Átlag felett beszéltek vezetékes telefonon a gesztesiek

A vezetékes telefonról 2014 során indított hívások egy főre jutó összidőtartamának az országos átlaga 317 perc volt. 
A várgesztesiek átlagosan ennél jó 80 százalékkal többet 575,16 percet beszéltek vezetékes telefonon. 
A környéken Tatabányán, Környén és Oroszlányon beszéltek a várgesztesihez hasonlóan 400 percnél többet, Vértessomlón, Kecskéden és Szárligeten 240 és 400 perc között, míg Gánton, Csákváron és Száron 120 és 240 perc között.
a Vértesben az átlag feletti érték minden bizonnyal a domborzat számlájára írható. 
Logikusan hangzik, hogy míg az Alföldön ritkán megy el a térerő, addig egy hegységben ez sokkal gyakrabban előfordul, ezért az ott élők nagyobb arányban választják a biztosan működő, vezetékes hálózatot.





Vezetékes telefonos statisztika - Várgesztes

Vezetékes irányú hívások időtartama évente [perc/fő]: 575,16
Mobil irányú hívások időtartama évente [perc/fő]: 43,57
Körzeten belülre vagy kívülre tárcsáznak többet: Inkább körzeten belülre
Átlagos híváshossz [perc]: 4,58
Hívások összidőtartama [perc/fő]: 618,73

A várgesztesi vár a Történelmi kaleidoszkóp blogon

Várgesztes (Gesztes) közelében, a Vértes hegység erdei között bújik meg egy laposabb hegycsúcson Gesztes vára.



A 13. század végén a Csák nemzetség több kővárat is emeltetett birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is. Bár az anarchikus belháború során Károly Róbertet támogatták a trónért folytatott harcában, az uralkodó mégis félt a hatalmát veszélyeztető újabb főúri birtokkoncentrációtól, ezért 
1326-ban más földekért cserébe megszerezte Gesztest.
A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetség várát, hogy helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeljenek, amely a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. 
1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította 
más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, később a Rozgonyi család, majd az Újlakiak tulajdonába került át.
A 16. században már a török hódítók fenyegették a Dunántúl középső részét is, amelynek természetes átjáróit a hadászati fontosságú Bécs városa felé zárta le a kicsiny vértesi királyi végvárak sora. 1529-ben még sikerrel verte vissza egy martalóc lovasportya rohamát az őrsége, de 1543-ben már a vár feladására kényszerültek. Rövid idő múlva a magyarok visszafoglalták, de 1558-ban ismét török kézre jutott. 
Egy 1577-es zsoldlista szerint helyőrségét 134 gyalogos katona látta el (nagyrészt a törökök szolgálatába szegődött délvidéki szerbek). 
Utolsó katonai akcióként, az 1683 őszén Bécs városa alatti katasztrofális török vereség hatására, kardcsapás nélkül kiürítették az Oszmán Birodalom katonái.
Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 
1795-ben a várat már romként említették. 
1877-ben Rómer Flóris – a magyar műemlékvédelem atyja – felmérési rajzokat készített romjairól, majd 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a várat. 1932-ben a Munka Turista Egylet turistaházat épített a vár délnyugati részén.
Az állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. 
A belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemelt, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak. Az épület 1996-ig állami tulajdonban volt, ezt követően megyei önkormányzati tulajdonba került, ahonnan 2012. január elsején az önkormányzat ismét állami tulajdonba adta, a vagyonkezelője a megyei Ingatlankezelő Központ volt. 2013. október 31-től a vagyonkezelő a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége. 
A turistaszálló és vendéglő 2013. november 1-jén bezárt, 
mivel a vár állaga – az állami támogatás teljes hiánya folytán – életveszélyessé vált, azóta a vár nem látogatható. 
Forrás: Történelmi kaleidoszkóp blog

