![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNjyPuwHVzdLPDrNM5gelV0FYPVynhw2ByLrtPPRXsuWJDCQQxB8A0C-8sZR5_oPDGUkQK3tTPqoWgBTDR3IFPr6RottM-na7jq7UfeWwNxl8qFiNXsh2oDKC2YT_Lul-qy5INsa-u9Kk/s1600/Picture+13.png)
A töröktől megszállt területeken az élet ennél elviselhetőbb. Hisz a szultáni városokban szabad a vallásgyakorlás, egy összegben fizetik az adót, maguk választják bíráikat. A szpáhik birtokain keményebb az élet. Hisz az új birtokos igyekszik minél több adót behajtani - kirabolják birtokaikat a törökök, ittlétük alatt akarnak minél nagyobb vagyonra szert tenni. Megjelennek adók behajtására a területek névleges magyar urai is! Érthető hát, hogy a török területeken megindul az ott lakók szultáni városokba való áramlása. így kialakul a védekezés eszközeként a tanyarendszer.
A legnagyobb megpróbáltatásokat a végek élik! Végekhez elsősorban a Királyi Magyarország és a török hódoltság határvonala, kisebb mértékben a hódoltság és Erdély határvonalán levő területek tartoznak. A végeknek el kell szenvedniük időről időre a gazdaváltást, az átvonuló seregek pusztításait, a seregek kegyetlenkedéseit, váraik megütését, jószágaik elhajtását, javaik adóterheit, a török-magyar egyszerre hajtja be tőlük az adót, a katonaállítást, a szolgáltatásért „se pénzt se posztót" nem juttató főkapitányok szorongatásait. Községünk e sanyarú sorsú végekhez tartozott.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGu9nRRKP6bRpmDkd5m4g4O3fxXJK47VaAEE_n1swwuat-1bCR01FY688WzsFLugHgwJyOLFbslh0tTCt5dwO_Y0OpV906al1kvYSOgDSMRelLXROoQjUg1Y1nK3Fk3EAQjqIHVdNIxDg/s1600/Konyv_MINI.png)