384 kg hulladékot dobtak ki fejenként átlagosan 2008-ban Várgesztesen

Néhány adat Várgesztesről a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program részletes megvalósíthatósági tanulmányából:

Várgesztesen a talajtípus mészkövön képződött redzina. A felszín alatti víz állapota szempontjából Várgesztes a fokozottan érzékeny vízminőség-védelmi területek közé tartozik.

A NATURA 2000 területek a projektterületen a község a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik, különleges madárvédelmi terület és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület szempontjából a Vérteshez tartozik, de különleges természetmegőrzési területi szempontból nem érintett.
A 2008-as demográfai adatok szerint 
belterületen a lakosságszám 570 fő, külterületen 1 fő, 
így összesen 571 fő. Belterületen 247, külterületen 1, összesen pedig 
248 a lakások száma. 
A lakos/lakás átlaga 2,3.
Az öszes adófizető száma 2008-ban 394 volt, az összevont adóalap összege pedig 524 432 456 forint. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai szerint az 
1 főre jutó összevont adóalap 890 378 forint 
(2007-es adat), az 1 háztartásra (lakásra) jutó összevont adóalap összege 2 114 647 Ft (2007), az aktivitási arány, 69,0% (aktív korúak/állandó lakosok, 2008),  a 1,2 % a munkanélküliek aránya az aktív korú népességben (2008), 5  a nyilvántartott álláskeresők száma (2008). A regisztrált társas vállalkozások száma (2008) a mezőgazdaságban 1, az ipar, építőiparban 7, a szolgáltatásban 120, így összesen 128. 


A lakosságtól vegyesen gyűjtött (maradék) hulladék mennyisége 2008-ban 200,4 tonna volt, az intézményektől ugyanez 19 tonna. Mindkét adat közszolgáltatás keretében értendő. 
A fajlagos éves hulladéktermelés 
384 kg/fő/év. 


Az elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladék mennyisége 2008-ban a közszolgáltatás keretében a lakosságtól 9,7 tonna, a közszolgáltatás körön kívül az intézményektől begyűjtött hulladék mennyisége 2,6 tonna volt, az intézményektől közszolgáltatás keretében begyűjtött mennyiség 6 tonna. 
A fajlagos éves szelektív hulladéktermelés 32,0 kg/fő/év. 


Várgesztesen 1 db szelektív hulladékgyűjtő sziget volt. Házhoz menő szelektív gyűjtés és üveggyűjtő pont nem volt, zöldhulladékgyűjtés viszont igen.
A Hulladékgyűjtést végző cég a  Remondis Oroszlány Zrt., a hulladéklerakót üzemeltető cég az AVE Tatabánya Zrt., a hulladéklerakó helye pedig Tatabánya. Az ötezer tonnás éves kapacitású tatabányai hulladékkezelő létesítményben 2008-ban összesen 1467 tonna hulladékot kezeltek, és 172 527 lakost szolgáltak ki. 
A hulladékkezelési közszolgáltatási díjak 2008-ban 13 730 Ft/háztartás volt, míg 2009-ben 13 884 Ft.

Forrás: Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program, Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány, 2011. 

Új regionális hulladékkezelő épült Tatabányán

Új regionális hulladékkezelő központot adták át Tatabányán december 16-án. A központ a Duna-Vértes Köze Hulladékkezelő Program című projekt keretében épült meg, amely Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megye 
hetvenkilenc települése – köztük Várgesztes – számára fogja biztosítani a hulladékok kezelését és ártalmatlanítását.
Marx Ernő, a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a teljes beruházás költsége 15 milliárd forint, amelynek 92 százalékát európai uniós forrás, 8 százalékát magyar állami támogatás biztosítja.
A szerdán átadott fejlesztés a program első, 10 milliárd forint költségű eleme. A beruházás második szakaszát már az új uniós pénzügyi ciklusban, a KEHOP keretében végzik el. Ez 2016. végéig készül el 5 milliárd forintos költséggel, keretében öt településen – Bicskén, Szentendrén, Tatabányán, Tarjánban és Komáromban – hulladékudvarokat építenek ki.
Tatabánya, 2015. december 16. szerda (MTI)

