Várgesztesen a gesztesi vár gazdátlan védőműveit és épületeit
a lakosság kezdte lebontani,
sőt köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is.
1795-ben a várat már romként említették.
1932-ben turistaház épült a vár délnyugati részén. Állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. A belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemelt, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak. Mára életveszélyessé vált,
nem látogatható.
Mindez a Magyarország és Horvátország 72 vármegyéjét bemutató 72varmegye.eu oldalon szerepel Várgesztesről. A honlapon az 1910-es határok mentén, de
a lakosság kezdte lebontani,
sőt köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is.
1795-ben a várat már romként említették.
1932-ben turistaház épült a vár délnyugati részén. Állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. A belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemelt, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak. Mára életveszélyessé vált,
nem látogatható.
Mindez a Magyarország és Horvátország 72 vármegyéjét bemutató 72varmegye.eu oldalon szerepel Várgesztesről. A honlapon az 1910-es határok mentén, de
a mai állapotoknak megfelelően,
földrajzi, történelmi, gazdasági, etnikai és turisztikai szempontból szerepelnek információk a megyékről.
A Vitányvárat, Majkot és Gántot is bemutatja
a honlap Gesztes környékéről. Előbbi kettőt Gesztessel együtt a Komárom megyéről szóló oldalon, míg utóbbi természetesen a Fejér megyei részben.
A Vitányvárat a Vértes hegység északi lejtőjén, Vértessomlótól keletre egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk.
Szép kilátás nyílik a várból a környező dombokra.
A Vértessomlói-barlang egy fokozottan védett barlang. Bejárata le van zárva. Látogatásához engedély, valamint alapfelszerelés és kötéltechnika alkalmazása szükséges. A téli álmot alvó denevérek nyugalmának fenntartása miatt a telelési időszakban tilos bemenni a barlangba.
Szép kilátás nyílik a várból a környező dombokra.
A Vértessomlói-barlang egy fokozottan védett barlang. Bejárata le van zárva. Látogatásához engedély, valamint alapfelszerelés és kötéltechnika alkalmazása szükséges. A téli álmot alvó denevérek nyugalmának fenntartása miatt a telelési időszakban tilos bemenni a barlangba.
Oroszlány külterületén Majkpusztán található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban. A barátlakokon kívül a komplexum része a templomból megmaradt, ma csonkán álló torony, illetve a főépület is, amelynek falai között, miután II. József rendelete nyomán a rendet megszüntették, az Esterházyak alakították ki vadászkastélyukat.
Az Oroszlányi Bányászati Gyűjtemény az oroszlányi szénbányászatot bemutató, külső kiállítása.
A XX. akna Majk szomszédságában, a kolostortól mintegy 700 méterre található.
A látogató megismerkedhet a bányászat történetével annak kezdetétől a végéig. Eredeti állapotában tartották meg számos elemét, így a laikusok számára is szinte testközelbe hozza a szénbányászat fázisait.
Gánton az első külszíni bauxitbányát 1926-ban nyitották. Itt volt Európa leggazdagabb bauxitbányája. A bányát 1962. zárták be.
Gánton az elhagyott bauxitbánya ma már múzeumként működik.
A lelőhelyet Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. A múzeum is az ő nevét viseli. Balás Jenő irodája a jelenlegi Vértes vendéglőben volt, ma a helyiség emlékszobaként tekinthető meg. Szabadtéren kiállítva láthatók az egykori szállító eszközök is, köztük az Imre mozdony, mely a gyerekek kedvence. Egykor Gánt, és Moharakodó közt szállította a bauxitot keskeny nyomtávú vonalán.
Forrás: 72varmegye.eu
Az Oroszlányi Bányászati Gyűjtemény az oroszlányi szénbányászatot bemutató, külső kiállítása.
A XX. akna Majk szomszédságában, a kolostortól mintegy 700 méterre található.
A látogató megismerkedhet a bányászat történetével annak kezdetétől a végéig. Eredeti állapotában tartották meg számos elemét, így a laikusok számára is szinte testközelbe hozza a szénbányászat fázisait.
Gánton az első külszíni bauxitbányát 1926-ban nyitották. Itt volt Európa leggazdagabb bauxitbányája. A bányát 1962. zárták be.
Gánton az elhagyott bauxitbánya ma már múzeumként működik.
A lelőhelyet Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. A múzeum is az ő nevét viseli. Balás Jenő irodája a jelenlegi Vértes vendéglőben volt, ma a helyiség emlékszobaként tekinthető meg. Szabadtéren kiállítva láthatók az egykori szállító eszközök is, köztük az Imre mozdony, mely a gyerekek kedvence. Egykor Gánt, és Moharakodó közt szállította a bauxitot keskeny nyomtávú vonalán.
Forrás: 72varmegye.eu