Egy 1737-es jelentés a svájceráj területén végzett építészeti munkákról

Egy 1737-es jelentésből azt is megtudhatjuk, hogy a gesztesi svájceráj területén milyen építészeti munkákat végeztek:
Alázatos Repreasentatio.151
Minemö Munkák, Uj épületek, Reparatiok,152 és egyéb eoconomiak153 mentenek véghez, Méltóságos Horwath országi Ban és Generalis Galantaj Grof Esterházi Joseph Kegyelmes Uram ö Excellentiaja Tekint. Gesztesi Dominiumjaban154
1737 dik esztendűnek foljássában
Gesztesi Majornál
Méltosságos Urasagh Delineatioja155 szerint waló Nagyságú Svajczer Marhának waló Istaló, rész szerint Termés Kübül, rész szerint pedigh morbul*156 föl épéttetett, Kinek fedeléhez alkalmatos fát, épület nek szélessége miat az Bűkben nehezen öszve szerezhetni lehetvén, áztat Komaromban vetetni, Almas hoz le bocsáttatni, onnand pedigh szekereken transportaltatni kölletvén. Ezen épületnek teteje a' mennire akkori üdőben ki telhetet alul Naddal torombaztatva157megh, nad el fogyván pedigh azon föllül csadéval vagyis Sassal megh födetett, és Pozna fákkal sürün megh rakatott. Istalónak vigében Gesztes fölül Kis Borjuk szamara Istalocska erigaltatott158 Sövénybül, melyet Csádéval159 ölégh vastagon megh vágjon födve. Majornak udvara 108 őllni hoszassagu magos Sövényel bé keréttetett, Udvarában pedig az marhák szükségére termés kübül ki rakott kut, föld fölöt walo megh Kanyvazasaval,160 Itató valjuval és Kanhalekkel161 el készült. Az Major haz födelének Náddal institualt162 megh verettetese notabilis163 részen vighez ment, Svajczer szobájának teteje ki slajstromoztatott,164 és ez epulet kivül megh vakoltatott.165

A 2001/2002-es Megye I. végeredménye

#    csapat neve                            mérk.        gy   d   v     gólkülönbség    pontszám
1Nagyigmándi KSE261925 61 -  1959
2Bábolna SE261475 57 -  3149
3Sárisápi Bányász SE261385 48 -  2647
4Vértesszőlős SE261349 44 -  3443
5Ácsi Kinizsi261259 62 -  4741
6Vértesi Erőmű SE261169 42 -  4239
7Lábatlani ESE2611213 44 -  5435
8Zoltek SE Nyergesújfalu2610412 48 -  4034
9VÁRGESZTES SFE *269611 46 -  5033
10Környe SE268711 40 -  5831
11Kocs KSE268513 37 -  5029
12Naszályi SE266614 35 -  6624
13Komáromi VSE266515 36 -  6323
14Tokodaltárói BAK *265714 30 -  5022

* Kiesett vagy egyéb okból (például kizárás, klubegyesülés, megszűnés), a klub a következő bajnoki szezonban nem indult ebben a bajnoki osztályban.

Forrás: magyarfutball.hu

Nincs egységes vélemény Gesztes benépesülésének pontos idejéről

A szakirodalomban nem alakult ki egységes vélemény Gesztes benépesülésének pontos idejéről. Mohi Adolf szerint a vár alján 1735-ben keletkezik a német bevándorlókkal népesesített kisközség.175 Rogerius Schilling szintén azt írja, hogy „1735-ben Jöttek frankok és elzásziak Alsógallára, Vértessomlóra és Pusztagesztesre."176 Már Weisz János rámutatott arra, hogy az 1735-ös betelepülési évszám hibás fordítás eredménye, mely Kolinovics Gábor Esterházy József életéről szóló 1754-ben megjelent adatának félreértéséből ered. Kolinovics ugyanis a következőket írta: ...novas tarnen iterum e Germania Colonias, in Praedia Galyam inferiorem Tatensis Jurisdictionis, ac Somle Gesztesiae arci proximum admittit.. .177 Az idézett szövegrészben tehát Gesztes csak földrajzi megjelölésként szerepel és szó sincs a helység benépesüléséről. A két világháború között megjelent megyei monográfia csak annyit közöl, hogy a 18. század elején népesült be a falu, ugyanakkor - mint látni fogjuk hibásan - 1734-re teszi a római katolikus egyházközség megalapítását, mely a monográfia szerint 1850-ig Vértessomló leányegyháza volt.178 A megye helytörténeti kalauza szerint 1730 körül telepítettek német nyelvű lakosokat Várgesztesre.179 Ezzel megegyezően 1730 körül adja meg a betelepülés időpontját a megyei kézikönyv is.180 Weisz János és Payer Gábor kéziratos munkájukban 1737-et, illetőleg az 1735-1740 közötti időszakot jelölik meg.181
Az időpont körüli bizonytalanság érthető. A tatai és a gesztesi uradalom 1729-1745 között újranépesített pusztái jobbágyközséggé alakultak, telepítési szerződésükből egyértelműen kiderül a betelepülés éve, és többnyire a telepesek neve is. Az 1737-ben készült uradalmi összeírás, több más adat mellett, az új lakos nevén kívül annak származási helyét, érkezésének napra pontos idejét, gyermekei számát, kézműves esetén a foglalkozását, juttatott telke nagyságát és a birtokában lévő állatállományt is megadja.182
Gesztes ezzel szemben nem alakult községgé. A mai települést a 18-19. században esetenként pusztaként, preadiumként emlegetik, a források többségében azonban csak Gesztes váraként (Castrum Gesztes) fordul elő, illetve az itt lakók mint a vár alatt élő zsellérek (Inquilini Subarcenses).183 A települést ugyanis úgy tekintették, mint az uradalom allodiumát, azaz a jobbágytelekkel ellentétben saját kezelésében tartott földjét, majorságát. Az itt élők kezdetben az uradalom, majd hosszabb ideig a majort bérlő svájcer egyszerű „alkalmazottai" voltak. Nevükre, számukra, egyéb körülményeikre vonatkozó írásos dokumentum így érthetően nem került elő. Számuk mindenesetre nem lehetett egészen alacsony, hiszen a többszáz szarvasmarha őrzése, gondozása, fejese, a nyert tej földolgozása, az ehhez szükséges munkaerő így már az 1730-as években is meglehetős lakosságszámot feltételez. Az uradalom számára a gesztesi lakosok az erdei munkák, elsősorban a favágás elvégzése szempontjából voltak fontosak. Időközben nagyarányú fakitermelő munkát s azt végző favágókat kell látnunk a gesztesi hamuzsírfőző működésével kapcsolatban is.