Rövid német nyelvű összefoglaló a gesztesi vár ásatásairól az Archaeologiai Értesítőben - 1961

Várgesztes
(Komitat Komárom, Kreis Tata)
In der Geszteser Burg wurden Erschließungsarbeiten ausgeführt. Zwei Räume links vom Eingang wurden von der 1932 erfolgten Auffüllung gereinigt; man versuchte das mittelalterliche Fußbodenniveau zu bestimmen. Durch die rechts vom Eingang befindlichen Räume wurde ein kompletter Querschnitt gemacht. Aus der bis zum Stockwerk reichenden Auffüllung kamen zu den Räumen im Stockwerk gehörende Bauelemente zutage, in sehr großer Anzahl. Vor der Einfahrt wurde mit einem Forschungsgraben ein Teil der Wolfsgrube freigelegt, in deren Westseite die steinernen Lager einer Zugbrücke zum Vorschein kamen, die zu einem später verfertigten und gänzlich zugrunde gegangenen Tor gehört hatte. Ein Schießschartel wurde erschlossen, das zum W-lich verlaufenden türkischen Bollwerk gehört; das Bollwerk verläuft parallel zur N-lichen Burgmauer. Bei den Forschungen um den Turm herum stieß man auf dessen Nordwand und W-liche Absehlußwand. An der Ausgrabung nahm Győző Gerő als Konsultant, ferner seitens OMF auingenieur József Szanyi teil. Mária G. Sándor.

Forrás: Archaeologiai Értesítő, 1961., 88. évfolyam, 2. füzet

1980-ban 90,9% volt a német nemzetiségiek aránya Várgesztesen

Magyarország települései, ahol a nemzetiségi lakosság aránya meghaladja a 90%-ot 
(1980, tanácsi minősítés) 

Németek:
97,4% Ófalu/Ohfall 
93,3% Óbánya/Altglashütte 
90,9% Várgesztes/Geßtitz 
90,7% Vértestolna/Tolnau 
90,4% Csehbánya/Böhmischhütten

Forrás: Földrajzi Közlemények, 1989.
dr. Kocsis Károly: Magyarország jelenlegi etnikai térszerkezetének sajátosságai

