Új tankönyv jelent meg a magyarországi németek történetéről

A 220 oldalas tankönyv alapjául Gerhard Seewann történészprofesszor 2012-ben megjelent, a magyarországi németek történetét bemutató kétkötetes, átfogó munkája szolgált – írta a Zentrum.hu. – A magyarországi németek megérdemlik, hogy a saját nézőpontjukból vizsgálják, értelmezzék, elemezzék és értékeljék őket – mondta Gerhard Seewann grazi születésű szakember. Hangsúlyozta: a magyar nemzeti történetírásban sajnos csak elvétve kapnak helyet az országban élő nemzetiségek. Seewann szerzőtársa Rutsch Nóra német nemzetiségi származású történész, gyakorló középiskolai tanár volt. A teljes tartalom ingyen elérhető az interneten az udgeschichte.hu oldalon, a térképek és források szabadon felhasználhatók az oktatásban.

Az 1998/1999-es Megye III. végeredménye, Tatai körzet

csapat neve                         mérk.       gy  d  v      gólkülönbség       pontszám
1VÁRGESZTES262141103 -  1966
2Kömlőd261844 76 -  3358
3Dunaalmás261763 93 -  3457
4Mocsa261466 45 -  3048
5Koppánymonostor261277 88 -  5643
6Dunaszentmiklós261268 61 -  3340
7Kisigmánd2612311 65 -  4839
8Szomód2611411 69 -  6537
9Süttő2611411 47 -  5537
10Héreg2611114 49 -  6934
11Dad265516 45 -  7917
12Szák263617 42 -  9013
13Epöl264121 31 -  9411
14Vértestolna262123 27 - 1367

Forrás: magyarfutball.hu

Lapszemle: Hagyományőrzők ünnepe Várgesztesen - kemma.hu

Öt esztendővel ezelőtt, a Német Kultúregyesület Dalköre megalakulásának húszéves évfordulója alkalmából hívta életre az augusztus 20-án szervezett kulturális találkozót a Várgesztesi Német Nemzetiségi Önkormányzat, így csütörtökön az alsógallaiak személyében olyan csoportot is köszönthettek, akikhez már negyedszázados kapcsolat fűzi a gesztesi dalosokat. Az invitálásra idén Tatabányáról, Bajról, Budaörsről, Csolnokról, Dunaharasztiból, Etyekről és természetesen helyből érkeztek a hagyományőrző dalkörök, kórusok, táncosok a gesztesi Faluházba.

A Szent István ünnepén, a legrégibb magyar ünnepnapon és az új kenyér napján tartott, a megyéből és azon kívülről ezúttal majdnem 250 fellépőt, vendéget vonzó, igazán színvonalas és színes produkciókat bemutató program a várgesztesi svábok legnagyobb önálló nemzetiségi rendezvénye, melynek elengedhetetlen mozzanata a délelőtti német nyelvű szentmise, ezért a találkozó kezdetén Pillmann József elnök kiemelten mondott köszönetet Dr. Kiss Józsefnek a mise koordinálásához évről-évre nyújtott segítségéért.

Ötven éve találták meg a vértesszőlősi előemberleletet

A Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi kiállítóhelye a látogatók elé tárja az Által-ér teraszait, amelyekben az első eszközöket és csontokat fölfedezték. Az egyik lelőhelyen megkövült lábnyomok láthatók, amelyek őstulkoktól, ősszarvasoktól, őslovaktól és az előembertől származnak, az egykori hévizes források gazdag élővilágát fölidézve.

Homo erectus (seu sapiens) palaeohungaricus, azaz Sámuel

Forrás: Wikipédia
Az előembertelep környezetét 2014 nyarán újította fel a település önkormányzata. Vértesszőlős határában, egy kőbányában tárták fel Vértes László vezetésével Európa egyik legidősebb előembertelepét.

Az ásatáskor napvilágra került a feltáró régész által Sámuelnek elnevezett, körülbelül 350 ezer évvel ezelőtt élt előember hátrafelé kicsúcsosodó tarkócsontja. A tudományos nevén Homo erectus seu sapiens paleohungaricus átmenetet képez a még csak fölegyenesedő és a már értelmes ősember között. A lelet azért egyedülálló, mert csak itt fordulnak elő az ember ősének csontmaradványai az általa használt eszközökkel, tűznyomokkal, településmaradványokkal, valamint az akkor élt állatok és növények lenyomataival együtt.

2015. augusztus 18., kedd (MTI) 

I. Ferenc német-római császár, Mária Terézia férje 250 éve halt meg

Kétszázötven éve, 1765. augusztus 18-án halt meg I. (Lotharingiai) Ferenc német-római császár, Mária Terézia férje, a Habsburg-Lotharingiai-ház alapítója.

I. Ferenc
Forrás: Wikipédia
Francia nagyapja Lotharingia birtoklásán különbözött össze a Bourbonokkal, és az ősellenség Habsburgoknál keresett támogatást, majd feleségül vette I. Lipót császár nővérét. Ferenc 1708. december 8-án Nancy városában született, a Lotharingia hercege címet 1727-ben, apja halála után örökölte meg. Akkor már évek óta a bécsi udvarban élt, ahol III. Károly császár pártfogását élvezte, sőt a császár őt szemelte ki lánya, Mária Terézia férjének. 1732-ben magyarországi királyi helytartónak nevezték ki a tisztségtől igencsak húzódozó Ferencet. 

Pozsonyi székhelyén az ügyekkel nem sokat törődött, inkább a közeli Bécsben udvarolt (franciául, mert németül élete végéig sem tanult meg tisztességesen) jövendő feleségének, akivel szép lassan egymásba szerettek. Az esküvő azonban késedelmet szenvedett. A lánya örökösödési jogának elismertetésén munkálkodó Károly nem kívánta magára haragítani a Lotharingiára ácsingózó franciákat, ezért le akarta mondatni Ferencet hercegi címéről. Amikor az erre nem volt hajlandó, ultimátumot kapott: vagy Lotharingia, vagy a menyasszony, s ő némi habozás után úgy döntött, hogy inkább lesz császári férj, mint trónkövetelő.

Ferenc 1736. február 12-én vette el Mária Teréziát, ezúttal - a Habsburgok történetében szokatlan módon - szerelmi házasság köttetett. A fenséges párnak az idők során tizenhat gyermeke született, közülük II. József és II. Lipót császár és magyar király, a tragikus sorsú Marie Antoinette francia királyné lett. Ferenccel némi franciás könnyedség költözött be a bécsi Burg falai közé, ahol a spanyol etikett szigorú szabályai uralkodtak. (Jellemző, hogy a rangkülönbség miatt Ferenc öccse csak a muzsikusok karzatáról nézhette végig bátyja esküvőjét.)