Nummulites perforatus egysejtűvázak, azaz Szent László pénze

Nummulites perforatus, Forrás: Gesztes.hu

A Várgesztes környéki perforátuszos mészkő, mészmárga leggyakrabban 3-5 cm-es, hajladozó rétegekben települ. Ebben igen gyakoriak a nummuliteszek közül nagyrészt egy fajnak, a Nummulites perforatus-nak a kb. 1,5-2,5 cm-es átmérőjű, diszkoszszerű, megkövesedett mészvázai. 

Ezek a puhább, agyagosabb rétegekből könnyen kiperegnek, ilyenkor a felszínen hevernek. Nagy számban lehet látni ezeket például Várgesztestől északra az országút bevágásában, vagy Várgesztes északi részétől keletre vezető szekérút mentén, az országúttól 100 m-re kezdődően. A keményebb mészkőben a foraminifera-vázak metszetei láthatók, amelyeken jól látszik a vázak szerkezete is.

Nummulites perforatus, Forrás: Gesztes.hu
A nagyforaminifera vázakat a néphit korábban Szent László pénzeként ismerte. (A legenda szerint a kunok, más írásokban tatárok vagy besenyők az őket üldöző Szent László csapatni közé dobtak arany- és ezüstpénzeket, ezek változtak kővé László imájára, hogy a magyarok folytathassák az üldözést. 

Nagyobb fajtája, a Nummulites millecaput, 5-10 cm-re is megnő. Ennek szép példányai láthatók (a perforatus-szal együtt) a Várgesztesre bevezető országút bevágásában, a falu előtt. A mészkő szinte folyamatosan látható a felszínen a Villaparkra néző hegyoldalban, 1-1,5 km hosszan.

Az 1999/2000-es Megye II. végeredménye

#    csapat neve                           mérk.    gy   d   v     gólkülönbség      pontszám
1VÁRGESZTES SFE261484 66 -  3350
2Tokodaltárói BAK261547 39 -  2349
3Baj KSE261457 46 -  3547
4Vértesi Erőmű SE261448 61 -  3346
5Csémi Vasért SE261385 56 -  2844
6Tardosi FC2612311 51 -  4439
7Tarjáni FC2610610 34 -  4236
8Naszályi SE26810 8 54 -  4334
9Kisbéri Spartacus SE2610412 45 -  5534
10Bajóti Szikra SE269611 48 -  3433
11Nagyigmándi KSE268810 59 -  5532
12Kecskéd KSK269512 42 -  5829
13Vértessomló KSK265219 30 -  6917
14Almásfüzítői SC264121 34 - 113-2

Forrás: magyarfutball.hu

Mi az a hamuzsírfőzés?

Hamuzsírfőzés, Forrás: schwaben.hu
A káliumkarbonát (K2CO3), régi magyar nevén hamuzsír vagy szalajka előállítása. A hamuzsír a szappanfőzés, az üveggyártás, salétromfőzés nélkülözhetetlen vegyianyaga. Az üveghuták mellett levő biztosította a zárt, nehezen értékesíthető erdőterületeink hasznosítását. 
A fahamut ún. hamuházakban összegyűjtötték, majd a hamut kádakban kioldották, kilúgozták. A lúgot elpárologtatták, vasüstökben kifőzték. Az így nyert, besűrűsödött masszát végül az erre a célra készített kemencékben hevítették, kiégethették, ha teljesen száraz állapotban kívánták forgalomba hozni. 
A magyarországi hamuzsírfőzést Európa-szerte megbecsülték, mivel a hazai hevítő kemencék célszerű konstrukciójuk révén a hamuzsírt megóvták a szennyeződésektől, így az igényesebb vegyipari és textilipari felhasználásra alkalmas maradt. 
Forrás: all.biz
A hamuzsírfőzés hagyományos gyakorlása a forgalomtól távol fekvő hegységeinkben a 18. század folyamán irtástelepülések keletkezéséhez vezetett. Ugyanekkor lendült föl a Nyugat-Európa felé irányuló export, amelynek elsősorban az volt az oka, hogy ott már kiirtották az igénybe vehető erdőket, Magyarországon viszont még lehetőség volt az erdőirtásra. 
Ezért rendelte el 1755-ben Mária Terézia a hamuzsírfőzés exportjának tilalmát, majd 1761-ben korlátozását. Üveghutáink szomszédságában mindenütt folyt hamuzsírfőzés.

1753-ban kötöttek szerződést egy hamuzsírfőző létesítéséről

A tatai, védleveles zsidó kereskedő, Joel Simon 1753. április 15-én kötött szerződést az uradalommal a hamuzsírfőző létesítéséről (Contract mit dem Totteser Schütz, und Handl Juden Simon Joel wegen Gesztescher Bodascherey),és hamarosan megindult tímáripar által használt cser-szömörce levelének nagyobb arányú gyűjtése is.184