A Várgesztestől 16 kilométerre lévő vértesszőlősi lelőhely rengeteg nyommal szolgál, mert ezen a helyen
hőforrás működött, és az édesvizi mészkő mindenre lerakódott, ezzel konzerválva leleteket.
A filmben Schneider Zoltán, a paleodetektív fejébe veszi hogy kideríti mit evett az ősember. Útja egy paleo-cukrászdában indul, majd magyarország legősibb lelőhelyén: Vértesszőlősön folytatódik. A nyomozás során kiderül hogy
320 ezer éve, amikor Samu itt élt, meleg és csapadékos volt az éghajlat, és sok volt a vad.
Élt itt többek között orrszarvú, kardfogú tigris, bölény. Őseink hőforrások mellett éltek, gyűjtögettek és szarvasra vadásztak. Ahogy fény derül egy egy újabb részletre, a múlt megelevenedik előttünk, és a tányérra is felkerül egy újabb fogás. Természetesen nem csak a környezetet, hanem magát Sámuelt is rekonstruáljuk a tarkócsont, és a hasonló korú spanyol leletek alapján. A film végére kész a teríték:
szöcskék, pajorok, tojás, levelek, bogyók, vese, más, gyomor és velő.
Detektívünk nem okoz csalódást, jó étvággyal el is fogyasztja az igazi paleo-vacsorát.