1854-es újságcikk a svábok szokásairól - részlet

Rövid rajza a svábok családéletének, és szokásainak
LAUKA GUSZTÁVTÓL

A svábok a 17. század vége felé, a 18. század elején, és közepén jöttek, és hivattak Magyarországba. Elhagyott, de hasznavehető földekkel biró pusztákat, vadirtásokat, és cserjés helyeket vállaltak fel, különnemü kötelezettségek, és leróvandó terhek mellett, mellyeket ide s tova két század alatt, fáradhatlan szorgalmuk, iparuk, s tevékenységük által, mindenféle gazdálkodásra hasznavehetőkké, virágzókká, s termékenyekké alkotának. – A Magyarország különböző részeiben elszórt svábok nemcsak vallásukra, öltözetjükre, dialectusokra, hanem még szokásaikra is egyformák. A sopronmegyeit a szatmármegyeitől, a szatmármegyeit a bánátitól, legfeljebb szélesebb, vagy keskenyebb karimáju kalapja nyomán lehetne megkülönböztetni.
Három évig közvetlen összeköttetésben állottam e népfajjal, s annak erényeit, gyengéit, hibáit egyaránt, s tökéletesen kiismertem.
A sváb szorgalmatos, és dologszerető szinte a tulságig, de csak magának, vagy legfeljebb fajtársának, de annak is csak azon kiszámitással, hogy munka- vagy segélyszivessége, adandó alkalommal vissza fog pótoltatni. – Ha a sváb házat, vagy csürt épit, kutágast, vagy sertésólat állit fel, közeleső szomszédjai segitik, sőt – e segélyezés szokás által félig meddig törvényesitve – tartoznak is segiteni, de ezen javadalmukra adandó alkalmakkor mindegyik egyformán számit, s az mindegyiknek egyformán megadatik. – Szerződés, vagy egyesség igényelte tartozásaikat, zugolódás nélkül és pontosan teljesitik, de azontul egy szeget sem vernek be örömest, s egy pohár vizet sem szolgáltatnak derült arczczal. – Az urbér idejében csak ritkán voltak restantiáik, s akkor többnyire maguknak, vagy marhájuknak betegeskedése szülte azokat, de azon felül nehéz volt őket egyetlen napra is megnyerni, vagy ha igen, az ollyatén szivességeket busásan megfizettették. – Mostanában, munkáskezeket szerezni igen nehezen, vagy csak kétszerezett árért lehet sváb falukban. – Az űzérkedéshez sem kedvük, sem hajlamuk, sem ügyességük; dolgozni szeretnek; munkálkodásuk sikerét megtakaritják, szükséget ritkán szenvednek, s legyenek bárminő gazdagok, megmaradnak előbbeni életmódjuk, és szokásaik mellett. – A 40–50 ezer forinttal biró sváb épen ugy tejjel, kolompérral, és zuppával él, mint a mellyik a legszükségesebb mindennapit képes csak beszerezni. – Vagyonuk és jóllétük minden értékét ingatlanokra alapitják, a miért, ha pár száz forintot meggazdálkodhatnak, azt ritkán teszik félre, még ritkábban kamatoztatják, hanem vagy örökároni földvásárlásokba, vagy haszonbérlésekbe bocsátkoznak. Minden vagyon köztök oszlik meg, nemzettársaik kezeik között marad, mert idegent, vagy más nemzetbelit, a lehető legnehezebben, és legritkábban fogadnak családjaikba, – s akkor is csak ugy, ha az idegen, szokásaikat, nyelvüket, vallásukat önkéntesen, s minden legkisebb erőltetés nélkül elsajátitá. – A gazdálkodásban atyáik rendszerét követik, e tekintetben sem az önérdek, sem a polgárosodás szavára nem hallgatnak; – aratnak midőn az egész világ kaszál, s a bort épen ollyan roszul, és piszkosan kezelik, mint őseik kezelték.

Forrás: Vasárnapi Újság, 1854. június 18., Elektronikus Periodika Adatbázis/Archívum, Országos Széchényi Könyvtár

Vértesszentkereszt az Origo tíz csodás magyar kolostorrom válogatásában

Tíz csodás magyar kolostorromot ajánl kirándulási célpontként az Origo, a nyolcadik helyre a vértesszentkereszti bencés apátság került:

Teteje ma már az égbolt – Vértesszentkereszt, bencés apátság 

Legkorábbi bencés kolostorunk a 12. század első felében épült az Árpád-kor egyik legjelentősebb családjának, a Csák nemzetségnek a vértesi birtokán. Építése több évtizedig tartott. A román kor és a korai gótika stílusjegyeit őrző kolostor és templom Károly Róbert idején élte fénykorát, amikor a terület királyi birtok volt.
Vértesszentkereszt kolostora és temploma Károly Róbert alatt élte fénykorát
Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit / Origo.hu
A 15. századtól kezdve azonban a főúri birtokosok nem sokat törődtek a kolostorral, így az elszegényedett, a bencésektől átkerült a domonkos rendhez, majd amikor a tatai vár is török kézre jutott, végleg megpecsételődött a sorsa.
A terület feltárása a 20. században indult meg. A legszebb faragott kövek ma a tatai Kuny Domokos Múzeumban láthatók, de 1803-ban számos maradványt beépítettek az Esterházy család tatai angolkertjében álló műromba. A vértesszentkereszti kolostorromok csak szakvezetéssel látogathatók.
A főúri birtokosok nem törődtek a kolostor sorsával
Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit / Origo.hu
Megközelítés: A romokat Oroszlány felől a piros vagy Pusztavám felől a zöld jelzésen elindulva közelíthetjük meg, míg autóval érkezőknek kb. 5 perc séta. 

