Vitányvár régészeti leleteiből nyílt kiállítás Tatán

A Tatabánya és Oroszlány közötti Vitányvár régészeti feltárásainak anyagából nyílt kiállítás április 21-én a tatai Kuny Domokos MúzeumbanLászló János régész, a vitányvári ásatások vezetője az MTI-nek elmondta, az ásatások során előkerült a vár harangjának töredéke, valamint különböző ólomplombák, melyekkel a kereskedők pecsételték le zsákjaikat. 
A plombák alapján Belgiumból, Hollandiából, Dél-Németországból is jutottak el áruk Vitányvárba.
A megtalált érmék közül I. János cseh király ezüstgarasa számít ritkaságnak, mert nemesfém tartalma miatt jó fizetőeszköz volt és kevés példánya maradt fent. A fegyverek között találtak rézzel bevont, számszeríjhoz használt nyílhegyet, ennek hadi alkalmazás helyett inkább díszítő értéke volt.
Jó állapotban maradt fent egy kandalló indákkal díszített felső párkánya. Ilyen állapotú lelet a Dunántúlon eddig még nem került elő - ismertette László János.
A június végéig látható tárlaton tablók mutatják be a vár megjelenését különböző térképeken. 
Ezen túl számos fotón megjelenik az állagmegóvás eredménye.
A „Vithánvár omladékai” című tárlat mellett szintén június végéig tart nyitva az az időszaki kiállítás, amely 
a 16. század hangulatát idézi meg, címe: Kultúrák határán – Étkezés megyénk végváraiban a török korban. 
Itt megismerhetők a török és a magyar katonák étkezési szokásai, ételei, az étkezésekhez használt edényei, valamint korabeli recepteket is megismerhet a kiállítást megtekintő látogató.

Forrás: kunymuzeum.hu
Vitányvárat 1598-ban felrobbantották, azóta nem használták. 
A régészek a még most is a kétméteres magasságban álló falak omladékai között végezték a leletmentést.
Az esők a váron kívülre hordták a falak maradványait, ezekből a törmelékkúpokból edénytöredékek, köves gyűrű, ezüstpénz, díszes kés és rengeteg állatcsont kerül elő, utalva a vár eredeti funkciójára.
Vitányvárat feltehetően a XIII-XIV. század fordulója körül emelhették, első említése szerint 1324-ben királyi vár volt. 
Zsigmond király 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Várnagya, Silstrang Erik egy oklevél szerint 1417-ben azzal foglalatoskodott, hogy a Pozsony környékén garázdálkodó, majd a Vértes erdőségeiben meghúzódó rablókat kifüstölje rejtekhelyükről.
A várat a törökök négyszer is elfoglalták hosszabb-rövidebb időre, 
utoljára Pálffy Miklós seregei űzték ki őket onnan 1597-ben. A következő évben Pálffy és vezértársa, Adolf Schwarzenberg döntése nyomán az elavult erősséget felrobbantották. A XVIII. századtól az Esterházy család birtokához tartozó romvár köveinek egy részét a környék építkezéseihez hordták el.

Gesztes és környéke egy német térképen



Így néz ki Várgesztes és környéke a Berliner Morgenpost interaktív térképén. 
Várgesztes Gestitz, 
Oroszlány Ohreslahn, Kecskéd, Kätschka, Környe Kirne, Szár Saar, Tatabánya pedig Totiserkolonie néven szerepel a térképen.

