A vértesi várrendszer



Vértesi várrendszer nagyobb térképen való megjelenítése

Várgesztes a Tatabányai Kistérség 2007-es kulturális koncepciójában

Várgesztes (Gestitz)
A település múltja és jelene
A település nevezetessége a gyönyörű környezetben fekvő, középkori eredetű vár, amelynek jelentős része szinte teljes épségben megmaradt
A Vértes erdő borította északnyugati lábánál, Várgesztes községtől déli irányban, magas dombon emelkedik Gesztes vára. A helyet 1231-ben, a várat 1326-ban említik először oklevelek. A várgesztesi vár tagja volt a Neszmély- Tata- Vitány- Gesztes- Oroszlánkő- Gerencsér- Csókakő védelmi vonalnak, amely a Vértesben épült ki. A Vértes többi várához hasonlóan a Csák némzetség építtette a XIII. század második felében. 1326-ban Csókakővel, Csesznekkel, Bátorkővel és a tatai uradalommal együtt ezt is elvette tőlük Károly Róbert király, s ettől kezdve egy évszázadon át királyi vár maradt, királyi vadászkastélyként működött. Falai között megfordult 1388-ban Mária királynő, 1399-ben Zsigmond király, 1435-ben Albert herceg, és 1495-ben II. Ulászló.  
1438-ban a Rozgonyiak kapták meg. Többi dunántúli várunkhoz hasonlóan a nagy hatalmú Cillei-Garai-liga tagja, Újlaki Miklós szerezte meg 1451-ben, a Rozgonyi Sebestyén olasz fogságból való kiváltásáért fizetett hatalmas kölcsönnel. A királyra csak az utolsó Újlaki, Lőrinc herceg halála után, 1524-ben szállt vissza. Az egyébként katonailag jelentéktelen várat 1529-ben ostromolták először a törökök, ekkor még sikertelenül. 1543-ban, Fehérvár elfoglalása után a Vértes várait bevette a budai pasa serege. Ezután ötven év alatt nyolcszor cserélt gazdát és csak 1600-ban vették vissza a töröktől véglegesen. A gesztesi vár 1693-ban a hozzátartozó uradalommal együtt került Esterházy Ferenc tulajdonába, és ezzel első tagja lett annak a birtokláncolatnak, melyhez később 23 helység tartozott. Az akkorra már elavult, kis középkori vár a XVII. század közepén omladozó állapotban volt. pusztulását betetőzte a birtokos Eszterházyaknak a vár bontására 1733-ban kiadott engedélye. Köveit részben a majki kamalduli remeteségbe építették be, részben széthordták a község lakói.
1734. március 9-én Tatán kötött szerződés alapján Esterházy József nádor német telepeseket hozatott ide, a hegy lábánál létesített új faluba, amelyet akkor Pusztagesztesenek neveztek el. A faluba betelepülő első tizenhét család a leírások szerint május elsején csengettyűszóval érkezett meg. Az itt letelepültek a XVIII-XIX. században mész- és szénégetésből, favágásból éltek.
A vár épségben maradt földszintjébe és magasan álló első emeleti falai közé a Magyar Munkás Turista Egyesület 1932-ben menedékházat épített, amely azonban a háborúban elpusztult. 1960 és 1963 között a vár romjait feltárták és a helyreállítási munkák során turistaszállót alakítottak ki a várból, ahol ma 120 főt tudnak elszállásolni.
Gesztes szabályos alaprajzú váraink közé tartozik. Téglalap alaprajzú, hasáb formájú tömegében egy kis belső udvarhoz kétoldalt csatlakoznak a lakószárnyak. A külső tornyok és hozzá építések a második udvarral későbbiek, XV-XVII. századiak.
Az egész várat a domb közel vízszintes peremén szabálytalan alaprajzú külső kőfal övezte, ebben volt a kaputorony is.
A település 1917-ben vette fel a Várgesztes nevet.
1990-es évek második felében épült fel a 125 házból álló üdülőpark épült a falu határában. A Villapark 8 fő elhelyezésére alkalmas luxus házai egész évben várják a pihenni és kikapcsolódni vágyókat.
Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően kialakításra került egy Horgásztó 0,8 hektáros területen, mely rekreációs pihenőhelyként is működik. Felépült 1 700 m2-es területen a Faluház, melyben iskola, óvoda, kultúrház, illetve sportcsarnok kapott otthont.
A falu lakói máig őrzik német nyelvüket, hagyományaikat; működik nemzetiségi dalkör- és ifjúsági néptánccsoport. Jelenlegi templomukat 1872-ben építették.

2. forduló: győzelem és vereség


felnőttek 3-1-re kikaptak a Kesztölci Sportegyesület csapatától a 2. fordulóban. A gesztesi találatot Hévizi Tamás szerezte az 56. percben. A VSFE 3 ponttal a 10. helyen áll.
Az U19 3-0-ra győzött, a gólokat Csordás Gergő, Gál Norbert és Kóródi István szerezték. Az U19 a bajnokságban a 4. helyen van.

További részletek, eredmények és tabella a Gesztes11 oldalon.

A következő fordulóban, szeptember 2-án, vasárnap a Bokod Erőmű LE csapatával játszik a VSFE, az U19-es 14 órakor, a felnőtt mérkőzés 16 órakor kezdődik Várgesztesen.

43. helyen a VSFE az összesített megyei listán



A megyeifoci.hu elkészítette a Komárom-Esztergom megyei bajnokságokban (Megyei I. és II. osztály, illetve a III. osztály északi és déli csoportja) játszó csapatok ranglistáját. Ezen a Várgesztes SFE a 43. helyen áll, a Bajót és a Kesztölc előtt, a tokodaltárói TABAK és a Vértestolna együttese után. 
Az élen Vértesszőllős, Komárom, Nagyigmánd a sorrend. A számítási módszerekről itt lehet olvasni. 

Német nyelvű kiadvány Gesztesről a kilencvenes évek elejéről

Gestitz (Várgesztes) liegt knapp 70 km entfernt von der ungarischen Hauptstadt etwa 20 km südlich der Autobahn Wien-Budapest, in einem malerischen Tal des Schildgebirges (ung. Vértes), das seinen Namen der Sage nach der 1051 hier verlorenen Schlacht der Schildträger Kaiser Heinrichs III. verdanken soll. Die im 14. Jh. auf dem Schloßberg erbaute Burg war jahrhundertlang Mittelpunkt königlicher Jagden, in den Türkenkriegen Hauptort einer Kette von Grenzfestungen, dessen Name auf keiner alten Landkarte fehlen durfte. Nach den Türkenzeit kam das Dorf wie das ganze Schildgebirge in den Besitz der Grafen Eszterházy. Sie haben das im Krieg verördete Waldland zu Beginn des 18. Jhs. Gestitz 1734–1747 vor allem mit deutschen Bauern und Waldarbeitern neu besiedelt.

1. forduló: Várgesztes–Csém 2-0


A VSFE a Csémi SE csapatát fogadta az 1. fordulóban. A gesztesi csapat 2-0-ra győzött. Az első félidőben nem született gól, a másodikban Hévizi Tamás kétszer is gólt szerzett, az elsőt az 59. a másodikat a 70. percben.

További részletek, eredmények és tabella a Gesztes11 oldalon.

A következő fordulóban, augusztus 26-án vasárnap a Kesztölc ellen játszik a VSFE, a felnőtt mérkőzés 17:30-kor kezdődik Kesztölcön.

Gesztes a török hódoltság ideje alatt


Gesztes török kori történetének megértéséhez ismernünk kell - ha csak nagy vonalakban is - az ország történetét. 1526-ban a török már az ország területén van, és a Mohács környékén lezajlott csatában megveri a király seregét. A szultán még nem sejti, hogy a fősereget győzte le. Ellenállás nélkül söpör végig hadaival az országon, majd pusztító, rabló csapatokat küld az országra, és rabolva kivonul innen. 1541-ben csellel elfoglalja Budát és megszállja az ország középső területeit. Az ország három részre szakad. Középen a török, a keleti országrész a töröknek adót fizető, de viszonylag szabad független, fejlődő része Magyarországnak Erdély fejedelemsége. A nyugati országrész a Királyi Magyarország, ahol az országrész birtoklásán Szapolyai János Ferdinánd királlyal tusakodik. Ez a tusakodás a Dunántúlon több pusztítást okozott, mint a török. Mária királyné - II. Lajos özvegye - így írt erről Ferdinándnak „...Hadai gonoszabbul dúlnak-fúlnak, mint a török".