Várgesztes a magyarcimerek.hu oldalon

Várgesztes község címerének leírása a magyarcimerek.hu honlap címeradatbázisában:

Várgesztes község címerén ovális pajzson, felül piros mezőben aranysárga csengő, alul zöld mezőben fehér vár. A két szín fekete ferde vonallal van elválasztva.
A címer fő színei a német és a magyar zászlók színeiből tevődik össze, mert a várgesztesiek német (sváb) származásúak, és a mai napig is ápolják hagyományaikat, nyelvüket, ugyanakkor magyarnak is vallják magukat, ezt a kettősséget ábrázolja a címer. 1744-ben a Fekete-erdő környékéről telepedtek ide a várgesztesiek ősei, annak idején csengőszóval érkeztek erre a vadregényes tájra. A piros mezőben lévő aranycsengő ezt idézi.
A zöld mezőben álló fehér vár a védelmet, biztonságot ábrázolja. A község fölé óvón emelkedik a gesztesi vár, mely sokszor menedékként szolgált a lakosságnak.
Forrás: magyarcimerek.hu / Panoramio / Bozor Magdi

Elkészült Magyarország legteljesebb címeradatbázisa

Több éven át tartó munkával elkészült Magyarország legteljesebb és legpontosabb címeradatbázisa, amely az ország 19 megyéjének és 3046 településének címere mellett a történelmi Magyarország valamennyi királyi, állami és vármegyei jelképét is bemutatja, szöveges magyarázattal kiegészítve – írja az MTI.
Az adatbázisban Várgesztes címere is szerepel.

Várgesztes környékének etnográfiai viszonyai 1880-ban - térkép



Forrás: Réthey Ferenc: Magyar Szent Korona országainak etnográfiai térképe az 1880. évi népszámlálás adatai alapján. Budapest 1886, rajzolta Kogutowicz Manó, részlet.


Az 1997/1998-as Megye II. végeredménye, Tatai körzet

#    csapat neve                        mérk.   gy  d  v      gólkülönbség      pontszám
1Vértesszőlős282440126 -  2076
2Szárliget281963 85 -  2563
3VÁRGESZTES281747 61 -  2755
4Tarján281738 74 -  3154
5Baj281567 69 -  3351
6Bokod281639 54 -  4551
7Tardos281549 70 -  5249
8Mocsa2812511 48 -  5141
9Kömlőd289316 42 -  7130
10Dunaszentmiklós288416 40 -  6028
11Dunaalmás288317 50 -  8227
12Héreg285518 36 -  9320
13Szomód285419 46 - 10419
14Vértessomló285320 33 -  9418
15Dad284519 35 -  8117

Forrás: magyarfutball.hu

Az 1051-es vértesi csata animációs feldolgozása a Csataterek sorozatban - videó



A Media Partners Hungary Csataterek című sorozata a magyar történelem nagy csatáit mutatja be az animációs technika segítségével. A Honfoglalás korától dolgozzák fel a magyar történelem legnagyobb jelentőségű csatáit. A második epizód az 1051-es vértesi csatát mutatja be érdekesen és izgalmasanA legenda szerint a Vértes onnan kapta a nevét, hogy az országot megtámadó német elfáradt és éhező német katonák itt dobálták le magukról nehéz vértjeiket. Szakértő-történész: Baltavári Tamás.