58 ezer vendégéjszakát töltöttek Várgesztesen 2014-ben

A Lechner Tudásközpont térképén meg lehet nézni, hogy mely településeken voltak többségben a belföldi, s hol a külföldi turisták, valamint az is, hogy az országosan 2,63 napos átlagos tartózkodási időhöz viszonyítva inkább hosszabb vagy rövidebb ideig élvezték a hely vendégszeretetét – írta az Index
Várgesztesen a belföldi turisták voltak többségben, 
az összes Várgesztesen töltött vendégéjszakából 65 százalékban belföldiek szálltak meg a Villaparkban és a faluban. A külföldiek aránya 35 százalék. 
A 16 885 vendég összesen 58 020 vendégéjszakát töltött Várgesztesen, 
egy vendég átlagosan 3,44 napig volt a faluban.
Forrás: Lechner Tudásközpont
A környező falvak közül Vértessomlón 280 vendég 1080 vendégéjszakát, Környén 880 vendég 1794 vendégéjszakát, Kecskéden 325 vendég 2636 vendégéjszakát, Gánton 1848 vendég 4569 vendégéjszakát, Száron pedig 197 vendég 917 vendégéjszakát töltött. 
A Villapark hatása nem csak a környező falvakkal, hanem a 
két közeli nagyobb várossal való összehasonlításban is 
érződik. 
Oroszlányban (2150 vendég, 4643 vendégéjszaka) és Tatabányán (14 446 vendég, 19 935 vendégéjszaka) is kevesebb volt a vendégek és a vendégéjszakák száma is, mint Várgesztesen.

Gesztes környéke az 1795 és 1803 között készült Lipszky-térképen

Gesztes környéke a térképen
Legalább fél évszázadon keresztül volt Magyarország legfontosabb térképe az az 1795 és 1803 között Pesten készült hatalmas mű, 
amelynek az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) a Magyar Nemzeti Levéltárral együttműködve április 11-én nyíló kiállítást szentelnek. Készítője, 
a huszártisztként szolgált Lipszky János után egyszerűen csak „A Lipszky” néven emlegetett Magyarország-térkép 
elkészítése annak idején nagy vállalkozás volt: főnemesek, értelmiségiek, hivatalnokok vettek részt a projektben, összesen több mint 150-en – írta az Index
Kozma környéke a térképen
A térképet az 1800-as években többször újra kiadták és későbbi Magyarország-térképekhez is felhasználták. 
A 12 szelvényből álló Mappa generalis regni Hungariae félmilliós méretarányú. 
A térkép itt nézhető meg nagyíthatóan és jól böngészhetően. 

A Komárom megyei járások felsorolása a Lipszky-térképen, a harmadik a Gesztesi járás (Gesztesiensis), amely csak nevét kapta a faluról. A település ekkor a Tatai járáshoz tartozott.



Blitzkrieg a Dunántúlon a 16. század végén – Gesztes a Várháborúk kora blogon

 Blitzkrieg a Dunántúlon a 16. század végén – Villámháború 10 napban, Tata, Gesztes, Csókakő, Palota, Veszprém, Tihany, Vázsony címmel ír a Várháborúk kora blog a Habsburg Monarchia hadseregének 1598. július-augusztusi hadjáratáról. 

A sereg a tatai vár elfoglalása után augusztus 3-án még napfelkelte előtt elindult Gesztes irányába. 

Adolf von Schwarzenberg
A hadjáratot vezető Adolf von Schwarzenberg néhány huszárt előre is küldött, hogy híreket szerezzenek.
A vár őrsége, amely összesen három főből állt, azonban amikor meglátta a magyar katonákat, elmenekült az erdőbe, de előtte megpróbálták felrobbantani az ott felhalmozott puskaport.
A falak azonban kisebb sérülésekkel átvészelték a detonációt. Az 1598. évi hadjáratról készített jelentés összeállítója szerint 
a vár megfelelő őrséggel legalább egy napig képes lett volna ellenállni. 
Gesztesen a keresztények 7 nagy és ugyanennyi fém ágyút, valamint 28 szakállas és 18 hosszú csövű puskát találtak, megfelelő mennyiségű lőporral. 
Schwarzenberg a várban 75 hajdút hagyott őrségként.

Gesztes vára napjainkban
Várháborúk kora blog teljes bejegyzés itt olvasható: