Az elnéptelenedő falvakba kíván újra életet költöztetni az a 2014-ben induló modellprogram, amelynek megalapozásához 900 millió forintos, pályázat útján elnyerhető uniós forrás áll rendelkezésre - mondta Kovács Zoltán, a témáért felelős tárca, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az MTI-nek.
Az MTI tudósítói olyan elnéptelenedésnek indult falvakat kerestek fel – köztük Vérteskozmát –, ahol mára a helyiek különböző kezdeményezései nyomán újraindult az élet és megvan rá az esély, hogy hosszabb távon is itt találják meg az emberek a boldogulásukat.
Vérteskozmán 20-an élnek életvitelszerűen, de a Fejér megyei zsákfaluban többen hétvégi házat, nyaralót rendeztek be. Herke Zsolt, a Vérteskozma és Környéke Községvédő Egyesület elnöke elmondta, hogy a zömében svábok lakta falu 200 éves házai ma is állnak, az egyesület igyekszik megőrizni az épített örökséget. Pályázati pénzekből az egykori Szent Vendel kápolna alapjaira emlékhelyet terveznek, és kerékpárút is vezet majd ide. Kulturális rendezvényekkel igyekeznek a fiatalok figyelmét a falura irányítani, abban a reményben, hogy néhányan ideköltöznek.
Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a pozitív gyakorlati példák összegyűjtésével készülő modellprogramhoz kiírt pályázatra 22 kistelepülés jelentkezett, az anyagok kiértékelése most zajlik. Azt tudni lehet, hogy a közösség összetartó ereje, a városokéhoz közelítő életminőséget nyújtó szolgáltatások, a munkalehetőség és főként a kreatív gondolkodás által válik ismét vonzóvá egy-egy kistelepülés, ahonnan korábban aki csak tehette, igyekezett elköltözni. Így elsősorban azok a pályázatok nyerhetnek, ahol ezen feltételek alapján nagyobb az esély, hogy az anyagi segítség meghozza a pezsdülést - tette hozzá.
Az államtitkár ismertetése szerint mintegy 200-300 falut fenyeget közvetlenül az "elsorvadás" veszélye, ahonnan a fiatalok elköltöznek, kevés a gyerek, nincs munka, üres házak, elhanyagolt porták, és az enyészet légköre fogadja a látogatót. Felidézte, hogy a lehangoló kép lényegében az 50-es évekből eredeztethető, amikor az akkori országvezetés által erőszakolt urbanizáció nyomán a falvak népét megszokott életfeltételeik hátrahagyásával a városokba kényszerítették, hogy földművesből gyári szalagmunkássá váljanak. E társadalmi mozgás később sem állt meg. Így amíg néhány évtizede még az emberek 63 százaléka falvakban élt, addig ma már a népesség csupán alig egyharmada. Márpedig az elnéptelenedő települések romló társadalmi és gazdasági folyamatot generálnak. A negatív spirálon a fordítást, a vidéki lét vonzó alternatíváját a tárca többféle módon támogatja, ezek közé tartozik a formálódó modellprogram is - mondta Kovács Zoltán.
Forrás: MTI, 2013. szeptember 15., vasárnap
 |
| Fénykép: Gesztes.hu |
Az államtitkár ismertetése szerint mintegy 200-300 falut fenyeget közvetlenül az "elsorvadás" veszélye, ahonnan a fiatalok elköltöznek, kevés a gyerek, nincs munka, üres házak, elhanyagolt porták, és az enyészet légköre fogadja a látogatót. Felidézte, hogy a lehangoló kép lényegében az 50-es évekből eredeztethető, amikor az akkori országvezetés által erőszakolt urbanizáció nyomán a falvak népét megszokott életfeltételeik hátrahagyásával a városokba kényszerítették, hogy földművesből gyári szalagmunkássá váljanak. E társadalmi mozgás később sem állt meg. Így amíg néhány évtizede még az emberek 63 százaléka falvakban élt, addig ma már a népesség csupán alig egyharmada. Márpedig az elnéptelenedő települések romló társadalmi és gazdasági folyamatot generálnak. A negatív spirálon a fordítást, a vidéki lét vonzó alternatíváját a tárca többféle módon támogatja, ezek közé tartozik a formálódó modellprogram is - mondta Kovács Zoltán.