Előzmények és következmények: az 1051-es vértesi csata

I. András 1046. szeptemberében kezdődő uralkodásakor a belső rend helyreállítása után első dolga a németekkel való békekeresés volt. Ennek érdekében már 1047-ben követeket küldött III. Henrikhez és kész volt területeket átengedni, valamint adót fizetni, de a hűbérességet nem vállalta. A béketárgyalások ekkor abbamaradtak, a német-római uralkodó figyelmét az itáliai területek kötötték le.

András felkészült arra, hogy idővel Henrik bosszút akar majd állni korábban elvesztett birtokáért. 1048 elején ezért hazahívta testvérérét Lengyelországból, és Bélát tette meg a magyar hadak fővezérévé, aki nagy politikai és hadvezetési tapasztalatokkal rendelkezett. András testvérének adta az ország egyharmadát (dukátus), ami a hatalmas terület mellett nagyfokú önállóságot is jelentett Béla számára.
András megkoronázása, Képes Krónika

1051-ben Henrik haddal indult Magyarország ellen. A német sereg két irányból közeledett a magyarok felé. Az egyik csapat a Vágon átkelve a Nyitra folyóig hatolt. Henrik kikerülve a nyugati határkaput (moson-soproni gyepű) Stájerország felől tört be a Dunántúlra. A másik sereget Gebhard regensburgi püspök vezette, ez a hadtest a Dunát biztosította és amelyen az utánpótlást szállították a sereg részére.

A német csapatok keresték az ütközetet, azonban a magyarok a felperzselt föld taktikáját alkalmazták, csakúgy mint István 1030-ban II. Konrád ellen. A német sereg elől a lakosságot kiköltöztették, az élelmet elvitték, vagy elpusztították. A németek ennek ellenére a Vértesig, egyes források szerint Székesfehérvárig jutottak. Béla a seregeit azonban a németek hátába irányította, hogy a Zala és Rába közti részt, valamint a mosoni gyepűket erősítsék. A németek éheztek, mivel semmi élelmet nem találtak és az utánpótlásuk is akadozott. A németeket a magyar csapatok közben folyton kísérték és apróbb összecsapások szinte mindennaposak voltak, éjszakánként rajtaütöttek az őrökön, a vonulós csapatok közt nyargaltak és egy-két nyílvessző kilövése után eltűntek. Ekkor döntöttek úgy a német csapatok, hogy elhagyva a Vértest, északra fordulnak az utánpótlást szállító hajókhoz. De akkor azok már nem voltak ott, ugyanis Béla herceg elfogatta az egyik futárt és olyan levelet küldött a püspöknek németek nevében, amelynek értelmében a hadjáratnak vége és forduljanak vissza Regensburgba. A legenda szerint a Vértes onnan kapta nevét, hogy az elfáradt és éhező németek vértjeiket eldobálva indultak tovább észak felé.

Erdőlátogatási tilalom a Vértesben október 10-ig

Várgesztes környékén a halvány sárgával jelölt területeken lesz érvényben csütörtöktől az erdőlátogatási tilalom
A Vértesi Erdő Zrt. szeptember 10-től egy hónapig korlátozza az erdőterületek látogatását a Vértesben és a Gerecsében a vadászbalesetek és a vad-gépjármű ütközések elkerülése érdekében – olvasható a társaság honlapján.

A Vértesi Erdő tájékoztatása szerint október 10-ig délután négy órától másnap reggel kilenc óráig tilos az erdőben tartózkodni a parkerdők, az arborétumok és az Országos Kék Túra útvonalának kivételével.
A korlátozás főként a Vértes középső részét érinti Fejér és Komárom-Esztergom megyében, a Pusztavám, Csákvár, Oroszlány és Szárliget által határolt térségben. A tilalomra a turistautak, illetve a fő közlekedési útvonalak bevezető szakaszain táblákkal hívják fel a figyelmet, illetve a verteserdo.hu oldalon turistatérképen is megjelölték az érintett terület határait.

