Huszonkét éve volt a „rendszerváltoztatást jelentő" helyi választás

Az 1989 évben tartott helyi népszavazás eredményeként a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 119/1989. (IX. 28.) NET határozatában 1990. január 1. hatállyal községi tanács szervezését rendelte el - többek között - Várgesztes és Vértessomló községekben.
A határozat alapján Várgesztes közigazgatásilag 1990. 01. 01-tól újra önálló, megszűnt a közös tanács Vértessomlóval.
A népszavazás megtartására azért került sor, mert a gesztesiek úgy látták, hogy az 1977 óta, a közös közigazgatás következményeként, a fejlesztések a két faluban, időrendben előbb Somlón valósultak meg. Ha valami közbe jött, akkor a gesztesi projekt még tolódott. Általában érthető, hogy előbb ott kell megvalósítani dolgokat, ahol az több embernek használ (jelen esetben Somlón). Sajnos ez a gesztesiek számára egy állandó lemaradt, követő állapotot jelentett, így a falunk idővel alárendelt helyzetbe kerülhetett Somlóhoz képest. Somlónak pedig nem voltak olyan forrásai, hogy ezt a hátrányt valamivel kompenzálni tudja.
Az önálló helyi tanácsi testület 1990. 01. 03-án állt fel. (A „rendszerváltoztatást jelentő"' önkormányzati választás 1990. 09. 30-án volt.)

Gesztesi járás települései


GESZTESI JÁRÁS TELEPÜLÉSEI:

Székhely: Nagyigmánd, Ács, Ászár, Bana, Bokod, Császár, Csép, Dad, Ete, Kisbér, Kisigmánd, Kocs, Kömlőd, Mocsa, Szák, Szend, Szőny, Tárkány, Vérteskethely.
1971-ben megszűntek a járási tanácsok, és a továbbiakban testület nélkül, a megye járási hivatalaként működtek. 1974. 12. 31-el megszűnt a Tatai Járási Hivatal.)
A XXXV/1998. III. 20. országgyűlési határozat létrehozta Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyékkel a Közép-dunántúli Régiót.
1999. VII. 3-án létrejön a Komárom-Esztergom és Pest megyét, a szlovákiai Nyitra kerületet magában foglaló Vág-Duna-Ipoly eurorégió, melyhez még ebben az évben csatlakozik Fejér és Veszprém megye is.

Uffenheimer Venánz jó ivós és kártyázó – 1867-es feljegyzés Gesztesről


Láng Antal családi feljegyzéseiből Gesztesről:
„1867-ben az egyház (Láng Antalt) kinevezte Gesztesen kántortanítónak, ahol Uffenheimer Venánz nevű kihelyezett barát működött, jó ivós és kártyázó.
Gesztes akkor a vidék tanítóinak és erdészeinek központja volt. Az erdészek szállították a vadat: őzet, szarvast s amíg el nem fogyott, a barát nem engedte el őket. A bort a csókái (Csókakő), pusztavámi, bársonyosi borvidékről hozták magukkal hordóban az erdészek. A plébánia, az erdészi és tanítói lakások voltak az éjjeli szállások másnapokon, mert 3-4 napig is eltartott a kártyaparti. Ha a barát elvesztette a pénzét, kölcsönkért, s a végén bemondta a hitelezőnek, hogy majd leimádkozza."

Gesztes közigazgatási szerveződésének főbb állomásai

1738 Egyházi anyakönyvezés Bánhidán
1746 Anyakönyvezés Környén (Ekkor vették a környei templomot vissza a reformátusoktól a katolikusok, grófi rendelkezés alapján.)
1747 Anyakönyvezés Kozmán
1753 a gesztesiek megkötik az első (ismert) szerződésüket a gróffal
1756 Anyakönyvezés Környén
1787.10. 06 Anyakönyvezés Somlón. (Somló 1813-tól önálló Környétól) Gesztes, Somló filiáléja, azaz fiókegyháza.
1850 Anyakönyvvezetés (egyházi) Gesztesen. Gesztesen helyi káplánság.
1864 A falu a Tatai szolgabírói járáshoz tartozik.
1890 Gesztespuszta nevet kapta. (Vértessomló is 1890 óta viseli mai nevét)
1900 Önálló plébánia alapítása Gesztesen. Már nem a somlói plébánia filiája, azaz fiókegyháza.
1914.07.15. Pusztagesztes néven kivált Vértessomló kötelékéből a belügyminiszter 117.605/IV. a. sz rendelete alapján.
1917.01.12.(?) Várgesztes a település neve. 192.575/1916. B.M. sz. (1917 évi 3. sz. Belügyi Közlöny, Közlemények.) Várgesztes a Kecskédi Körjegyzőséghez tartozik.
1946.01.01-től Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozik (1)
1946.02.05-től elrendelték a községi önkormányzati testületek működésének szüneteltetését. (1)
1950. 09.25. Közigazgatásilag önállóvá válik Várgesztes a kecskédi körjegyzőségtől. „ Világi" anyakönyvezés helyben.
3/1974./X.3/ MT TH sz. rendelkezés szerint Oroszlány városkörnyéki községei: Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Várgesztes és Vértessomló. Vértessomló kkt. néven és székhellyel, 5/1977. sz NET határozat alapján 1977. április 01. hatállyal községi közös tanács szervezését rendelte Vértessomló, Várgesztes községek részére.
1984.01.01-tól Várgesztes, Tatabánya városhoz tartozik. (1)
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 119/1989. (IX.28.) NET határozatában 1990. január 1-jei hatállyal községi tanács szervezését rendelte el - többek között - Várgesztes és Vértessomló községekben.
(1) A magyar településhálózat településszervezési változásai 1945-1990 között Levéltári módszertani és oktatási füzetek l.szám. Magyar Országos Levéltár, Budapest. 1996

