A gesztesi dalkör és a táncosok is fellépnek a regeni Drumherum népzenei találkozón

A Várgesztes Német Kultúregyesület Dalköre és a Gesztesi Tánccsoport is fellép a május 12. és 16. közötti Drumherum népzenei találkozón a bajorországi Regenben
Az eseményen összesen több száz csoport vagy előadó szerepel.
A gesztesiek május 14-én szombaton háromkor és május 15-én vasárnap egy órakor lépnek színpadra.
A Drumherum.com oldalon ezek az információk szerepelnek a Várgesztes Német Kultúregyesület Dalköréről és a Gesztesi Tánccsoportról:

Deutscher Kulturverein Gestitz
– Vargesztes, Komarom-Esztergom Megye (HU) –

Hier könnt Ihr uns beim drumherum-2016 hören:
Sa, 14. Mai 15:00-16:00 »Mühlhiasl-Stadl« im Glasdorf Weinfurtner Arnbruck
So, 15. Mai 13:00-14:00 Bei der Galerie Kalina am Platzl


Drumherum: a Neue Zeitung cikke a gesztesiek 2014-es szerepléséről

drumherum 
Kulturverein Gestitz das achte Mal zu Gast beim Volksmusikspektakel in Regen

Seit 1998 treffen sich die Volksmusikbegeisterten alle zwei Jahre jeweils am Pfingstwochen - ende in der Kreisstadt Regen im Bayerischen Wald. 
Das malerische Städtchen ist an allen Ecken und Enden von Summen und Brummen, von Singen und Pfeifen erfüllt. 
Zahlreiche Aufführungen von Sängern und Musikanten finden auf verschiedenen Freilichtbühnen, im Kurpark und in musikantenfreundlichen Wirtshäusern statt. Auf dem Bretterboden wird getanzt, dass sich die Balken biegen.



Darüber hinaus gibt es Workshops, Dialektlesungen, Internationale Volksmusikmesse, Instrumenten - auktion, Sonderausstellung, Tanz - abende, einen großen Kunsthandwerkermarkt und vieles andere mehr. Das schafft Anreiz, nach Regen zu kommen und lebendige Volkskultur hautnah zu erleben. Jeder, der Volksmusik zu seinem Anliegen macht oder einfach nur dabei sein will, ist in Regen mit all seinen Verwandten, Bekannten und Freunden herzlich willkommen. 
Hier wird traditionelle Volksmusik zu einem echten, erfrischenden Erlebnis! Die Sängergruppe aus Gestitz/ Várgesztes wurde wieder zum Europa-Festival eingeladen. 
Am ersten Tag waren wir in den Rinchnacher Hof eingeladen und haben mit anderen vier Gruppen die ganze Nacht durch gesungen und musiziert. Am nächsten Tag sind wir durch die Stadt gezogen und haben unsere Volkslieder gesungen, haben getanzt und uns wohl gefühlt. Am Abend hatten wir im Pfarrergartl einen Auftritt, da ging es erst richtig los, und wir feierten mit anderen Musikanten bis Mitternacht durch. Am Sonntag hat uns der Gastgeber ein wunderschönes Programm auf der Landesgartenschau in Deggendorf organisiert. Die Gartenschau war auf beiden Seiten der Donau mit einer neuen Geh- und Fahrradwegbrücke ausgebaut, und hat uns alle mit ihren wunderbaren Blumen, Pflanzen, Deichgärten und einmaligen Fischergärten verzaubert. Es wurde auch für das kulturelle Wohlbefinden der Besucher gesorgt, und wir Gestitzer wurden auf die Fischerbühne geladen, um unsere ungarndeutschen Lieder zu singen. 
Die Zuschauer waren begeistert, haben geklatscht und mitgesungen. 
Der Abschiedsabend fand im Pfarrergartl statt und war mit Tanz und Gesang verbunden, wobei unser Auftritt natürlich auch nicht fehlen durfte. Es war wieder ein einmaliges Erlebnis! Das drumherum wird immer größer und schöner, dieses Jahr mit 400 Gruppen und Massen von Zuschauern! Alle zwei Jahre denken wir, dass es nicht mehr größer werden kann, aber Regen schafft es immer wieder, trotz des Zuwachses, alle Zügel in der Hand zu behalten und uns ein Erlebnis vom Feinsten zu bieten. Das Interesse an Volksmusik, Tracht und Mundart, das man in Bayern trifft, gibt den Sängern, Tänzern und Musikanten immer wieder Kraft weiterzumachen. 
Elisabeth Hartdégen