Átadták a majki kamalduli remeteség megújult kolostorépületét

Átadták Majkon a kamalduli remeteség megújult kolostorépületét. Az ünnepségen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett arra, hogy a majki remeteközösség a magyar nemzet újjáépítése jegyében érkezett Magyarországra háromszáz évvel ezelőtt.
Lázár János hangsúlyozta: a katolikus közösségeknek történelmi érdemei vannak abban, hogy a 150 éves török uralom után a magyarság visszafoglalta hazáját és képes volt a nemzetet visszavezetni az európai értékekhez. Mint fogalmazott, a majki remeteközösség is a nemzet újjáépítése jegyében érkezett a 18. század első évtizedeiben Magyarországra, ahol találkozott törekvésük az államéval, illetve az Esterházy-családéval.

Refektórium a kamalduli szerzetesrend megújult kolostorépületében Majkon
Forrás: MTI

Új tankönyv jelent meg a magyarországi németek történetéről

A 220 oldalas tankönyv alapjául Gerhard Seewann történészprofesszor 2012-ben megjelent, a magyarországi németek történetét bemutató kétkötetes, átfogó munkája szolgált – írta a Zentrum.hu. – A magyarországi németek megérdemlik, hogy a saját nézőpontjukból vizsgálják, értelmezzék, elemezzék és értékeljék őket – mondta Gerhard Seewann grazi születésű szakember. Hangsúlyozta: a magyar nemzeti történetírásban sajnos csak elvétve kapnak helyet az országban élő nemzetiségek. Seewann szerzőtársa Rutsch Nóra német nemzetiségi származású történész, gyakorló középiskolai tanár volt. A teljes tartalom ingyen elérhető az interneten az udgeschichte.hu oldalon, a térképek és források szabadon felhasználhatók az oktatásban.

Az 1998/1999-es Megye III. végeredménye, Tatai körzet

csapat neve                         mérk.       gy  d  v      gólkülönbség       pontszám
1VÁRGESZTES262141103 -  1966
2Kömlőd261844 76 -  3358
3Dunaalmás261763 93 -  3457
4Mocsa261466 45 -  3048
5Koppánymonostor261277 88 -  5643
6Dunaszentmiklós261268 61 -  3340
7Kisigmánd2612311 65 -  4839
8Szomód2611411 69 -  6537
9Süttő2611411 47 -  5537
10Héreg2611114 49 -  6934
11Dad265516 45 -  7917
12Szák263617 42 -  9013
13Epöl264121 31 -  9411
14Vértestolna262123 27 - 1367

Forrás: magyarfutball.hu

Lapszemle: Hagyományőrzők ünnepe Várgesztesen - kemma.hu

Öt esztendővel ezelőtt, a Német Kultúregyesület Dalköre megalakulásának húszéves évfordulója alkalmából hívta életre az augusztus 20-án szervezett kulturális találkozót a Várgesztesi Német Nemzetiségi Önkormányzat, így csütörtökön az alsógallaiak személyében olyan csoportot is köszönthettek, akikhez már negyedszázados kapcsolat fűzi a gesztesi dalosokat. Az invitálásra idén Tatabányáról, Bajról, Budaörsről, Csolnokról, Dunaharasztiból, Etyekről és természetesen helyből érkeztek a hagyományőrző dalkörök, kórusok, táncosok a gesztesi Faluházba.

A Szent István ünnepén, a legrégibb magyar ünnepnapon és az új kenyér napján tartott, a megyéből és azon kívülről ezúttal majdnem 250 fellépőt, vendéget vonzó, igazán színvonalas és színes produkciókat bemutató program a várgesztesi svábok legnagyobb önálló nemzetiségi rendezvénye, melynek elengedhetetlen mozzanata a délelőtti német nyelvű szentmise, ezért a találkozó kezdetén Pillmann József elnök kiemelten mondott köszönetet Dr. Kiss Józsefnek a mise koordinálásához évről-évre nyújtott segítségéért.

