Adam Müller Guttenbrunn a telepesek regensburgi állomásáról


Adam Müller Guttenbrunn a dunamenti svábok nagy költője így mutatja be a telepesek regensburgi állomását:
„A kivándorlók, amelyek az első „Kelheimi-tutaj"-ra kerültek, kora reggel benyomultak a Szent-Jakab és Szent-Emerán templomok gyóntatószékeihez, semelyikük sem akart a szentgyónás és áldozás nélkül maradni. A Szent Péter templomnál pedig tizenhárom fiatal pár házasodott össze, akik itt jutottak gyors elhatározásra. A császár nem engedi őket át a határon, amíg nem döntöttek. Amitől őket otthon eltiltották, az most kötelező volt. 0 mily szívesen engedtek, és váltak keresztény párrá. Ok jobban illettek egymáshoz, mint a többi (pár)... Egy Nassaubeli leány és egy parasztfiú a Fekete erdőből, egy luxemburgi lenszövő és egy sváb leány Bodenseeből, soha nem kerültek volna össze az életben. Ez csak a regensburgi parancs alapján volt lehetséges. Ahogy ők összejöttek, úgy jött össze a tizenhármas esküvői szertartás többi résztvevője is, és szólaltak meg a Szent Római Birodalom német nemzetének déli és délkeleti dialektusain, csillogtak viseleteik. Hogy a párok mind értették egymást? Az nem volt biztos. Az igazi szerelem azonban áthidal minden dialektust."

Ki volt Adam Müller-Guttenbrunn?


Az 1893 és 1900 között kiadott Pallas Nagylexikon így ír az 1923-ban Bécsben elhunyt Adam Müller Guttenbrunnról, aki a bánáti svábok nemzeti írója volt. 1913-ban, a Pallas Nagylexikon megjelenése után, írta legjelentősebb regényét, a Lipcsében kiadott A svábok nagy vonulása (Der große Schwabenzug) című művét. 

Író és szinigazgató, szül. Hidegkúton (Guttenbrunn, Temes) 1852 okt. 22. Tanulmányait Temesvárt, Nagyszebenben és Bécsben végezte s itt meg is telepedett s mint kritikus és iró működött. Szindarabjai közül említendők: Gräfin Judith (dráma, 1867); Im Banne der Pflicht (dráma, 1882); Schauspielerei (vígjáték 1891); Wien war eine Theaterstadt (4. kiadás 1885); Irma (dráma, 1885); Die lectüre des Volkes (8. kiad. 1886); Trost- und Schutzbüchlein für die Deutschen in Österreich (1889); Gescheiterte Liebe (1889); Wiener Theaterleben (3. kiad. 1890); Dramaturgische Gänge (1892); Litterarische Lebensbilder aus Österreich (a Grillparzer-társulat évkönyvében, 1892). Folytatást irt továbbá a Fourchambault-családhoz (1880) és kiadta Stifter költő hagyatékát (1881). 1892. a bécsi Raimund-szinház igazgatója lett, de ebben az állásban az igazgatói tanáccsal sokat kellet civakodnia, mignem ellenfelei a Raimun-szinház részvénytársulat 1896 febr. 27. tartott gyülésén kibuktatták. (Gettke lett utóda az igazgatói állásban.) Viharos igazgatóságának történetét maga M. irta meg (Der suspendierte Theaterdirektor, Lipcse 1896). Jelenleg megint mint iró működik; legújabb novellájának címe: Die Magyarin (Lipcse 1896).

Adam Müller Guttenbrunn schildert die Regensburger Station der Kolonisten

Adam Müller Guttenbrunn, der große Heimatdichter der Donauschwaben, schildert die Regensburger Station der Kolonisten:
„Die Auswanderer, die für die erste Kelheimer Plätte aufgenommen waren, drängten sich am frühen Morgen in den Beichtstühlen der Kirchen von Sankt Jakob und Sankt Emeran; keiner wollte das Schiff besteigen, ohne vorher der heiligen Ausspeisung teilhaftig geworden zu sein. Und bei Sankt Peter wurden dreizehn junge Paare getraut, die sich hier raschen Entschlusses gefunden. Der Kaiser ließ sie nicht über die Grenze, wenn sie sich nicht einigten. Und was man ihnen daheim verweigerte, das wurde jetzt befohlen. 0 wie gern folgten sie und wurden sie christliches Paar. Sie taugten besser zusammen, als die anderen Paare...Eine Nassauerin und ein Bauernbube aus dem Schwarzwald, ein Luxemburger Leineweber und ein Schwabenmädel vom Bodensee wären wohl niemals im Leben zusammengekommen, das war nur Befehl in Regensburg möglich. Und so wie diese, mischten sich die anderen Paare, in dem Hochzeitzug bei dreizehnfachen Kopulierung erklangen alle mundarten und glänzen alle Trachten aus dem Süden und Südwesten das Heiligen Römischen Reiches Deutscher Nation. Ob sich die Paare alle verstanden haben? Das war nicht ganz sicher. Aber wahre Liebe überwindet jeden Dialekt."



