Hogyan épült a Vértes első menedékháza? – Turisták Lapja, 1932

A várgesztesi menedékház régi képeslapon

Ankner Béla írása, Turisták Lapja, XLIV. évfolyam 5. szám, 1932. május, 129. oldal 

  (Az írást az eredeti helyesírással közöljük) 

Hogyan épült a Vértes első menedékháza?

     A tavaszi nap meleg sugarai életre csókolják az erdő virágait és mi újjongva örvendünk a természet feltámadásának. A Vértes vadregényes erdőkoszorúi között, a gesztesi vár öreg, omladozó falai alatt pihenünk és élvezzük a természet pompáját. Előttünk az új élet megindulása, mögöttünk az égnek meredő falak pusztulása. Az életet mi is akarjuk. A pusztulást, az enyészetnek az életen való uralomra jutását meg akarjuk akadályozni. megmenteni ezeket az idő viszontagságával részben sikeresen, részben sikertelenül dacoló, több mint hatszázéves falakat. Megmenteni a magyar történelemnek ezeket a kézzelfogható dokumentumait, amelyek itt-ott egymásra dőlve romokban hevernek, sok helyütt azonban büszkén állanak és hírdetik a mult dicsőségét. Eltakarítani a hasznavehetetlen romokat és a még épségben lévő falakra az omladozó bástyák köveiből megépíteni egyesületünk menedékházát. Ezek a gondolatok kavarogtak néhányunknak agyában, akik a gesztesi vár falai alatt heverésztünk, felfigyelve egy-egy magasból lezuhanó faltörmelék tompa koppanására. 

     Nyár következett és a fürdőtúrákon idő és alkalom adódott arra, hogy a mult tavaszon megfogamzott elhatározás tetté erősődjék bennünk. Örvendtünk a hűs hullámoknak, behunyt szemmel tártuk ki karunkat a perzselő nap felé, de szívünkben már ott égett az új munka vágya. Dolgozni! Alkotni! Szerény anyagi erőink dacára megtenni azt, amit mi, magyar munkásturisták megtehetünk. Nevetve, kacagva hancuroztunk a meleg homokban, de vártuk, hogy az őszi napok elérkeztével munkához foghassunk. 

Vérteskozmai példa: élet költözhet az elnéptelenedő falvakba

Az elnéptelenedő falvakba kíván újra életet költöztetni az a 2014-ben induló modellprogram, amelynek megalapozásához 900 millió forintos, pályázat útján elnyerhető uniós forrás áll rendelkezésre - mondta Kovács Zoltán, a témáért felelős tárca, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az MTI-nek.

Az MTI tudósítói olyan elnéptelenedésnek indult falvakat kerestek fel – köztük Vérteskozmát –, ahol mára a helyiek különböző kezdeményezései nyomán újraindult az élet és megvan rá az esély, hogy hosszabb távon is itt találják meg az emberek a boldogulásukat.

Fénykép: Gesztes.hu
Vérteskozmán 20-an élnek életvitelszerűen, de a Fejér megyei zsákfaluban többen hétvégi házat, nyaralót rendeztek be. Herke Zsolt, a Vérteskozma és Környéke Községvédő Egyesület elnöke elmondta, hogy a zömében svábok lakta falu 200 éves házai ma is állnak, az egyesület igyekszik megőrizni az épített örökséget. Pályázati pénzekből az egykori Szent Vendel kápolna alapjaira emlékhelyet terveznek, és kerékpárút is vezet majd ide. Kulturális rendezvényekkel igyekeznek a fiatalok figyelmét a falura irányítani, abban a reményben, hogy néhányan ideköltöznek.

A 2003/2004-es Megye III. végeredménye, Tatai körzet


csapat neve                   mérk.     gy    d    v     gólkülönbség       pontszám
1 VÁRGESZTES 22 14 4 4  61 -  26 46
2 Héreg 22 14 3 5  62 -  27 45
3 Vértestolna 22 13 3 6  63 -  42 42
4 Szend 22 13 2 7  60 -  39 41
5 Szárliget 22 11 5 6  47 -  35 38
6 Kisigmánd 22 10 3 9  69 -  56 33
7 Dunaszentmiklós 22 9 4 9  67 -  58 31
8 Almásfüzítő 22 10 1 11  50 -  63 31
9 Mocsa 22 8 2 12  40 -  45 26
10 Koppánymonostor 22 7 4 11  35 -  59 25
11 Dad 22 6 2 14  30 -  55 20
12 Szomód 22 0 1 21  25 - 104 1