Az 1995/1996-os tatai körzeti bajnokság végeredménye

#    csapat neve                  mérk.      gy    d   v      gólkülönbség       pontszám
1Kecskéd342725126 -  3183
2Baj342257 85 -  3471
3VÁRGESZTES342176 96 -  4970
4Tardos342158 70 -  4868
5Dunaalmás341978 85 -  4464
6Felsőgalla341978 80 -  4964
7Vértessomló3419510 83 -  4962
8Szomód341699 74 -  5257
9Szárliget3413714 59 -  6346
10Almásfüzítő3413417 74 -  7943
11Vértesszőlős3412616 30 -  4142
12Dad3410717 54 - 10137
13Tarján349817 49 -  7235
14Kömlőd3410420 43 -  9434
15Bokod349421 52 -  8631
16Dunaszentmiklós344723 46 -  9119
17Mocsa344723 38 -  9519
18Koppánymonostor344723 39 - 10519

Forrás: magyarfutball.hu

Ünnepelt a Német Kultúregyesület Dalköre - lapszemle, Kemma.hu

A várgesztesi nemzetiségi hagyományok őrzőjének egyik legaktívabb közössége ünnepelte 25. születésnapját.

Hetedik alkalommal szervezett augusztus 20-a alkalmából ünnepi kulturális találkozót a várgesztesi német nemzetiségi önkormányzat 2016-ban, melynek invitálására szombaton Tatabányáról, Győrből, Környéről, Szárról, Vértessomlóról és természetesen helyből érkeztek a hagyományőrző dalkörök.

Az államalapítás és az új kenyér ünnepe mellett ezúttal 

a várgesztesi Német Kultúregyesület Dalköre fennállásának 25. évfordulója is emelte a program fényét, 
az alkalomra imakönyv kiállítás készült, és a dalkör két és fél évtizedes múltjából a fellépéseiket, kirándulásaikat, találkozóikat megörökítő fotók adtak ízelítőt.



A résztvevőket és a születésnapos dalkört Rising Károlyné polgármester is üdvözölte: Hartdégen Sándorné dalkörvezető részére egy gyönyörű tortával mondott köszönetet és kívánt még nagyon sok ilyen szép jubileumot. A településvezető Pillmann József, a nemzetiségi önkormányzat elnöke számára is köszönetét fejezte ki, hiszen – mint fogalmazott – a két önkormányzat együttmunkálkodása is példaértékű.

A dalok felcsendülése előtt Hartdégen Sándorné azokat az alapító tagokat köszöntötte, akik megrendült egészségi állapotuk miatt már nem léphetnek a dalos társakkal színpadra, 
majd elcsukló hangon, fellobbanó gyertya lángjánál emlékezett mindazokra, akikkel szintén együtt tették meg 25 évvel ezelőtt a kezdő lépéseket, ám az eltelelt évek során örökre elköszöntek. 

A dalkör hetente próbál, legközelebb szeptember 24-én lépnek fel Győrött. Várgesztes lakói mindig is tisztelettel adóztak az ősök emlékének, s őrizték nemzetiségi hagyományaikat. Ennek a hagyományápolásnak egyik legaktívabb közössége a dalkör, amely 25 évvel ezelőtt a helyi hagyományok, dalok, valamint a nyelvjárás megőrzését tűzte ki célul.

Forrás: Kemma.hu

Romjaiban is szép a gesztesi vár – lapszemle, Vas Népe

Forrás: Vas Népe
Országosan is ismert üdülőcentrum az 1990-es évek második felében létrejött várgesztesi villapark. Most azonban nem a sváb település melletti turistacentrumról lesz szó, hanem a közelében található várról. 
Az évszázadokkal dacoló, a Vértes hegység északi csücskén magasodó, erdők ölelésében lévő vár, sajnos nem kap olyan figyelmet, mint a villapark, holott ezt is sokan látogatják, pedig turistaszállója, étterme évek óta zárva van. 
A vár alá vezető völgyben, közvetlenül az egykori erődítmény alatt, szép pihenő parkot hozott létre a terület gazdája a Vértes Erdő Zrt. Oroszlányi Erdészete. A jókora tisztást ölelő erdők szélén esőbeállók, kiépített tűzrakók várják a kirándulókat, akik szép számmal érkeznek is ide, szalonnát sütnek, bográcsoznak az árnyas fák alatt. Az erdőről annak lakóiról mindent megtudhatunk az ízléses ismeretterjesztő táblákról. Nem mondható el azonban ez a várról, az oda vezető út mentén, majd fent az egykori erődítmény romjainál sem találunk arra utaló információkat, hogy mik történtek itt az elmúlt évszázadok alatt. 
Öreg fák övezte hegyormon áll a romvár, ami évek óta be van kerítve, hogy a látogatók ne mehessenek be a kapuján, 
s ne léphessenek közvetlenül a falai közelébe, nehogy rájuk essen egy-egy kő a magas falak tetejéről. A romosan is méltóságos épület azonban a védőkerítésen kívülről körbejárható, sőt az erdő szélén, a meredek lejtők tetején még néhol megtalálhatók a külső vár, szabadon álló falmaradványai is. A kaput ácsolattal erősítették meg, ezen egy tábla hirdeti, hogy ez a gesztesi vár, egy másikra meg azt írták: Zárva! 




