Térképek - Karten





1. térkép
A kézzel színezett fametszet nagysága 55x78 cm. Méretaránya 1: 1152 000. Részletességével és pontosságával kitűnik a kor térképei közül. Két kiváló szakember munkája Lázár, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára és Jakob Ziegler matematikus. A befejezetlen művet Georgius Tanstetter bécsi matematikus- csillagász rendezte sajtó alá és Ingostadt- bán Petrus Appianus nyomdájában nyomtatták 1528-ban! A térképen a Duna folyásának helytelen ábrázolása a nyugati világ helytelen felfogásából ered (mely szerint a keletre a Fekete- tengerbe siető Duna nem folyhat csak keletre!) A térkép déli részén a Mohácsi- szigettől délre az 1526-os mohácsi csatát örökítette meg a térképkészítő.






2. térkép




A Lázár térképéről (1. térkép) készült felnagyított részletet 45 fokkal keletre forgatva a Duna közel helyes irányba került, így a Balaton, a Dunántúli- középhegység is. A térképrészleten Gesztes (Gestes)- en kívül jó szemmel több ismerős várost, folyót, tavat, hegyet fedezhetünk fel. Ezeken kívül a térkép pontozott vonallal jelzi a töröktől megszállt területet 1528-ban. A térképen ma is jól eligazodhatunk, hisz váza pontos csillagászati helymeghatározáson alapszik és részletei gondos helyszíni bejáráson alapulnak.


3. térkép
Lazió (Laziusz) 1556-ban készült nagy méretarányú térképén 119 vízrajzi és 2605 helynevet találunk. A térkép méretaránya 1:1 500 000. A térkép Lázár deák térképe néven megismert térkép alapján készült gazdagabb tartalommal és a Dunának majdnem helyes folyásirányával. Először látjuk a térképen a rajzos magyar címert ilyennek. A térképnek a 16. században és a 17. században még számos változata készült. A térképet fába metszették, nyomtatás után színezték. A magyar térképek Európában kelendők voltak (török veszély!) és élen jártak az ez időben készült térképek között.


4. térkép
Részlet Lazius térképéről - A részlet kiemeli a Vértes-hegységet és benne Gesztest (Gesthes), Vithan várt, Bánhidát, Tatat (Dotis), Neszmélyt stb. A település pontos helyét kis körrel jelölték és jelentőségének megfelelő „várformával” ábrázolták. A figyelmes szemlélő sok földrajzi helyre ismerhet rá (folyók, hegyek, városok!) Érdekes, hogy a térkép a Balaton déli oldalán ábrázolja Tihanyt! A térképrészlet az eredeti térkép felnagyításával készült.




5. térkép




A 18. század nagy méretarányú térképén először jelenik meg a fokhálózat ábrázolása, valamint a megyék neve és határvonala (pontokkal). A településeket kis körök jelzik, a nagyobb településeket nagyobb jelekkel jelölik (például WIENN vagy Székesfehérvár STULWEISSEN BURG). A térkép érdekessége, hogy a térképkészítő - az akkor - a Habsburg monarchiához tartozó Magyarország határát pirossal kiemelte, Ausztriát más színnel színezte! Az észak-dél irányban torzított térképen Gesztest (Gesthes-t) nyugatabbra találjuk Tatától!




6. térkép
A 18. századi térkép Komárom vármegyét ábrázolja.




7. térkép




A térkép Komárom vármegyét ábrázolja járásaival (a megyéknél kisebb közigazgatási egységek). A térképen Komárom megye négy járása látható, kettő a Dunától északra, kettő tőle délre. A térképről leolvashatók a szomszédos megyék nevei.




8. térkép
Áttekintő térkép (részlet) az első katonai felmérések idejéből a 19. század elejéről.




Nagy méretaránya miatt nagy területet fog át. Ez a térképrészlet a Dunántúl észak-keleti részéről készült, pontos csillagászati mérések alapján, melyet helyszíni mérésekkel egészítettek ki. A térképrészleten Komárom, Esztergom, Fejér és Pest megyék körvonala (apró pontokkal jelölve) jól látszik. A térképet kézzel rajzolták és rézbe (lemezbe) metszették, majd erről nyomtatták.
Az ilyen pontosságú térképekre a 19. század elején a katonaságnak volt nagy szüksége. Nem véletlen, hogy Komárom vármegye elállt a térkép készítését segíteni, mondván: „A vármegye véleménye az volt, hogy az ilyen túl tökéletes térkép politikai veszélyt jelent az ország számára.” A térképet magyar csillagászok, földmérők, térképészek, rézmetszők, nyomdászok készítették. Az így elkészült térkép az Európában készült térképekhez viszonyítva is minőségi munka volt. fokhálózata segítette a pontos helymeghatározást, a helyszíni mérésekkel a térképen is pontos méréseket lehetett végezni.




9. térkép
A térkép 1882-ben készült (részlet).




Méretaránya 1:75 000. Német nyelvű a térkép pl. a hegyek, folyók megnevezésénél, de néhány településnél is észlelhetjük, így Gesztesnél (Gestitz). Gesztest a bal felső sarokhoz közel találjuk. A térkép északi szegélyéhez közel. A faluban északra haladva csak az utca nyugati oldalán találunk házakat. (Innen ered a mondás, hogy Gesztesen a libát csak egyik oldalon oldalán-sütik meg.)




10. térkép
Vízszabályozási térkép (részlet) 1903-ból




11. térkép
Turista térkép 1932-ből (részlet)




Gazdag tartalmú, tájolva jó eligazodást tesz lehetővé. Sokat elárul a környezetről.
Sok jó földrajzi névvel, tengerszint feletti magassággal, jelzett turista utakkal.




12. térkép
A katonai térkép 1943-ban készült (részlet)




Méretaránya 1:50 000, a hálózat egy kilométeres négyzetekből áll. Leolvasható rajta a fokhálózat is. Jól láthatók az erdők, a nyiladékok, az utak, a patak, az elmocsarasodott tó, a Vérteskozmára vezető földút, a kiemelkedések pontos magassága. Várgesztesen jelölt magasság a templom küszöbének magasságát jelzi. Pontos mérésekre alkalmas, gazdag tartalmú, részletes térkép.




13. térkép
A 20. század második felének katonai térképe (részlet)









Rendelkezik minden fontos információval, a térképet tájolva azonosítható a környezet.
Pontosan mérhetünk rajta távolságokat. A magasság mérésére szintvonalak szolgálnak. A térképjeleit ismerve minden információt leolvashatunk róla.





14. térkép
A katonai térkép (részlet) 1972-ből