Várgesztes (Gestitz)
A település
nevezetessége a gyönyörű környezetben fekvő, középkori eredetű vár, amelynek
jelentős része szinte teljes épségben megmaradt
A Vértes erdő
borította északnyugati lábánál, Várgesztes községtől déli irányban, magas
dombon emelkedik Gesztes vára. A helyet 1231-ben, a várat 1326-ban említik
először oklevelek. A várgesztesi vár tagja volt a Neszmély- Tata- Vitány-
Gesztes- Oroszlánkő- Gerencsér- Csókakő védelmi vonalnak, amely a Vértesben
épült ki. A Vértes többi várához hasonlóan a Csák
némzetség építtette a XIII. század második felében. 1326-ban Csókakővel, Csesznekkel,
Bátorkővel és a tatai uradalommal együtt ezt is elvette tőlük Károly Róbert
király, s ettől kezdve egy évszázadon át királyi vár maradt, királyi
vadászkastélyként működött. Falai között megfordult 1388-ban Mária királynő,
1399-ben Zsigmond király, 1435-ben Albert herceg, és 1495-ben II.
Ulászló.
1438-ban a
Rozgonyiak kapták meg. Többi dunántúli várunkhoz hasonlóan a nagy hatalmú
Cillei-Garai-liga tagja, Újlaki Miklós szerezte meg 1451-ben, a Rozgonyi
Sebestyén olasz fogságból való kiváltásáért fizetett hatalmas kölcsönnel. A
királyra csak az utolsó Újlaki, Lőrinc herceg halála után, 1524-ben szállt
vissza. Az egyébként katonailag jelentéktelen várat
1529-ben ostromolták először a törökök, ekkor még sikertelenül. 1543-ban,
Fehérvár elfoglalása után a Vértes várait bevette a budai pasa serege. Ezután
ötven év alatt nyolcszor cserélt gazdát és csak 1600-ban vették vissza a
töröktől véglegesen. A gesztesi vár 1693-ban a hozzátartozó uradalommal
együtt került Esterházy Ferenc tulajdonába, és ezzel első tagja lett annak a
birtokláncolatnak, melyhez később 23 helység tartozott. Az
akkorra már elavult, kis középkori vár a XVII. század közepén omladozó
állapotban volt. pusztulását betetőzte a birtokos Eszterházyaknak a vár
bontására 1733-ban kiadott engedélye. Köveit részben a majki kamalduli
remeteségbe építették be, részben széthordták a község lakói.
1734. március 9-én
Tatán kötött szerződés alapján Esterházy József nádor német telepeseket
hozatott ide, a hegy lábánál létesített új faluba, amelyet akkor
Pusztagesztesenek neveztek el. A faluba betelepülő első tizenhét család a
leírások szerint május elsején csengettyűszóval érkezett meg. Az itt
letelepültek a XVIII-XIX. században mész- és szénégetésből, favágásból éltek.
A vár épségben maradt földszintjébe és magasan álló első emeleti falai
közé a Magyar Munkás Turista Egyesület 1932-ben menedékházat épített, amely
azonban a háborúban elpusztult. 1960 és 1963 között a vár romjait feltárták és
a helyreállítási munkák során turistaszállót alakítottak ki a várból, ahol ma 120 főt tudnak elszállásolni.
Gesztes szabályos alaprajzú váraink közé tartozik. Téglalap alaprajzú,
hasáb formájú tömegében egy kis belső udvarhoz kétoldalt csatlakoznak a
lakószárnyak. A külső tornyok és hozzá építések a második udvarral későbbiek,
XV-XVII. századiak.
Az egész várat a domb közel vízszintes peremén szabálytalan alaprajzú
külső kőfal övezte, ebben volt a kaputorony is.
A település
1917-ben vette fel a Várgesztes nevet.
1990-es évek
második felében épült fel a 125 házból álló üdülőpark épült a falu határában. A
Villapark 8 fő elhelyezésére alkalmas luxus házai egész évben várják a pihenni
és kikapcsolódni vágyókat.
Az elmúlt évek
fejlesztéseinek köszönhetően kialakításra került egy Horgásztó 0,8 hektáros
területen, mely rekreációs pihenőhelyként is működik. Felépült 1 700 m2-es
területen a Faluház, melyben iskola, óvoda, kultúrház, illetve sportcsarnok
kapott otthont.