Esterházy Péter többször is említette Gesztest a Harmonia cælestis című művében (részletek)

A munkafelügyelő minden egyes alkalommal körülményes tisztelettel szakította meg édesapámat, már bocsánat, doktor úr, Csákvár örökös ura, Majk és Várgesztes grófja, kegyelmes úr, de… Tizedjére leszólt apám a cséplőgépről, mondja csak egyszerűen, Ottó. Ettől aztán még inkább zavarba jött mindenki, milyen Ottó.

Ott maradt nagymama egyedül a vadonban; szoptatott, dajkált, pelenkát mosott. Vadászházainkban húzódtak meg, és plébániáknál kerestek bebocsátást. A Vértes hazai pályának számított. Dédapám pedig arra a megnyugtató következtetésre jutott, hogy tehát mégsem igen lehet szó a nemesség degeneráltságáról.

Valamilyen Vilmos, Vili atya, egy családi kirándulás alkalmával meglátogattuk a gesztesi plébánost, aki apám bujdoklásakor ugyanitt kezdő káplán volt. Apánkat gróf úrnak szólította, ami nekünk roppant tetszett: azt hittük, játszanak; a Váradinét persze nem tévesztették volna meg, világos lett volna számára, hogy a klerikális reakció mételyez karöltve a reakciós oligarchákkal. Anyánkat grófnőzte, de az valahogy nem ült, nem stimmelt, a Mami arcát is ingerült zavartság uralta, túlzásnak, időszerűtlennek hatott. A Papinál nem. 
Bejelentés nélkül érkeztünk, ám az föl sem merült, hogy ne ott ebédelnénk. A tisztelendő úr azonnal utasította gazdasszonyát, hogy két rántanivaló jércét, és nevetve mutatta: nyissz! 
– Uborkasaláta, petrezselymes krumpli! – és ránk kacsintott. Valamint azonnal bort hozott; töltött. – A fiatalúrnak is – és megint kacsintott. Anyám halkan ellenkezett, de nem rám, inkább apámra koncentrált. 
– Majd az ebédhez – próbálkozott. 
De tudta, ha a férfiak inni akarnak, isznak. Ittunk. Azután a plébi elment átöltözni, addig civilben volt, nem is igen akartam dicsértessékkel köszönni. Amint magunkra maradtunk, szüleink, akárha az iskolában, suttogni kezdtek. Főleg anyánk.

Gesztes nevű vár egyébként három volt az országban: egy Gömörben, egy Trencsén megyében, s ez itt, Komárom megyében. Szegről-végről azonban Keszthely is rokon Gesztessel: valaha Gesztel volt. Maga a geszt szó a fa kemény belsőrészét jelenti. Lehet, hogy olyan kemény falú, szilárd vázat tervezett az első építő, akár a bükkfa gesztje. 
Édesapánk mindent tud, így láttuk, a közhelynek megfelelően. Tudta az összes magyar királyt – az például már eléggé minden. 

