Grafika a 2011-es utórengések térbeli eloszlásáról

2011. január 29-i rengés utórengéseinek térbeli eloszlása:

1810-ben 5,4-es földrengés volt a Vértes környékén - korabeli beszámolók


1810. január 14-én pattant ki, az egyik legjelentősebb magyarországi rengés Mór térségében, melynek mérete a Richter skálán 5,4-es volt. Ez az ijesztő esemény megmozgatta az emberek fantáziáját, és megváltoztatta az életüket.
A tavalyi földrengés mérete a Richter-skálán M4,7 volt. Ez csak kicsit volt gyengébb, mint a 202 évvel ezelőtti móri rengés. Ezen a skálán, 1 fok különbség 32-szoros energia különbséget jelent.
Az 1810-es rengés során néhányan megsérültek és három halálos áldozat s volt. Az épületek súlyosan megrongálódtak Mór és Isztimér térségében és a Móri-árok sávjában. A rengés Budán is pánikot okozott, de érezhető volt még Bécsben, Sopronban, Debrecenben, sőt még Prágában is.

Videó: statikusok a templomban a földrengés után


A Magyar Televízió rövid beszámolója a nava.hu oldalán nézhető meg. Az anyag 2011. február 1-én került adásba.

Egy éve volt a földrengés


Forrás: nyugatmagyar.hu
2011. január 29-én földrengés miatt repedések keletkeztek a gesztesi templom falain. Több helyen lehullott a vakolat, illetve az épület és a torony találkozásánál komoly repedés jelent meg.  


A 4,7 erősségű földrengést több kisebb utórengés is követte, ám ezek annyira gyengék voltak, hogy károkat nem okozhattak – számolt be akkor az MTI. A földrengésben senki nem sérült meg, kilakoltatni sem kellett senkit, az Oroszlánytól pár kilométerre lévő epicentrumhoz közeli településeken néhány házon repedések keletkeztek és pár kémény is megdőlt; Budapesten átvizsgálták a felüljárókat és a hidakat, károsodást nem találtak. 


Vadkenderültetvény a falu határában

Várgesztes határában találtak rá a tatabányai nyomozók a kiterjedt vadkenderültetvényre - adta hírül a police.hu. A rendőrök egy falopás kapcsán jutottak el a faházig, ahol jelentős mennyiségű cannabist, magoktól a kifejlett, „szüretelésre” alkalmas növényig, foglaltak le. Az „ültetvényest” elfogták és őrizetbe vették.

A 2006/2007-es Megye II. ifi végeredménye


Az ifjúsági csapat a 2006/2007-es idényben a Megye II. hatodik helyén végzett. A zárófordulóban Vértestolnán győzött a Gesztes.

A burgonyatermesztés első hazai említése

A burgonya termesztésére vonatkozó legkorábbi magyarországi adat éppen Gesztes szomszéd falujából, Kozmáról származik. 
Balogh Ferenc jószágkormányzó ezt írta 1745. szeptember 28-án Tatán kelt levelében Esterházy Józsefnek:  

… Kecskédrül az Ingenieur megérkezvén, referálta …, hogy a császáriak (recte csákváriak) közül némelyek a Kozmaiaknak kerteikben menvén, azokban a németségnek kedves grundbeer névű veteményeket rontani kezdették, kiknek ellent állván, és azok között a Forster is, mivel ezt nem tudom miformán valamelyik csákvári igen illetlen illette, puskáját amaz fogván, lábában a csákvárit megsértette.

Egy új személyautót helyeztek forgalomba 2011-ben

Várgesztesen 1 darab Dacia volt az összes új személyautó forgalomba helyezés 2011-ben.


Tavaly 916 új személyautót helyeztek forgalomba egész Komárom-Esztergom megyében, az országban forgalomba helyezett autók 2,03 százalékát. Esztergomban 230 új autó (köztük 89 Suzuki), Tatabányán 209 új autó (köztük 30 VW) kapott rendszámot.


A gesztesi vár építéstörténete


A gesztesi vár a vértesi várrendszer legnagyobb és legjelentősebb tagja volt. Első okleveles említésekor, 1332-ben is már királyi várként szerepelt. A belső vár szabályos téglalap alaprajzú, melynek külső falai nagyrészt a második emelet ablakkönyöklőinek magasságában állnak. A vár északi homlokzatán van a kapubejárat - mely félköríves záródású és egyszerű élszedéssel díszített.
Szerzô: G. Sándor Mária