A közösségi ház kialakításának gondolata folyamatosan foglalkoztatta a testületet. Mindig más meghatározó szempont miatt került terítékre. 1993-ban a Környei Mezőgazdasági Kombinát Tervező irodája készített egy tanulmányt. 1995-ben újra felvetődött, hogy szükségünk lenne egy „rendes" községházára, orvosi rendelővel. Kellene egy nagyobb bálterem, napközis konyha, irattár, stb. Az egész projektet akkor a művelődési-ház bővítésével, átalakításával képzeltük megvalósítani. Egyben kialakítanánk egy szép főteret a falu közepén. A gondolatot, hogy itt legyen a falu fiataljainak a központi szórakozóhelye, az élet nem igazolta. Az 1996-ban és azutáni években szervezett hétvégi (egyébként sikeres) diszkókkal járó zaj, hangoskodás nagyon zavarta a közvetlen környék lakóit. A faluháznak, a fiatalok találkozóhelyének másik területet kellett keresnünk. A megfelelő hely kiválasztása jól sikerült. A falu közepén van, a Templom téren, mégis „távol" a lakóépületektől, kapcsolódik a sportpályához, közel a templom.

Oktatási rendszerünk jövőjét Várgesztesen szerettük volna egy ideális megoldáshoz közelítve megfogalmazni. Próbáltunk ez ügyben felvenni a kapcsolatot 1995-ben az Oktatási minisztériummal, talán van kidolgozott modell, melyet adaptálhatnánk. Nem jutottunk előrébb, magunknak kellett az irányt meghatározni. Abból indultunk ki, hogy a méreteink miatt, egybe vonunk minden összetartozó intézményt. A különböző egységek, olyan kis méretűek hogy külön-külön építésük nem ésszerű, mint a nagyobb településeken. A megépítés és a fenntartás is olcsóbb egy tömbben.

1999. 02. 02-án közmeghallgatást tartottunk a Faluház építésével kapcsolatosan. Az akkori ismereteinknek megfelelően tájékoztattam a gesztesie-ket: - az 1200 m2-re kalkulált faluház építési költségét (100 000- Ft/m2 áron épültek házak akkoriban) 120 millió Ft fedezné, és ekkora összeg 2000. év végére biztosítható lenne az önkormányzat részéről. (Az adatok előzetes adatok voltak, kidolgozott részletes tervek, ajánlatok természetesen nem álltak rendelkezésre.) Felvetődött, hogy tartsunk népszavazást ez ügyben. Az volt a véleményem, hogy a falu válasszon megfelelő, felelős vezetőket, akik ismerve a körülményeket, dönteni tudnak a falu dolgáról. A felelősség legyen a képviselő-testületé. A testület ne tolja át azt egy népszavazással az emberekre, akik ténylegesen csak a testület tájékoztatása alapján képesek dönteni, és ha nem sikerül, a testület a népszavazásra hivatkozva mossa kezeit. „Ha nem csinálunk semmit, abból nem lehet baj" - ilyen gondolkodással meghiúsítható minden gondolat, ami komoly erőfeszítést kíván. Tudtuk, hogy képesek vagyunk felépíteni a házat, és talán az utolsó esélyünket szakasztjuk el, hogy utolérjük, sőt egyes területen megelőzzük környezetünket. Úgy ítéltük meg, hogy a várható EU-csatlakozáskor a számunkra kedvező' helyiadó-rendszer (különösen az idegenforgalmi adóra vonatkozó rész) meg fog változni. Az általános körülmények, a kis faluméret miatt még kedvezőtlenül is alakulhatnak (PL: kistérségekhez kerülnek a pénzek, és onnan osztják le a településekre valamilyen arányban). Ami viszont megvan, az talán működhet továbbra is. A közmeghallgatás végén - Beck Ferenc javaslatára – a jelenlevőit nyílt szavazással, a Faluház megépítése mellett döntöttek.

1999. április végén levelet írtunk a Miniszterelnöki Hivatalnak, melyben leírtuk a Faluház építésére vonatkozó elképzeléseinket. (Ebben még új iskola, óvoda nem szerepelt.) Ezt a levelet eljuttattuk a szociális és családügyi miniszternek, Lázár Mózes országgyűlési képviselőnek (egyben a Komárom-Esztergom megyei Közgyűlés elnöke), és Ruchti Róbert országgyűlési képviselőnknek is. A levélre a pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár és a családügyi minisztérium is válaszolt. Általában nemesnek tartották az elképzeléseinket, de a maguk területén nem látják lehetőségét a támogatásnak. Nem volt olyan pályázati csomag, amelybe belefértünk volna. Javasolták, forduljunk a megyéhez.

1999. év második felében elkészíttettük az engedélyezési tervet a „Formaterv" Kft.-vel, a Palotai Tamás építész vezette céggel olyan elképzeléssel, hogy a ház szinte minden addig hiányzó közösségi igényt kielégítsen: sportöltöző, tornacsarnok, kultúrház bálteremmel, könyvtárral, klubtermekkel, melegítőkonyha napközis étkeztetéshez és bálokhoz., falu-tv-központ. A terv már tartalmazta az iskola-óvoda részt is. A polgármesteri hivatali helyiségek, orvosi rendelő, irattár és „üzleti" célú irodák (posta, stb.) az elképzelés szerint a felszabaduló kultúrházban kerülnek kialakításra. így végül a falu közösségi épületei a Templom téren helyezkednek el, megfelelő körülmények között. Az elképzelés szerint az iskola-óvoda rész - pénzhiány esetén — később is megépülhet, de a tervben számoltunk velük. A helyiségek alapterülete összesen közel 1800 m2-t tett ki, a 18x36 m-es sportcsarnokot is beleértve.

A Villapark fő szervezője, Leo Steen a projektet - látva a makettet egy adófizetési átütemezési kérelem testületi egyeztetése alkalmából - kézlegyintéssel „álmodozásának minősítette. Én is álomnak gondoltam, amit szerettem volna, ha megvalósul.

Beindult a munka. Az engedélyezési terv elkészült. A tervező a környezet építési motívumait használta fel a homlokzatok kialakításánál. A tető lépcsőzetes kialakításával igyekezett az épület tömbjellegét megbontani, sikerrel. Vigyázni kellett, nehogy a templom háttérbe szoruljon. A szép és időtálló természetes palához finom, világos homlokzat párosul élénk ajtó- és ablakkeretekkel, patinás lábazattal. A költségbecslés 271 millió forintot kalkulált bekerülési költségként a tervben megfogalmazott épületegyüttesre. Pályázatainkban ezt az összeget szerepeltettük. Át kellett gondolni, később kerüljön megépítésre az iskola-óvoda rész vagy sem. Úgy láttuk, ha kétfelé bontjuk a projektet, összességében drágábban épül fel, mint egy menetben. Másrészt, ha elkészül az első ütem, a kassza üres lesz, a hiteleket törlesztjük, és túlságosan elhúzódik a teljes megvalósítás. A testület végül az egy ütemben való építés mellett döntött, ehhez kellett a szükséges pénzt összeszedni, a pályázatokat összeállítani. A döntés helyesnek bizonyult.

A szükséges területet egy, az egyházközséggel történt területcserével biztosítottuk 1999 decemberében (egy kb. 1200 m2-es területet cseréltünk).

Az építés forrásai:

Állami célcsoportos	81,0	millió Ft
Közép-dunántúli Régió	24,0	millió Ft
Megye	16,0	millió Ft
Sportminisztérium	6,0	millió Ft
Német állam (berendezésre)	1.5	millió Ft

Így támogatás összesen;	128,5	millió Ft
Hitel	50,0	millió Ft
Saiát erő	172,0	millió Ft

Mindösszesen:	351,5	millió Ft

Az előkészítésnél 70 millió forintos hiteligényt egyeztettünk a bankkal. A bank minden egyéb biztosíték nélkül - ismerve addigi gazdálkodásunkat - rendelkezésre állt ezzel az összeggel. Építéskor 50 millió forintot vettünk igénybe 5 éves futamidővel, mivel ennyi elegendő volt a biztonságos befejezéshez.

Az építős Lebonyolításának egyik legnehezebb része, a különböző források összehangolás;) a kivitelezés igényeivel, vagyis a pénz akkor legyen meg. amikor kell. A beruházás összege háromszorosa az önkormányzat éves költségvetésének. Ez a feladat a körjegyzőre és munkatársaira hárult.

2000. év második felében, mikor a pályázati források kialakulni látszottak, megrendeltük a kiviteli terveket, hogy a közbeszerzési eljárást lefolytathassuk. Lázár Mózes és Ruchti Róbert országgyűlési képviselők egyértelműen jónak talált ák az elképzelést, és minden fórumon támogattak bennünket. Az építés befejezésekor a megyei közgyűlés elnöke — Lázár Mózes — elmondta, hogy ez az egységes, átfogó megközelítés döntő volt a támogatások megítélésénél, és úgy ítélték meg, hogy jó mintául szolgálhat a jövőben országosan, hasonló méretű települések fejlesztésénél. A szemléletnek helyes ségét, a néhány éves működési tapasztalat is igazolta.

Az építést a Partner Kft. bonyolította. Öt cég vette át a pályázati anyagot, közülük négyen nyújtottak be pályázatot. A pályázat eredményhirdetése 2001. 03. 17-én történt. A Torna-Bau Kft-vei kötöttük meg a szerződést. A munkák zömét az ÚTITERV Kft végezte, ill. végeztette el.

A Faluházról a felvételt Busz Tamás készítette 2002. 06. 12-én, szerdán délután. Látszik a képen, még sok a teendő, hogy a szombati házavatóra elfogadható legyen a környezet. A Faluház ünnepélyes átadása 2006. 06. 15-én, szombaton volt. A felvételről kapott minden gesztcsi család egy képet és egy pici földgömböt az átadás emlékére. A Faluház környezetének térburkolatát 2002. augusztus-októberben a Bazalt Kft. készítette el.

A faluház építése 2001. március 28-án kezdődött a tűzoltószertár lebontásával és tereprendezéssel. A tanítói lakást a munkák befejezésekor bontotta le a kivitelező', addig felvonulási épületként használta, a megegyezés szerint. A faluház építése érdekelte az embereket. Minden délután, amikor végignéztem az elvégzetteket, szívesen invitáltam be az éppen arra járókat. Örültem, hogy kíváncsiak a házra, és meghallgathatom észrevételeiket, amiknek az építési munkák során hasznát is vettem.

2002. június 15-én, falunapon tartottuk meg a házszentelést. 2002. június 30-án zártuk le az elvégzett munkákat. A házépítés kivitelezői végszámláját az önkormányzat 2002. július hónapban rendezte.

Meghívó - Einladung

Faluház avató

Az épületre - a támogatási előírások szerint - ki kellett írni, a támogatók nevét. Ezt a fémtáblát az aulában helyeztük el, hogy az ott lévő nyugodtan tanulmányozhassa mikor épült a ház, kik segítették azt felépíteni. A tábláról a tervező Palotai Tamás, a kivitelező ÚTITERV Kft., tulajdonosa Balogh Tibor, az általános építésvezető Mohácsi Gyula (az ő édesanyja gesztesi származású, Pallanik), a munkákat a helyszínen irányító Forgó Péter, műszaki ellenőr Say Ferenc a Partner Kft megbízásából, és még néhány meghatározó személy - akik a megvalósításban fontos szerepet játszottak - neve hiányzik. Say Ferenc műszaki ellenőr nagy gondossággal látta el a dolgát, sokat segített a ki nem forrott részletek tisztázásában is (pl.: „rolós" színpad leválasztás).

A faluház környezetének rendezése, a parkolóhelyek kialakítása 2002 októberében fejeződött be. A munkát a Bazalt Kft. végezte. A teljes költség a tervezést és bonyolítást is beszámítva, mintegy 350 millió forintot tett ki. A faluház építése mintegy 300 millió forintba került, a környezet kialakítása 30 millióba (ebben olyan kiadások is benne vannak, mint telefon és tv földkábel fektetése, csapadékcsatorna fektetése a Vértes utcától a Templom térig, út- és járdaépítés stb.). A tervezés, bonyolítás, különböző' hálózatok csatlakoztatási költsége kb. 20 millió forintot tettek ki.

2003. 03. 31-én a falu hiteltartozása 42,5 millió forint, a „pénztárban" 18,3 millió forint „készpénz". Mintegy 10 db eladó építési telke volt a falunak, amiből - a korábban bemutatott kedvezményes értékesítés miatt - kb. 18 millió forint bevétele keletkezett. Ez a két tétel a hitel nagy részét fedezi. A különbözet nem tesz ki 7 millió forintot. Ezt a 7 millió forint terhet hagyta örökül a faluházat felépítő testület a következő testületeknek. A hitelt részletekben kellett visszafizetni, így a testületek a hitelösszeg nagy részéből más kiadásokat finanszíroztak, ül. lekötötték a pénzt. Évente 10 millió forint (negyedévenként 2,5 millió) hiteltartozást, és a kamatokat kellett törleszteni,. A kamatok éves átlagban 2,3 millió forintot tettek ki. Az első egész évben 4,2 millió, az utolsó egész évben 0,9 millió forint volt a kamat. Az utolsó részlet - két és fél millió forint - 2007 júniusában került rendezésre.

2003-ban az esedékes éves garanciális bejárás után a kivitelező körülbelül 50 millió forintos többletigénnyel lépett fel, melyet peres úton kívánt érvényesíteni. A bíróság ezt az igényt elutasította.

A Faluház átadásával egy napközis iskolát, egy napközis óvodát, melegítőkonyhát, kultúrházat klubtermekkel, könyvtárral, sportcsarnokot a szükséges öltözőkkel vett birtokba a falu. Mindezeket egy központi épületben, a falu központjában. A faluházat fokozatosan laktuk be. Előbb az iskola, óvoda, majd a konyha indult be. A sportöltöző az őszi idényben már szolgálta a focistákat.