A falu lakói máig
őrzik német nyelvüket, hagyományaikat; működik nemzetiségi dalkör- és ifjúsági
néptánccsoport. Jelenlegi templomukat 1872-ben építették.
- Lakosság: kb. 600 fő
- Közművesített telkeket alakítottak ki, kedvezményesen a
helyieknek, jó áron a betelepülőknek, ennek köszönhetően kb. 60 fővel
gyarapodott a lakosság
- Faluház – 2002-ben adták át 2 ezer
négyzetméteres új létesítményt.
Az
épületben található
- Iskola: 2 tanterem – alsó tagozat
1-3, 2-4 osztályok. A felső tagozatosok Somlóra járnak át.
- Óvoda – 1 csoport indult.
- Rendezvény-terem
- Sportcsarnok
- Öltözők
- Könyvtár
- TV-Stúdió A heti 1 adást félállású
stúdiós, szerkesztő készíti.
- E-Magyarország Pont Sajnos nem
megfelelő az internet kapcsolat a faluban a sávszélesség miatt.
- Lelátó – kiállítások rendezésére
alkalmas galéria, és egy nagyobb alapterületű szoba található itt.
- Előtér, Büfé
- Nyitva tartás: naponta 16-20 óráig
- Jó az intézmény hangtechnikai felszereltsége, azonban
fénytechnikára is szükség lenne. Faluház-vezetőt alkalmaznak (Geiszt
Róbert), aki a hetente 2 alkalommal nyitva tartó könyvtárat is gondozza.
- Kézimunka szakkör – Évente egyszer
kiállítást rendeznek saját munkáikból. Szívesen készítenének a falu
hagyományait megörökítő tárgyakat, kézimunkákat, emléktárgyakat
turistáknak szánt értékesítésre (pl: kékfestés, „favella”, facipő).
- Hagyományőrző nyugdíjas klub – két éve
alakult, havi 1 alkalommal találkoznak. A gesztesi hagyományos
mesterségeket elevenítik fel és ápolják, ezeket filmre is vették.
Következő lépésként foglalkozásokat lehetne tartani ezek továbbadásáért.
(fagereblye, falétra, fapapucs, kosárfonás.
- Tánccsoport – gyermekkorúaknak (óvodás
és kisiskolás) Az oktató Kecskédről jár át foglalkozásokat tartani.
- Rövid távú tervek: a tánccsoport
próbáihoz külön hangtechnika beszerzése; a ruhák folyamatos pótlása; a
vendégszereplések utazási költségének biztosítása; Criskindl csoport
számára felszerelés.
- Hosszú távú tervek: a tájház
felépítése; csereüdülés, hogy a gyerekek a német hagyományokat eredeti
környezetben is megismerhessék
- Német Nemzetiségi Dalkör – A dalkör
1991-ben alakult, a helyi hagyományok, dalok, valamint a nyelvjárás
megőrzését tűzte ki célul. Évente 20-25 fellépésük van, csaknem kétszáz
dalt gyűjtöttek össze. Jó kapcsolatokat alakítottak ki szinte az egész
országban és külföldön is.
Heti egy alaklommal gyűlnek össze.
Minden évben 2-3 rendezvény van a
faluban, amikor több vendégcsoport is színesíti a műsort. Rendszeresen fogadnak
külföldi vendégeket. A tizenöt év alatt a dalkör több alkalommal
vendégszerepelt külföldön, többek között részt vettek az Európa Fesztiválon, a
németországi Regenben. 1996-ban két audio-kazettája jelent meg a csoportnak.
Arany-fokozatú minősítéssel rendelkeznek.
- Rövid távú tervek: új ruhára volna
szükségük.
- Zeneiskola – heti 2 alkalommal
tartanak órákat.
- Önkéntes tűzoltók -75
éve működik a településen Tűzoltó Egyesület.
