Erdészete. A jókora tisztást ölelő erdők szélén esőbeállók, kiépített tűzrakók várják a kirándulókat, akik szép számmal érkeznek is ide, szalonnát sütnek,
bográcsoznak az árnyas fák alatt. Az erdőről annak lakóiról mindent megtudhatunk az ízléses ismeretterjesztő táblákról. Nem mondható el azonban ez a
várról, az oda vezető út mentén, majd fent az egykori erődítmény romjainál sem találunk arra utaló információkat, hogy mik történtek itt az elmúlt
évszázadok alatt. Öreg fák övezte hegyormon áll a romvár, ami évek óta be van kerítve, hogy a látogatók ne mehessenek be a kapuján, s ne léphessenek közvetlenül a falai
közelébe, nehogy rájuk essen egy-egy kő a magas falak tetejéről. A romosan is méltóságos épület azonban a védőkerítésen kívülről körbejárható, sőt az
erdő szélén, a meredek lejtők tetején még néhol megtalálhatók a külső vár, szabadon álló falmaradványai is.
A kaput ácsolattal erősítették meg, ezen egy tábla hirdeti,
hogy ez a gesztesi vár, egy másikra meg azt írták: Zárva!
A munkafelügyelő minden egyes alkalommal körülményes tisztelettel szakította meg édesapámat, már bocsánat, doktor úr, Csákvár örökös ura, Majk és Várgesztes grófja, kegyelmes úr, de… Tizedjére leszólt apám a cséplőgépről, mondja csak egyszerűen, Ottó. Ettől aztán még inkább zavarba jött mindenki, milyen Ottó. … Ott maradt nagymama egyedül a vadonban; szoptatott, dajkált, pelenkát mosott. Vadászházainkban húzódtak meg, és plébániáknál kerestek bebocsátást. A Vértes hazai pályának számított. Dédapám pedig arra a megnyugtató következtetésre jutott, hogy tehát mégsem igen lehet szó a nemesség degeneráltságáról. … Valamilyen Vilmos, Vili atya, egy családi kirándulás alkalmával meglátogattuk a gesztesi plébánost, aki apám bujdoklásakor ugyanitt kezdő káplán volt. Apánkat gróf úrnak szólította, ami nekünk roppant tetszett: azt hittük, játszanak; a Váradinét persze nem tévesztették volna meg, világos lett volna számára, hogy a klerikális reakció mételyez karöltve a reakciós oligarchákkal. Anyánkat grófnőzte, de az valahogy nem ült, nem stimmelt, a Mami arcát is ingerült zavartság uralta, túlzásnak, időszerűtlennek hatott. A Papinál nem. Bejelentés nélkül érkeztünk, ám az föl sem merült, hogy ne ott ebédelnénk. A tisztelendő úr azonnal utasította gazdasszonyát, hogy két rántanivaló jércét, és nevetve mutatta: nyissz! – Uborkasaláta, petrezselymes krumpli! – és ránk kacsintott. Valamint azonnal bort hozott; töltött. – A fiatalúrnak is – és megint kacsintott. Anyám halkan ellenkezett, de nem rám, inkább apámra koncentrált. – Majd az ebédhez – próbálkozott. De tudta, ha a férfiak inni akarnak, isznak. Ittunk. Azután a plébi elment átöltözni, addig civilben volt, nem is igen akartam dicsértessékkel köszönni. Amint magunkra maradtunk, szüleink, akárha az iskolában, suttogni kezdtek. Főleg anyánk. … Gesztes nevű vár egyébként három volt az országban: egy Gömörben, egy Trencsén megyében, s ez itt, Komárom megyében. Szegről-végről azonban Keszthely is rokon Gesztessel: valaha Gesztel volt. Maga a geszt szó a fa kemény belsőrészét jelenti. Lehet, hogy olyan kemény falú, szilárd vázat tervezett az első építő, akár a bükkfa gesztje. Édesapánk mindent tud, így láttuk, a közhelynek megfelelően. Tudta az összes magyar királyt – az például már eléggé minden. … Nagymama rendszeres levelezésben állt a hajdani birtokon fekvő plébániák papjaival, Környe, Kecskéd, Várgesztes, Csákvár satöbbi. Játszi könnyedséggel lehetett volna ebből pert kanyarítani, a klerikális reakció szervezkedik volt urai vezényletével. A levelek komoly témákról szóltak, a prédikációk tárgyát vitatták meg, vagy elvont teológiai kérdésekről cseréltek eszmét (tiszteletben tartva VIII. Orbán pápa rendeletét, amely előírta a nunciusoknak, hogy minden levelükben kizárólag egy témát taglaljanak). Annak idején megismerkedett Pacelli bíborossal (nagypapa volt az Eucharisztikus Kongresszus Előkészítő Főbizottságának a pénzügyi bizottsági elnöke), és folyamatos levelezésben állottak, később is, mikor már pápa lett. A nagymamám a pápával levelezett – latinul.
Azt jelenti európainak lenni, hogy tele vagyunk történetekkel, mondja Esterházy Péter Majkon. Magabiztosság és védtelenség egyszerre számára írónak lenni. Regényhelyszínként Majknak köze van a Harmonia Celestishez, mert a nagymamája élt itt kitelepítésük után. Véleménye szerint ezzel a könyvvel vált európai íróvá, megírása óta ezt a könyvet rendelik hozzá a világon bárhol. A Javított kiadás befejezésével pedig úgy érzi: valami már leírt, lezárt. Fontosnak tartja a fordításokat: hozzátartoznak a könyv igazi arcához, bár a hazai provinciális utalások külföldön nem működnek. Állítja, hogy a jó olvasó az: aki van. Forrás: NAVA
A 66 évesen elhunyt Kossuth-díjas író, Esterházy Péter a mai magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja volt, tavaly jelentette be, hogy súlyos beteg, hasnyálmirigyrákkal küzd. A történelmi szerepet betöltő Esterházy család fraknói grófi alágának leszármazottja Budapesten született 1950. április 14-én. Az író születése után nem sokkal a családot Hortra telepítették ki, a fiatal Esterházy Péter az 1956-os forradalom után főként az általános iskolában szenvedte el az úgynevezett osztályharc megkülönböztetéseit. Nagyapja, gróf Esterházy Móric (1881–1960) annak az uradalomnak volt a birtokosa, ahová Gesztes is tartozott, 1917-ben Magyarországminiszterelnöke is volt. Édesapja gróf Esterházy Mátyás (1919–1998), édesanyja Mányoki Irén Magdolna (1916–1980). Testvére: Esterházy Márton magyar válogatott labdarúgó. Esterházy Péter alkotásai közül nagy siker volt Harmonia caelestis című fikciós családi krónikája, melyben Gesztest is többször említi, majd a Javított kiadás, amelyben saját ironikus-indulatos megjegyzéseivel adta közre apja ügynöki jelentéseinek egyes részleteit. MTI/Wikipédia
