1914-ben Pusztagesztes kivált Vértessomló kötelékéből és a belügyminiszter 117.605/TV. a. sz. rendelete értelmében önálló községgé alakult. A Várgesztes nevet 1917-ben állapították meg. A község gazdasági életét a század első évtizedeiben is még az uradalommal kötött bérleti szerződések határozták meg. Ennek tudható be, hogy a lakosság száma stagnált. Az 1864-tól az 1920-as népszámlálásig a népesség mindössze 2 fővel nőtt, ekkor 366 lélek volt, az 1930-as népszámlálás idején pedig már csak 363. A gesztesiek csak 1924-ben lettek az általuk művelt földek tulajdonosai, mikor is azokat megváltották az uradalomtól, a fizetendő megváltási összeg azonban még hosszú ideig súlyos terheket rótt a falu lakosságára. A bérleti rendszer felszámolása sem jelentette azonban azt, hogy a község lakói gazdaságilag függetlenedhettek volna az uradalomtól. A földszűke továbbra is arra kényszerítette őket, hogy más lehetőség híján az uradalom kínálta munkalehetőségeket vegyék igénybe. Az uradalom birtokosa 1925-től Esterházy Móric (Majk, 1881. április 27. - Bécs, 1960. június 20.) volt. A kiváló gazdasági érzékkel rendelkező Esterházy Móric, aki 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnökének tisztét is betöltötte, gesztesi uradalmát mintagazdasággá fejlesztette. Várgesztes lakói számára lényegében csak az oroszlányi szénbányászat megindulása, illetőleg az itt megnyíló munkalehetőségek hoztak alapvető változást.
Forrás: a Várgesztesi Német Kisebbségi Önkormányzat által 2008-ban kiadott, Hartdégen Sándor által szerkesztett Várgesztes – Gestitz című könyv Fatuska János által írt Gesztes a 19. században című fejezete.
Forrás: a Várgesztesi Német Kisebbségi Önkormányzat által 2008-ban kiadott, Hartdégen Sándor által szerkesztett Várgesztes – Gestitz című könyv Fatuska János által írt Gesztes a 19. században című fejezete.