Várgesztes ViaMichelin 2007-es térképén


Lapszemle 2004-ből



A Szárliget SE lesz az ellenfél a Magyar Kupában



A Szárliget SE csapatát kapta a VSFE a 2013-14-es Magyar Kupában. 

A selejtező 1. fordulójában augusztus 12-én este hatkor Szárligeten játszik a várgesztesi együttes.

További részletek a Gesztes11 oldalon.

Fotó: gesztesi iskolások 1930-ban

Az esküvőket régen búcsú előtt, vagy farsang táján tartották


A gesztesiek még a II. világháborút követően is főleg falun belül házasodtak, csak elvétve választottak más településekről házastársat. Az eljegyzéseket szerény körülmények között, szűk családi körben tartották, ajándékot nem kapott a jegyespár. Az eljegyzési gyűrű aranyból készült, ezt a házasságkötésig a bal kezükön viselték. Az esküvőket többnyire búcsú előtt, vagy farsang táján tartották, vasárnapokon. Az a mondás járta, „ha rövid a farsang, a csúnya lányok is elkelnek, mert a fiúknak nincs idejük válogatni. Ha hosszú, akkor csak a szép lányoknak akad párjuk."
A lakodalmat mindig háznál rendezték, a fiúnál vagy a lánynál attól függően, hogy hol volt több hely. Ilyenkor a teljes házat kipakolták. Csak kevesen fogadtak fel teljes zenekart, többnyire csak egy-két harmonikás, esetleg még egy dobos szórakoztatta a vendégeket. A násznépet a menyasszony és a vőlegény személyesen hívta meg három héttel az esküvő előtt. Általában 40-50 főről volt szó, de később már nem volt ritka, a 100-120 személyes lakodalom sem. Ebben a faluban minden fontos dolgot együtt, közös összefogással végeztek. Nem volt ez másképp az esküvővel sem. A rokonság komoly segítséget nyújtott a családnak az előkészületek során. Lagzi előtt egy héttel az örömszülők házában összehordtak a sütés-főzéshez való legfontosabb dolgokat (tojás, liszt, cukor, vaj, dió, mák). Az asszonyok egy sütőasszony irányításával 4-5 napig készítették az édességeket. A háziak erre az a alkalomra disznót hizlaltak, amit pénteken vágtak le. E napon este a meghívott családok egy-egy tyúkot hoztak, amit szombaton közösen vágtak le. Bor volt minden háznál, de a vőlegény apja gyakran Mórról vagy Pusztavámról is hozott. A gyerekek házi készítésű szörpöt ittak. Szombaton délután 10 koszorúslány kosárral felkereste a meghívottakat, es összegyűjtötték a tálalóedényeket. Ha a templomi esküvő vasárnap délelőtt volt, akkor már szombaton délután ment a jegyespár a tanúkkal a polgári házasságkötésre, ami Kecskéden volt, mivel ott volt a Hivatal. Ha vasárnap délután volt a lakodalom, akkor délelőtt esküdtek az anyakönyvezető előtt. 

Műholdkép 2011-ből


Forrás: GoogleMaps

Gerencsérvári feltárás


 Az idei szezonra befejeződött az Oroszlány közelében fekvő Gerencsérvár feltárása, a régészek a munkát a Vértes várai közül Vitányvárnál folytatják, ahol még nem zajlott régészeti kutatás - tájékoztatta a gerencsérvári ásatások vezetője csütörtökön az MTI-t.
    Az építmény falai mellett lévő törmelékből edények töredékei, fejszék, sarkantyúk, díszített kések és pénzérmék kerültek elő. Több díszes kialakítású gótikus kályhaszemet is találtak, ami arra enged következtetni, hogy az épületben előkelő származású emberek lakhattak - mondta el László János, a Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti referense.
    Gerencsérvár közepén egy toronyszerű épület emelkedik ki, mellette több helyiség található. A területet 2-3 méteres omladék és feltöltés borítja, a régészek ezt kutatják évente 2-3 hétig anyagi lehetőségeik függvényében.
    László János felidézte, hogy 2008-ban végezték az első feltárásokat. A turistaútvonal mellett fekvő vár ritkasága, hogy egyben maradt az épületek alapja. Az erdőt leszámítva olyan a környezet, ahogyan a XVI. században elhagyták a várat. A feltárások célja, hogy bemutathatóvá tegyék a vár falait, ehhez hozzávetőlegesen hatvanmillió forintra lenne szükség.

Ásd a várad! – I. Vitányvári Régészeti Hét



Július 28. és augusztus 5. között a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum és a Vitányvári Baráti Kör Egyesület közös szervezésében rendezik meg Vitányvár első régészeti, kutatási és feltárási hetét. A vár sáncokkal határolt területén belül több helyen is végeznek majd munkálatokat.
További információk a vitanyvar.hu oldalon.

