A 2004/2005-ös Megye II. végeredménye


csapat neve                          mérk.       gy     d     v         gólkülönbség         pontszám
1 Sárisápi Bányász SE 26 17 5 4  86 -  38 56
2 Lábatlan ESE 26 17 4 5  87 -  36 55
3 Vértessomló KSK 26 15 4 7  77 -  58 49
4 Piliscsév SE 26 12 3 11  53 -  49 39
5 Tokodi Üveggyár SC 26 11 5 10  56 -  59 38
6 Tát SE 26 10 6 10  38 -  44 36
7 Csém Vasért SE 26 10 4 12  58 -  62 34
8 Baj KSE 26 10 4 12  47 -  52 34
9 Pilismarót SE 26 9 6 11  53 -  63 33
10 Tarjáni FC 26 8 8 10  46 -  52 32
11 VÁRGESZTES SFE 26 8 6 12  45 -  57 30
12 Dömös SE 26 6 7 13  44 -  66 25
13 Bokodi Erőmű LE 26 6 7 13  41 -  64 25
14 Tárkányi KSE 26 7 3 16  48 -  79 24

Forrás: magyarfutball.hu

A 2005/2006-os Megye II. végeredménye

      csapat neve                        mérk.       gy      d      v          gólkülönbség       pontszám
1 Vértessomló KSK 22 15 3 4  75 -  39 48
2 Piliscsév SE 22 13 4 5  49 -  34 43
3 VÁRGESZTES SFE 22 11 4 7  45 -  30 37
4 Tarjáni FC 22 11 4 7  50 -  38 37
5 Héregi KSK 22 11 4 7  48 -  42 37
6 Kocs KSE 22 10 3 9  43 -  41 33
7 Csém SE Vasért 22 10 3 9  55 -  55 33
8 Oroszlányi SZE 22 9 5 8  47 -  50 32
9 Dömös SE 1 22 7 3 12  45 -  53 21
10 Baj KSE 2 22 7 3 12  32 -  43 21
11 Tát SE 22 5 4 13  36 -  58 19
12 Tokodi Üveggyár SE 22 2 2 18  25 -  67 8
- Gyermely SE 3



   -   


1: 3 pont levonva, 2: 3 pont levonva, 3: Kizárva

Forrás: magyarfutball.hu

A Vértes-hegység a Pallas nagy lexikonban

Vértes-hegység

a Magyar Középhegység dunajobbparti részének egy nagyobb tagja, mely Fejér és Komárom vármegyékben terül el és DNy-ról ÉK. felé csap. A mintegy 30 km. hosszu és 10-15 km. széles hegységet Ny-on a móri völgy és az Általér völgye választja el a Bakonytól, K-en ugyancsak az Általér és a galla-szári horpadás, melyet a m. kir. államvasutak budapest-újszőnyi vonala követ, választja el a Gerecsétől; É-on az Általér lapálya, D-en a Csákvár és Székesfejérvár körüli lapály határolja. A V. fő gerince Mór fölött a Csókaheggyel (479 m.) emelkedik; a gerinc magassága az 500 m.-t sehol sem éri el; főbb csúcsai a Csákivár (422 m.) és Körtvélyes (481 m.); a déli mellékágakban a Vásárhely (398 m.) és Táborhegy (448 m.), az északi oldalágakban az Antoni hegy (400 m.), Gesztesi hegy (433 m.) és Vitányi hegy (460 m.). Oldalágai nem hosszuak. A V. hátát leginkább bükkösök fedik, tövében szőllők díszlettek. Emelkedéseit számos várrom (Csókakő, Gerencsér, Csákivár, Szt.-Kereszt, Gesztes, Vitány) ékíti. A hegységen keresztül vezet a székesfejérvár-tatai törvényhatósági út. A V. leginkább triasz és rhaeti képletekből épült. Hozzá két mellékcsoport csatlakozik: É-on a Tatai hegycsoport, mely Tatától DNy-ra emelkedik (294 m.) és D-en a Velencei hegycsoport, Csákvártól a Velencei tóig terjed, leginkább gránitból áll és a Meleghegyben 352 m. magasságot ér el. 

A Vértes domborzati rajza



É: északi irány, G: Gánt, M: Mór, V: Vértes, VE: Velencei-hegység, Z: Zámolyi-medence

Területe 25 km hosszúságú és 10-12 km szélességű. A Móri ároktól a Tata-Váli árokig húzódik. Délről a Zámolyi medence határolja. Északon a Bársonyos dombvidéken át a Kisalföld síkságába megy át. Alacsony tönkhegység. Legmagasabb pontja Nagy Csákány (487 m), Körtvélyes (480 m). Alaphegysége gránit, amelyet dolomit, helyenként mészkő fed.
(Forrás: Magyarország természetjáró földrajza)

Barangolás a Vértesben - Turisták Lapja, 1931.

Kiérve az erdőből Várgesztes falu fehér házai tárulnak elénk, mélyen lent a völgyben. Szemben velünk a Gesztesi-vár még ma is épségben lévő falai kötik le figyelmünket. A falucska templomának karcsú tornyából harangszót hoz felénk a szellő, amely figyelmeztet bennünket a Teremtőre és őszinte áhítat tölti el lelkünket itt, a Mindenható legnagyobb templomában az iránt, aki mindazt, ami nekünk, turistáknak nagy örömet, lelki megnyugvást jelent, megteremtette.

     A falu megkerülésével vígan kapaszkodunk fel a kiugró hegyoldalon, hogy mielőbb elérjük a vár romjait. Megkerüljük a téglalapalaku, büszkén magasba szökő vár falait, majd pedig a vár udvarát vesszük alaposan szemügyre. A lovagterem még ma is épségben lévő hatalmas boltíve alatt körbeülve megpihenünk és elbeszélgetünk azokról az időkről, amelyek ennek a várnak és édes Hazánknak is fénykorát jelentették. A vár falairól elbájolóan kedves kilátás nyílik a környező hegy- és völgyalakulatokra. Búcsúzunk ... A várgesztesi tavacska érintésével Mészároshegy s Eperjeshegy oldalában újból erdőn és vadvirágos erdei tisztásokon keresztül vezet utunk tovább a 
Mocsárberekhez. Egyike megint azoknak a kedves helyeknek, amelyeket viszontlátni szívesen óhajt mindegyikünk, aki csak egyszer is errejárt. A Mocsárberek eredetét annak a névtelen, egyikoldalt fenyvesekkel, másoldalt bükk- és cserfákkal övezett kis forrásnak jelenléte adja meg, amely a maga szelídségével, bájos tisztaságával olyan, mint a szőkehajú, pirosarcú kisgyermek kék szeme. Olyan kedves, őszinte, olyan csacsogó, olyan üde, friss, hogy az ember szeretné átölelni, magával vinni, hogy mindig, amidőn az élet nagy rohanásában testének vagy lelkének kimerültségét érzi, belenézzen és belőle új erőt merítsen.

     A 
Somhegy és Kőhegy közötti völgy hatalmas fái között az elsárgult, lehullott falombok szőnyegén keresztül jutunk Mindszentpusztára, mai túránk végcéljához. Schneider főerdész barátunk meleg szeretettel fogad bennünket. Hátizsájainkat lerakva, sétára indulunk, hogy az aludni térő erdő ezer bájában is gyönyörködhessünk. Az erdő szürkülő és sejtelmes misztikuma magával ragad mindannyiunkat. Aztán visszatérünk a vadászlakhoz s késő este van, midőn a padláson lévő szénahalmaz lágyan ölelő karjai közt mély álomba merülünk.