Várgesztes a Tatabányai Kistérség 2007-es kulturális koncepciójában

Várgesztes (Gestitz)
A település múltja és jelene
A település nevezetessége a gyönyörű környezetben fekvő, középkori eredetű vár, amelynek jelentős része szinte teljes épségben megmaradt
A Vértes erdő borította északnyugati lábánál, Várgesztes községtől déli irányban, magas dombon emelkedik Gesztes vára. A helyet 1231-ben, a várat 1326-ban említik először oklevelek. A várgesztesi vár tagja volt a Neszmély- Tata- Vitány- Gesztes- Oroszlánkő- Gerencsér- Csókakő védelmi vonalnak, amely a Vértesben épült ki. A Vértes többi várához hasonlóan a Csák némzetség építtette a XIII. század második felében. 1326-ban Csókakővel, Csesznekkel, Bátorkővel és a tatai uradalommal együtt ezt is elvette tőlük Károly Róbert király, s ettől kezdve egy évszázadon át királyi vár maradt, királyi vadászkastélyként működött. Falai között megfordult 1388-ban Mária királynő, 1399-ben Zsigmond király, 1435-ben Albert herceg, és 1495-ben II. Ulászló.  
1438-ban a Rozgonyiak kapták meg. Többi dunántúli várunkhoz hasonlóan a nagy hatalmú Cillei-Garai-liga tagja, Újlaki Miklós szerezte meg 1451-ben, a Rozgonyi Sebestyén olasz fogságból való kiváltásáért fizetett hatalmas kölcsönnel. A királyra csak az utolsó Újlaki, Lőrinc herceg halála után, 1524-ben szállt vissza. Az egyébként katonailag jelentéktelen várat 1529-ben ostromolták először a törökök, ekkor még sikertelenül. 1543-ban, Fehérvár elfoglalása után a Vértes várait bevette a budai pasa serege. Ezután ötven év alatt nyolcszor cserélt gazdát és csak 1600-ban vették vissza a töröktől véglegesen. A gesztesi vár 1693-ban a hozzátartozó uradalommal együtt került Esterházy Ferenc tulajdonába, és ezzel első tagja lett annak a birtokláncolatnak, melyhez később 23 helység tartozott. Az akkorra már elavult, kis középkori vár a XVII. század közepén omladozó állapotban volt. pusztulását betetőzte a birtokos Eszterházyaknak a vár bontására 1733-ban kiadott engedélye. Köveit részben a majki kamalduli remeteségbe építették be, részben széthordták a község lakói.
1734. március 9-én Tatán kötött szerződés alapján Esterházy József nádor német telepeseket hozatott ide, a hegy lábánál létesített új faluba, amelyet akkor Pusztagesztesenek neveztek el. A faluba betelepülő első tizenhét család a leírások szerint május elsején csengettyűszóval érkezett meg. Az itt letelepültek a XVIII-XIX. században mész- és szénégetésből, favágásból éltek.
A vár épségben maradt földszintjébe és magasan álló első emeleti falai közé a Magyar Munkás Turista Egyesület 1932-ben menedékházat épített, amely azonban a háborúban elpusztult. 1960 és 1963 között a vár romjait feltárták és a helyreállítási munkák során turistaszállót alakítottak ki a várból, ahol ma 120 főt tudnak elszállásolni.
Gesztes szabályos alaprajzú váraink közé tartozik. Téglalap alaprajzú, hasáb formájú tömegében egy kis belső udvarhoz kétoldalt csatlakoznak a lakószárnyak. A külső tornyok és hozzá építések a második udvarral későbbiek, XV-XVII. századiak.
Az egész várat a domb közel vízszintes peremén szabálytalan alaprajzú külső kőfal övezte, ebben volt a kaputorony is.
A település 1917-ben vette fel a Várgesztes nevet.
1990-es évek második felében épült fel a 125 házból álló üdülőpark épült a falu határában. A Villapark 8 fő elhelyezésére alkalmas luxus házai egész évben várják a pihenni és kikapcsolódni vágyókat.
Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően kialakításra került egy Horgásztó 0,8 hektáros területen, mely rekreációs pihenőhelyként is működik. Felépült 1 700 m2-es területen a Faluház, melyben iskola, óvoda, kultúrház, illetve sportcsarnok kapott otthont.
