Kilencven éve, 1930. novemberében született Hutterer Miklós – a nyelvész adatlapja a nevpont.hu oldalon
Hutterer Miklós
nyelvész
Hutterer, Claus Jürgen
Született: 1930. november 2. Budapest
Meghalt: 1997. december 17. Graz, Ausztria
Család
Szülei: Hutterer Mihály, Dugonics Karola. Felesége: Pogány Irén (született: 1943) nyelvész.
Iskola
Az ELTE BTK-n német–angol–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (Moszkva, 1958; honosítva: Bp., 1958), doktora (1968).
Életút
A moszkvai Lomonoszov Egyetemen V. M. Zsirmunszkij aspiránsa (1955–1958); közben a Jereváni Egyetemen örmény nyelvet is tanult. Az ELTE BTK Német Filológiai Tanszék, ill. Indoeurópai Tanszék egy. adjunktusa (1958–1966), egy. docense (1966–1970), egy. tanára (1970–1997); a tanszék vezetője (1975-től). A grazi egyetem Germanisztikai Tanszék vendégprofesszora (1972–1975), t. professzora (1975-től).
Indoeurópai és germán nyelvészettel, általános és magyarországi dialektológiával, szociolingvisztikával foglalkozott.
Magyarországon elsőként vizsgálta a gót, az óizlandi és az óangol nyelveket, ill. az örmény nyelvet. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi német nyelvjárások kutatása terén, elsőként tanulmányozta a magyarországi jiddis nyelv sajátosságait, de értékes munkásságot fejtett ki a különböző magyarországi cigány nyelvjárások feltárása és megismertetése terén. Német nyelvű dolgozatai Claus Jürgen Hutterer néven jelentek meg.
Elismertség
Az ELTE BTK tb. doktora (1996).
Elismerés
Akadémiai Díj (1977).
Szerkesztés
Az Acta Linguistica társszerkesztője (1962–1982).
Főbb művei
F. m.: Középbajor nyelvjárások. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1958)
A germán őstörténeti kutatások újabb eredményei. (Nyelvtudományi Közlemények, 1959)
Randbemerkungen zu Eberhard Kranzmayers Historischer Lautgeographie des gesamtbairischen Dilalektraumes. (Acta Linguistica, 1960)
A Dunántúli Középhegység németsége és a magyarországi német nyelvjáráskutatás problémái. (Magyar Nyelv, 1960)
Geschichte der ungarndeutschen Mundartforschung. Kismonográfia. (Berlin, 1960)
Zur Frage der jiddischen Lehnwörter im Madjarischen. (Mitteilungen aus dem Arbeitskreis für Jiddistik, 1960)
Néhány szempont az eposz elméletéhez. (Világirodalmi Figyelő, 1960)
Deutsche Literatur und Literaturgeschichte für die 4. Klasse der deutschen Gymnasien in Ungarn. Lay Adalberttel. (Nemzetiségi tankönyvek. Bp., 1960)
Zur Sprachgeographie der deutschen Mundarten in Mittelungarn. (Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur, 1961)
Hochsprache und Mundart bei den Deutschen in Ungarn. (Hochsprache und Mundart in Gebieten mit fremdsprachigen Bevölkerungsteilen. Szerk. is. Grosse, R.-rel. Berlin, 1961)
Adalékok a felföldizmus kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1961)
Fragebuch zum Ungarndeutschen Sprachatlas. (Bp., 1962)
Az ógermán vallástörténeti kutatások időszerű kérdései. (Antik Tanulmányok, 1962)
Wörterbuch der Ungarndeutschen Mundarten. Fragebogen. 1–8. (Pécs, 1962–1968)
Nyelvföldrajz és dialektológia. (Általános nyelvészeti tanulmányok. I. Bp., 1963)
Etymologische Bemerkungen. (Mitteilungen aus dem Arbeitskreis für Jiddistik, 1963)