A Faluház felépítésével, egy 1990 óta tartó következetes fejlesztési sorozat zárult le, melynek során előbb a lakosság részére a megfelelő szintű infrastruktúra épült ki (szennyvízrendszer, földgáz hálózat, telefon, építési telkek stb.). Az infrastruktúra időben történt kiépítése előnyös helyzetet teremtett a befektetőnek (Villapark). Ezeket követte a közösségi intézmények létesítménye, a Faluház. Elkészültével felszabadult a régi kultúrház, és lehetőség teremtődött, hogy annak felújításával minden közintézmény a falu központjába, a Templom térre kerülhessen.

A FALUHÁZ ÉPÍTÉSEKOR

Köztársasági elnök:

Göncz Árpád

Miniszterelnök:

Orbán Viktor

Országyűlési képviselő:

Ruchti Róbert

Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke:

Lázár Mózes

Várgesztes polgármestere:

Hartdégen Sándor

Képviselő-testületi tagok:

Jezsó Pál

Pillmann Imre

Schalkhammer József

Schäffer Ferenc

Körjegyző:

Baloghné Török Edit

Gazdasági előadó:

Wohl Károlyné

Igazgatási előadó:

Pillmann Angéla

Adóügyi előadó:

Hartdégen Mátyásné

Hivatalsegéd:

Schäffer Mártonné

Tervező:

Palotai Tamás

Építő:

ÚTITERV Kft. (Balogh Tibor)

Műszaki ellenőr:

Say Ferenc

Bonyolító:

Partnert Kft. (Komjáthy László)

A faluház átadásakor munkatársaink:

Iskola:

Pócsiné Gebhardt

Ágnes Nesztler Judit

Óvoda:

Pillmann Katalin

Wohl Józsefné

Falugondnok:

Pillmann Ferencné

Faluház vezető (2003-tól)

Geiszt Róbert

A templom és a Faluház

A községfenntartási teendők végzésére 1995-ben az önkormányzat céget alapított Késtic Kht. néven - kisebbségi tulajdonosként bevonva a Proton Gmk-t a szennyvíztelep üzemeltetése miatt. Feladataihoz tartozott a szennyvízrendszer üzemeltetése (a telep kezelője Tromposch Péter bácsi volt), kábeltévé üzemeltetése, parkgondozás és minden egyéb községfenntartási teendő. A Kht. cégként működött, és adott esetben kedvezőbb adózási helyzetben volt, mint az önkormányzat. Ezért az olyan dolgokat ahol „megérte" és mód volt rá, a Kht. rendezte, nem az önkormányzat.

A falunak ezzel volt bejegyzett közhasznú társasága, bejegyzett, és nem bejegyzett egyesülete, kiegészítve az alapítvánnyal (Várgesztesért Alapítvány 1994. 01. 11.) gyakorlatilag minden olyan szervezete, amivel adott esetben pályázni lehetett. Az egyik helyre ezzel, a másikra azzal.

A Kht. ügyvezetője az alapítástól Pillmann Imre. Átvette az antennarendszer ügyeinek intézését, a szennyvíztelep felügyeletét a parkgondozást a közterületeken és később a tó ügyeit. Közel kilenc évig végezte ezt a nem kis munkát, nem egészen 10000,- Ft havi juttatásért, ami az elvégzett munkához viszonyítva társadalmi munkának számít. A Kht. felügyelő bizottsága: Hartdégen József (1952), Rösszer Károly és Schäffer Ferenc. A Kht. könyvelését egy könyvelőcég végezte, amelyet - az előírásoknak megfelelően - könyvvizsgáló rendszeresen ellenőrizött. 2002. 6v végén Pillmann Imre lemondott, és az iratokat és eszközöket leadta a hivatalnak egy pontos, mindenre kiterjedő'leltárral. Másnap, az egyik akkor megválasztott önkormányzati képviselő" önkéntes, egyszemélyes feltáró vizsgálatot tartott a hivatal különálló irodahelyiségében elhelyezett iratok között. Néhány óra múlva csendesen távozott. A később kinevezett ügyvezető részéről tartott szakszerű, alapos átadás-átvételi eljárás és ellenőrzés a Kht. addigi működésében mindent rendben talált.

2003-2004-ben a képviselő-testület nem talált megfelelő funkciót a cégnek, ezért azt felszámolta, ami mintegy egymillió - feleslegesen kiadott -forintjába került a falunak. Ezzel a Kht. története befejeződött.

Csengőnap a Kultúrház udvarán - 1995

Forrás: a Várgesztesi Német Kisebbségi Önkormányzat által 2008-ban kiadott Várgesztes – Gestitz című könyv Hartdégen Sándor által írt Várgesztes az ezerdfordulón (1990-2003) című fejezete.