A falu lakói máig őrzik német nyelvüket, hagyományaikat; működik nemzetiségi dalkör- és ifjúsági néptánccsoport. Jelenlegi templomukat 1872-ben építették.
  • Lakosság: kb. 600 fő
  • Közművesített telkeket alakítottak ki, kedvezményesen a helyieknek, jó áron a betelepülőknek, ennek köszönhetően kb. 60 fővel gyarapodott a lakosság
Intézmények
  • Faluház – 2002-ben adták át 2 ezer négyzetméteres új létesítményt.
Az épületben található
    • Iskola: 2 tanterem – alsó tagozat 1-3, 2-4 osztályok. A felső tagozatosok Somlóra járnak át.
    • Óvoda – 1 csoport indult.
    • Rendezvény-terem
    • Sportcsarnok
    • Öltözők
    • Könyvtár
    • TV-Stúdió A heti 1 adást félállású stúdiós, szerkesztő készíti.
    • E-Magyarország Pont Sajnos nem megfelelő az internet kapcsolat a faluban a sávszélesség miatt.
    • Lelátó – kiállítások rendezésére alkalmas galéria, és egy nagyobb alapterületű szoba található itt.
    • Előtér, Büfé
    • Nyitva tartás: naponta 16-20 óráig
    • Jó az intézmény hangtechnikai felszereltsége, azonban fénytechnikára is szükség lenne. Faluház-vezetőt alkalmaznak (Geiszt Róbert), aki a hetente 2 alkalommal nyitva tartó könyvtárat is gondozza.
Közösségek
  • Kézimunka szakkör – Évente egyszer kiállítást rendeznek saját munkáikból. Szívesen készítenének a falu hagyományait megörökítő tárgyakat, kézimunkákat, emléktárgyakat turistáknak szánt értékesítésre (pl: kékfestés, „favella”, facipő).
  • Hagyományőrző nyugdíjas klub – két éve alakult, havi 1 alkalommal találkoznak. A gesztesi hagyományos mesterségeket elevenítik fel és ápolják, ezeket filmre is vették. Következő lépésként foglalkozásokat lehetne tartani ezek továbbadásáért. (fagereblye, falétra, fapapucs, kosárfonás.
  • Tánccsoport – gyermekkorúaknak (óvodás és kisiskolás) Az oktató Kecskédről jár át foglalkozásokat tartani.
    • Rövid távú tervek: a tánccsoport próbáihoz külön hangtechnika beszerzése; a ruhák folyamatos pótlása; a vendégszereplések utazási költségének biztosítása; Criskindl csoport számára felszerelés.
    • Hosszú távú tervek: a tájház felépítése; csereüdülés, hogy a gyerekek a német hagyományokat eredeti környezetben is megismerhessék
  • Német Nemzetiségi Dalkör – A dalkör 1991-ben alakult, a helyi hagyományok, dalok, valamint a nyelvjárás megőrzését tűzte ki célul. Évente 20-25 fellépésük van, csaknem kétszáz dalt gyűjtöttek össze. Jó kapcsolatokat alakítottak ki szinte az egész országban és külföldön is.  Heti egy alaklommal gyűlnek össze.
Minden évben 2-3 rendezvény van a faluban, amikor több vendégcsoport is színesíti a műsort. Rendszeresen fogadnak külföldi vendégeket. A tizenöt év alatt a dalkör több alkalommal vendégszerepelt külföldön, többek között részt vettek az Európa Fesztiválon, a németországi Regenben. 1996-ban két audio-kazettája jelent meg a csoportnak. Arany-fokozatú minősítéssel rendelkeznek.
    • Rövid távú tervek: új ruhára volna szükségük.
  • Zeneiskola – heti 2 alkalommal tartanak órákat.
  • Önkéntes tűzoltók -75 éve működik a településen Tűzoltó Egyesület.
