Gesztes és 1848

Egy 1848-es Tatán kelt feljegyzés szerint a gesztesiek száma 351 római katolikus és „... a most folyó igazságos háborúban egy mészégető és 3 hátasló vesz részt." 

Fényes Elek Komárom vármegyéről megjelentett statisztikai munkájában, 1848-ban azt írta a gesztesiekről, hogy "általában majorsági zsellérek, főkép szén és mészégetésből élnek, továbbá favágással, bognársággal és kádársággal foglalkoznak." Fényes többek között leírja, hogy "északról a falu felett a rétszélben van kis halastava, mellyből egy ér folyik át a majki alsó tóba. A tó felett égetni való mészkőbánya van, melly több mészkemenczékben használtatik fel; keletre a falutól 1/4 órányira magas hegyek közt alacsony hegyen romban állnak hajdani földsánczokkal körülvéve a régi gesztesi vár falai."

Klapka György Az ószőnyi ütközet című festményen
(Than Mór alkotása, részlet)
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyébként fordulatot hozott a svábok, németek és magyarok közeledésében. A németek együtt álltak a magyar forradalom és szabadságharc oldalára 1848-ban – írja Bindorffer Györgyi  a Magyar és német együttélés a közös hazában című munkájában
Kitér arra, hogy a függetlenedési szándék kudarcát magyarok, a németek iparosok, és a sváb parasztok egyformán megszenvedték, s a közös történelmi sors ugyancsak összekovácsoló erőként hatott. Vidéken ekkor terjedt el a "wir sind ungarische Schwaben" önelnevezés. A magyarországi németek részvételéről a szabadságharcban itt írtunk bővebben.