Nagymama rendszeres levelezésben állt a hajdani birtokon fekvő plébániák papjaival, Környe, Kecskéd, Várgesztes, Csákvár satöbbi. Játszi könnyedséggel lehetett volna ebből pert kanyarítani, a klerikális reakció szervezkedik volt urai vezényletével. A levelek komoly témákról szóltak, a prédikációk tárgyát vitatták meg, vagy elvont teológiai kérdésekről cseréltek eszmét (tiszteletben tartva VIII. Orbán pápa rendeletét, amely előírta a nunciusoknak, hogy minden levelükben kizárólag egy témát taglaljanak). Annak idején megismerkedett Pacelli bíborossal (nagypapa volt az Eucharisztikus Kongresszus Előkészítő Főbizottságának a pénzügyi bizottsági elnöke), és folyamatos levelezésben állottak, később is, mikor már pápa lett. 
A nagymamám a pápával levelezett – latinul.

Esterházy Péter Majkon egy 2006-os tévéműsorban



Azt jelenti európainak lenni, hogy tele vagyunk történetekkel, mondja Esterházy Péter Majkon. Magabiztosság és védtelenség egyszerre számára írónak lenni. Regényhelyszínként Majknak köze van  a Harmonia Celestishez, mert a nagymamája élt itt kitelepítésük után. 
Véleménye szerint ezzel a könyvvel vált európai íróvá, megírása óta ezt a könyvet rendelik hozzá a világon bárhol. A Javított kiadás befejezésével pedig úgy érzi: valami már leírt, lezárt. Fontosnak tartja a fordításokat: hozzátartoznak a könyv igazi arcához, bár a hazai provinciális utalások külföldön nem működnek. Állítja, hogy a jó olvasó az: aki van.
Forrás: NAVA

Az elhunyt Esterházy Péter nagyapja volt Gesztes grófja

A 66 évesen elhunyt Kossuth-díjas író, 
Esterházy Péter a mai magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja volt, 
tavaly jelentette be, hogy súlyos beteg, hasnyálmirigyrákkal küzd. 
A történelmi szerepet betöltő Esterházy család fraknói grófi alágának leszármazottja Budapesten született 1950. április 14-én. Az író születése után nem sokkal a családot Hortra telepítették ki, a fiatal Esterházy Péter az 1956-os forradalom után főként az általános iskolában szenvedte el az úgynevezett osztályharc megkülönböztetéseit. 

Nagyapja, gróf Esterházy Móric (1881–1960) annak az uradalomnak volt a birtokosa, ahová Gesztes is tartozott, 
1917-ben Magyarország miniszterelnöke is volt. Édesapja gróf Esterházy Mátyás (1919–1998), édesanyja Mányoki Irén Magdolna (1916–1980). Testvére: Esterházy Márton magyar válogatott labdarúgó.

Esterházy Péter alkotásai közül 
nagy siker volt Harmonia caelestis című fikciós családi krónikája, melyben Gesztest is többször említi
majd a Javított kiadás, amelyben saját ironikus-indulatos megjegyzéseivel adta közre apja ügynöki jelentéseinek egyes részleteit. 
MTI/Wikipédia

Gyógynövény napot tartottak Majkon

A Forster Központ fenntartásában működő majki Kamalduli remeteség udvarán június 18-án a gyógynövények titkaival ismerkedhettek meg a látogatók, miközben az egyház gyógyító szentjeinek története is megelevenedett.  
A Várgesztestől öt kilométerre lévő Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, Közép-Európában azon kevés remeteség egyike, amelyek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn. 
A remeteség 17 cellaháza közül hét apartmanházként rendszeresen fogad látogatókat.     
A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni, alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással.    
A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, 
a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.   
Forrás: MTI

Kigyulladt egy szauna a Villaparkban – senki nem sérült meg


Teljes terjedelmében égett egy körülbelül kétszáz négyzetméter alapterületű lakóépület szaunája vasárnap délután a várgesztesi villaparkban. A tűzhöz Tatabányáról érkeztek ki a hivatásos tűzoltók, akik 
két vízsugárral rövid időn belül eloltották a lángokat, 
majd megkezdték az épület átszellőztetését és átvizsgálását. Elsődleges információink szerint az eset során senki nem sérült meg.