Das Ungarische Mittelgebirge als Sprachraum. Historische Lautgeographie der deutschen Mundarten in Mittelungarn. Kartenband. I–II. köt. (Halle, 1963)
Az angol nyelvtudomány alapjai. Egy. jegyz. Mészáros Györggyel. 30 táblával és 3 térképpel. (Bp., 1963; 2. kiad. 1964; 3. kiad. 1967)
A romani – cigány – nyelvjárások magyar elemei. (Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Bp., 1964)
Neue Beiträge zur Jiddistik. (Acta Linguistica, 1964)
Német irodalomtörténet-írás Angliában. (Filológiai Közlöny, 1964)
Lautgrammatik der Mundart zweier Landlergemeinden in Ungarns. (Acta Linguistica, 1965)
A konstitutív elemek helye a nyelvoktatásban. (Modern Nyelvoktatás, 1965)
The Phonology of Budapest Yiddish. (The Field of Yiddish II. The Hague–Paris, 1965)
A lovari cigány dialektikus leíró nyelvtana. Hangtan, szóképzés, alaktan, szótár. Mészáros Györggyel. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 117. füz. Bp., 1967)
Geschichte des Vokalismus der westjiddischen Mundart von Ofen und Pest. (Acta Linguistica, 1967)
A nyelvi struktúra változásának problémája a nyelvszociológia tükrében. (Általános nyelvészeti tanulmányok. V. Bp., 1967)
Bevezetés a germanisztikába. Monográfia. (Bp., 1968 megjelent, részben mint egy. jegyz. Bp., 1968; 9. kiad. 1986; 10. kiad. 1988; 11. kiad. 1989; 12. kiad. 1991; 13. kiad. 1992; 14. kiad. 1993)
A germán nyelvek kutatásának 25 éve Magyarországon. (Filológiai Közlöny, 1970; németül: Acta Linguistica, 1971)
A magyarországi német népcsoport. (Népi kultúra – népi társadalom, 1973)
A gót nyelv. Grammatika, szövegek, szótár. Egy. jegyz. (Bp., 1973; 2. kiad. 1990; 3. kiad. 1992)
Die germanische Sprachen. Ihre Geschichte in Grundzügen. Monográfia. (Bp.–München, 1975; 2. kiad. Wiesbaden, 1987; 3. átd. kiad. Bp.–Wiesbaden, 1990; 4. kiad. Wiesbaden, 2008)
Zur historischen Typologie der altgermanischen Personennamen. (Festschrift. Karl Mollay zum 65. Geburtstag. Bp., 1978)
A germán nyelvek. Monográfia. (Bp., 1986)
Aufsätze zur deutschen Dialektologie. Német nyelvjárási tanulmányok. Szerk. Manherz Károly. (Ungarndeutsche Studien. 6. Bp., 1991)
A Vértes hegységben levő Várgesztes német nyelvjárása. (Magyar Nyelvjárások. XXXIX. Debrecen, 2001)
szerk.: D. Faustus János hírhedett varázsló és fekete mágus históriája. Ford. Adorján Mihály, az utószót írta H. M. Spies János gyűjtése nyomán a német nyelvű eredeti szöveget a magyar fordítással egybevetette és a fordító jegyzeteit kiegészítette Mollay Károly. (A híres-neves Faustus doktorról szóló históriák sorozata. 1. Bp., 1960)
Skandinavisztikai olvasókönyv. Egy. jegyz. Összeáll. N. Balogh Anikóval. (Bp., 1974)
Zsirmunszkij, Viktor Makszimovics: Linguistische und ethnographische Studien über die alten deutschen Siedlungen in der Ukraine, Russland und Transkaukasien. Szerk. Claus Jürgen Hutterer. (München, 1992).
Irodalom
Irod.: Manherz Károly: Búcsú H. M.-tól. (Magyar Nyelv, 1998)
Manherz Károly: Claus Jürgen Hutterer. (Acta Linguistica, 2000)
Gedenktagung zu Ehren von Claus Jürgen Hutterer und Karl Mollay. Am 24. November 2000. Szerk. Manherz Károly. (Budapester Beiträge zur Germanistik. 38. Bp., 2003).