Forrás: Neue Zeitung, 18. Juli 2014

Vitányvár régészeti leleteiből nyílt kiállítás Tatán

A Tatabánya és Oroszlány közötti Vitányvár régészeti feltárásainak anyagából nyílt kiállítás április 21-én a tatai Kuny Domokos MúzeumbanLászló János régész, a vitányvári ásatások vezetője az MTI-nek elmondta, az ásatások során előkerült a vár harangjának töredéke, valamint különböző ólomplombák, melyekkel a kereskedők pecsételték le zsákjaikat. 
A plombák alapján Belgiumból, Hollandiából, Dél-Németországból is jutottak el áruk Vitányvárba.
A megtalált érmék közül I. János cseh király ezüstgarasa számít ritkaságnak, mert nemesfém tartalma miatt jó fizetőeszköz volt és kevés példánya maradt fent. A fegyverek között találtak rézzel bevont, számszeríjhoz használt nyílhegyet, ennek hadi alkalmazás helyett inkább díszítő értéke volt.
Jó állapotban maradt fent egy kandalló indákkal díszített felső párkánya. Ilyen állapotú lelet a Dunántúlon eddig még nem került elő - ismertette László János.
A június végéig látható tárlaton tablók mutatják be a vár megjelenését különböző térképeken. 
Ezen túl számos fotón megjelenik az állagmegóvás eredménye.
A „Vithánvár omladékai” című tárlat mellett szintén június végéig tart nyitva az az időszaki kiállítás, amely 
a 16. század hangulatát idézi meg, címe: Kultúrák határán – Étkezés megyénk végváraiban a török korban. 
Itt megismerhetők a török és a magyar katonák étkezési szokásai, ételei, az étkezésekhez használt edényei, valamint korabeli recepteket is megismerhet a kiállítást megtekintő látogató.

Forrás: kunymuzeum.hu
Vitányvárat 1598-ban felrobbantották, azóta nem használták. 
A régészek a még most is a kétméteres magasságban álló falak omladékai között végezték a leletmentést.
Az esők a váron kívülre hordták a falak maradványait, ezekből a törmelékkúpokból edénytöredékek, köves gyűrű, ezüstpénz, díszes kés és rengeteg állatcsont kerül elő, utalva a vár eredeti funkciójára.
Vitányvárat feltehetően a XIII-XIV. század fordulója körül emelhették, első említése szerint 1324-ben királyi vár volt. 
Zsigmond király 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Várnagya, Silstrang Erik egy oklevél szerint 1417-ben azzal foglalatoskodott, hogy a Pozsony környékén garázdálkodó, majd a Vértes erdőségeiben meghúzódó rablókat kifüstölje rejtekhelyükről.
A várat a törökök négyszer is elfoglalták hosszabb-rövidebb időre, 
utoljára Pálffy Miklós seregei űzték ki őket onnan 1597-ben. A következő évben Pálffy és vezértársa, Adolf Schwarzenberg döntése nyomán az elavult erősséget felrobbantották. A XVIII. századtól az Esterházy család birtokához tartozó romvár köveinek egy részét a környék építkezéseihez hordták el.

Gesztes és környéke egy német térképen



Így néz ki Várgesztes és környéke a Berliner Morgenpost interaktív térképén. 
Várgesztes Gestitz, 
Oroszlány Ohreslahn, Kecskéd, Kätschka, Környe Kirne, Szár Saar, Tatabánya pedig Totiserkolonie néven szerepel a térképen.

58 ezer vendégéjszakát töltöttek Várgesztesen 2014-ben

A Lechner Tudásközpont térképén meg lehet nézni, hogy mely településeken voltak többségben a belföldi, s hol a külföldi turisták, valamint az is, hogy az országosan 2,63 napos átlagos tartózkodási időhöz viszonyítva inkább hosszabb vagy rövidebb ideig élvezték a hely vendégszeretetét – írta az Index
Várgesztesen a belföldi turisták voltak többségben, 
az összes Várgesztesen töltött vendégéjszakából 65 százalékban belföldiek szálltak meg a Villaparkban és a faluban. A külföldiek aránya 35 százalék. 
A 16 885 vendég összesen 58 020 vendégéjszakát töltött Várgesztesen, 
egy vendég átlagosan 3,44 napig volt a faluban.
Forrás: Lechner Tudásközpont
A környező falvak közül Vértessomlón 280 vendég 1080 vendégéjszakát, Környén 880 vendég 1794 vendégéjszakát, Kecskéden 325 vendég 2636 vendégéjszakát, Gánton 1848 vendég 4569 vendégéjszakát, Száron pedig 197 vendég 917 vendégéjszakát töltött. 
A Villapark hatása nem csak a környező falvakkal, hanem a 
két közeli nagyobb várossal való összehasonlításban is 
érződik. 
Oroszlányban (2150 vendég, 4643 vendégéjszaka) és Tatabányán (14 446 vendég, 19 935 vendégéjszaka) is kevesebb volt a vendégek és a vendégéjszakák száma is, mint Várgesztesen.

