A kirandulastippek.hu képgalériája a Gesztesi várról

Várgesztes, Gesztesi vár, Forrás: kirandulastippek.hu
A teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre.

Gesztes az „Ungarische Burgen" című könyvben

Die Burg auf einer Anhöhe in den Wäldern des Vértes dürfte ursprünglich ein Jagdschloss gewesen sein, das sich im Grundriss in drei Einheiten gliederte. 

Die Umfassungsmauer paßte sich dem Gelände an, der einzige Turm erhob sich an der Längsseite. 

Die erste Burg stand bereits im 14. Jahrhundert, hier wurden 1338 von Königin maria und 1387 von König Sigismund Urkunden ausgestellt. Bis Mitte des 15. Jahrhunderts war die Burg in königlichen Besitz, dann gehörte sie den Geschlechtern Rozgonyi und Ujlaki. 

Mit König Sigismund verbindet sich die zweite Bauperiode der Burg. Auch in dieser Zeit diente sie keinerlei militärischen Zwecken. 

Das ändere sich nach 1526. Nun war Gesztes mit dem Schicksal von Tata verknüpft. 1529 wurde die Burg von den Türken belagert. Als 1536 die Kunde von der Einnahme Tatas eintraft, ergriff die kleine Burgwache kampflos die Flucht. Als Tata 1543 niederbrannte, wurde auch Várgesztes angezündet. 


Die Ungarn hatten einst den Weg zur Burg mit einer Wolfsgrube gesichert. Die Türken errichteten 1588 Befestigungen. Später wechselte die Burg noch mehrmals den Besitzer und war schließlich dem Verfall preisgegeben. Die Familie Esterházy gestattet 1733 den Kamaldulensern, als sie ihr Ordenshaus in von Mark beuten, „die gemeißeltern Steine von dort fortzutragen”.

Interneten elérhető a tatai múzeum képeslapgyűjteménye

Tata vára, háttérben a Vértes-hegységgel, Forrás: kepeslap.kunymuzeum.hu

A tatai Kuny Domokos Múzeum elérhetővé tette megyei képeslap gyűjteményét az interneten, az online felületen ezernél több régi fotográfiát tekinthetnek meg az érdeklődők - közölte az intézmény igazgatóhelyettese csütörtökön az MTI-vel.

Schmidtmayer Richárd tájékoztatása szerint a kepeslap.kunymuzeum.hu oldal térképes alkalmazással is rendelkezik, így a korabeli tájképek, utcák, épületek összehasonlíthatóak a jelenlegi utcaképpel. A máig megmaradt viszonyítási pontoknak köszönhetően virtuális városnézésre nyílik lehetőség, sok évtizeddel visszaugorva az időben - tette hozzá.
A gyűjtemény gerincét a tatai képeslapok adják, emellett számos kép található Tatabányáról, Komáromról és Esztergomról, illetve a megye kisebb falvairól, de Várgesztesről sajnos még nem.

A látogató a település, a készítés ideje és más paraméterek megadásával váloghathat a régi fotográfiák között. Az online katalógus tartalmazza többek között a készítés és a kiadás helyét, idejét, valamint postára adás helyét, illetve idejét.

Az egyik 1900-as, 1910-es években keltezett, Komárom vármegye térképét ábrázoló képeslapon feltüntetik a Gesztesi járást.

Forrás: kepeslap.kunymuzeum.hu
A Gesztes.hu-n amúgy itt találhatók képeslapok Várgesztesről. 

Forrás: MTI/Gesztes.hu

A Vértes-hegység kőzettani felépítése

A hegység döntő többségét a triász korban (195-240 millió éve) keletkezett fődolomit alkotja, de jelentős a mészkő mennyisége is. Mindkettő tengeri üledékes kőzet. A dolomit kemény, tömött, jól rétegzett, gyengén karsztosodó és kevésbé oldódó kőzet, mindezekből adódóan gyenge a vízátbocsátása is. Ellentétben a mészkővel, amely jó vízáteresztő és könnyen oldódik, viszont nem málik. A két kőzetfajta közt a Vértes-hegység északi peremén egy átmenet található, ahol a fődolomit agyagos, márgás rétegekkel változatos kifejlődésű mészkőbe megy át. A várgesztesi-medence szélén megtalálható a két leggyakoribb mészkőfajta: a dachsteini és a nummuleteszes is.
A hegység viszonylag egyszerű töréses szerkezete a kréta (65-135 millió éve) idején alakult ki, a miocénben (9-25 millió éve) pedig tönkjelleget öltött, és rögösen fel is darabolódott. A hegység felszíne monoklímás tábla, gyakorlatilag egy fennsík, melynek átlagos magassága 400 méter körüli. Völgyeinek döntő többsége a szerkezeti vonalakon halad. Sok fagy aprózta, úgynevezett periglaciális és jelenkori törmelék-felhalmozódás figyelhető meg a meredek lejtőkön.
A földtörténeti újkor eocén korszakában (37-65 millió éve) tenger öntötte el a Vértes környékét és akkori öbleit, és ott hatalmas lápok alakultak ki. Ezekből keletkezett a barnakőszén jelentős hányada. A várgesztesi-medencében ez a réteg már nagyon elvékonyodik, és alatta települ némi bauxitos vörös agyag. Egy korszakkal később, az oligocénban keletkezett a vértessomlói kőszén. A pleisztocénban (10-2,5 millió éve) lösz és futóhomok borította a felszínt, majd a holocénban (10-15000 éve) lerakódott a völgyek aljára némi patakhordalék.

24 Óra: erdőlátogatási tilalom a Vértesben és a Gerecsében

A Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. egyhónapos, délutántól reggelig tartó erdőlátogatási korlátozást vezetett be a Vértes és Gerecse egyes területrészein a gímszarvasok vadászata miatt - írta pénteki számában a 24 Óra.

Kocsis Mihály, a részvénytársaság vezérigazgatója elmondta, szeptember 10-től október 10-ig naponta délután 4 órától reggel 9 óráig tilos az erdőkben tartózkodni és közlekedni. A korlátozás a parkerdők, az Agostyáni Arborétum és az Országos Kéktúra útvonalának kivételével minden más jelölt vagy jelöletlen turistaútra, közlekedési útra kiterjed. 
Ebben az időszakban kerül sor a gímszarvasok vadászatára, hivatásos vadászok irányításával, késő délután, este, illetve hajnalban egyéni les-, vagy cserkelő-vadászatokon. Az erdőlátogatási korlátozás bevezetésével a feladatukat végző vadászoknak kevésbé kell számítani veszélyhelyzetre.