Forrás: nevpont.hu
nyelvész
Hutterer, Claus Jürgen
Született: 1930. november 2. Budapest
Meghalt: 1997. december 17. Graz, Ausztria
Család
Szülei: Hutterer Mihály, Dugonics Karola. Felesége: Pogány Irén (született: 1943) nyelvész.
Iskola
Az ELTE BTK-n német–angol–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (Moszkva, 1958; honosítva: Bp., 1958), doktora (1968).
Életút
A moszkvai Lomonoszov Egyetemen V. M. Zsirmunszkij aspiránsa (1955–1958); közben a Jereváni Egyetemen örmény nyelvet is tanult. Az ELTE BTK Német Filológiai Tanszék, ill. Indoeurópai Tanszék egy. adjunktusa (1958–1966), egy. docense (1966–1970), egy. tanára (1970–1997); a tanszék vezetője (1975-től). A grazi egyetem Germanisztikai Tanszék vendégprofesszora (1972–1975), t. professzora (1975-től).
Indoeurópai és germán nyelvészettel, általános és magyarországi dialektológiával, szociolingvisztikával foglalkozott.
Magyarországon elsőként vizsgálta a gót, az óizlandi és az óangol nyelveket, ill. az örmény nyelvet. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi német nyelvjárások kutatása terén, elsőként tanulmányozta a magyarországi jiddis nyelv sajátosságait, de értékes munkásságot fejtett ki a különböző magyarországi cigány nyelvjárások feltárása és megismertetése terén. Német nyelvű dolgozatai Claus Jürgen Hutterer néven jelentek meg.
Elismertség
Az ELTE BTK tb. doktora (1996).
Elismerés
Akadémiai Díj (1977).
Szerkesztés
Az Acta Linguistica társszerkesztője (1962–1982).
Főbb művei
F. m.: Középbajor nyelvjárások. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1958)
A germán őstörténeti kutatások újabb eredményei. (Nyelvtudományi Közlemények, 1959)
Randbemerkungen zu Eberhard Kranzmayers Historischer Lautgeographie des gesamtbairischen Dilalektraumes. (Acta Linguistica, 1960)
A Dunántúli Középhegység németsége és a magyarországi német nyelvjáráskutatás problémái. (Magyar Nyelv, 1960)
Geschichte der ungarndeutschen Mundartforschung. Kismonográfia. (Berlin, 1960)
Zur Frage der jiddischen Lehnwörter im Madjarischen. (Mitteilungen aus dem Arbeitskreis für Jiddistik, 1960)
Néhány szempont az eposz elméletéhez. (Világirodalmi Figyelő, 1960)
Deutsche Literatur und Literaturgeschichte für die 4. Klasse der deutschen Gymnasien in Ungarn. Lay Adalberttel. (Nemzetiségi tankönyvek. Bp., 1960)
Zur Sprachgeographie der deutschen Mundarten in Mittelungarn. (Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur, 1961)
Hochsprache und Mundart bei den Deutschen in Ungarn. (Hochsprache und Mundart in Gebieten mit fremdsprachigen Bevölkerungsteilen. Szerk. is. Grosse, R.-rel. Berlin, 1961)
Adalékok a felföldizmus kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1961)
Fragebuch zum Ungarndeutschen Sprachatlas. (Bp., 1962)
Az ógermán vallástörténeti kutatások időszerű kérdései. (Antik Tanulmányok, 1962)
Wörterbuch der Ungarndeutschen Mundarten. Fragebogen. 1–8. (Pécs, 1962–1968)
Nyelvföldrajz és dialektológia. (Általános nyelvészeti tanulmányok. I. Bp., 1963)
Etymologische Bemerkungen. (Mitteilungen aus dem Arbeitskreis für Jiddistik, 1963)