Fotó a regensburgi emléktábláról

Emléktábla Regensburgnál, a telepesek hajóinak kikötőhelyén


Die Gedenktafel an der Anlegestelle der Auswanderer-Schiffe am Donauufer in Regensburg
Foto: Stefan Bastius

ANLEGEPLATZ DER ULMER SCHACHTELN2. SCHWABENZUG: 1763-73-UNTER
UND DER SOG. KELHEIMER RIESENPLÄTTENMARIA THERESIA. 3. SCHWABENZUG
AN DIESEM1782-87 - UNTER JOSEF II.
DONAUUFER LEGTEN DIE SCHI FKK AN.DIEALS FOLGF DER KATASTROPHE DES 2.
DEUTSCHE SIEDLER AUF DER DONAU IN 3WELTKRIEGES KAM EIN GROßTEIL DER
SCHWABENZÜGEN NACH DEM SUD:DONAI ^SCHWABEN ALS VERTRIE-
OSTEN EUROPAS BRACHTEN:BENE UND AUSSIEDLER
1.SCHWABENZUG:IN DAS LAND IHRER
1722-27.-UN:VORFAHREN
TER KARL VI.ZURÜCK

„AZ ULMI „SCHACHTEL" ÉS AZ ÚN.2. TELEPÍTÉSI HULLÁM 1763-73
KELHEMIMÁRIA TERÉZIA.
ÓRIÁSTUTAJOK EZEN3. TELEPÍTÉSI HULLÁM 1782-87
A DUNASZAKASZONII. JÓZSEF ALATT
KÖTÖTTEK KI, AHONNANA II. VILÁGHÁBORÚ
A NÉMETKATASZTRÓFÁJA
TELEPESEKET 3 HULLÁMBANUTÁN A DUNAI SVÁBOK EGY NAGY
DÉL-KELETRÉSZE, MINT
EURÓPÁBA VITTÉK:ELÜLDÖZÖTTEK
1. TELEPÍTÉSI HULLÁM 1722-27 -ÉS KITELEPÜLTEK
VI. KÁROLYVISSZATÉRTEK
(III. KÁROLY) ALATTŐSEIK FÖLDJÉRE."

Várgesztesről Szárligetre - túraleírás


Jelzés:
(kék sáv)
Státusz:
Létező, karbantartott
Azonosító kód:
OKT-105
Név:
Várgesztes - Szárliget
Útvonal:
Várgesztes - Lófő-völgy - Zsigmond-kő - Mátyás-kút, kulcsosház - Szarvas-kút - Rockenbauer emlékfa - Vitányvár - Körtvélyes - Mária-szakdék - Csákányospuszta, kulcsosház - 1-es út, Birka Csárda - Szárliget TÚRALEÍRÁSSAL!
Kezdőpont: Várgesztes, vár alatti parkoló
Végpont: Szárliget, vá.
Hossz: 13,4 km
Szintkülönbség: 370m (oda) 480m (vissza)
Teljesítés ideje: 3 óra 58 perc
Kapcsolódó túramozgalom: Országos Kéktúra

Kilátás a Zsigmond-kő sziklás homlokáról Várgesztesre. Fotó: hörpölin

A Vadásztanya sörözőt elhagyva folytatjuk utunkat Várgesztes főutcáján, az Arany János utcán, enyhén ereszkedve érjük el rajta a falu északi, alsó végét – kezdi túraleírását hörpölin a termeszetbarat.hu oldalon. Ott, ahol az aszfaltos út egy balkanyarba kezd, mi egyenesen megyünk tovább a gyalogúton és néhány lépéssel elérjük a kis duzzasztott tavacskát. Megkerüljük a partján vezető sétányon és közben feltűnik a mögötte álló meredek domboldal sziklakoronája. Ez a Zsigmond-kő, és bár a kéktúra nem látogatja meg a kilátópontját, vétek lenne kihagyni!

A tóparti sétányról gyalogútra térünk, ami belépve az erdőbe hamarosan meredeken kapaszkodni kezd a domboldalban. A Lófő-völgyben emelkedik egyre erősebben az ösvényünk, néhány perces izzasztó kapaszkodás után érjük el a kék háromszög jelzés elágazását. Mint már említettem, érdemes rátérni a még meredekebben emelkedő ösvényre, mert ez vezet ki a Zsigmond-kő tetejének sziklás peremére. A kilátópontról csodálatos panoráma nyílik a völgyben fekvő Várgesztesre és a környező hegyekre, egyszerűen nem szabad kihagyni!

A túraleírás folytatása és forrása: Természetbarát.hu


Gesztes.hu helytörténeti kvíz III.


  

A rövid kvíz mindössze hét kérdésből áll és a végén meg lehet nézni az elért eredményt, illetve a helyes válaszokat.
A kérdésekre a válaszok a Gesztes.hu oldal Robotban hordták, szabadon vihették... bejegyzésében is megtalálhatók.

További kvízek a Gesztes3 – kvízoldalon:

Német nemzetiségiek Gesztes környékén 1890-ben

Paul Langhans 1896-ban kiadott, 1890-es adatfelvételen alapuló térképe az egyes településeken a német nemzetiségiek arányát mutatja. Látszik, hogy Gesztes környékén, Kozmán, Somlón és Gánton is, 90 és 100 százalék közötti volt ez az arány a XIX. század végén.