 |
| Borovszky Samu |
Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
A német többségű Bácsordason született, ahol apja Pál mint mérnök a dunaszabályozási munkálatokban vett részt. 1870-ben Nagyszalontára költöztek, ahol Samu elkezdte gimnáziumi tanulmányait, majd 1873-tól a békési iskolában folytatta. 1876-tól Budapesten a református főgimnáziumban tanult. 1879–1883 közt a budapesti egyetem hallgatója volt és ösztöndíjban is részesült.
1880-tól Lukács Móric titkára, 1882-től Lónyay Menyhértnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének titkára lett. 1884-ben akadémiai irattárnokká léptették elő. 1889-ben a Történelmi Társulat igazgatói választmányának, 1899-től pedig az akadémia levelező tagja lett.
Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a nagy jelentőségű településmonográfia, a Magyarország vármegyéi és városai (1869–1914) című sorozat I–IV. kötetét. 1909–1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korával, a magyar őstörténettel foglalkozott, a finnugor nyelvrokonság kutatója volt.
Közreműködésével készült el a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat 26 részéből 25. A Komárom vármegyéről szóló kötet, melyben Gesztes is szerepel 1907-ben jelent meg.
Halála miatt nem vett részt a Somogy kötet szerkesztésében. A sorozat a rendszerváltás környékén reprint kiadásban is megjelent.
Forrás: Wikipédia