Az 1893 és 1900 között kiadott Pallas Nagylexikon így ír az 1923-ban Bécsben elhunyt Adam Müller Guttenbrunnról, aki a bánáti svábok nemzeti írója volt. 1913-ban, a Pallas Nagylexikon megjelenése után, írta legjelentősebb regényét, a Lipcsében kiadott A svábok nagy vonulása (Der große Schwabenzug) című művét.
Író és szinigazgató, szül. Hidegkúton (Guttenbrunn, Temes) 1852 okt. 22. Tanulmányait Temesvárt, Nagyszebenben és Bécsben végezte s itt meg is telepedett s mint kritikus és iró működött. Szindarabjai közül említendők: Gräfin Judith (dráma, 1867); Im Banne der Pflicht (dráma, 1882); Schauspielerei (vígjáték 1891); Wien war eine Theaterstadt (4. kiadás 1885); Irma (dráma, 1885); Die lectüre des Volkes (8. kiad. 1886); Trost- und Schutzbüchlein für die Deutschen in Österreich (1889); Gescheiterte Liebe (1889); Wiener Theaterleben (3. kiad. 1890); Dramaturgische Gänge (1892); Litterarische Lebensbilder aus Österreich (a Grillparzer-társulat évkönyvében, 1892). Folytatást irt továbbá a Fourchambault-családhoz (1880) és kiadta Stifter költő hagyatékát (1881). 1892. a bécsi Raimund-szinház igazgatója lett, de ebben az állásban az igazgatói tanáccsal sokat kellet civakodnia, mignem ellenfelei a Raimun-szinház részvénytársulat 1896 febr. 27. tartott gyülésén kibuktatták. (Gettke lett utóda az igazgatói állásban.) Viharos igazgatóságának történetét maga M. irta meg (Der suspendierte Theaterdirektor, Lipcse 1896). Jelenleg megint mint iró működik; legújabb novellájának címe: Die Magyarin (Lipcse 1896).