Das Ungarische Mittelgebirge als Sprachraum. Historische Lautgeographie der deutschen Mundarten in Mittelungarn. Kartenband. I–II. köt. (Halle, 1963)
Az angol nyelvtudomány alapjai. Egy. jegyz. Mészáros Györggyel. 30 táblával és 3 térképpel. (Bp., 1963; 2. kiad. 1964; 3. kiad. 1967)
A romani – cigány – nyelvjárások magyar elemei. (Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Bp., 1964)
Neue Beiträge zur Jiddistik. (Acta Linguistica, 1964)
Német irodalomtörténet-írás Angliában. (Filológiai Közlöny, 1964)
Lautgrammatik der Mundart zweier Landlergemeinden in Ungarns. (Acta Linguistica, 1965)
A konstitutív elemek helye a nyelvoktatásban. (Modern Nyelvoktatás, 1965)
The Phonology of Budapest Yiddish. (The Field of Yiddish II. The Hague–Paris, 1965)
A lovari cigány dialektikus leíró nyelvtana. Hangtan, szóképzés, alaktan, szótár. Mészáros Györggyel. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 117. füz. Bp., 1967)
Geschichte des Vokalismus der westjiddischen Mundart von Ofen und Pest. (Acta Linguistica, 1967)
A nyelvi struktúra változásának problémája a nyelvszociológia tükrében. (Általános nyelvészeti tanulmányok. V. Bp., 1967)
Bevezetés a germanisztikába. Monográfia. (Bp., 1968 megjelent, részben mint egy. jegyz. Bp., 1968; 9. kiad. 1986; 10. kiad. 1988; 11. kiad. 1989; 12. kiad. 1991; 13. kiad. 1992; 14. kiad. 1993)
A germán nyelvek kutatásának 25 éve Magyarországon. (Filológiai Közlöny, 1970; németül: Acta Linguistica, 1971)
A magyarországi német népcsoport. (Népi kultúra – népi társadalom, 1973)
A gót nyelv. Grammatika, szövegek, szótár. Egy. jegyz. (Bp., 1973; 2. kiad. 1990; 3. kiad. 1992)
Die germanische Sprachen. Ihre Geschichte in Grundzügen. Monográfia. (Bp.–München, 1975; 2. kiad. Wiesbaden, 1987; 3. átd. kiad. Bp.–Wiesbaden, 1990; 4. kiad. Wiesbaden, 2008)
Zur historischen Typologie der altgermanischen Personennamen. (Festschrift. Karl Mollay zum 65. Geburtstag. Bp., 1978)
A germán nyelvek. Monográfia. (Bp., 1986)
Aufsätze zur deutschen Dialektologie. Német nyelvjárási tanulmányok. Szerk. Manherz Károly. (Ungarndeutsche Studien. 6. Bp., 1991)
A Vértes hegységben levő Várgesztes német nyelvjárása. (Magyar Nyelvjárások. XXXIX. Debrecen, 2001)
szerk.: D. Faustus János hírhedett varázsló és fekete mágus históriája. Ford. Adorján Mihály, az utószót írta H. M. Spies János gyűjtése nyomán a német nyelvű eredeti szöveget a magyar fordítással egybevetette és a fordító jegyzeteit kiegészítette Mollay Károly. (A híres-neves Faustus doktorról szóló históriák sorozata. 1. Bp., 1960)
Skandinavisztikai olvasókönyv. Egy. jegyz. Összeáll. N. Balogh Anikóval. (Bp., 1974)
Zsirmunszkij, Viktor Makszimovics: Linguistische und ethnographische Studien über die alten deutschen Siedlungen in der Ukraine, Russland und Transkaukasien. Szerk. Claus Jürgen Hutterer. (München, 1992).
Irodalom
Irod.: Manherz Károly: Búcsú H. M.-tól. (Magyar Nyelv, 1998)
Manherz Károly: Claus Jürgen Hutterer. (Acta Linguistica, 2000)
Gedenktagung zu Ehren von Claus Jürgen Hutterer und Karl Mollay. Am 24. November 2000. Szerk. Manherz Károly. (Budapester Beiträge zur Germanistik. 38. Bp., 2003).
Forrás: nevpont.hu