Egy 19 éves focimeccsplakát


1993-ban a hollandia Langeveenben játszott a gesztesi focicsapat. 

A várgesztesi címer


Várgesztes község címere ovális pajzson, felül piros mezőben aranysárga csengő, alul zöld mezőben fehér vár. A két szín fekete ferde vonallal van elválasztva.

A címer fő színei a német és a magyar zászlók színeiből tevődik össze, mert a várgesztesiek német (sváb) származásúak, és a mai napig is ápolják hagyományaikat, nyelvüket, ugyanakkor magyarnak is vallják magukat, ezt a kettősséget ábrázolja a címer. 

1744-ben a Fekete-erdő környékéről telepedtek ide a várgesztesiek ősei, annak idején csengőszóval érkeztek erre a vadregényes tájra. A piros mezőben lévő aranycsengő ezt idézi.

Lapszemle 2005-ből


Ötgólos győzelem a kupában


A Magyar Kupa 2013/14-es megyei selejtezőinek első fordulójában Szárligeten lépett pályára a VSFE. 
Boda Henrik kétszer, Hévizi Tamás, Pillmann Róbert és Krausz Dávid egyszer-egyszer talált be. A hazaiak ne tudtak gólt szerezni, így 5-0-ra győzött a gesztesi csapat.

További részletek és eredmények a Gesztes11 oldalon.

Gesztes.hu kvíz IV. – Várgesztes–Gesztes vára 2003. évi kutatása



A rövid kvíz mindössze hét kérdésből áll és a végén meg lehet nézni az elért eredményt, illetve a helyes válaszokat.
A kérdésekre a válaszok a Gesztes.hu oldal Várgesztes–Gesztes vára 2003. évi kutatása című bejegyzésében is megtalálhatók.

További kvízek a Gesztes3 – kvízoldalon:

Képeslap a Gesztesi várról az 1930–40-es évekből


Statisztikai adatok Várgesztesről


Megnevezés: Várgesztes
Terület: 1204 hektár
Lakónépesség: 567
Lakások száma: 251
jogállás: község
Kisebbségi önkormányzat: 1 (német)
KSH kód: 17251
Kistérség neve és székhelye: Tatabánya
Kistérség kódja: 4107
Megye: Komárom-Esztergom

2010. január 1.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helységnévkönyv adattár

Mária Terézia császárnő betelepítési pátenséből (1763.)

Mária Terézia császárnő betelepítési pátenséből (1763. február 25.):
Aus dem Ansiedlungspatent der Kaiserin Maria Theresia (25. Februar 1763):
„Wird der sich Ansässig machen wollenden Teutschen Familien ein mit genügsamen Waldungen, gesunden Wasser darin fruchtbaren Äk-kern und Wißmatten überflüssig Versehenes Stück Landes angewiesen und damit Sie solches für immer in vollständiger Ruhe Bebauen mögen, von denen angrenzänden Ortschaften mit besonderen Marksteinern unterschieden werden, desgleichen sollen Sie von allen allgemeinen kayserl. Königl. Herrschaft, von allen Grundzünß oder sonstigen Grundbuchs Gaaben ebenfalls durch drei nacheinander folgende Jahre frey seyn... Sollen Sie für immer als unmittelbahre kayserl. Königl. Unthertanen gehalten und so forth weder eine Gemeinde instgesamt, noch eine Familie oder Unterthan ins Besondere an jemand anderen Kauf-, Tausch- oder Geschankweis überlassen und bey nicht als freye kayserl. königl. Unterthanen gehalten und angesehen werden: Und wird dahero jedem frey gestellet, zu Verbleiben oder aber sowohl in dem Königreich auf einen anderen Orth, als auch außer demselben sich zubegeben..."