Forrás: katasztrofavedelem.hu

Igényelhetővé váltak uniós támogatások a várfelújításokhoz

Az Országgyűlés június 7-én nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette a nemzeti kastély- és 
várprogramok helyszíneit, amivel lehetővé vált azok uniós forrásból történő felújítása.
A képviselők 186 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadták el a nemzeti fejlesztési miniszter indítványának kétharmados részeit, míg az egyszerű többséget igénylő rendelkezések 185 igen, 6 nem és 3 tartózkodó szavazatot kaptak.
A változtatás a geszti Tisza-kastélyt, a kondorosi Geist-kastélyt, a sopronhorpácsi Széchenyi-kastélyt, a kisbéri Batthyányi-Wenckheim-kastélyt, a szécsényi Benczúr-kastélyt, a somogysárdi Somssich-kastélyt, az aszódi régi Podmaniczky-kastélyt, a komlódtótfalui Becsky kúriát, a vépi Erdődy-kastélyt, a mogyoróskai Regéci várat, a szerencsi Rákóczi várat, a soproni városfalakat, valamint a várgesztesi, a nógrádi, a kereki, a fejérkői és döbrendei várakat, továbbá a kisvárdai várromot érinti.
A parlament gazdasági bizottságának kezdeményezésére utólagosan felkerült a listára a nagymágocsi és a derekegyházi Károlyi-kastély is.

Forrás: MTI

A felnőtt csapat 14. lett a 2015–16-os szezonban



Az U19-es csapat az 5. helyen végzett:


A felnőtt és az U19-es csapat őszi eredményei a Gesztes11 oldalon.
Forrás: MLSZ Adatbank






A gesztesi dalkör és a táncosok is fellépnek a regeni Drumherum népzenei találkozón

A Várgesztes Német Kultúregyesület Dalköre és a Gesztesi Tánccsoport is fellép a május 12. és 16. közötti Drumherum népzenei találkozón a bajorországi Regenben
Az eseményen összesen több száz csoport vagy előadó szerepel.
A gesztesiek május 14-én szombaton háromkor és május 15-én vasárnap egy órakor lépnek színpadra.
A Drumherum.com oldalon ezek az információk szerepelnek a Várgesztes Német Kultúregyesület Dalköréről és a Gesztesi Tánccsoportról:

Deutscher Kulturverein Gestitz
– Vargesztes, Komarom-Esztergom Megye (HU) –

Hier könnt Ihr uns beim drumherum-2016 hören:
Sa, 14. Mai 15:00-16:00 »Mühlhiasl-Stadl« im Glasdorf Weinfurtner Arnbruck
So, 15. Mai 13:00-14:00 Bei der Galerie Kalina am Platzl


Drumherum: a Neue Zeitung cikke a gesztesiek 2014-es szerepléséről

drumherum 
Kulturverein Gestitz das achte Mal zu Gast beim Volksmusikspektakel in Regen

Seit 1998 treffen sich die Volksmusikbegeisterten alle zwei Jahre jeweils am Pfingstwochen - ende in der Kreisstadt Regen im Bayerischen Wald. 
Das malerische Städtchen ist an allen Ecken und Enden von Summen und Brummen, von Singen und Pfeifen erfüllt. 
Zahlreiche Aufführungen von Sängern und Musikanten finden auf verschiedenen Freilichtbühnen, im Kurpark und in musikantenfreundlichen Wirtshäusern statt. Auf dem Bretterboden wird getanzt, dass sich die Balken biegen.



