Gesztes vára az oszmán-Habsburg nagypolitika viharában – Várháborúk kora blog

Gesztes vára 1588-1589-ben pár hónapig a figyelem, egészen pontosan a Habsburg-oszmán nagypolitika középpontjába került. Sorsát nem csak az egykori történetírók, hanem az első újság, az úgynevezett Fuggerzeitungok lapjai is megörökítették, az eseményekről beszámoltak. Istvánffy Miklós történeti munkájában a következőképpen számolt be az eseményekről:
„Gregoróczy Vince győri és Huszár Péter pápai vicekapitányok az alattok lévő végbeliekkel, kik közel kétezerig valának, az szerencsét próbálni végezének, s egymással tanácskozván az vértesi hegyek s erdők felé indíták az hadat az szándékkal, hogyha az budai és fejírvári törökök eleikben akadtanak volna, velek megvínni s erejeket megkésérteni nem kétlenék.
Azokhoz adá magát az úton rác Radics vajda kétszáz beszprémi katonákkal, s komáromi véghelyről is egynéhány hajón csatázó serény gyalogok; s midőn két nap az erdőkben múlatván semmi ellenségre nem találtanak volna, mivel a szikszai veszedelem után honjokban maradnának, Gesztes vára megvételére, mely nem messze vala, Radicsnak tanácsából (ki mivel azelőtt fizetésért ott szolgált volna, az helyet jól tudná), fordíták elméjeket s erejeket. Javallván az tanácsot Gregoróczy, Szent András havának kilencedik napján setét éjtszaka, közel az várhoz, hallgatózva, megállapodván jutának. S késedelem nélkül előttök menvén Radics, mind az egész gyalogság az kapuk elfoglalására hirtelen rohanással nekiméne, úgyhogy addig, míg az benn lévő ellenség ágyokból előfuthatna s fegyvert foghatna, vagy az lövőszerszámok kilövéséhez nyúlhatna, az mieink az első kaput szekercékkel s fejszékkel, és sok dárdákkal való feszegetéssel felnyitnák s bemennének. S az ellenség rettegve az felső várba szaladna, melynek ajtainak s kétfelé nyíló deszkáinak, midőn hasonló buzgósággal nekimentek volna, és hol gerendákkal törvén, hol kéttollú dárdákkal felrontani igyekeznének, s azalatt az berekesztetteknek, ha magokat megadnák, egészséggel s békével való elmenetelt ígérnének. Az ellenség a kétséges dolgokban az várnak megadása felől kiszólni kezde, s az vár Gregoróczy s Huszár hitire oly módokkal feladaték, hogy az oltalmazók szablyájokkal, puskájokkal s egyéb fegyverekkel, ahová akarnának, elmehetnének, de az lövőszerszámok s azokhoz tartozó készületek, s mindennemű élés otthagyattatnék.
Mely dolgok véghezvitetvén, s az ellenség, mely hatvan gyalog vala, Budára elbocsáttatván, az mieink az várat elfoglalák, s Gregoróczy azt a rác Radicsnak, kinek annak megvételében igen nagy vitézsége tetszék, megoltalmazására bízá, s ő maga az ő hadával Győrre megtére.”