 |
| Mátyás címere, benne jobb felül az Árpád-sávok, bal felül Magyarország, jobb alul Dalmácia, bal alul Csehország, középen a Hunyadi-ház címere |
Mátyás király a hadseregszervezésben és a harcmodorban ötvözni igyekezett a legkorszerűbb hadászati elképzeléseket az ország régi katonai hagyományaival. A cseh huszita, a svájci, az osztrák-német, az itáliai condittoeri és a török-balkáni seregszervezés, taktika és stratégia beépíthet elemeinek felhasználásával hozhatott létre olyan állandó zsoldos haderőt, amely az 1480-as években már Európa legjobban felszerelt, megszervezett és vezetett, legütőképesebb királyi hadseregének számított.
A nehéz lovasság főként a dél-német típusú teljes lemezvértet használta – derül ki Györkös Géza (Schola Artis Gladii et Armorum/Európai Harcművészetek Iskolája) előadásából. Bár elfordultak lánccal és/vagy brigantinnal kombinált páncélok is. Elfordult, hogy háromszög alakú, vagy "kis pavase" alakú pajzsot hordtak.
Fő fegyverük a 3,5–4 méteres lándzsa, melynek feje levél alakú, vagy néha gerincéles volt. Ha közelharcra került a sor, akkor a lovagok kedvenc fegyvere, a kard került el. Ezek a lovagi kardok hosszabbak voltak, mint amit a gyalogos harcosok használtak, a penge egy méternél is hosszabb volt.
A könnyű lovasság, azaz huszárság eredetéről viták vannak. Van aki rác azaz szerb eredetnek tartja, de vannak akik szerint a székely-magyar könnyűlovasság utódai, akik vegyítették a magyar és török harcmodort és fegyverzetet.
A legfontosabb fegyverük a szablya és a kopja. Szablya, mint a török szablyák, zömök, rövid keresztvas, elrehajló makk alakú markolatkupak, a pengehossz 90 cm, a végén erőteljes fokél.
A kopja 3,5–4 méter hosszú, a csúcs felé keskenyedő nyéllel. A penge kicsi tüske vagy levél alakú. A kopjacsúcs alatt gyakran háromszög vagy villás-farkú zászló volt.
Gyakran használtak íjat. Kedvelték a török és tatár összetett íjakat. Ritkábban előfordult fokos, harci csákány és buzogány. Vértet csak a tisztek hordtak. Láncinget pedig keleties sisakkal.
Mátyás seregében sokfajta rendű, nemzetiség gyalogos szolgált. A közgyalogok lehettek egy íjjal és egy segédfegyverrel felszerelt, alig, vagy semmilyen páncéllal rendelkező harcosok is. Szerepük kisegítő jellegű volt. A pajzsfal és a nehéz gyalogosok mögül lövöldözték ki nyilaikat.
Mátyás seregében sokfajta rendű, nemzetiség gyalogos szolgált. A közgyalogok lehettek egy íjjal és egy segédfegyverrel felszerelt, alig, vagy semmilyen páncéllal rendelkező harcosok is. Szerepük kisegítő jellegű volt. A pajzsfal és a nehéz gyalogosok mögül lövöldözték ki nyilaikat.
Ezeknél komolyabb erőt képviselt a könnyű gyalogság, ők támadásokat is indítottak a pajzsok és nehéz gyalogok közül. Ha bajba kerültek, gyorsan visszavonultak. Fegyverzetük, páncélzatuk változó volt.
A bélelt bőrpáncél, a láncvért, lánccsuklya, posztó vagy bőrcsuklya, brigantin és karlábvért is megtalálható náluk, de előfordulhat mellvas is.
Sisakjuk is többféle lehet. Salade, barbuta, vassalap. Közöttük is voltak lövészek, de Mátyás nem tartotta őket olyan vitéznek, mint a nehéz gyalogosokat. A harcban olyan kardokat használtak, mint a lovasság, valamivel rövidebb pengével. De használtak kétkezes szablyát, grossmessert, tőre mindnek volt.
A nehézgyalogság teljes vérttel rendelkezett, amely miatt plusz egy embert vittek magukkal. Ők adták a falat a pajzsosok mögött, fegyverzetük, mint a könnyebb gyalogosoké. Számszeríj: a számszeríj-ívet ritkábban acélból, gyakrabban szaruból gyártották. A számszeríj felhúzásához nagy erő kellett, ez különböző segédeszközöket igényelt: tekervény, motolla, kecskeláb vagy felhúzó kampó. A vessző zömök, rövid, 35–40 cm hosszú, kb- egy cm átmérjő, súlya kb 10–15 dkg volt. A hegye rombusz alakú, vagy élesre volt kialakítva. A vesszőket a jobboldalon használták.
A puska vasból, ritkábban bronzból készült a cső, általában jávorfa ágyazatba került. A nagyobb kaliberű fegyvereket úgynevezett szakállal látták el, ami a csőről lefelé vezet. Ezt akasztották bele a várfalba, fa- vasékbe, illetve harci szekerekbe.
A lövészek, íjászok kedvelt sisakja a vassalap volt, mivel amikor töltötték a fegyverüket, és lefelé néztek, a széles karima a felső testüket is védte a lövedékektől.
Mátyás "fekete" serege valódi "színeiről" még viták vannak. Valaki szerint valóban fekete volt. Ebben az időben gyakori az olajban kiégetett, feketített páncél. Mások szerint a Hunyadi ház színeit használták, azaz: fekete-kék-ezüst-piros, de használhatták a cseh és osztrák színeket is, mint Mátyás király királyságainak színeit. De feltűnhetett a magyarokra jellemző piros-fehér-arany-zöld színek keveredése is. De a középkorban sok színnek és színkombinációnak is jelentése volt, plusz a reneszánsz életigenlése az öltözködés színeiben is megmutatkozott.