Darüber hinaus gibt es Workshops, Dialektlesungen, Internationale Volksmusikmesse, Instrumenten - auktion, Sonderausstellung, Tanz - abende, einen großen Kunsthandwerkermarkt und vieles andere mehr. Das schafft Anreiz, nach Regen zu kommen und lebendige Volkskultur hautnah zu erleben. Jeder, der Volksmusik zu seinem Anliegen macht oder einfach nur dabei sein will, ist in Regen mit all seinen Verwandten, Bekannten und Freunden herzlich willkommen. 
Hier wird traditionelle Volksmusik zu einem echten, erfrischenden Erlebnis! Die Sängergruppe aus Gestitz/ Várgesztes wurde wieder zum Europa-Festival eingeladen. 
Am ersten Tag waren wir in den Rinchnacher Hof eingeladen und haben mit anderen vier Gruppen die ganze Nacht durch gesungen und musiziert. Am nächsten Tag sind wir durch die Stadt gezogen und haben unsere Volkslieder gesungen, haben getanzt und uns wohl gefühlt. Am Abend hatten wir im Pfarrergartl einen Auftritt, da ging es erst richtig los, und wir feierten mit anderen Musikanten bis Mitternacht durch. Am Sonntag hat uns der Gastgeber ein wunderschönes Programm auf der Landesgartenschau in Deggendorf organisiert. Die Gartenschau war auf beiden Seiten der Donau mit einer neuen Geh- und Fahrradwegbrücke ausgebaut, und hat uns alle mit ihren wunderbaren Blumen, Pflanzen, Deichgärten und einmaligen Fischergärten verzaubert. Es wurde auch für das kulturelle Wohlbefinden der Besucher gesorgt, und wir Gestitzer wurden auf die Fischerbühne geladen, um unsere ungarndeutschen Lieder zu singen. 
Die Zuschauer waren begeistert, haben geklatscht und mitgesungen. 
Der Abschiedsabend fand im Pfarrergartl statt und war mit Tanz und Gesang verbunden, wobei unser Auftritt natürlich auch nicht fehlen durfte. Es war wieder ein einmaliges Erlebnis! Das drumherum wird immer größer und schöner, dieses Jahr mit 400 Gruppen und Massen von Zuschauern! Alle zwei Jahre denken wir, dass es nicht mehr größer werden kann, aber Regen schafft es immer wieder, trotz des Zuwachses, alle Zügel in der Hand zu behalten und uns ein Erlebnis vom Feinsten zu bieten. Das Interesse an Volksmusik, Tracht und Mundart, das man in Bayern trifft, gibt den Sängern, Tänzern und Musikanten immer wieder Kraft weiterzumachen. 
Elisabeth Hartdégen

Forrás: Neue Zeitung, 18. Juli 2014

Vitányvár régészeti leleteiből nyílt kiállítás Tatán

A Tatabánya és Oroszlány közötti Vitányvár régészeti feltárásainak anyagából nyílt kiállítás április 21-én a tatai Kuny Domokos MúzeumbanLászló János régész, a vitányvári ásatások vezetője az MTI-nek elmondta, az ásatások során előkerült a vár harangjának töredéke, valamint különböző ólomplombák, melyekkel a kereskedők pecsételték le zsákjaikat. 
A plombák alapján Belgiumból, Hollandiából, Dél-Németországból is jutottak el áruk Vitányvárba.
A megtalált érmék közül I. János cseh király ezüstgarasa számít ritkaságnak, mert nemesfém tartalma miatt jó fizetőeszköz volt és kevés példánya maradt fent. A fegyverek között találtak rézzel bevont, számszeríjhoz használt nyílhegyet, ennek hadi alkalmazás helyett inkább díszítő értéke volt.
Jó állapotban maradt fent egy kandalló indákkal díszített felső párkánya. Ilyen állapotú lelet a Dunántúlon eddig még nem került elő - ismertette László János.
A június végéig látható tárlaton tablók mutatják be a vár megjelenését különböző térképeken. 
Ezen túl számos fotón megjelenik az állagmegóvás eredménye.
A „Vithánvár omladékai” című tárlat mellett szintén június végéig tart nyitva az az időszaki kiállítás, amely 
a 16. század hangulatát idézi meg, címe: Kultúrák határán – Étkezés megyénk végváraiban a török korban. 
Itt megismerhetők a török és a magyar katonák étkezési szokásai, ételei, az étkezésekhez használt edényei, valamint korabeli recepteket is megismerhet a kiállítást megtekintő látogató.