Forrás: magyarfutball.hu

174 gesztesi lakos és gróf Esterházy Móric 1939-es pere


Gróf Esterházy Móric pert kezdeményezett 174 gesztesi lakossal szemben. Jellemző módon fogalmaz a Királyi Törvényszéknek benyújtott földesúri kereset: „Várgesztes község elöljáróságával 1933. évi október hó 1. napján az ide A./ alatt egyszeri másolatban csatolt vadászati haszonbérleti szerződést kötöttem. Ezen szerződés 5. pontja szerint Várgesztes község elöljárósága Várgesztes képviseletében szavatosságot vállalt aziránt, hogy a község lakosai a haszonbérlet tartalma alatt velem szemben vadkárból kifolyólag kártérítési igényt nem támasztanak. Várgesztes község a fentebb hivatkozott szerződési pontra való figyelemmel hosszú időn keresztül nem is léptek fel velem szemben vadkártérítési igénnyel, 1939. év tavaszán azonban igényeiket bejelentették. Várgesztes község elöljárósága pedig a becslési eljárást lefolytatta. A községi elöljáróság becslése szerint a kár kitett: 2092,92 mázsa rozsot, 517,30 mázsa rozsszalmát, 5787 mázsa búzát, 104,74 mázsa búzaszalmát és 392,67 mázsa takarmányherét, amely terményeknek értéke cca. 13,300,- P-nek felel meg..." Ezt a kárigényt a földesúr nem ismerte el, mire Pillmann Imre várgesztesi lakos indított keresetet ellene — a maga kárának érdekében, de a falu lakóinak példát mutatva. A móri Járási Bíróság helyt adott a károsult követelésének, de a gróf úr az ítélet ellen fellebbezett. Az ügy a Székesfehérvári Törvényszékhez került, ahol az alperes egyezkedni próbált Pillmann Imre jogi képviselőjével. Ajánlata szerint megfizet 8650,- P kárt, „minek fejében" (a gesztesiek) magukat teljesen kielégítettnek ismerik el". Legfelsőbb fokon a M. Kúria ezt a megállapodást is elutasította. A végső határozat ismeretében és saját igazuk tudatában a címzettek nem fogadták el azt az összeget, amelyet a gróf a gesztesi lakosok jogi képviselőjének befizetett. Az így folytatódó huza-vona végül oda vezetett, hogy a falubeliek elestek a kártérítéstói, a tetejében bosszúból megtiltották nekik, hogy az erdőn át vezető ösvényt használják, amikor aratást vagy idénymunkát vállalnak a környező községekben. Az indok: zavarják a vadak nyugalmát.
A trianoni békeszerződés következtében országunk elveszítette erdeinek jelentős hányadát, így a megmaradt erdők gazdasági jelentősége megnőtt. (Ekkor bizonyosodott be, hogy a MAK említett birtokvásárlása jó befektetés volt, így az azonos körülmények miatt új erőre kapó bányavállalat a saját erdejéből, kedvező gazdasági feltételekkel jutott a munkafolyamatban nélkülözhetetlen bányafához.)

Gróf Esterházy Móric rövid életrajza


Esterházy Móric, gróf

(Pusztamajk, 1881. ápr. 27. – Bécs, 1960. jún. 28.): nagybirtokos, miniszterelnök, 

1906-ban alkotmánypárti, 1910-ben pártonkívüli 67-es programmal került be a képviselőházba, mindkét alkalommal a terebesi kerületben. 1917. jún. 15-én kormányalakítási megbízatást kapott. Kormánya IV. Károlynak a fenyegető politikai összeomlás elhárítására irányuló óvatos reformjait kívánta szolgálni, mindenekelőtt egy mérsékelt választójogi reformot. Miután ez lehetetlennek mutatkozott, két hónap után aug. 20-án lemondott. 1918. jan. 25-től máj. 8-ig a Wekerle-kormányban népjóléti és munkaügyi miniszter. A háború után egy időre visszavonult, majd 1931-ben visszatért a politikai életbe mint legitimista politikus. 1931-ben a Keresztény Gazdasági Párt képviselője. Ekkor a képviselőház külügyi bizottságának elnöke és a 33-as gazdasági bizottság tagja. Az 1939-es választáson a kormánypárt programjával képviselő. A II. világháború idején mint a képviselőház honvédelmi bizottságának tagja Kállay Miklós híve volt. 1956-ban emigrált. – M. Interviews et interpellations sur les problèmes internationaux actuels (Bp., 1935) 

Esterházy Móric volt annak az uradalomnak a birtokosa, ahová Gesztes is tartozott.