Ötven éve találták meg a vértesszőlősi előemberleletet

A Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi kiállítóhelye a látogatók elé tárja az Által-ér teraszait, amelyekben az első eszközöket és csontokat fölfedezték. Az egyik lelőhelyen megkövült lábnyomok láthatók, amelyek őstulkoktól, ősszarvasoktól, őslovaktól és az előembertől származnak, az egykori hévizes források gazdag élővilágát fölidézve.

Homo erectus (seu sapiens) palaeohungaricus, azaz Sámuel

Forrás: Wikipédia
Az előembertelep környezetét 2014 nyarán újította fel a település önkormányzata. Vértesszőlős határában, egy kőbányában tárták fel Vértes László vezetésével Európa egyik legidősebb előembertelepét.

Az ásatáskor napvilágra került a feltáró régész által Sámuelnek elnevezett, körülbelül 350 ezer évvel ezelőtt élt előember hátrafelé kicsúcsosodó tarkócsontja. A tudományos nevén Homo erectus seu sapiens paleohungaricus átmenetet képez a még csak fölegyenesedő és a már értelmes ősember között. A lelet azért egyedülálló, mert csak itt fordulnak elő az ember ősének csontmaradványai az általa használt eszközökkel, tűznyomokkal, településmaradványokkal, valamint az akkor élt állatok és növények lenyomataival együtt.

2015. augusztus 18., kedd (MTI) 

I. Ferenc német-római császár, Mária Terézia férje 250 éve halt meg

Kétszázötven éve, 1765. augusztus 18-án halt meg I. (Lotharingiai) Ferenc német-római császár, Mária Terézia férje, a Habsburg-Lotharingiai-ház alapítója.

I. Ferenc
Forrás: Wikipédia
Francia nagyapja Lotharingia birtoklásán különbözött össze a Bourbonokkal, és az ősellenség Habsburgoknál keresett támogatást, majd feleségül vette I. Lipót császár nővérét. Ferenc 1708. december 8-án Nancy városában született, a Lotharingia hercege címet 1727-ben, apja halála után örökölte meg. Akkor már évek óta a bécsi udvarban élt, ahol III. Károly császár pártfogását élvezte, sőt a császár őt szemelte ki lánya, Mária Terézia férjének. 1732-ben magyarországi királyi helytartónak nevezték ki a tisztségtől igencsak húzódozó Ferencet. 

Pozsonyi székhelyén az ügyekkel nem sokat törődött, inkább a közeli Bécsben udvarolt (franciául, mert németül élete végéig sem tanult meg tisztességesen) jövendő feleségének, akivel szép lassan egymásba szerettek. Az esküvő azonban késedelmet szenvedett. A lánya örökösödési jogának elismertetésén munkálkodó Károly nem kívánta magára haragítani a Lotharingiára ácsingózó franciákat, ezért le akarta mondatni Ferencet hercegi címéről. Amikor az erre nem volt hajlandó, ultimátumot kapott: vagy Lotharingia, vagy a menyasszony, s ő némi habozás után úgy döntött, hogy inkább lesz császári férj, mint trónkövetelő.

Ferenc 1736. február 12-én vette el Mária Teréziát, ezúttal - a Habsburgok történetében szokatlan módon - szerelmi házasság köttetett. A fenséges párnak az idők során tizenhat gyermeke született, közülük II. József és II. Lipót császár és magyar király, a tragikus sorsú Marie Antoinette francia királyné lett. Ferenccel némi franciás könnyedség költözött be a bécsi Burg falai közé, ahol a spanyol etikett szigorú szabályai uralkodtak. (Jellemző, hogy a rangkülönbség miatt Ferenc öccse csak a muzsikusok karzatáról nézhette végig bátyja esküvőjét.)

