384 kg hulladékot dobtak ki fejenként átlagosan 2008-ban Várgesztesen

Néhány adat Várgesztesről a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program részletes megvalósíthatósági tanulmányából:

Várgesztesen a talajtípus mészkövön képződött redzina. A felszín alatti víz állapota szempontjából Várgesztes a fokozottan érzékeny vízminőség-védelmi területek közé tartozik.

A NATURA 2000 területek a projektterületen a község a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik, különleges madárvédelmi terület és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület szempontjából a Vérteshez tartozik, de különleges természetmegőrzési területi szempontból nem érintett.
A 2008-as demográfai adatok szerint 
belterületen a lakosságszám 570 fő, külterületen 1 fő, 
így összesen 571 fő. Belterületen 247, külterületen 1, összesen pedig 
248 a lakások száma. 
A lakos/lakás átlaga 2,3.
Az öszes adófizető száma 2008-ban 394 volt, az összevont adóalap összege pedig 524 432 456 forint. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai szerint az 
1 főre jutó összevont adóalap 890 378 forint 
(2007-es adat), az 1 háztartásra (lakásra) jutó összevont adóalap összege 2 114 647 Ft (2007), az aktivitási arány, 69,0% (aktív korúak/állandó lakosok, 2008),  a 1,2 % a munkanélküliek aránya az aktív korú népességben (2008), 5  a nyilvántartott álláskeresők száma (2008). A regisztrált társas vállalkozások száma (2008) a mezőgazdaságban 1, az ipar, építőiparban 7, a szolgáltatásban 120, így összesen 128. 


A lakosságtól vegyesen gyűjtött (maradék) hulladék mennyisége 2008-ban 200,4 tonna volt, az intézményektől ugyanez 19 tonna. Mindkét adat közszolgáltatás keretében értendő. 
A fajlagos éves hulladéktermelés 
384 kg/fő/év. 


Az elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladék mennyisége 2008-ban a közszolgáltatás keretében a lakosságtól 9,7 tonna, a közszolgáltatás körön kívül az intézményektől begyűjtött hulladék mennyisége 2,6 tonna volt, az intézményektől közszolgáltatás keretében begyűjtött mennyiség 6 tonna. 
A fajlagos éves szelektív hulladéktermelés 32,0 kg/fő/év. 


Várgesztesen 1 db szelektív hulladékgyűjtő sziget volt. Házhoz menő szelektív gyűjtés és üveggyűjtő pont nem volt, zöldhulladékgyűjtés viszont igen.
A Hulladékgyűjtést végző cég a  Remondis Oroszlány Zrt., a hulladéklerakót üzemeltető cég az AVE Tatabánya Zrt., a hulladéklerakó helye pedig Tatabánya. Az ötezer tonnás éves kapacitású tatabányai hulladékkezelő létesítményben 2008-ban összesen 1467 tonna hulladékot kezeltek, és 172 527 lakost szolgáltak ki. 
A hulladékkezelési közszolgáltatási díjak 2008-ban 13 730 Ft/háztartás volt, míg 2009-ben 13 884 Ft.

Forrás: Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program, Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány, 2011. 

Új regionális hulladékkezelő épült Tatabányán

Új regionális hulladékkezelő központot adták át Tatabányán december 16-án. A központ a Duna-Vértes Köze Hulladékkezelő Program című projekt keretében épült meg, amely Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megye 
hetvenkilenc települése – köztük Várgesztes – számára fogja biztosítani a hulladékok kezelését és ártalmatlanítását.
Marx Ernő, a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a teljes beruházás költsége 15 milliárd forint, amelynek 92 százalékát európai uniós forrás, 8 százalékát magyar állami támogatás biztosítja.
A szerdán átadott fejlesztés a program első, 10 milliárd forint költségű eleme. A beruházás második szakaszát már az új uniós pénzügyi ciklusban, a KEHOP keretében végzik el. Ez 2016. végéig készül el 5 milliárd forintos költséggel, keretében öt településen – Bicskén, Szentendrén, Tatabányán, Tarjánban és Komáromban – hulladékudvarokat építenek ki.
Tatabánya, 2015. december 16. szerda (MTI)

Rövid német nyelvű összefoglaló a gesztesi vár ásatásairól az Archaeologiai Értesítőben - 1961

Várgesztes
(Komitat Komárom, Kreis Tata)
In der Geszteser Burg wurden Erschließungsarbeiten ausgeführt. Zwei Räume links vom Eingang wurden von der 1932 erfolgten Auffüllung gereinigt; man versuchte das mittelalterliche Fußbodenniveau zu bestimmen. Durch die rechts vom Eingang befindlichen Räume wurde ein kompletter Querschnitt gemacht. Aus der bis zum Stockwerk reichenden Auffüllung kamen zu den Räumen im Stockwerk gehörende Bauelemente zutage, in sehr großer Anzahl. Vor der Einfahrt wurde mit einem Forschungsgraben ein Teil der Wolfsgrube freigelegt, in deren Westseite die steinernen Lager einer Zugbrücke zum Vorschein kamen, die zu einem später verfertigten und gänzlich zugrunde gegangenen Tor gehört hatte. Ein Schießschartel wurde erschlossen, das zum W-lich verlaufenden türkischen Bollwerk gehört; das Bollwerk verläuft parallel zur N-lichen Burgmauer. Bei den Forschungen um den Turm herum stieß man auf dessen Nordwand und W-liche Absehlußwand. An der Ausgrabung nahm Győző Gerő als Konsultant, ferner seitens OMF auingenieur József Szanyi teil. Mária G. Sándor.

Forrás: Archaeologiai Értesítő, 1961., 88. évfolyam, 2. füzet