Gesztes környéke az 1795 és 1803 között készült Lipszky-térképen

Gesztes környéke a térképen
Legalább fél évszázadon keresztül volt Magyarország legfontosabb térképe az az 1795 és 1803 között Pesten készült hatalmas mű, 
amelynek az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) a Magyar Nemzeti Levéltárral együttműködve április 11-én nyíló kiállítást szentelnek. Készítője, 
a huszártisztként szolgált Lipszky János után egyszerűen csak „A Lipszky” néven emlegetett Magyarország-térkép 
elkészítése annak idején nagy vállalkozás volt: főnemesek, értelmiségiek, hivatalnokok vettek részt a projektben, összesen több mint 150-en – írta az Index
Kozma környéke a térképen
A térképet az 1800-as években többször újra kiadták és későbbi Magyarország-térképekhez is felhasználták. 
A 12 szelvényből álló Mappa generalis regni Hungariae félmilliós méretarányú. 
A térkép itt nézhető meg nagyíthatóan és jól böngészhetően. 

A Komárom megyei járások felsorolása a Lipszky-térképen, a harmadik a Gesztesi járás (Gesztesiensis), amely csak nevét kapta a faluról. A település ekkor a Tatai járáshoz tartozott.



Blitzkrieg a Dunántúlon a 16. század végén – Gesztes a Várháborúk kora blogon

 Blitzkrieg a Dunántúlon a 16. század végén – Villámháború 10 napban, Tata, Gesztes, Csókakő, Palota, Veszprém, Tihany, Vázsony címmel ír a Várháborúk kora blog a Habsburg Monarchia hadseregének 1598. július-augusztusi hadjáratáról. 

A sereg a tatai vár elfoglalása után augusztus 3-án még napfelkelte előtt elindult Gesztes irányába. 

Adolf von Schwarzenberg
A hadjáratot vezető Adolf von Schwarzenberg néhány huszárt előre is küldött, hogy híreket szerezzenek.
A vár őrsége, amely összesen három főből állt, azonban amikor meglátta a magyar katonákat, elmenekült az erdőbe, de előtte megpróbálták felrobbantani az ott felhalmozott puskaport.
A falak azonban kisebb sérülésekkel átvészelték a detonációt. Az 1598. évi hadjáratról készített jelentés összeállítója szerint 
a vár megfelelő őrséggel legalább egy napig képes lett volna ellenállni. 
Gesztesen a keresztények 7 nagy és ugyanennyi fém ágyút, valamint 28 szakállas és 18 hosszú csövű puskát találtak, megfelelő mennyiségű lőporral. 
Schwarzenberg a várban 75 hajdút hagyott őrségként.

Gesztes vára napjainkban
Várháborúk kora blog teljes bejegyzés itt olvasható:

Várgesztesen 2 millió forint az átlagos éves EU-támogatás

Kereshető, interaktív térképen mutatja be az atlatszo.hu, hogy az elmúlt években melyik magyar település mennyi európai uniós támogatásban részesült. 
Várgesztes 2007 óta évente átlagosan 2 millió forintot kapott. 
A környező falvak közül Vértessomlón 64, Környén 325, Kecskéden 4, Gánton 34, Száron 41, Szárligeten pedig 7 millió forint az átlagos éves EU-támogatás.

Várgesztesen 1,21 százalékos volt a munkanélküliség 2015-ben

Várgesztesen 1,21 százalékos volt a munkanélküliségi mutató tavaly. 


A 412 munkavállalási korú lakosra 5 regisztrált munkanélküli jutott 

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. 2000 óta csak 2003-ban és 2008-ban volt hasonlóan alacsony a munkanélküliség a községben.



A környező falvak közül Vértessomlón 1,84, Környén 2,62, Kecskéden 1,52, Gánton 0,49, Száron 1,78, Szárligeten pedig 2,41 százalékos volt a munkanélküliség.

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat