Folyamatosan dőlnek le a várfalaink – a gesztesi vár a mandiner cikkében

Infografika 

a vár bezárásáról

Vár állott, most kőhalom se: folyamatosan dőlnek le a várfalaink címmel közölt cikket a mandiner.hu annak kapcsán, hogy február elején ledőlt a a soproni városfal egy szakasza. Felvetik, hogy 
az ősi falak állagmegóvásának kérdése régi vitához vezet: érdemes-e visszaépíteni a rommá lett várakat, épületeket?
A szerző közelmúltbeli példákat is felsorol: tavaly a visegrádi fellegvárban dőlt le egy fal, a budai vár falait is meg kellett erősíteni a repedések miatt, valamint Márévárban is volt falomlás, amit azonban rögtön visszaépítettek. 
Sopronban és Visegrádon is bíznak abban, hogy nem csak érintett szakaszok újulhatnak meg a következő években a Nemzeti Várprogram részeként. 

 Számos régi, 18-19. századi metszeten tűnnek fel romantikus várromok, az omladozó falakra itthon az 1870-es években fordult először nagyobb közfigyelem. Buzás Gergely régész, a visegrádi palotamúzeum igazgatója elmondta: az évtizedekkel ezelőtt idejében konzervált épületmaradványok sokszor rosszabb állapotban vannak, mint azok a romok, amelyeknél még semmilyen régészeti beavatkozásra nem került sor, mivel 
a második világháborút követő évtizedekben rossz technikával végezték a konzerválást.

 A Várgesztesi váron az 1960-as évek elején folytak utoljára átfogó állagmegóvó munkálatok, a vár rekonstrukciója 1964-ben fejeződött be. A feltárásokat Gerőné Sándor Mária vezette.
A Komárom megyei Idegenforgalmi Hivatal és az Országos Műemléki Felügyelőség közös munkájaként turistaszálló épült a vár kiegészített romjaiban. A műemléki helyreállítás során az egyik vártornyot turistaszállóvá alakították, ahol étterem és egy kis büfé működött, a tetején pedig kilátóhelyet létesítettek.
Forrás: Gesztes.hu

Várgesztesen 2013-ban szakadt ki és dőlt le 25 köbméternyi fal. A tervek szerint a Nemzeti Várprogram 2017-ben induló, második ütemében korszerűsítik a várgesztesi várat is. 
Országosan évtizedekig inkább az állagmegóvás volt a cél, most a Nemzeti Várprogram harminc vár esetében irányoz elő vagy állagmegóvási munkálatokat, vagy pedig részleges, esetleg teljes rekonstrukciót, azaz visszaépítést. Az első Orbán-kormány idején már hatalmas viták zajlottak a visegrádi királyi palota és az esztergomi vár részleges rekonstrukciója kapcsán a visszaépítést pártolók és ellenzők között.
A Nemzeti Várprogram és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal utódjaként létrehozott Forster Központ tevékenysége kapcsán úgy tűnik, most a visszaépítőknek kedvezőbb a légkör.

 A cikk felveti a kérdést: 
vajon mindez megmutatja, milyen volt a múlt, mivel a laikus számára értelmezhetetlen térdig érő romok helyett teljes pompájában mutatja be az egykori várat? Vagy épp meghamisítják a történelmet és elferdítik a múltat, mivel azt hazudják, biztosan így nézett ki az épület, és sosem érte csapás?