  • Várgesztesért Közalapítvány
Programok, rendezvények
  • Falunap (június)
  • Vendel-napi búcsú (október)
  • Adventi est (december)
  • Disznóvágás
  • Traccs-party – hetente
  • Torna – nők számára
  • Márton-napi lámpás felvonulás
  • Májfa állítás és döntés
  • Kiállítások
Állandó programok
  • Traccs-party – péntek
  • Zenés torna– nők számára -szerda
  • Zeneiskola –heti 3 alkalommal
  • Dalkör próba –péntek
  • Néptánc-csötörtök
  • Kézimunkakör-csütörtök
  • Hagyományőrző nyugdíjas klub-havonta
  • Aerobic 
Sport
  • Várgesztesi Sport- és Faluvédő Egyesület  - Futball csapatuk a megyei II. osztályban szerepel.
Kiadvány, kommunikáció
  • Falu TV - heti egyszeri adásnappal működik.
  • Helyi újság - Gesztesi Csengő /rovatvezetője muzeológus/
Látnivalók, hagyományok
§     XIV. századi, Zsigmond-korabeli vár
§     „Kis vár”
§     Római katolikus templom és plébánia
§     Lourdes-i Mária szobor a gesztesi sziklaüregben, a vár felé vezető út mentén
Tervek
§     A Faluház felszereltségének bővítése, programok fejlesztése, fiatalok bevonása, színházi előadások behozatala (pl. bábszínház).
§     A Vár saját tulajdonba vétele
A KEM-i Önkormányzat készíttetett terveket a bővítésre, amely egy emeletráépítést, új tetőt és egyéb felújítást tartalmaz. A vár eredetileg valószínűleg kétszintes volt.
A jelenlegi funkció megmaradna (szállás, étterem, étkezés).
  • Elképzelés a Vár köré szervezhető programokra:
    • Történelmi játék, színházi előadás formájában, amely nyaranta 8-10 előadásban valósulhatna meg. Ebben a vár és a térség történelmét is be lehetne mutatni.
      • A tervezésbe, előkészítésbe bevonható személyek: a Vár jelenlegi bérlője, a jelenlegi és korábbi polgármester, Pillmann Katalin, 1 tanítóképzős diák, a Krüpl gyerekek (karácsonyi rendezvényen színdarabot adnak elő).
·       A kistérség német nemzetiségi kultúrcsoportjainak találkozója.
·       Tájház felépítése – hagyományőrzés, állandó helytörténeti kiállítás berendezése lenne a célja.
·       Hagyományos mesterségek oktatása – kosárfonás, fagereblye, létra, fapapucs készítése, kovácsolás – film is készült ezekről a hagyományokról.
·       Alkotótábor, illetve szabadtéri szoborpark kialakítása a Faluház mögött.
·       Szélesebb programkínálat biztosítása a turistáknak, bakancsos turistáknak. Számukra az infrastrukturális körülményeket, fogadólehetőséget kellene javítani.
·       Műfüves, valamilyen megoldással fedett focipálya létesítése.
·       A gesztesi tó melletti terület pihenőparkká alakítása.
·       A Várgesztes környéki források rendbetétele.
·       Fiatalokat sikeresebben kellene megszólítani, őket is lekötni programokkal, rendezvényekkel, bevonni őket a község német nemzetiségi mivoltának megtartásába.
Tervek hosszú távra
  • A Községben működő általános iskola önállóságának megmaradása
+++

A Tatabányai Kistérség Kulturális Koncepcióját a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a 4EL Szervezetfejlesztési és Oktatási Kft készítette el.
A folyamat első fázisában a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus valamint a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás együttműködésében 2006. szeptember - 2007. május között lezajlott a kulturális-tervezési program előkészítő szakasza. Ennek során megtörtént a kistérséghez tartozó települések kulturális helyzetének feltárása, a polgármesterek illetve a helyi kulturális élet szereplőinek kerekasztal-beszélgetése révén a jelenlegi adottságok, valamint a jövőbeni fejlesztési elképzelések részletes felmérése. Elkészült a folyamat összegző tanulmánya, a kistérséghez tartozó települések kulturális értékkatasztere, valamint a program résztvevőiből megalakult a Kistérségi Kulturális Kerekasztal.
A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás az elkezdett tervezési programot folytatni kívánta, ezért pályázatot írt ki a kistérség kulturális koncepciójának elkészítésére. Sikeres pályázat eredményeképpen a 4 EL Szervezetfejlesztési és Oktatási Kft kapott megbízást a benyújtott szakmai program megvalósítására, a dokumentum elkészítésére.

Forrás: www.tatabanya.hu