Várgesztesen 39,8 év az ingatlanok átlagos kora

Az Otthontérkép egész országra kiterjedő adatbázisából számos információt tudhatunk meg. Például az ingatlanok átlagkoráta 1990 után épült lakóingatlanok arányát és az 1946 előtt épült lakóingatlanok arányát települési, kistérségi és megyei bontásban. Budapesten kerületi átlagos adatok is elérhetők – írta az Urbanista blog.
Az Otthontérkép Várgesztessel kapcsolatos adatai 2011-esek, ezek alapján  ingatlanok átlagkora 39,8 év, a a 1990 után épült lakóingatlanok arányát 23,9 százalék, az 1946 előtt épült lakóingatlanok aránya 6,6 százalék.




A Várgesztessel közigazgatásilag szomszédos települések közül Vértessomlón 42,9 év az ingatlanos átlagos kora, 20% az 1990 utáni és 12,7% az 1946 előtti ingatlanok aránya, Gánton 56,7 év, 15,2% és 36,7%, Oroszlányon 45,9 év, 4,1% és 2,2 % ez az adat, ugyanebben a sorrendben. Mindegyik településen 2011-es adatok szerepelnek az online térképen.

Gesztes a Kőszikláról - kép

Gesztes.hu

Eltemették Szabad Györgyöt – a tatai és gesztesi uradalomról írt monográfiájával szerzett kandidátusi címet

Július 21-én, kedden eltemették Budapesten, a Fiumei úti sírkertben Szabad Györgyöt. Életének 91. évében, július 3-án hunyt hunyt el a Széchenyi-díjas akadémikus, aki 1990 és 1994 között volt az Országgyűlés elnöke. 

Szabad György 1955-ben védte meg a történettudományok kandidátusi értekezését, melyet a tatai és gesztesi uradalomról írt. A mű 1957-ben jelent meg az Akadémiai Kiadónál "A tatai és gesztesi Esterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra" címmel. 

Szabad György kutatási területe 1956 előtt a magyar gazdaság- és társadalomtörténet volt, ezt követően a magyar polgári átalakulás korszakában előtérbe került nemzeti és demokratikus törekvéseket helyezte vizsgálatai középpontjába. Szabad György foglalkozott az önálló államiság történeti kérdéseivel, valamint a parlamentáris kormányzati rendszerre alapozandó jogállamisággal és az abszolutista törekvések közötti konfliktusokkal.
Forrás: MTI/Gesztes.hu

360 fokos panorámakép a majki kamalduli remeteségről



A Nemzeti Várprogram második ütemben korszerűsíthetik a várgesztesi várat

Elfogadta a kormány a Nemzeti Várprogramot, amelynek keretében országszerte 31 vár teljes vagy részleges felújítása történik meg a következő években – jelentette be L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kedden Budapesten.

A 25 milliárd forint összköltségvetésű program fő célja a tartósan állami tulajdonú műemléki állomány fejlesztése, valamint a természeti és kulturális örökség védelme.
"Azért is fontos ez a program, mert a magyar műemlékállomány olyan részéhez fogunk hozzányúlni, amelynek felújításával, funkciói újragondolásával kapcsolatos átfogó program az elmúlt években nem létezett" – hangsúlyozta L. Simon László.
A program keretében 31 kulturális és természeti örökségi helyszín újulhat meg, ezen belül 17 helyszínen komplex fejlesztés valósul meg a 2015-2020 közötti időszakban.
Az uniós és állami forrásból finanszírozott várprogram jövőre kezdődő, 4,5 milliárd forintos első ütemében a diósgyőri, az egri, a kisvárdai és a sümegi vár fejlesztése valósul meg. A 2017-ben induló, több mint 12 milliárd forintos második ütemben a szigetvári, a gyulai, a cseszneki, a tatai és a visegrádi vár, valamint a mosonmagyaróvári Óvári vár, a dobai Somlói vár, a nagyvázsonyi Kinizsi-vár, a szerencsi Rákóczi-vár, Csókakő vára és a várpalotai Thury-vár újulhat meg, valamint a helyreállított várgesztesi és simontornyai vár korszerűsítését végzik el.