Térkép: Komárom megye betelepítése a XVII–XVIII. században




Augusztus végi légifelvételek


Várgesztes és Vérteskozma
Környe, Vértessomló és Várgesztes

4. forduló: kettős vereség


felnőttek 4-1-re kikaptak a 4. fordulóban Kocson. A gesztesi találatot Eigner Zsolt szerezte a 40. percben. A VSFE 6 ponttal a 9. helyen áll.
Az U19 5-0-ra kapott ki, az 5. helyen vannak a bajnokságban.

További részletek, eredmények és tabella a Gesztes11 oldalon.

A következő fordulóban, szeptember 16-án vasárnap a tokodaltárói Tabak csapatával játszik a VSFE. Az U19-es meccs 14 órakor, a felnőtt 16 órakor kezdődik Várgesztesen.

Várgesztes az Országos Kéktúra 1964-es térképén



A térkép az 1964-es kiadású "Az Országos Kéktúra útvonala mentén" című kötet térképmellékleteként jelent meg. 
Lényegében ez a könyv volt az első részletes útvonalismertető kéktúra leírás, amit a Magyar Természetbarát Szövetség által megbízott munkaközösség készített Thuróczy Lajos vezetésével. 

Tíz éve kezdődött a római kori lelőhely feltárása

Az edényégető kemence és a mellette fekvő omladék bontás közben

VÁRGESZTES A RÓMAI KORBAN

Kisné Cseh Julianna régész, Kuny Domokos Múzeum, Tata

Várgesztes és környékének egyik legkorábban megismert római kori emlékei közé tartozik az a két oltárkő, melyet a Székesfehérvári Múzeumban és a környei plébánián őriznek.
A „véletlennek" vagy egyéb földmunkával járó tevékenységnek köszönhető régészeti emlékek előkerülése mellett 2002-ben került sor az első római kori lelőhely szakmai feltárására.
A településtől északra fekvő szántóföldön a Kuny Domokos Múzeum folytatott leletmentést (Kisné Cseh Julianna ásatása) a telek tulajdonosának, Édes Zoltánné (Richter Lujza) tatai lakos bejelentése miatt. Elmondása alapján „kincskeresők" - engedély nélkül - régészeti fémtárgyakat géppel felderíteni szándékozók, földjét feldúlták. Helyszíni szemlénk során megállapítottuk, hogy a „fémkeresők" egy késő római települést bolygattak meg. A bolygatás oly mérvű volt (majd méteres gödrök), melyek az azonnali leletmentést tették szükségessé.
A leletmentést a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatta - támogatásukat ezúton is köszönjük -, 2002 szeptemberében kezdtük meg, de az időjárási viszonyok és a nagy mennyiségű leletanyag és régészeti objektum miatt csak novemberben tudtuk befejezni. A leletmentés eredménye a következőkben foglalható össze:

3. forduló: 6-2-es győzelem


felnőttek 6-2-re győztek a Bokod ellen a 3. fordulóban. Hévizi Tamás mesterhármast ért el, Társi Zoltán és Eigner Zsolt egyszer-egyszert talát be, a sorrendben ötödik gól pedig a bokodi Horváth Szabolcs öngólja volt.  A VSFE 6 ponttal a 6. helyen áll a tabellán.
Az U19 2-0-ra kikapott, három ponttal kilencedikek.

További részletek, eredmények és tabella a Gesztes11 oldalon.

A következő fordulóban, szeptember 9-én vasárnap Kocson játszik a VSFE, az U19-es 14 órakor, a felnőtt mérkőzés 16 órakor kezdődik.