Forrás: kunymuzeum.hu
Vitányvárat 1598-ban felrobbantották, azóta nem használták. 
A régészek a még most is a kétméteres magasságban álló falak omladékai között végezték a leletmentést.
Az esők a váron kívülre hordták a falak maradványait, ezekből a törmelékkúpokból edénytöredékek, köves gyűrű, ezüstpénz, díszes kés és rengeteg állatcsont kerül elő, utalva a vár eredeti funkciójára.
Vitányvárat feltehetően a XIII-XIV. század fordulója körül emelhették, első említése szerint 1324-ben királyi vár volt. 
Zsigmond király 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Várnagya, Silstrang Erik egy oklevél szerint 1417-ben azzal foglalatoskodott, hogy a Pozsony környékén garázdálkodó, majd a Vértes erdőségeiben meghúzódó rablókat kifüstölje rejtekhelyükről.
A várat a törökök négyszer is elfoglalták hosszabb-rövidebb időre, 
utoljára Pálffy Miklós seregei űzték ki őket onnan 1597-ben. A következő évben Pálffy és vezértársa, Adolf Schwarzenberg döntése nyomán az elavult erősséget felrobbantották. A XVIII. századtól az Esterházy család birtokához tartozó romvár köveinek egy részét a környék építkezéseihez hordták el.

Gesztes és környéke egy német térképen



Így néz ki Várgesztes és környéke a Berliner Morgenpost interaktív térképén. 
Várgesztes Gestitz, 
Oroszlány Ohreslahn, Kecskéd, Kätschka, Környe Kirne, Szár Saar, Tatabánya pedig Totiserkolonie néven szerepel a térképen.

58 ezer vendégéjszakát töltöttek Várgesztesen 2014-ben

A Lechner Tudásközpont térképén meg lehet nézni, hogy mely településeken voltak többségben a belföldi, s hol a külföldi turisták, valamint az is, hogy az országosan 2,63 napos átlagos tartózkodási időhöz viszonyítva inkább hosszabb vagy rövidebb ideig élvezték a hely vendégszeretetét – írta az Index
Várgesztesen a belföldi turisták voltak többségben, 
az összes Várgesztesen töltött vendégéjszakából 65 százalékban belföldiek szálltak meg a Villaparkban és a faluban. A külföldiek aránya 35 százalék. 
A 16 885 vendég összesen 58 020 vendégéjszakát töltött Várgesztesen, 
egy vendég átlagosan 3,44 napig volt a faluban.
Forrás: Lechner Tudásközpont
A környező falvak közül Vértessomlón 280 vendég 1080 vendégéjszakát, Környén 880 vendég 1794 vendégéjszakát, Kecskéden 325 vendég 2636 vendégéjszakát, Gánton 1848 vendég 4569 vendégéjszakát, Száron pedig 197 vendég 917 vendégéjszakát töltött. 
A Villapark hatása nem csak a környező falvakkal, hanem a 
két közeli nagyobb várossal való összehasonlításban is 
érződik. 
Oroszlányban (2150 vendég, 4643 vendégéjszaka) és Tatabányán (14 446 vendég, 19 935 vendégéjszaka) is kevesebb volt a vendégek és a vendégéjszakák száma is, mint Várgesztesen.

Gesztes környéke az 1795 és 1803 között készült Lipszky-térképen

Gesztes környéke a térképen
Legalább fél évszázadon keresztül volt Magyarország legfontosabb térképe az az 1795 és 1803 között Pesten készült hatalmas mű, 
amelynek az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) a Magyar Nemzeti Levéltárral együttműködve április 11-én nyíló kiállítást szentelnek. Készítője, 
a huszártisztként szolgált Lipszky János után egyszerűen csak „A Lipszky” néven emlegetett Magyarország-térkép 
elkészítése annak idején nagy vállalkozás volt: főnemesek, értelmiségiek, hivatalnokok vettek részt a projektben, összesen több mint 150-en – írta az Index
Kozma környéke a térképen
A térképet az 1800-as években többször újra kiadták és későbbi Magyarország-térképekhez is felhasználták. 
A 12 szelvényből álló Mappa generalis regni Hungariae félmilliós méretarányú. 
A térkép itt nézhető meg nagyíthatóan és jól böngészhetően. 

A Komárom megyei járások felsorolása a Lipszky-térképen, a harmadik a Gesztesi járás (Gesztesiensis), amely csak nevét kapta a faluról. A település ekkor a Tatai járáshoz tartozott.