Az edényégető kemence és a mellette fekvő omladék bontás közben
VÁRGESZTES A RÓMAI KORBAN
Kisné Cseh Julianna régész, Kuny Domokos Múzeum, Tata
Várgesztes és környékének egyik legkorábban megismert római kori emlékei közé tartozik az a két oltárkő, melyet a Székesfehérvári Múzeumban és a környei plébánián őriznek.
A „véletlennek" vagy egyéb földmunkával járó tevékenységnek köszönhető régészeti emlékek előkerülése mellett 2002-ben került sor az első római kori lelőhely szakmai feltárására.
A településtől északra fekvő szántóföldön a Kuny Domokos Múzeum folytatott leletmentést (Kisné Cseh Julianna ásatása) a telek tulajdonosának, Édes Zoltánné (Richter Lujza) tatai lakos bejelentése miatt. Elmondása alapján „kincskeresők" - engedély nélkül - régészeti fémtárgyakat géppel felderíteni szándékozók, földjét feldúlták. Helyszíni szemlénk során megállapítottuk, hogy a „fémkeresők" egy késő római települést bolygattak meg. A bolygatás oly mérvű volt (majd méteres gödrök), melyek az azonnali leletmentést tették szükségessé.
A leletmentést a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatta - támogatásukat ezúton is köszönjük -, 2002 szeptemberében kezdtük meg, de az időjárási viszonyok és a nagy mennyiségű leletanyag és régészeti objektum miatt csak novemberben tudtuk befejezni. A leletmentés eredménye a következőkben foglalható össze:
A fémkeresők által megbolygatott objektum egy késő római kori edényégető kemence volt, melynek felső részét a rostélyig elpusztították Az ovális alakú, kisméretű, ÉNy-DK irányítású kemence oldalfala agyagba rakott peremes tégla és kő volt. A peremes téglák a magas hőfoktól „üvegesre" kiégtek (minden bizonnyal ez jelezhetett be a fémkeresőknek), a tüzelőtér tapasztása szürkésre égett mintegy 2-3 cm vastagságú agyagtapasztás volt, szájnyílását szintén peremes téglákból építették. Bontása során a mellette levő omladékos rétegből nagy mennyiségű szürke házikerámia, sárgás-zöldesbarnás mázas kerámiatöredékek - köztük dörzstál töredéke is -, és nagy mennyiségű téglatöredék is előkerült. A leletanyag alapján az objektum a IV. századra datálható.
A kemence mellett nagyobb kőomladék volt megfigyelhető. Az omladékot dokumentálás után felszedtük, s alatta két további régészeti objektum bontakozott ki. A szelvény Ny-i oldalán egy szabályos, E-D irányítású majd 2 m mély, téglalap alakú, földbe mélyített építmény alapja hosszanti oldalain oszlopnyomokkal, ÉK-i sarkában többször megújított, négyszögletes alakú, kőből rakott kemence omladékával. Bontása során a korábbiaknak megfelelő leletanyag került elő, ami arra enged következtetni, hogy használatának felhagyása után az edényégető kemence szemetes gödreként funkcionált.
A szelvény DNy-i sarkában újabb omladék bontását végeztük el, aminek sajnos csak kis része került bele szelvényünkbe, rábontására pedig akkor nem volt lehetőségünk. Itt is nagy mennyiségű peremes tégla töredéke, mázas és házikerámiák töredékei kerültek elő, minden bizonnyal egy újabb kemence maradványa.
A szelvény ÉK-i sarkában 36 cm mélyen, azaz egy igen sekély gödörben egy szürke, besimítással díszített korsó kétharmad része került elő.
Összefoglalva: Várgesztes külterületén, Vértessomló irányában egy késő római több rétegű település részlete került napvilágra. A III. században már lakott terület a késő római korban is üzemelő fazekastelep maradványait őrzi, amely minden bizonnyal áruinak egy jelentős részét a közeli környei belső erőd és a hozzá tartozó települési egységek lakosainak készítette. A szállítás nem ütközhetett nagyobb nehézségekbe, hiszen a környéken vezetett a Brigetióból (Szőnyből) Környén keresztül Florianába (Csákvárra) vezető út.
A település teljes feltárása nyújthatna pontosabb és bővebb adatokat Várgesztes és környékének római kori történetéhez.
|
Az edényégető kemence és a mellette fekvő omladék bontás közben
|
 |
A kibontott edényégető kemence
|
 |
A kibontott edényégető kemence és szájnyílása
|
 |
Az edényégető kemence melletti omladék
|
A kibontott omladék részlete
|
A sekély gödörbe rejtett késő római korsó töredéke
|
 |
A földbe mélyített épület bontás közben
|
 |
A földbe mélített építmény kő- és agyagkemence omladékával
|
A kibontott építmény részlete
|
A háttérben az újabb szemetesgödörként használt kemenceomladék
|
 |
A szemetesgödörként használt korábbi objektumok
|
Forrás: a Várgesztesi Német Kisebbségi Önkormányzat által 2008-ban kiadott, Hartdégen Sándor által szerkesztett Várgesztes – Gestitz című könyv Várgesztes története/Várgesztes a római korban című fejezete.