- Várgesztesért Közalapítvány
- Falunap (június)
- Vendel-napi búcsú (október)
- Adventi est (december)
- Disznóvágás
- Traccs-party – hetente
- Torna – nők számára
- Márton-napi lámpás felvonulás
- Májfa állítás és döntés
- Kiállítások
- Traccs-party – péntek
- Zenés torna– nők számára -szerda
- Zeneiskola –heti 3 alkalommal
- Dalkör próba –péntek
- Néptánc-csötörtök
- Kézimunkakör-csütörtök
- Hagyományőrző nyugdíjas klub-havonta
- Aerobic
- Várgesztesi Sport- és Faluvédő Egyesület - Futball csapatuk a
megyei II. osztályban szerepel.
- Falu TV - heti egyszeri adásnappal
működik.
- Helyi újság - Gesztesi Csengő
/rovatvezetője muzeológus/
§
XIV. századi, Zsigmond-korabeli vár
§
„Kis vár”
§
Római katolikus templom és plébánia
§
Lourdes-i Mária szobor a gesztesi
sziklaüregben, a vár felé vezető út mentén
§
A Faluház
felszereltségének bővítése, programok fejlesztése, fiatalok bevonása, színházi
előadások behozatala (pl. bábszínház).
§
A Vár saját tulajdonba vétele
A KEM-i
Önkormányzat készíttetett terveket a bővítésre, amely egy emeletráépítést, új
tetőt és egyéb felújítást tartalmaz. A vár eredetileg valószínűleg kétszintes
volt.
A jelenlegi funkció
megmaradna (szállás, étterem, étkezés).
- Elképzelés a Vár köré szervezhető programokra:
- Történelmi játék, színházi előadás
formájában, amely nyaranta 8-10 előadásban valósulhatna meg. Ebben a vár
és a térség történelmét is be lehetne mutatni.
- A tervezésbe, előkészítésbe bevonható személyek: a Vár jelenlegi
bérlője, a jelenlegi és korábbi polgármester, Pillmann Katalin, 1
tanítóképzős diák, a Krüpl gyerekek (karácsonyi rendezvényen színdarabot
adnak elő).
·
A kistérség német nemzetiségi
kultúrcsoportjainak találkozója.
·
Tájház felépítése – hagyományőrzés, állandó helytörténeti kiállítás berendezése lenne a
célja.
·
Hagyományos mesterségek oktatása –
kosárfonás, fagereblye, létra, fapapucs készítése, kovácsolás – film is készült
ezekről a hagyományokról.
·
Alkotótábor,
illetve szabadtéri szoborpark kialakítása a Faluház
mögött.
·
Szélesebb programkínálat biztosítása a
turistáknak, bakancsos turistáknak. Számukra az infrastrukturális
körülményeket, fogadólehetőséget kellene javítani.
·
Műfüves, valamilyen megoldással fedett
focipálya létesítése.
·
A gesztesi tó melletti terület
pihenőparkká alakítása.
·
A Várgesztes környéki források
rendbetétele.
·
Fiatalokat sikeresebben kellene
megszólítani, őket is lekötni programokkal, rendezvényekkel, bevonni őket a
község német nemzetiségi mivoltának megtartásába.
Tervek hosszú távra
- A Községben működő általános iskola önállóságának
megmaradása
+++
A Tatabányai Kistérség Kulturális Koncepcióját
a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a 4EL
Szervezetfejlesztési és Oktatási Kft készítette el.
A folyamat első fázisában a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti
Lektorátus valamint a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás együttműködésében
2006. szeptember - 2007. május között lezajlott a kulturális-tervezési program
előkészítő szakasza. Ennek során megtörtént a kistérséghez tartozó települések
kulturális helyzetének feltárása, a polgármesterek illetve a helyi kulturális
élet szereplőinek kerekasztal-beszélgetése révén a jelenlegi adottságok,
valamint a jövőbeni fejlesztési elképzelések részletes felmérése. Elkészült a
folyamat összegző tanulmánya, a kistérséghez tartozó települések kulturális
értékkatasztere, valamint a program résztvevőiből megalakult a Kistérségi
Kulturális Kerekasztal.
A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás
az elkezdett tervezési programot folytatni kívánta, ezért pályázatot írt ki a
kistérség kulturális koncepciójának elkészítésére. Sikeres pályázat
eredményeképpen a 4 EL Szervezetfejlesztési és Oktatási Kft kapott megbízást a benyújtott szakmai
program megvalósítására, a dokumentum elkészítésére.
Forrás: www.tatabanya.hu